Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-28 / 205. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló A tartalomból: (5. oldal) Az NB I. őszi programja XXXIX. évfolyam, 205. szám 1982. július 28., szerda Ara: 1,40 Ft (8. oldal) ♦ Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Mecsek Kupa kerékpárosverseny (8. oldal) Nemzetközi úttörőtábor Si kondán (5. oldal) Kommunális kötvények A termőterület 83 százalékáról tárolóba került a termés Újabb szállítmány érkezett Reménypusztáról a pécsi átvevőhelyre Kényszerszünet az aratásban Jó minőségű az idei búza Az eső hasznot hoz K ommunális kötvény. Országszerte egyre többen ismerkednek meg ezzel a települések fejlesztését meggyorsító új lehetőséggel, mégha a neve — véleményünk szerint — nem is a legszerencsésebb. Miről is van szó? A kommunális kötvényt meghatározott fejlesztési cél megvalósítására az illetékes tanács vb testületi döntése alapján az Országos Takarékpénztár bocsátja ki. A kötvény tulajdonképpen egy bemutatóra szóló, átruházható értékpapír, amely 3 év után 5,5, ötéves időtartam után pedig évi 6 százalékot ikamato- zik. A lakosság által befizetett pénzt a helyi tanács a legégetőbb fejlesztési igények kielégítésére fordíthatja. A kommunális kötvények kibocsátásának lehetőségéről tavaly jelent meg jogszabály, s az idén kísérletképpen több kisváros, illetve nagyobb község kapott lehetőséget az új „betétforma” gyakorlati alkalmazására. A tapasztalatokat összegezni még korai lenne, hiszen a kötvények jegyzése több helyen jelenleg is tart, de néhány megfigyelés már most is érdekes, sőt tanulságos lehet. Nem titok, hogy sokan némi szkepticizmussal fogadták a kötvények bevezetésének gondolatát. Ugyan ki fogja majd ide fizetni a pénzét, amikor az OTP a tartósan lekötött betétekért egy százalékkal több kamatot ad — leayintettelk a kétkedők. Nos, az élet alaposan rácáfolt erre a kishitűségre. Számtalan helyen bebizonyosodott, hogy az emberek igenis hajlandók áldozni saját településük, lakókörnyezetük gyorsabb fejlődéséért, hogy azt a bizonyos egy százalékot sokak szemében bőven pótoj- ja a lokálpatriotizmus. Kiemelkedő példát szolgáltattak erre a bólyiak, akik az öregek napközijének bővítéséhez, rekonstrukciójához jegyezhettek kommunális kötvényeket. A vállalások kétezertől százezer (!) forintig terjedtek, az érdeklődés minden elképzelést felülmúlt. A tervezett egymillió forintos összeg a vártnál jóval hamarabb összegyűlt, s most már csak az a kérdés: tud-e a tanács engedélyt szerezni arra, hogy túllépjék ezt a keretet. /K többletet az iskolaépítésnél használnák fel, de ez természetesen csak akikor lehetséges, ha az OTP-nék lesz hitelfedezete a többlet-jegyzésre. (A takarékpénztár a szabályok szerint a jegyzett kötvények összértékének 90 százalékában nyújt hitelt a tanácsnak a kommunális beruházásokhoz.) Mi a bólyiak „titka”? Szeretik a falujukat, megértik a tanács gondjait, amelyek a lakosság gondjai is. S még valami : a tanácselnök személyesen kereste fel választóit, magyarázta el az új kötvényforma lényegét. S a lista élén az általa jegyzett tízezer forint szerepelt. Nemcsak Baranyából, Tolna megyéből is említhetünk jó példát. Tamásiban az év elején kiállítást rendeztek az új településiközpontra kiírt tervpályázat anyagából. A lakosságtól véleményt kérték a fejlesztési elképzelésekről, s a látogatók a helyszínen rögtön kommunális kötvényt is jegyezhettek annak érdekében, hogy a megálmodott tervékből minél előbb valóság legyen. Tamásiban — nem is titkolják —, azon fáradoznak, hogy a nagyközségből város legyen. Egészen másfajta gondjai vannak a Duna túlsó partján Baja városának. Az elmúlt tíz évben itt több mint egy méterrel emelkedett a talajvízszint, s ennek legfőbb oka, hogy míg a 14 ezer lakás csaknem 80 százalékát rákötötték már a vízvezeték-hálózatra, a csatornázottság aránya alig 27 százalék. Kritikusan tágra nyílt tehát a közműolló két szára. Bár az olyan föld alatti beruházások, mint a csatornázás, nem éppen látványosak, a tanács mégis úgy döntött, ehhez kéri kommunális kötvények formájában a lakosság segítségét. Tízmillió forint értékben bocsátottak ki itt kötvényeket, s abból ötmillió már március végére összegyűlt. Érdekesség, hogy a hír hallatán az ország legkülönbözőbb területeiről jelentkeztek a Bajáról „elszármazottak”, s jegyeztettek islki- sebb-nagyobb összegeket. Később aztán alábbhagyott a kezdeti lelkesedés, s ez talán a propaganda, a szervezés hiányosságaival is magyarázható, Hasonló tapasztalatokat hozott a makói akció is, ahol a szociális otthon felújítására és bővítésére ötmillió forint értékű kötvényt adtak ki. Hárommillió viszonylag hamar összegyűlt, de ez több is lehetett volna, hiszen közben a város takarékbetét-állománya 16 millió forinttal emelkedett. T ermészetes dolog, hogy nem mindenütt egyformán könnyű szót érteni a lakossággal, mozgósítani az embereket a közérdekű célok megvalósítására. Figyelembe kell venni azt is, hogy a tapasztalatok szerint minél nagyobb a település, annál nehezebb megszervezni az összefogást. A kötvények jegyzését sokkal célszerűbb a lakóhelyi, mint a munkahelyi közösségekre alapozni. Elég sok ugyanis a bejáró,, s aligha lehet elvárni például a falusiaktól, hogy a város csatornázottságának fejlesztésére áldozzanak, miiközben nekik otthon még emésztőgödröt kell ásniuk. A kezdeti gondok ellenére úgy tűnik, jó ötlet, hasznos kezdeményezés volt a kommunális kötvények bevezetése. A tapasztalatokon okulva — várjuk a folytatást. D. A. Leállt az aratás a megyében a vasárnapi és a hétfői nagy esőzések miatt. A kombájnosok az eget kémlelik a természet adta kényszerpihenőn. A felázott talajra nem lehet a gépekkel rámenni. Sohasem jön jókor, ha a mező- gazdasági munkákat valamilyen időjárási tényező megállítja. Az aratási csúcsidőben pedig természeti csapásnak számít. Elsősorban azokban a gazdaságokban, ahol már az előző viharok, esők miatt megdőlt részek voltak a gabonatáblákban. Egyes vidékeken jégeső is volt. A mostani, helyenként száz millimétert is meghaladó eső ezen csak tovább rontott. Kétújfalun például a még lábon lévő 458 hektárnyi búzából 150 hektár, Má- gocson 120 hektárnyi terület van siralmas állapotban. Legalább két nap száraz idő után lehet csak ismét kimerészkedni a földekre, és mindenhol fel kell szerelni a kombájnokra a kalászemelőket. A még kint lévő búza aratása nagyon nehéz lesz. Az a 25 gazdaság járt jól — a megye 66 mezőgazdasági üzeme közül — amelyek már befejezték a búza aratását. A megyében idén összesen 51 232 hektáron termett búza, ennek 83 százalékát már learatták. A búza betakarítását már befejezett gazdaságok —• összesen 45 kombájnnal — vállalták, hogy segítenek a lemaradottakon. így például Kétújfalunak 3 kombájnnal Drávafok nyújt segítséget, a mágocsi tsz pedig a Bi- kali Állami Gazdaságtól és a dombóvári Alkotmány Tsz-től kap kölcsön kombájnokat. Mozsgóra a bólyi tsz-ből ment át két gép, Szentlőrimcet pedig a BKR-rendszeren belül segítik ki. (Kétujfalunak 458 hektár. Mágocsnak 450, Mozsgónak 924, Szentlőrincnek 462 hektáron van még learatni való búzája.) Az aratás szünetelésével leállt a malmokba szállítás is, így a pécsi Felszabadulás úti átvevőhelyre is egy-egy autó érkezett be az elmúlt két napon. Eddig összesen 2400 vagon búza érkezett. Az új búza őrlését már két hete elkezdték és a sütőipar azóta fokozatosan régi liszttel keverve már süt belőle. Az új búza minősége nagyon jó. S. Zs. * Az utóbbi napok sorozatos esőzései hosszabb-rövidébb időre, de lényegében országszerte megálljt' parancsoltak az aratóknak. A kényszerű szünetet mindenütt arra használták fel, hogy megjavítsák a hibás kombájnokat és szállítójárműveket, átcsoportosítsák a gépeket. Az esőzés egyébként is lényegesen több haszonnal jár, mint kárral. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint nagyon jót tett a kapásnövényeknek, felüdítette az egész határt. Az utóbbi napokban ugyanis már szemmel látható volt a kánikulai forróság káros hatása. Csongrádban például már komolyan veszélyeztette az együttesen csaknem ötezer hektárnyi fűszerpaprikát, a gyengébb vízgazdálkodású talajokon pedig — a szárazság nyilvánvaló jeleként — országszerte „furulyázni” kezdett a kukorica levele. Indira Gandhi az Egvesült Államokban Indira Gandhi indiai miniszterelnök kedden hivatalos látogatásra utazott az Egyesült Államokba. Tárgyalásokat folytat majd Ronald Reagan elnökkel, George Shultz külügyminiszterrel és a kongresszus vezetőivel. Az indiai sajtó a látogatással kapcsolatban rámutatott, hogy a kétoldalú kapcsolatokon kívül szó lesz több olyan nemzetközi kérdésről is, amelyben a két ország álláspontja jelentősen eltér egymástól. Ezek közé tartozik az Egyesült Államok katonai-politikai irányvonala, egyebek között az Indiai-óceán és a dél-ázsiai térség vonatkozásában. Várhatóan megtárgyalják majd az Egyesült Államoknak a fejlődő országokkal szemben folytatott pénzügyi-gazdasági diszkriminációs politikáját. Indira Gandhi elutazása előtt a Newsweek amerikai hetilapnak adott interjújában kijelentette, hogy az amerikai kormány számos " lépése — így például a Pakisztánnak nyújtott katonai támogatás — nem felel meg India érdekeinek, mivel fokozza a dél-ázsiai térségben a fegyverkezési versenyt, s Indiát arra készteti, hogy anyagi eszközeinek egy részét katonai célokra fordítsa. Irán-lrak az offenzíva után Két héttel a „Ramadan-of- fenzíva” megindítása után, Irán több mint 150 négyzetkilométernyi iraki területet tart ellenőrzése alatt — állította az iráni hírügynökség. Egyben azt is közölte, hogy — Bagdad közléseivel ellentétben — még mindig vannak iraki csapatok Irán területén. Ezek állítólag Ham tartomány több stratégiai fontosságú magaslatán alakították ki állásaikat. Irak nem ismerte el területi veszteségeit, de egy közleményben az iráni tüzérség elhelyezkedési helyeként nem „a határ túlsó oldalán”, hanem a „Basrától keletre" kifejezést használta. A heves esőzések hatására ritka eset történt Pécsett: kiöntött a Balokányi-tó. Vizpereme eh érte a sétányokat, ellepte a színpadot és a nézőteret. A tóáradás miatt elmarad q ma estére hirdetett Edda-koncert. A képen: árad, talán tisztul is a tó. (Erb János felvétele)
