Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-10 / 187. szám

Korkép a Holnapról A mikroelektronika forradalma — itthon Ip chip kb. tizennyolc szoros rvogyitósbon Ötnapos munkahét, kísérleti sportiskola Ülést tartott a pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottsága Az ötnapos munkahét beveze­tése, tapasztalatainak megtár­gyalása jelentette a fő napiren­di pontot tegnap Pécs megyei város Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának ülésén. Az egész­ségügyi ágazat és az oktatási intézmények ilyen irányú tapasz­talatait terjesztették a testület elé, s a vitában sok olyan ja­vaslat hangzott el, amely a köz­ponti rendelkezéseknek a helyi sajátosságokra való alkalmazá­sát szorgalmazta. Ami az oktatásügyet illeti, hangot kapott, hogy a pedagó­gusok többletterhelése mellett anyagi hátrányokat is okoz az új munkarend. A gyermekek egészséges testi fejlődése érde­kében az iskolai büféknek is módosítaniok keN nemcsak a nyitvatartási időt, hanem az áruválasztékot is. Döntött a végrehajtó bizott­ság személyi kérdésekben, va­lamint állást foglalt a Pécsett létesítendő, a testnevelési osz­tályokat, és városi sportiskolát működtető, kísérleti jellegű ál­talános iskolának 1982-ben va­ló beindítása mellett. Kedvezményes tanszervásár július 12-től 31-ig Az 1982—83-as tanévben 1 300 000 általános és 300 000 középiskolás diák tanszerellátá­sáról kell gondoskodnia a PIÉRT-nek. A szeptember eleji torlódás csökkentése érdekében a .papír- és írószerboltokban idén is lesz engedményes nyári tanszervásár Az időpontja: jú­lius 12—31. A szezon előtti tan­szervásáron 30 százalékos ked­vezménnyel vásárolhatók meg a füzetek, az egységcsomagban forgalomba hozott tanszerek, az iskolatáskák és a tolltartók. A tanszerek többségéből ele­gendő áfl rendelkezésre. Nincs már hiány csomagolópapírból sem. ötvenféle iskolatáskából választhatnak a gyerekek. A ta­valyinál 15 000-rel többet szer­zett be a vállalat a könnyű anyagokból készült táskákból. Iskolakezdésig mintegy 50 000 érkezik ezekből az üzletekbe. Bővül a tolltartókínálat is. Patronos toliakból lesz ele­gendő, s széles a választék a qolyóstollakból és a zostírónok- ból is. A kisiskolások 56-féle golyóstoll közül válogathatnak. Ellátási nehézségek a legkiseb­beknek szükséges iskolai tollszá­rakból várhatók, — késik a kül­földi szállítmány. Megszűnik vi­szont a grafitceruzák hiánya. A PIÉRT raktáraiban 33 millió da­rab van belőlük, a múlt évben eladott mennyiségnek csaknem kétszerese. Számítógép és chip, félveze­tő és mikroáramkör — e kifeje­zések csupán az elmúlt másfél évtizedben mentek át széles körű használatba. Vita nélkül leírható: • a mikroelektronika forradalmának korát éljük. De mi is ez a sokat emlegetett mikroelektronika, hol tart ma Magyarországon, és mi lesz be­lőle holnap, avagy holnapután, 1990-ben vagy éppen 2000- ben? — Az ipari forradalom meg­adta a lehetőséget arra, hogy addig csak az ember agyára „tartozó” funkciókat szerkeze­teknek adjuk át — mondja dr. Sándory Mihály, a Központi Fi­zikai Kutató Intézet főigazga­tó-helyettese, aki a hazai mik­roelektronikai program kor­mánybiztosa is. — Gondoljunk csak a hőmérővel összekötött fűtésszabályozóra például, amely helyettünk, és pontosab­ban szabályozza automatikusan egy helyiség hőmérsékletét. És egyre több ilyen funkciót le­het „leadni”, például fokozni az ilyen folyamatok sebessé­gét. Az elektronika kezdeti ál­lapotában arra szolgál, hogy logikai részfeladatokat is ellá­tó eszközöket hozzon létre, amelyek nemcsak a látást, de az ember többi érzékszervét is kiterjesztik térben is időben. A távcsövet a rádiótávcső, a mik­roszkópot az elektronmikrosz­kóp, a II. világháborúban sok­szor még füllel jelzett repülő­gép-érzékelést a Holddal tar­tott távközlési kapcsolat váltot­ta fel. Érzékelésünk gyakorla­tilag korlátlanná vált. A mikro­elektronika mindeme lehetősé­geket a készülékméretek csök­kentésével megsokszorozta, mindenki számára hozzáfér­hetővé tette. 1945-ben például pár tucat ember fért hozzá mindössze egy olyan hatalmas számítógéphez, amely nem tu­dott annyit, mint egy mai zseb­kalkulátor. — Mi a helyzet a mikro­elektronikában ma Magyaror­szágon? — Az elektronikai iparban ma százezren dolgozna^ — ez a foglalkoztatottak 3 százalé­ka — és előállítják a nemzeti jövedelem 10 százalékát! Ide sorolható a BHG, az EMG. a Videoton, az Orion, a Labor Műszeripari Művek, a híradás- technikai, automatikai, műszer- gyártó és számítástechnikai ipar általában. Ráadásul e 10 százalékon belül komoly az ex­porthányad is, nagyrészt be­ruházási javakat értve ide, szá­mítástechnikai eszközöket, automatizálási rendszereket, a hírközlés háttérelemeit. De ha­zai mikroelektronikai alkat- részayártás a korábbi években nemigen volt, létre kellett hoz­ni, részben a függő helyzet megszüntetésére, részben oedig azért, mert viszonylagosan egyre kevesebb lett az imDort- eszközökhöz a termelési folya­mat során „hozzáadott” forint­érték. A hetvenes évek végén a termelt érték alkatrészhá­nyada 50. az import alkatrész ezen belül 15-20 százalék volt. A tendencia ennek növelése iránvába hatott. Gyöngyösön, az Egyesült Izzó 1974 óta már gyártott mikroelektronikai al­katrészeket, a fordulatot azon­ban 1982. január 1. hozta, amikor létrejött a Mikro­elektronikai Vállalat a Hír­adástechnikai Kutató Intézet egészéből és az Izzó félvezető- kutató-fejlesztő és kísérleti gyártórészlegeiből, két telep­hellyel. A vállalat profilja egye­bek között félvezetőeszközök, chipek gyártása.- Mi hát ez a bizonyos „chip"? — Tokozatlan, „csomagolat­lan" mikroáramkör, amely meghatározott feladatot végez. Mérete 0,2-től 5 négyzetmilli­méterig terjedhet.- Hol állunk a világszínvo­nalhoz képest? — Jelenleg a szó teljes ér­telmében vett mikroelektronikai iparunk nincsen, ilyen össze­hasonlítást csak részterületekre lehet tenni. Gyártóbázisunk jó európai színvonalú, a szocia­lista országok között jól meg­állja a helyét. A fejlesztési program műszaki-gazdasági célkitűzései nem valamiféle meglévő „világszínvonal” irá­nyába mutatnak. Túlzás nélkül mondhatom, hogy célkitűzé­seink egy, a világ elektronikai iparában meglévő fehér foltra irányulnak. Ha terveink valóra válnak, egy — igaz, hogy szűk, de elektronikai iparunk szá­mára meghatározó — területen a magyar mikroelektronikai ipar fogja a világszínvonalat kijelölni.- 1990-re meddig juthat el ez a hazai iolyamat? — A következő néhány év iparpolitikai változásául ered­ményesen az elektronikai ipar és a mikroelektronikai ipar egymás lehetőségeit kihasz­nálva, kölcsönhatásban kell fejlődjön. Hogy mi terjedhet el az évtized végére a mikro­elektronika hazai fejlődése folytán? Például az orvosi el­látásban a megfelelően műsze­rezett szolgáltatás, a mérések, az adminisztráció jobb megol­dása számítógépes rendszerek­kel, ami az orvos és a beteg életét egyaránt jelentősen megkönnyíti; a kardiológia, a röntgenvizsgálatok, a rákszűrés területén, és sorolhatnám még tovább. A hírközlésben 1990-re végre lesz döntési lehetőség a korszerű, elektronikus telefon- központok beléptetésére, ami nemcsak a telefonhelyzet minő­ségi, de mennyiségi oldalán is javít majd. Emellett ennek ré­vén csökkenhet az egy állo­másra jutó költség is, ami szin­tén nem mellékes. — Az energiagondokon is segit a mikroelektronika, mond­ják. De hogyan? — Például a mikroelektro­nikai szabályozó rendszerekkel a háztartásban energiamegta­karítást jelentő gépek, televí­zió, hűtőgép, vagy éppen a fűtés esetében. És így végre megfordítható az eddigi, az energiatávlatok ismeretében nem túl biztató folyamat, amely szerint eddig az életnívó fejlő­dése óhatatlanul energia­fogyasztás-növeléssel járt együtt... Mindezek 10 év távlatában új készülékcsalá­dokkal megoldhatók. — És kétezerben? — Géppel segített oktatási rendszerek kialakítása, a rutin­funkciók gépre átruházása, a részrehajlás nélküli diákértéke­lés bevezetése (ha el nem tö­röljük a diákértékelést), elter­jedése várható. A hírközlés is eljuthat végre odáig, hogy már ne kelljen észervenni azt, hogy egyáltalán van. A termelésben pedig a rutinmunkát fokozato­san meg lehet szüntetni, gépi rendszerekre bízni a mikro­elektronika segítségével. — És a mikroelektronikán be­lül mi várható? Hiszen a lézer 20, a chip 10 éven belül minő­ségi ugrásokat okozott a tudo­mányban, technikában, de a készülékek méretcsökkentésé­nek is van — gondolom — egy ésszerű határa. Akkor viszont merre tovább? — A megbízhatóbb, ponto­sabb, és főleg olcsóbb készü­lékek tömeggyártása felé. A felhasznált segédanyagok, al­katrészek minőségét kell javí­tani, a technológiai fegyelmet kell növelni. Laboratóriumi stá­diumban pedig jelenleg a nap­energia közvetlenebb és haté­konyabb felhasználását célzó módszerek, a krio-technika (mélyhűtött állapotban végbe­menő folyamatok), a szuprave­zetéssel összefüggő kísérletek, bizonyos, ilyen módon előállí­tott új anyagok kidolgozása van, amelyeket az említett cél­ra a mikroelektronika felhasz­nálhat. Szatmári Jenő NSZK, görög és osztrák kamionok A külföldi fuvarazók felfedezték Drávaszabalcsot öt évvel a nyitás után elkez­dődött a kamionok ostroma a drávaszabolcsi átkelőhelynél. 1980-ban 1286, tavaly már 4563 kamion lépte át itt a magyar országhatárt. Most június 30-ig pedig 3068 kocsit ellenőriztek a határállomáson. Ezek a ka­mionok mind felfelé jövők, azaz belépőknek számítanak, de nő azoknak a száma is, melyek itt hagyják el az országunkat. A Vám- és Pénzügyőrség Ba­ranya, Tolna, Somogy megyei parancsnokságának vezető­helyettese, Varga Imre száza­dos elmondta, hogy a kamio­nok döntő többségben Görög­országból érkeznek és átmenő forgalmat jelentenek számukra. A nagyrészt görög, osztrák és NSZK-beli fuvarozók főként Ausztriába, az NSZK-ba, Bel­giumba és Hollandiába szállít­ják a konzervet, földi mogyorót, METAXA-konyakot, illetve friss gyümölcsöt. Hogy miért nőtt meg ennyire ennek a határátkelőhelynek a tranzit forgalma, arra minden bizonnyal a kamionosok sem tudnának mást mondani, mint­hogy jók az útviszonyok, a ha­tárállomás személyforgalma vi­szonylag gyér (tavaly összesen 372 000 utas fordult itt meg), vagyis keveset kell várakozniuk és Budapestet elkerülve, hamar átjutnak az országon. Ezek a gyakran 30 tonna fe­letti összsúlyú robogó raktárak is átesnek az alapos vámvizs­gálaton, de az is tény, hogy az érvényben lévő nemzetközi egyezmények alapján a belső terüket általában nem vizsgál­ják. Többnyire nem is oda, hanem inkább a külső rejtek­helyekre próbálják eldugni a kamionvezetők a különböző; — esetenként több tízezer forint értékű — METAXA-konyakot, Marlboro cigarettát, illetve az egyéb csempészárukat. Idén tavasszal például 33 darab - 165 ezer forint értékű — video­kazettát koboztak el egy ka­mionvezetőtől. A kamionokat azonban a ha­tárainkon belül is ellenőrzik. A jelentős gépjárműadót fizető kamionok mind a tranzit, mind a kishatármenti, illetve a cél­fuvaros szállításban csak en­gedélyhez kötötten közleked­hetnek. Ezeket az engedélyeket — államközi szerződések alap­ján — a KPM Autófelügyelet Központja adja ki és a meg­tartásukat is ők kérik számon. Dr. Mészáros Árpád, a KPM Autófelügyelet műszaki igaz­gatóhelyettese elmondta, hogy a járművekre, az árukra és a csomagolásra is vonatkozó — szintén nemzetközi megállapo­dás alapján létrejött - feltéte­lek teljesítését is vizsgálják. Különösen a veszélyes áruk ka­tegóriájába tartozó szállítmá­nyok ellenőrzése a fontos, s az ilyen rakománnyal telt kamio­noknak nagy városokon való áthaladása nem kívánatos. T. É. Nyolcszázötvennel több gyermek az általános iskolákban jr Átmeneti megoldások a tanulók elhelyezésére Ötnapos tanítási hét Teljessé vált fakultáció Az óvodákba minden gyermeket felvesznek * A demográfiai csúcs az óvo­dákból az általános iskola alsó tagozatára tevődött át. A terv­időszak első évében a növeke­dés 914 volt. Az 1982/83-as tanév elejére 850 fős emelke­dés várható. Az óvodai zsúfoltság tovább csökken. 2073 gyermeket írattak be, ez 530 fővel kevesebb az elmúlt évi beiratkozott létszám, nál. Az óvodák többségében (Újmecsekalja, volt I. kerület) nem kellett felvételi bizottságot alakítani, mert minden jelent­kezőnek van helye. Elsősorban a Nevelési Központ óvodáiból, első fokon 215 kérelmet utasí­tottak el. A fellebbezések elbí­rálása még júliusban megtör­ténik. A legfőbb gond a kert­városi óvodák változatlan zsú­foltsága. Úgy tűnik, minden gyermeket fel tudunk venni, csak nem kertvárosi óvodába: A gyermekeket úgy igyekszünk elhelyezni, hogy a szülők vala­melyikének a munkahelyéhez közel legyen. A jövő tanévtől egy csoport­tal csökken a Kilián utcai óvo­da: az Ótemető utcai szükség­helyiségben nem működik óvo­dai csoport. A tanév folyamán Istenkúton, Hirden és a Szalai András utcában egy-egy, Pécs- bányatelepen két új csoportot tudunk elhelyezni. Az általános iskolai hálózat fejlesztésére az új beruházáso­kon felül minden 'lehetőséget meg kell ragadnunk. Új általá­nos iskola Pécsett 1982-ben nem lép be. A megnövekedett tanulólétszám elhelyezése érde­kében a következő intézkedése­ket tettük: A Szigeti u. 35. sz. épület — melyből az 508-as Ipari Szak­munkásképző Intézet kiköltözött — földszintjén szeptemberre 8 tantermet és a nevelőtestület elhelyezését biztosító helyisége­ket alakítunk ki. A földszint felújítása befejezéséhez köze­ledik, tehát a tanulók napkö­zis ellátása teljeskörűen meg­oldódik. Ebbe az általános is­kolába a kertvárosi új lakóte­lepről nyolc tanulócsoportot fogunk naponta külön iskola­buszokkal utaztatni. További négy tanulócsoportöt a Tiborc utcai iskolában kell elhelyez­nünk. Várhatóan a szakmun­kásképző emeleti részéről szep­temberben kiköltözhet a diák­otthon, s azt követően még 4—6 tanterem kialakítására nyí­lik lehetőség. A Siklósi városrész rendkívül nagyszámú alsótagozatos tanu­lóinak elhelyezésére átmeneti­leg igénybe kell vennünk a Nevelési Központban épülő és remélhetőleg augusztus végéig átadásra kerülő 100 férőhelyes középiskolai diákotthont. A di­ákotthon helyiségeiben délelőtt és délután 6—6, összesen tehát 12 csoportot tudunk elhelyezni. A hirdi általános iskolában a szolgálati lakás felszabadítá­sával egy tantermet nyerünk. Az átalakítás folyik. A négy al­só osztályt tehát otthon tudjuk tanítani. A horvát-szerb nemzetiségi tannyelvű általános iskolában a beiratkozott első osztályosok nagy létszáma miatt két tanu­lócsoportot kell indítanunk, ezért belső átalakítással egy nagyobb tantermet hozunk lét­re. A fenti tantermek és napkö­zis helyiségek korszerű, teljes új berendezéséről gondoskod­tunk. Központi keretből újabb 20 napközis csoportot tudunk indítani. A korrekciós osztályokba utalt tanulók száma csak június vé­gén válik véglegessé, de bizto­sítottuk a feltételeket ahhoz, hogy minden rászorulót felve­hessenek korrekciós osztályba. Az Építők úti általános isko­lában szeptembertől megkez­dődik a testnevelési általános iskola kiépítése. A Művelődési Minisztérium engedélyezte a sportiskola és a testnevelési is­kola kísérleti integrációját. A középiskolákban az 1982/ 83-as tanévben eggyel több el­ső osztály indul, mint az elő­ző évben — önálló nemzetiségi óvónői osztály a Janusban. Ez­zel, valamint az osztálylétszá­mok átlag 2 fővel történt nö­velésével minden arra érdemes tanulót fel tudtunk venni. Növekedett a szakmunkásta­nuló intézetekbe felvettek szá­ma is. 1982 szeptemberétől minden általános és középfokú iskola áttér az 5 napos tanítási hétre. A tanévelőkészítést tanügyirá- nyítási és iskolavezetési szinten is bizonytalanná teszi, hogy több alapvető jogszabály még nem jelent meg (pedagógusok kötelező hefi óraszáma, az át­térés következtében keletkező bérmaradvány felhasználása). A kipróbálásban részt vevő is­kolák tapasztalatait igazgatói értekezleten az összes iskola vezetője megismerhette. Továbbra is komoly tanitóhi- ánnyal kell számolni, ezért ta­nárképző főiskolát végzetteket alkalmazunk helyettük. A felső­tagozatos és középfokú tanári állások betöltésénél nincs gond. Az általános iskolában két igazgató ment nyugdíjba, egy pedig ötéves megbízatásának lejárta után nem kapott újra megbízatást, öt új általános iskolai igazgatót nevezett ki a tanács végrehajtó bizottsága 5 évre, két igazgató^ további öt­éves megbízást kapott. Tartalmi szempontból az ál­talános iskolákban a legjelen­tősebb az orosz nyelv oktatá­sának megindulása a negyedik osztályokban. A gimnáziumok­ban teljessé válik a fakultáció. A szükséges személyi feltételek biztosítottak. Ha az órarendek elkészülése utón plusz tante­remigény lép fel a két nagy gimnáziumban (Leöwey, Nagy Lajos), akkor a Geister, illetve az Asztalos Kollégium biztosí­tani tudja a szükséges tanter­meket. Komlódi Józsefné, a Pécs városi Tanács elnökhelyettese HÉTVÉGE 3. A Csillebérci Úttörőtáborban Is megkezdődött a nyári szezon. Az idei első táborozókat a kitüntetett úttörőcsapatokból választották.

Next

/
Thumbnails
Contents