Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-05 / 182. szám

NYÁRI MAGAZIN ÉT 2^ S 77lV NYÁRI MAGAZIN | sss 2 Ä8* ■ NYÁRI MAGAZIN Centenáriumi ünnepségek Siófokon Kálmán-gálaest Kálmán Imre 1882. október 24-én Siófokon született, és éle­tének első 15 évét ott élte le. Természetes tehát, hogy szüle­tése 100. évfordulójáról való megemlékezés ünnepségeinek gazdája Siófok városa lesz. A rendezvények szervezésében a siófoki Dél-balatoni Kulturális Központ mellett a Magyar Te­levízió zenei főosztálya is oroszlánrészt vállalt. A centenáriumi megemlékezés ünnepi rendezvényei már július 3-án, szombaton megkezdőd­tek, amikor megnyílt a zene­szerző életét, munkásságát be­mutató dokumentumkiállítás a siófoki Beszédes József Múze­umban. Ma, július 5-én este pedig a siófoki szabadtéri szín­padon tartják meg a bemuta­tóját annak az ünnepi, Kálmán Imre operettjeiből összeállított gálaműsornak, amelyben a Magyar Állami Operáház, a Fővárosi Operettszimház éne­kesei, a Belügyminisztérium szimfonikus zenekara, a Ma­gyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének tánckara és a KISZ Központi Művész- együttesének Rajkózenekara közreműködnek. A gálaműsor­ban szerepel Elahe Nadjafi irá­ni énekesnő is, akit a magyar operettkedvelők nemrégiben már megismerhettek a Ludwigs­hafen bői közvetített Kálmán tői­re emlékest műsorából. A sió­foki gálaműsort július 28-án és augusztus 2-án újra bemutat­ják, s az utóbbiról tv-felvétel készül, omit majd december 25-én este fog sugározni a Magyar Televízió. Az augusztus 2-i díszkoncert díszvendége lesz valószínűleg Kálmán Vera, a zeneszerző özvegye is, A gála mellett az idegenforgalmi sze­zonban még két siófoki prog­ram lesz Kálmán Imre muzsi­kája jegyében: a Győri Kisfa­ludy Színház társulata július 9­én és 16-án a Mórica grófnő című operettet mutatja be a szabadtéri színpadon. Kálmán Imre születésének 100. évfordulóján, október 24- én lesz a centenáriumi ünnep­ségek csúcspontja. Kálmán Im­re siófoki szülőházának falán felavatják a zeneszerző dom­borművét, amit Kiss Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész készített. A Beszédes József Múzeum Kálmán Imre emlék­kiállításáról a Magyar Televí­zió egyenesben közvetíti az ün­nepi múzeumi sétát. Emlékülést is tartanak a Dél-balatoni Kul­turális Központban, s ekkor ad­ják át a Siófoki Városi Tanács által alapított „Kálmán Imre” emlékplaketteket. A kulturális központ színháztermében a Sze­gedi Nemzeti Színház társulata mutatja be a Montmartrei ibo­lya című Kálmán-operettet. Ezt is egyenesben közvetíti a tele­vízió. D. I. A siófoki kiállítás egyik képe: Kálmán hollywoodi filmcézárok társaságában. Balról: Charles Vidor, Michael Curtis, Kálmán Imre, J. Korda, J. Pasternak. Élő népi kismesterségek Országos pályázati kiállítás Siófokon Komoly ízlésformáló szerepet tölthet be az a kiállítás, amely a hazai kismesterségeket mutat­va be az elmúlt hét végén nyílt meg Siófokon, a Dél-Ba­latoni Kulturális Központban. A népi kismesterségek művészete élő művészet — nagy múlttal és bízvást mondhatjuk: sokat ígérő jövővel. Erről győződhetnek meg mindazok, akik megtekintik ezt a — népi iparművészeti tanács, a helyi tanácsok és kulturális szervek által megrendezett — országos jelentőségű tárlatot. Vincze Béla, a kulturális köz­pont képzőművészeti főelőadója elmondta, hogy ez a két kate­góriában meghirdetett pályázat a jövőben háromévenként kerül megrendezésre. A neves szak­emberekből álló zsűri 161 pá­lyázó 646 műtárgyát vizsgálta meg és ennek mintegy a felét tartotta kiállításra alkalmasnak. A bemutatott több száz tárgy - bőrdíszművesek, szűcsök, bútor­készítők, mézeska lácsosok, vas­kovácsok, hangszerkészítők, gyertyaöntők, kékfestők munkái — jól reprezentálják d,hazánk­ban ma is élő népi kismester­ségek magas színvonalát. Meg kell jegyezni, hogy a közelmúlt­ban a népi kismesterségeket kihalásra ítélt tevékenységnek tekintették sokan, hiszen a múlt században még közel 200 fajta ilyen jellegű népművészeti ága­zat közül ma már csak tíz­egynéhány él. A kiállított tárgyak között örömmel fedeztük fel Krausz György komlói pályázó szép bú­torait. A fontosabb díjakat Holló László iparművész festett bútoraival, Honfi Péter és Hon- finé Mihalovics Ildikó bőrből készült alkotásaival, Geider Lajos faragott bútoraival, Pán- czél Attila betlehemes játéká­val nyerték el. A gyerekek kü- 1 lön örömére, a kiállítás egyik részlegében népi gyermekjáté­kok láthatók. A nagy érdeklődésre méltán számot tartó Népi kismestersé­gek művészete című országos kiállítás augusztus 2-ig tekint­hető meg naponta 10-től 18 óráig. B. K. □Hétfői Pihenőpark pónikkal Kormi, a fekete macska és Rozina, a kölyökmajom gyana. kodva méregetik egymást Já­tékos kedvükben vannak. Lujza, Rozina anyja teherben van, ezért kicsit szeszélyes. Néha — fegyelmezésképpen - , pofon vágja a kis majmot. - Muszáj, mert Rozina rossz gyerek ... ördög. Jani, a rézusz majom­család feje néha tüsszent egyet, ha belesüt a nap az or­rába. Órákig is elnézegetném mu­latságos társas- és családi éle­tüket Kisvári István szekszárdi családi házának udvarán. A majomkölyök valamiképpen rá akar mászni a hátamra. Lujza mérgesen vakkant egyet. Nem szereti az idegeneket. Kicsi ko­rában, amikor ketrecben volt és sírt, a gyerekek csúfolták. Ezt azóta sem felejtette el. In­nen ered harcias magatartása — mondja Kisvári István, aki idestova negyven éve foglalko­zik különleges állatokkal. Az eddigiek során a kakadutól, a hattyútól kezdve, a díszmadara­kon, apró egzótákon, hüllőkön át, a pónilovakig több száz­féle állata volt már. — Mi a kedvence? — A ló. És a madarak. — Nem okozott még családi bonyodalmakat ez a házi ál­latkert? — Nem. A feleségem és a gyerekeim is nagyon szeretik őket. — Kifizetődnek? — Nagyban talán igen, kicsi­ben semmiképpen. A ház szuterinjébe lekísér bennünket Pisze, a pekingi pa­lotakutya is. Az egyik helyiség­ben a majomcsalád lakik, a másikban a madarak. Nympha és hullámos papagájok, zebra­pintyek és kanárik csivitelnek, visonganak a másik szobában. Az előtérből a minap vittek el egy egerészölyvet a pécsi állat­kertbe. Most ott látható. Kínt az udvaron, a pánikért üres ... — Egyelőre nem tartok más állatot, viszont van egy nagy álmom. Ez pillanatnyilag min­dennél fontosabb. Már tárgyal­tunk róla a tanáccsal is. Lehet, hogy megvalósul, lehet, hogy nem... — mondja Kisvári Ist­ván. — Szeretném a Csörge-tó pi­henőparkját kiegészíteni egy ki­sebbfajta állatkerti bemutató­val. Kimegyünk a hajdan rossz hí­rű, elhanyagolt Csörge-tó part­jára. Most gondozottabb, mint a korábbi évtizedekben. Kisvári István elmagyarázza, milyen le­hetne ez a park. Hol járnának a pónifogatok, merre lennének a ketrecek, hogyan etetnék a hattyúkat. — Gyerekparadicsom lehetne itt — mondja. És az egész egymillió forinton múlik. Kisvári István az elmúlt évek­ben fölszámolta díszállat-keres­kedését, jelenleg használtcikk- üzlete van. Madártani és állat­tani kézikönyvtára polcairól né­ha leemel egy-egy kötetet, mos­tanában főleg a zoológia ér­dekli. Hegyoldali házából ép­pen odalátni a Csörge-tóra. ö már régóta nem olyannak lát­ja, amilyen, hanem amilyen­nek elképzeli. Tulajdonképpen irigylésre méltó ember a maga nagy álmával, konkrét terveivel. Irigylésre méltó, mert ez az álom nem megvalósíthatatlan. Bebesi Károly Vetíteni tilos! Pácban a lemezlovasok „Mr. Fonda! Csak egy aláírást!...” Tapasztalt diszkóba járók tud­ják, hogy a lemezlovasok újab­ban már nemcsak zenét szolgál­tatnak, hanem alkalmas pilla­natban vetíteni is elkezdenek. Koncertfelvételek, slágerfilmek 8 mm-es, rövidített kópiái pe­regnek leggyakrabban a vász­non, de hallani olyan híreket is, hogy egy kis horrorért és pornó­ért sem kell a szomszédba men­ni. Minderre — no, nem a por­nóvetítésekre! — az üzleti érde­ken túl a KISZ felsőbb szervei és az Állami Ifjúsági Bizottság állásfoglalásai is ösztönzik a diszkósokat. Arra tudniillik, hogy tegyék minél színvonalasabbá, élménygazdagabbá a monoton­nak ítélt táncos összejövetele­ket. Érdemes volna a fentieket most már múlt időben megfo­galmazni. Májusban levél jött ugyanis a Szerzői Jogvédő Hi­vataltól minden művelődési osz­tályra, s benne az állt, hogy ez­után csak a Művelődési Minisz­térium Filmfőigazgatóságának engedélyével szabad a diszkók­ban filmeket vetíteni. Ha pedig külföldi filmről vagy videokazet­táról van szó, a Hungarofilmen keresztül egyenesen ja gyártó engedélyét kell kérni a nyilvá­nos bemutatáshoz. A körlevél eljutott a lemezlo­vasokhoz, akik - törvénytisztelő polgárok lévén - fölkeresték az MM Filmfőigazgatóságát. On­nan azonban engedélyt nem, csak levelet kaptak: „Az ön tu­lajdonában lévő filmeket a nemzetközi szerzői jog előírásai alapján nyilvánosság előtt csak a film készítőjének előzetes írás­beli engedélye alapján és jog­díj fizetése mellett lehetne vetí­teni. Ezek hiányában a filmek kizárólag családi körben vetít­hetők.” A Főigazgatóság nem mulasztja el a levél további ré­szében a szankciókra való hi­vatkozást sem. Mi következhet ezután? El­képzelem X. Y. lemezlovast, amint Bonyhádon nekiül a le­vélírásnak. Cím: Peter Fonda, Hollywood, USA. „Kedves Mr. Fonda! Bécsben sikerült megvá­sárolnom a Szelíd motorosok 8 mm-es kópiáját Szeretném Bonyhádon, Hidason és Máza- szászváron (Európa, Hungary) , néhányszor levetíteni a srácok­nak. Mellékelten küldök hetven forintot (átszámolva 2 dollár), remélem elég lesz jogdíjra. A maradékot tartsa meg nyugod­tan. Szívélyesen üdvözli: X. Y. disc-jockey of Bonyhad City”. Bármilyen humorosan hangzik is, ha nem születik mihamarabb jogszabály, ez lesz a jövő útja. Nem titok, hogy a vendéglátó­sok és „lemezbemutatók” jó né­hány millió forintja fekszik ezek­ben a filmekben, amelyekből profitálni szeretnének. Kétség­telenül igaza van a Szerzői Jog­védő Hivatalnak, amikor ra­gaszkodik a jogdíj fizetéséhez. De miért nem tehetik meg ezt a disc-jockey-k ugyanúgy, a te­rem nagyságától függő átalány­ban, ahogyan a zeneszámok után adóznak? A hivatal illeté­kesétől kapott tájékoztatás sze­rint „már főigazgatói szinten van az ügy”. Reméljük, ez ga­rancia arra, hogy hamarosan megoldást találnak erre a kép­telen helyzetre. Ami pedig a fil­mek morális szempontból való ellenőrzését illeti — ha netán ez volna az akadály — úgy vélem, azt nyugodtan rá lehetne bízni a művelődési osztályok munka­társaira. [gy jól járna a diszkós, jól járnának a fiatalok, és sze­gény nyugati producereket sem kellene naponta levelekkel, te­lefonokkal ostromolni... Havasi János Felveszünk: # női és férfiszabókat, # gépi és szabászati átképzősöket, # raktári szortírozót JELENTKEZÉS: Bőrruházati Gyár, Munkaügy. Pécs, Vadász u. 83. Lujza, Janika és a többiek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents