Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-07 / 184. szám

1982. július 7., szerda Dunántúli napló 5 Időszerű munkák a szőlőkben összejöttek a munkák most a szőlőkben. Az utób­bi hetek meleg, csapadé­kos időjárása rendkívül kedvez a gombabetegsé­geknek, igen intenzív a hajtásnövekedés és mindent elboritással fenyeget a gyom. A gyújtópontba a nö­vényvédelem került. Június második felében több mint 100 milliméter csapadék hullott, magas a nappali és az éjszakai hő­mérséklet. Ez nagyon kedvez mindhárom gombakártevő­nek — a peronoszpórának, lisztharmatnak és botritisz- nek. A fürtök letisztultak, s nagyon nagy a veszély, ha nincs rajtuk növényvédő szer. A hangsúly tehát a fürtvédelmen van, ahol minden gombabetegség nagy kárt tud okozni. A peronoszpóra és a botri- tisz ellen Mycodifolt, illet­ve Orthophaltánt, a liszt­harmat ellen Thiovitot il­letve Karathanet javaso­lunk. Ennek együttes rávi- tele lehetővé teszi, hogy elhárítsuk a bajt. Jelentkezik a moly má­sodik nemzedéke, ezért a permetszerekbe két egy­mást követő alkalommal rakjunk be Oitrifont. A gyors hajtásnövekedés miatt sürgős munka a kötö­zés, illetve laza aggatás. Enélkül nincs hatásos nö­vényvédelem. Szellős lom­bozatot kell kialakítani, a hajtások ne hajoljanak össze, tegyük lehetővé a normális légcserét. itt az ideje a csonkázás­nak, a hajtást 30-50 centiméterre a huzal fölött vágjuk el. Tehát ne túl rö­vidre, mert csökkentjük az összes lombfelületet és a növény kedvezőtlen hely­zetbe kerül. Fiatal szőlőikben a hónalj­hajtásokat tőből tá- volitjuk el, a termöszőlök- ben csak a fürtök körül. A többit ollóval két levél­re vágjuk vissza. A friss le­velekben ugyanis rendkívül erős az asszimiláció. A harmadik nagy munka most a gyomirtás. Legter­mészetesebb módja a ka­pálás. Ahol erre nincs le­hetőség, ott kontakt herbi- cideket kell alkalmazni és ezeket a gyomokra ráper­metezni. Legtöbb esetben a Gramoxont használjuk. Szulák ellen a Ronstár, ta­rack ellen a Glialka ha­tásos. Vannak szőlők, ahol gye­pet telepítettek a sorközök­be. Ezt karban kell tarta­ni, nehogy a párát növel­je. Ahol nagy az erózió veszélye, ott előnyös le­het, ha a gyomot csak le- sarlózzuk: nagy esőnél ki­sebb eróziós kár keletke­zik és a növényvédelmet is megkönnyíti. A termés a múlt évinél gazdagabbnak ígérkezik, megérdemli a nagyobb odafigyelést. Dr. Diófási Lajos igazgató Új fasebkezelő vegyszer Régi gondja a háztájiban és kisgazdaságban kertészke- dőknek a gyümölcsfák kérgén keletkezett sérülések kezelése, gyógyítása. A Cellcid a celldö- möliki Sághegyalja termelőszö­vetkezet által gyártott szer — amelyet az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen kísérleteztek ki — hatásosabb a korábban használt, s importból beszer­zett sebkezelő szereknél. Szintén nemcsak gátolja a kórokozó gombák fejlődését, tartós vé­dőréteget képezve a sebfelüle­ten, hanem gyógyító hatása is van. Vége a kavicsszórásnak... Aréna az Ifjúsági Ház előtt Csak áramszünet?! Rövid határidőt ígérnek Puskagolyóként vágódott ne. ki egy kavics a pécsi Ifjúsági Ház üvegfalának, s a takarító­nők a belső teremben söpörték össze az üvegcserepeket. A gépkocsivezető sajnálkozva szállt ki a teherautóból: — Elnézést, megpördültek a hátsó kerekek, én igazán nem tehetek róia .. . Vétlenségét nem vitatta sen. ki, de mivel ilyen eset nem először fordult elő, az itt dől- gozó népművelők törni kezdték a fejüket: hogyan lehetne el­választani a pécsi Ifjúsági Ház bejáratát a jóval magasabb szinten fekvő forgalmas parko. lótól? A Kertészeti Vállalat se­gítségével hamarosan megszü. letett a terv, amely szerint a bejárattal szembeni partot ki- öblösítik, parkosítják, a talajt lebetonozzák, s az Így nyert térséget színes graboplast tető­vel lefedik. Több célra alkalmas „arénát” kapnak ezzel a viszonylag egy­szerű huszárvágással. Legelő. Az áfészek széles körben jól hasznosítják a hulladékokat és a másodiagos nyersanyagokat - állapította meg keddi ülésén a SZÖVOSZ elnöksége. A ta­nácskozáson összegezték a hul­ladékok újrafelhasználásáról szóló gazdasági bizottsági ha­tározat végrehajtásának tapasz­talatait. Mint elhangzott: a szövetkezetek egyre több helyen foglalkoznak a használt ház­tartási gépek, mezőgazdasági kisgépek, gépalkatrészek össze­gyűjtésével és javítás utáni új­raértékesítésével. A lakossági eredetű hulladékokat - textil, papír, üveg, fém — saját tele­peiken vásárolják fel és átad­ják a MÉH-nek. A szövetkezetek ipari részle­geinek többsége rendelkezik azokkal a technikai, technoló­giai feltételekkel, amelyek le­hetővé teszik a hulladékok, szőr is megszűnik a kavicsszó­ródásból származó balesetve' szély, mert fedett, zöld sáv vá­lasztja el a házat a parkolótól. A tér alkalmas lesz pódium­műsorok rendezésére, kitelepül­het ide a büfé, néhány újság­gal akár a hírlapolvasó is. A színes ernyő mintegy reklámja lehet az IH-nak, többé nem vész el a ház a parkoló mögöt­ti mélységben. A térformálás 260 ezer forintos költségét az Ifjúsági Ház viseli, a terveket a Kertészeti és Parképítő Vál­lalat munkatársai készítették. A vállalat ígérete szerint még ezen a héten nekiállnak a munkának, s rövid, két-három. hetes határidőn belül be is tudják fejezni. Tehát még ezen a nyáron az IH előtt „arénáz- hatnak” a fiatalok . . H. J. másodlagos nyersanyagok fel­dolgozását. Például a balaton- máriafürdői, a hódmezővásár­helyi és a hatvani álész mintegy tízezer tonna elhasznált fóliát vásárol fel az idén, ebből gra­nulátumot készít, s az új alap­anyagból fekete fóliát és külön­böző csomagolóanyagokat állít elő. Jó néhány szövetkezet fog­lalkozik gépjárművek és anyag- mozgató gépek, valamint akku­mulátorok bontásával, s az ér­tékes alkatrészek újrahasznosí­tásával. A tervek szerint a SZÖ- VAUT Vállalat néhány szövet­kezettel közösen akkumulátor­felvásárló és felújító részleget hiv életre. A szövetkezetek számára to­vábbi lehetőségek kínálkoznak még a hulladékok újrahaszno­sítására - szögezték le az ülés résztvevői. E gy közepes nagyságú „falu" megbénult egy délelőttre. Az idézőjelet az indokolja, hogy itt egy ház­ról, a pécsi magasházról van szó, ahol 248 lakásban mint­egy 800 ember él. Az történt, hogy tegnap reg­gel egy főkapcsolócserét vé­geztek a ház elektromos elosz­tójában, s a DÉDÁSZ a megren­delés értelmében annak rendje és módja szerint a Madách Imre utcai transzformátorház- ban feszültségmentesítette az egész épületet. A következmény: a lakások­ban megszűnt az elektromos energiaszolgáltatás, nem jár­tak a liftek, az épületben lévő, vagy ahhoz tartozó intézmények is villany nélkül maradtak. így például a Szliven ABC-üzlet, amelynek vezetője, Varga Valér így panaszkodott: — Bennünket senki sem ér­tesített, teljesen váratlanul ért, amikor délelőtt 10 óra körül ki­aludt a villany. Azt hittük ele­inte, hogy a viharkárok elhárí­tásáról van szó, de az idő mú­lásával olvadni kezdtek a hű­tő vitrinek, nem működtek a pénztárgépek, a boltot be kel­lett zárni. Egy óra előtt pár perccel kaptunk ismét áramot, de hogy ez a váratlan kihagyás milyen károkat okozott, az csak napok múlva derül ki. Hasonló panaszai voltak a Szliven étterem és presszó dol­gozóinak is. Sokkal elgondol- kodtatóbb azonban az, hogy a házban jó három óra hosszára teljesen megbénult a liftközle­kedés. Rossz elgondolni, hogy az a kismama, aki leszaladt a A MAHART Balatoni Hajózási Üzemigazgatósága összesítette óz idei első félév forgalmi adatait. Eszerint ebben az évben június vé­géig több mint egymillió-százhuszon- kétezer utas vette igénybe a vizi- jármüveket (szeméfyhajót, kompot), ezenkívül a kompok százharminc- nyolcezer-háromszáz gépjármüvet is szállítottak a két part között. Ebből több mint negyvennégyezer volt a boltba valamiért, s aztán a kisgyermekéhez kellett szalad­nia esetleg húsz emeletet, mit élt át ez idő alatt. Vagy az az idős ember, (megtörtént eset), beteg felesége gyógyszerével volt kénytelen 12 emeletet két­szer is megtenni gyalog, egy, már átélt infarktussal a szivé­ben. Túldramatizálnám? Látszólag igen. De ha ez idő alatt, mond­juk a huszonnegyedik emeleten valakinek néhány percen múl­na az élete, ki, hogyan viszi neki a sürgős segítséget?! Ez nem rémálom, bármely nap be­következhető realitás. Különö­sen akkor, ha a ház lakóit elő­ző napon értesítik a teljes áramszünetről. Berger Béláné, a ház gondnoka tegnapelőtt, 5- én kapott értesítést, a szoká­sos módon el is helyezte a szükséges helyeken a kiirást, miszerint 8-tól 12 óráig áram­szünet lesz a házban. T úl azon, hogy későn kap­ták a figyelmeztetést, il­lene elgondolkodni azon, hogy szabad-e ekkora épületet akárcsak 10 percnyi időre is áram nélkül 'hagyni? Ha egy főkapcsoló cseréjéhez feltétle­nül ki kell — mert ki kell kap­csolni az elektromos betáplá­lást, akkor ezt úgy kell elkü­löníteni a szükség-áramszol­gáltatástól, hogy a munka biztonságosan elvégezhető le­gyen, legalább egy lift működ­tetése mellett. Még azon az áron is, hogy korrigáljanak egy nem megbízható tervezői meg­oldást. Kurucz Gyula külföldi rendszámot viselő gépkocsi. A forgalom egy>két százalékkal na­gyobb volt, mint tavaly a hasonló időszakban. Az üzemigazgatóság a már hagyományos esti sétahajók mellett új szolgáltatást is bevezetett; hetenként egy-két alkalommal este tíz órakor a Balatonfüredről induló kom­pon kétórás filmvetítéssel egybekö­tött sétajáratot indít. "" A SZÖVOSZ elnökségének ülése A hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosításáról H balatoni hajóforgalom első félévi mérlege Helyőrségi Művelődési Otthon: Rátkay Endre festőművész kiállítása Rátkay Endre festőművész ki­állítását nyitotta meg tegnap délután Nagy Richárd, a Ma­gyar Televízió elnöke és Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő, az Új írás főszerkesztője Pécsett, a Helyőrségi Művelődési Ott­hon színháztermében. Rátkay Pest külvárosában: Erzsébeten él, itt készíti — a megnyitó sza­vakból következtethetünk rá: csaknem remetei zárkózottság­ban — kiállított műveit. Műveit láthatták már Budapesten, Veszprémben, sőt Pécsett is, a Janus Pannonius Múzeum ren­dezésében. A mostani pécsi tárlaton tu­lajdonképpen három műve lát­ható: egy:egy hatalmas, vörös-, kék- és arany alapú, különös ikonosztáz-sorozat. Látásmód­ját, alkotó módszerét, mely leg­inkább a szürrealizmussal és a kollázs-technikával tart rokon­ságot, jól jellemzi egy adat: a kiállitóterem csaknem egész falát beborító Kalendárium c. műve nem kevesebb, mint 415 kisebb képből áll. Mit ábrázol ezeken? Világunkat — a mo­dern ember világát, szellemét, történelmét, képzeletét, félel­meit, reményeit, vágyait. „Mo­dern ember; újrafogalmazza a múltat, s vele helyét, szerepét a világban; a csigát és a Hi­maláját egyaránt a tenyerében tartó szellem" - hangzott el róla a megnyitóban, találóan. V. J. Nagy Richard! áliitását. az MTV elnöke nyitotta meg Rátkay Endre ki Szokolai István felv. • Rádió mellett... Penész­virágok Veszik a kopott, öreg kis pa­rasztházakat,■ főként a nagyobb városok környékén, már a rádió is — több műsorban - hírt ad róla, hogy különösen szellemi munkát végzők mennyire áhí­toznak hétvégi nyugalomra, a hűs, tornácos, földes-padlós csendre. Ha nem is mondják ki, de vágyukból érződik a nosztalgia olyan környezet után, amelyben - ők ugyan már nem —, de talán szüleik, nagyszüleik éltek annak ide­jén, akik még alig, vagy egy­általán nem ismerték a gép és beton ártalmait. A riporternek beszámol egy budapesti fiatal kutatónő, miket tapasztalt ház­néző körútja során: „Kaptunk néhány elmet, hét végén lerán- dultunk, sorra jártuk az el­adandó házakat. Hát tudja . . . elámultam az egyszerű környe­zet szépségén. Nem is értem meg ma sem, hogy a ház gaz­dái miért hagyják ott a szép zsúpfedeles, fehér falú házi­kót és költöznek be a közeli nagyvárosba. De gyönyörű! A kokasok s tyúkok ricsaja is, a malacok visítozása is, meg minden, ami ehhez az idillikus képhez tartozik. De a kokast és a ma­lacot fel kell nevelni csak úgy, mint valamennyi háziállatot s ehhez elő kell teremteni (ter­meszteni, vagy megvásárolni) az eleséget s mindegyikhez kemény és kitartó munka szük­séges ... de most ezt hagyjuk, ennyire ne menjünk bele a még ma is érvényben lévő klasszikus paraszti élet tagla­lásába. Maradjunk csak a paraszt­házaknál, amelyeknek éppen a legelmaradottabb típusa nap­jainkban skanzeni rangia „avanzsált", mutogatják a vá­rosiaknak (külföldieknek főleg!) s a városiak egyike-másika fel­sóhajt: „Ez volt csak a nyugal­mas világ!" Persze. Jómagam is városi vagyok, de gyerekko­rom éveiből jócskán töltöttem el több-kevesebb időt olyan — mondom, ma skanzenbe illő — falusi házakban, amelyben az élet a „rendszer” szégyene volt. Egyik nagybátyám éppen ilyen döngölt padlás, zsúpfödeles és örökké nyirkos parasztház­ban kapott olyan tüdőbajt, ami egészen fiatal korában sírba vitte. Mellesleg, tőle tanultam annak idején egy dalocskát, amelyről csak jóval később - éppen a rádióból — tudtam meg, hogy igazi népdal. Ha­tása akár örömmel tölthetne el, mégis elszomorodom ma is, ha hallom, mert rá és isten­telen sorsára emlékeztet. Egy lelkes folklorista bizo­nyára érdeklődve hallgatná, hogyan éltem nagyszüleim há­zában: ahol az almárium fiók­jában öreg szülém templomi fekete ruháján átütött a pe­nész, de penész „hamvazta" be a nyirkos kamrában tárolt nagy kerek kenyereket is, ahol a faragott sótartóban örökké vi­zes volt a só, ahol bűzös saj­tárban mosdottunk reggelente és esti ima előtt, aztán a tyúk­szaros pitvarban, ahol nagy­apám tüdőt szaggató köhécse- léssel bámulta az eget és vár­ta, mikor szólítja magához az „Úr”, ahol — ma divatos - cseréptányérokból ettük a sa­vanyított répalevest, rozsdás villával, vagy favillával a csu­pasz sós-zsíros-mácsikot . . . Egyetlen estét el nem mulaszt­va nagyanyám végigimádkozta a rózsafüzért, hogy azért fo­hászkodva — baj ne érje egyetlen tehenét, hol meg azért, hogy fiai hazataláljanak az első vonalból . .*. Ez rég volt. Rendben van. De itt van ez a Kisújbánya, kihaló félben lévő keleti mecseki kis falucska: talán négy esztendeje. hogy ott jártam, a bezárt bolt falára krétával firkantva ez állott: „A boltos meghalt . . .!” Ez volt a falu utolsó jajkiál­tása. Ez a világ engem nem vonz. Rab Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents