Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-06 / 183. szám
1982. július 6., kedd Dimantult Tlanlo 3 Hol lesz táv-, földgázvillamos és egyedi fűtés? - Cél: megháromszorozni a gázfogyasztást A Pécs városi Tanács felkérte a Dél-dunántúli Tervező Vállalatot, hogy készítse el Pécs és a környéken lévő 27 település általános rendezési tervét, valamint a terület energiagazdálkodásának és -ellátásának vizsgálatát és terveit. A DTV megbízásából a VÁTI (Városépítési Tudományos és Tervező Intézet) az energiahelyzet felméréséhez és a tervek készítéséhez nekilátott, bevonva a munkálatokba az MTESZ-en keresztül az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületet (ETE). E tevékenységhez pécsi szakembereket is megnyertek: véleményeik, javaslataik ott vannak a VÁTI most elkészült anyagában. Pécs város összes energiafelhasználása az 1980-hoz képest 1985-ben 5, 1995-ben 11 és 2010-ben a tervek, szerint 19 százalékkal növekszik. Legnagyobb energiafelhasználó továbbra is a hőerőmű, mely a jövőben fokozottabban hőszolgáltató erőműként fog üzemelni. A város folyékony tüzelőanyag szükséglete 1985-ben még 5350 tonna. Ezt csökkenteni kell, úgy, hogy a jelentősebb visszafogást a termelő ágazatoknak kell elérniük a kommunális és a vlakossági csökkentéssel szemben. A városközpont nagyobb részében vezetékes gázzal — a telítettség 90, a fűtési fogyasztóké csak 30 százalék — kisebb részben távhővel ellátott terület. A Szigeti városrészben a vezetékes gáz és a távhő a jellemző, a gázellátás fejlesztésére javasolt terület. A Me- csek-oldalon villanyáram tekintetében az átlagosnál nagyobb fogyasztói igénnyel kell számolni, mert vezetékes gázzal csak részben ellátott és ellátható terület, mivel kiesik a távfűtés vonzásköréből, továbbra is egyedi fűtési mód jellemzi majd. A Budai városrész és a Tettye a vezetékes gázellátás jelenlegi keleti határa, a gázszolgáltatás fejlesztésére javasolt terület. Újmecsekalján van vezetékes gáz és távhő, két szerkezeti egységben a gázellátás ki- terjesztése várható. A rácváros- patacsi rész a gázszolgáltatás nyugati peremeként vezetékes gázellátásra javasolt terület. Magyarürög és Istenkút továbbra is egyedi fűtéssel oldhatja meg gondjait. A keleti Mecsek- oldal egyes részein jelentős, másokon kisebb méretű vezetékes gázellátás fejlesztés várható, de marad egyedi fűtésre és villamos fűtésre javasolt területe is. Pécsszabolcs és Bánom meghatározója marad az egyedi, ezen belül a villamos fűtés. A meszesi városrész a vezetékes gázellátás fejlesztésének legfontosabb szóba jöhető területe. Gyárváros lakóterülete csökken, marad az egyedi fűtés. Újhegyen a villamos fűtés terjedésével lehet számolni, Kertváros családi házas része vezetékes gázt kap, a Lvov-Kertváros távhővel és villamos konyhával ellátott, de kismértékű konyhai gázfelhasználás is van. Az új lakótelepet távhővel és villamos konyhákkal látják el. Vasason és Hirden a Villamos energia vehető figyelembe teljes komfort szinten. A város jelentős részén szükséges a villamos fűtés elterjesztése és a vezetékes gáz (földgáz) bevezetése, azon kívül jelentős területeket kapcsolnak be a távfűtésbe. Ezek tetemes beruházást igényelnek A hőtárolós kályhák elterjedésének ma még a kisfeszültségű transzformátor-állomások és az elosztóhálózat teljesítőképessége szab határt. Pécs még ez év végén bekapcsolódik az országos föld- gázvezeték rendszerbe, így hosszú távon is biztosított és nagy üzembiztonsággal oldható meg a város gázellátása. Az áttéréssel párhuzamosan szűnik meg a benzinbontással előállított városi gáz 1985-ben. Az átállásra 83. és 85. között 8 ütemben kerül sor. Fontos, hogy ahol kívánatos és arra adottak a műszaki feltételek, országos energiagazdálkodási érdekből is térjenek át a tüzelő- és fűtőolaj-fogyasztók a földgázhasználatra. Viszont a gázhasználat bővítésére a VI. ötéves tervidőszakban elsősorban a meglevő gázelosztó-hálózat mentén kerülhet sor. Új fogyasztók bekapcsolásának a gázzal jelenleg is ellátott területeken nem lesz akadálya. Várható igények esetén a gázelosztó csőhálózat fejlesztésére tanácsi beruházásról és fogyasztói forrásból nyílik csak lehetőség. Az is lényeges, hogy a gázszolgáltatás csokis olyan területekre terjedjen ki, ahol azt gazdaságosan lehet megvalósítani A VÁTI javaslataiban szerepel, hogy a gázellátás térben kelet'—nyugati irányban bővüljön, és további 10 városszerkezeti egység bevonása indokolt. A gázzal ellátott lakások száma 27 ezerről 35 ezerre növekszik. Intenzív fejlesztés elsősorban a városközpontban és a hozzá csatlakozó egységekben aiónla- tos, illetve célszerű, ahol a fűtési fogyasztók száma különösebb hálózatfejlesztés nélkül megkétszerezhető. A pécsi gázfogyasztók száma 1980-ban 26111 volt (ebből fűtés 4466), 1985-re 27 300 (fűtés: 5500), 1995-re 34 566 (fűtés: 13 645) és 2010-ben Pécsett 35 793 és fűtésre 16 557 háztartás használja a földgázt, a fogyasztás megháromszorozódik. Murányi László SZABADIDŐ-RUHÁZAT BŐRBŐL. A Pécsi Kesztyűgyár egyre nagyobb figyelemmel fordul a szabad időt töltök igényeire. Ezekben a napokban a Bőrruházati Gyár szalagján vadászkosztümöket gyártanak hölgyeknek. A nyugatnémet piacra szállítják. Erb János felvétele Megmentik a hásságyi iskolaépületet Ösztönző átvételi ár Szerződések az export árualapok bővítésére A nagymérvű körzetesítéssel sok helyen gazdátlanul maradtak az iskolák. A hásságyiak megoldást találtak az iskola- épület megmentésére. Komár András, a tanács olaszi körzetének vezetője azt mondja: a kezdeményezés a fiatal hásságyi tanácstagoktól indult. Javasolták, hogy adják el a régi tanácsi épületet és a még régebbi kultúrházat, mert ezekre csak a fenntartási költség növekszik minden évben. A Bólyi Költségvetési üzem közel egymilliós árajánlatot nyújtott be a felújításra, ötszázezerből nem lehet kifizetni egymilliót. így született meg a nagy társadalmi Összefogás gondolata, amely egy hónapja csábítja a falu apraját-nagyját. Dolgoztak itt már ötvenen is, amikor a hatalmas épület tetőszerkezetét teljesen át kellet rakni új cserepek felhasználásával. A tsz építőbrigádja vállalta a belső tatarozást, de ma már a külső vakoláshoz értek. Csaknem valamennyi külső régi vakolatot le kellett verni. A mesterek azt mondják, hogy segédmunkásban nincs hiány, mert egy egész falu áll mögöttük. Itt lesz majd az orvosi rendelő, a tanácsi kirendeltség, KISZ-klub, a kultúrház, a hagyományos színpaddal. Az udvarban a féltetös épületről pedig csak később derül ki, hogy a lakodalmak idején itt helyezik el az üstházakat, kilencet egy sorba. Lipóczki József Az export árualapok bővítésére június elseje óta kétféle átvételi ár ösztönzi a termelőket. Azok a gazdaságok, amelyek vállalják a nagyobb súlyra, 118-120 kilogrammra történő hizlalást, illetve a sertések hasított átlagsúlyát legalább 4 kilogrammal növelik, a növelt súlyú sertések- után az első negyedévi átvételi árat kaphatják meg. A gyengébb minőségből eredő árkülönbözetet az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat megtéríti részükre. Azok a gazdaságok, amelyek az eddigi 81—82 kilós végsúly helyett 95-105 kilós végsúlyú vágósertéseket állítanak elő, vagyis vállalják, hogy kb. két héttel tovább tartják az állatokat. alapárként szintén az első negyedévi magasabb átvételi árat kapják meg, ezenkívül még kilónként egy forint exportfelárban is részesülnek. A nagyobb összsúlyra ösztönző árkonstrukció ez év június 1-vel lépett életbe — nem kötelező érvénnyel. Vagyis az állat- forgalmi és húsipari vállalatok szabad kezet kaptak a tröszttől, hogy belátásuk szerint éljenek az új szerződési lehetőséggel. A vágósertésben nem kifejezetten export orientált Baranya megyei AHV — amely mindenekelőtt Baranya, a környező megyék és a Balaton sertéshús ellátásában érdekelt - úgy döntött, hogy bekapcsolódik az export árualap bővítő akcióba. Újabb sertésberuházásokra Baranyában is szerények a lehetőségek, de a sertések átlagsúlyának növeléséhez szükséges takarmány a megyében rendelkezésre áll. Megkezdődtek a szerződés- kötések, s a kezdeti eredmények jók. A termelő gazdaságok kedvezően reagáltak. Az újpet- rei, a bicsérdi, a villányi és a reménypusztai termelőszövetkezet a magasabb, 118-120 kilós végsúlyra történő hizlalást vállalták. A szorosabb rotációban, intenzívebb kibocsájtással dolgozó telepek, amelyek eddig 85—95 kilós hízósertéseket szállítottak vágásra, most 95- 105 kilós vágósúlyra hizlalnak — Somberek, Mohács, Újbarázda, Vajszló, Dunaszekcső stb. — s így kilónként egy forint exportfelárat vághatnak zsebre. A szerződéskötések még nem zárultak le, de a vállalat már június 25-ig 60 000 sertés to- vábbtartására kötött megállapodást a termelőkkel, ami majdnem 300 tonna többletsúlyt jelent. A Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat nemcsak ci magasabb átlagsúlyra történő hizlalással, de a darabszám növelésével, bérhizlalással is igyekszik bővíteni az árualapot. A bérhizlalás szintén nem igényel építkezést, férőhelykapacitás bővítést. Ilyen bérhizlaló partner a csányosz- rói és a sellyei termelőszövetkezet. Az AHV már eddig 900 malacot és süldőt helyezett a két tsz-be, s az év végéig további 1500—2000 kihelyezésére készül. A vállalat feldolgozó kapacitása a rekonstrukció során bővült. Pécsett évente 380 000— 400 000 sertést tudnak levágni, feldolgozni. Idei tervük 300 000. Ez nem azonos a felvásárolt mennyiséggel, hisz 1982-re 345 000 sertés átvételére kötöttek szerződést — ebből 140 000 a háztáji — ami 2-3 százalékkal haladja meg a tavalyi átvett mennyiséget.- Rné Ha nem alakul kisvállalkozás és mészmű lebontására, akkor a régi beremendi cementgyár a létesítmény tovább csúfítja a Gyárbontás kisvállalkozásban Eltűnik a régi BŐM így a legolcsóbb környezetet, a családiház-építők pedig lemondhatnak a még hasznosítható építőanyagokról. A BCM-nek nem érte meg, hogy az 1909-től 1982-ig működő gyárat saját erőből bontsa le, értékesítse, ugyanis sokat kértek a helybeli tsz és a Déldunántúli VÍZIG bontó brigádjai. A titokban odajáró „zugbontók” pedig nem akartak gazdasági munkaközösségben társulni. így a vállalat a kisvállalkozásban találta meg a számítását. Sándor Gábor 32 éves művezető, eredet' foglalkozását tekintve gépésztechnikus és géplakatos, tizedmagával vállalkozott. Furcsamód nem a BCM kollektívájából verbuválta a közösségét, hanem az itt működő Cement- és Mészművek miskolci cementipari gépjavítójának beremendi kirendeltségéről. Már a múlt év őszén szerették volna a bontást megkezdeni. Bár ötletük kivitelezésében messzemenően támogatta őket a BCM, mégis csak április 12- től tudtak polgári jogi társaságot alakítani, amely május 14- től építőipari és szerelő gazdasági munkaközösségként van bejegyezve a megyei cégbíróságon. A munkaközösséget alapító művezető találkozásunkkor kertelés nélkül megmondta, hogy fél a sajtóbeli nyilvánosságtól, mert ez további rosszindulatot, ellenszenvet válthat ki a régóta gáncsoskodó emberekből, így azokból, akik titokban tovább szerették volna bontani, engedély nélkül az épületet. Míg a miskolci anyavállalat attól tart, hogy a főállás rovására fognak dolgozni. A 30—35 éves alapítótagok, lakatosok, hegesztők, építészek, gépésztechnikusok esetében szó sincs erről, hi szén kedden, szerdán, pénteken, munkaidő után este nyolcig, szombaton viszont egész nap dolgoznak. De nem ritka az olyan szakember, aki itt tölti a szabadságát. Ugyanis nagy erőbedobásra van szükség, hogy jövő szilveszterre végezzenek a bontással és az értékesítéssel. másképp ráfizetnek. Emellett azt is el akarják érni, hogy a kirendeltségen biztosított átlag 25 forintos órabért 5—10 forinttal megtoldják, attól függően, hogy ki mennyit nyújt teljesítményével. Eredeti foglalkozásától, beosztásától függetlenül mindenki végez fizikai munkát, tehát vas- szerkezeti elemeket aprítanak méretre, rakodnak, hulladékot hordanak ki a kásódi szeméttelepre. Óriási mennyiségű anyagot bontanak szét, osztályoznak, hisz például a vasféleségek súlya meghaladja az ezer tonnát. Később robbantanak is, amikor a fizikai erő már nem elég. Csupán a Kohászati Alapanyagelőkészítő Vállalat déldunántúli kirendeltségéről kapnak anyagi támogatást, bérelhetik a hegesztés gázpalackjait és jó áron eladhatják a vas-acél bontási anyagokat a KOKÖV-nek. Épp ezért a sóját szerszámukat hozták a közösbe, személyenként 3000 forinttal társultak, ezenkívül a megalakulásra 12 000 forintot fordítottak. Csuti J. Pécs energetikai átváltozása
