Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-25 / 202. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A hét 3 kérdése (2. oldal) Újdonságok a Szegedi Ipari Vásárról (3. oldal) Vasárnapi magazin (5. oldal) Újdonságok a Szegedi Ipari Vásárról (Tudósítás a 3. oldalon) Korszerűbb technológiával A Minisztertanács csü­törtöki ülésén jóvá­hagyta az anyagtakaré- kossági és technológia korsze­rűsítési programot. Nem nehéz megjósolni, hogy erről a szak­nyelven megfogalmazott prog­ramról még sokat fogunk ol­vasni és hallani, s előbb-utóbb ez élet minden területén érezni fogjuk hatását. Miről is van szó tulajdonkép­pen? Arról a felismerésről — és er­re nálunknál gazdaságilag és technikailag sokkal fejlettebb országok is rájöttek —, hogy a Föld és az egyes országok nyersanyagforrásai végesek, az embernek pedic) — ha továbbra is szeretne kényelmesen élni — meg kell tanulnia ésszerűbben, takarékosabban, okosabban gazdálkodnia ezekkel a forrá­sokkal. A közelmúltban jelent meg az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottságának egy tanulmánya e témában, s ebben a követke­zők olvashatók: „Az anyagtakarékosság prob­lémája komplex kérdés, és megoldása nem lehet kampány- feladat. A gépipari ágakban — azok gyors fejlődése és arány­lag nagy anyagfelhasználása miatt — különös fontossága van az anyagtakarékosságnak. A gépipari ágak döntő fontossá­gúak, a fejlődés bármely fokán is áll az adott ország; ki kell elégíteniük a gazdaságok vala­mennyi ágának állandóan nö­vekvő igényeit modern és ha­tékony berendezésekből. így a problémával globálisan foglal­kozva, még a látszólag szerény gazdaságok is jelentős megta­karításokat tudnának felmutat­ni. Tekintetbe kell venni azt is. hogy az anyagtakarékosság sok esetben az enerqia gazdaságo­sabb felhasználását is eredmé­nyezi, és hozzájárulhat a kör­nyezetvédelemhez is." Nyilvánvaló tehát, hogy e komplex feladat alaposan át­gondolt és körültekintően előké­szített programot igényel. A VI. ötéves terv időszakára már ké­szültek programok az energia- gazdálkodás hatékonyságának javítására, a fafelhasználás ész- szerűsítésére, a hulladékok és .másodlagos nyersanyagok hasz­nosítására. Ezek beépültek a népgazdaság tervezési rendsze­rébe és eredményei már érzé­kelhetőek. A kényszerítő gazda­sági körülmények közepette azonban egyre inkább szüksé­gessé vált a termelésben fel­használt anyagok ésszerűbb hasznosításának átfogó prog­ramja. Ennek végső célja, hogy az egyes ágazatokon belül az egységnyi végtermékekhez fel­használt anyagok mennyiségét c legszükségesebbre csökkent­sük. Hogy erre mennyire szükség van, azt néhány kiragadott nemzetközi összehasonlítási adat is alátámasztja. A magyar öntvények például 20—30 százalékkal súlyosabbak, mint a nemzetközi átlag. Ez fö­löslegesen köt le gépkapaci­tást, növeli az' élőmunka-, az anyag- és az energiaköltsége­ket és ezáltal megdrágítja, sok­szor versenyképtelenné teszi ter­mékeinket, miközben nehezen és drágán beszerzett import­anyagokat építünk be - funk­ció nélkül, merő technológiai lazaság miatt — termékeinkbe. Ezt pedig nem tudjuk vevőink­kel megfizettetni! Hasonló a helyzet az öntött­vas-radiátorokkal, számos szer­számgépünkkel, városi autóbu­szainkkal, sőt még a hullám- papírral is. A nálunk gyártott alumíniumajtók és ablakok például 15 százalékkal több anyagot tartalmaznak, mint a nemzetközileg ismert konstruk­ciók. A példákat hosszan lehetne sorolni, de talán ennyi is ele­gendő a bizonyításhoz, hogy a fejlett ipari országokhoz képest számos alágazatban és gyártási kultúrában jelentős a lemara­dásunk. A termelés anyagigé­nyességét tehát feltétlenül mér­sékelni kell ahhoz, hogy ver­senyképességünket növelni tud­juk. Ennek egyik fontos eszkö­ze lehet a technológiai és a gyártmánykorszerűsítés. Mint ahogy azt a kormány is megál­lapította, a jövőben a gazda­sági növekedésnek egyik leg­fontosabb mozgósító és mozgó­sítható erőforrása épp a gaz­daságos anyagfelhasználás le­het. Mert tartalékok bőven vannak I Ez azonban nem jelentheti azt, hogy figyelmen kívül hagy­hatnánk a minőségi követelmé­nyeket, az exportképességet, vagy a bérköltségeket! Az ef­féle magatartás veszélyei nem kicsik. Erre korábban szerve­zett akciók figyelmeztetnek. A programhoz tehát olyan gaz­dasági feltételek és eszközök létrehozása, olyan ellenőrzési és beszámoltatási rendszerek kialakítása is hozzátartozik, amelyek csak a tényleges ered­ményeket felmutató vállalatok tevékenységét ismerik el. A kormány elé' — a program kiegészítéseként — külön akció­tervet is terjesztettek, amely tartalmazza a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, il­letve a vállalatok konkrét fel­adatait is. «n z akcióprogram a fé- HlK, mekben, műanyagok­ban, textil-, bőr-, papír-, gumi és cementipari alapanya­gokban elérhető konkrét — 1985-ig 17 milliárd forintra be­csülhető! — megtakarítási lehe­tőségeket veszi számba. A köz- gazdasági környezet kényszerí­tő hatásán kívül fontos, hogy az anyagfelhasználásban érde­kelt legfontosabb résztvevők szemlélete is megváltozzon. Nagy lehetőségek rejlenek a munkaversenyben, a szocialis­ta és ifjúsági briaádmozga- lomban. az Alkotó Ifjúság pá­lyázataiban éopúgy, mint az újítómozqafomban. A Minisztertanács ezért fel­kérte a társadalmi és érdek- kéoviseleti szerveket, hogy a Drogramból adódó teendőket kezeljék megkülönböztetett fi­gyelemmel és seqítsék az anyaaokkal való takarékosabb gazdálkodás szemléletének és nvakorlatának mind szélesebb körű elterjedését. Á. T. Változatlanul ágynzzák Bejrutot dz országban a legkorszerűbb és legnagyobb Formálódik a pécsi Nevelési Központ végleges képe Az első létesítmények építé­sének kezdetekor csupán né­hány lakóház vette körül a pé» esi, Ivov-kertvárosi leendő Ne­velési Központot. Azóta meg­sokasodtak a házak, s ezzel párhuzamosan^ lassan formá­lódott az ország legnagyobb és legkorszerűbb ilyen jellegű intézménye. Aki most, négy esztendővel az alapozások után veszi szemügyre a Neve­lési Központot, már jó néhány elkészült és használatba vett épületet talál környezetükben, rendezett parkkal, játszóterek­kel, de azt is látja, hogy a ki­vitelezést végzőknek még akad tennivalójuk. Nézzük, mi az, ami már mű­ködik a Nevelési Központban. Három épületkomplexumot — mindegyiknek a földszintjén bölcsőde, emeleti részén óvoda van - birtokba vették a gye­rekek, szám szerint több mint ezren. Ugyancsak átadták a három általános iskolát, ahol az elmúlt tanévben kétezren tanultak. Tavaly szeptember­ben készült el a 3000 adagos konyha, s ennek szomszédsá­gában egy korszerű étterem, amit a környéken lakók szíve­sen látogatnak. Hogy mi van még vissza, erről dr. Kislorkas László, a Nevelési Központ gazdasági igazgatója beszél. — A hétszintes, 350 szemé­lyes középiskolai kollégiumot augusztus végén adja át a Nevelési Központ generálkivi­telezője, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat. így nem lesz akadálya, hogy szep­tembertől itt lakhassanak a tanulók a szépen berendezett hatágyas szobákban. Egyelőre csak 250 kollégistát tudunk el­helyezni, mert az első szint ad otthont a napközinek. A tet­szetős épület földszintjén kap­nak helyet a Nevelési Központ orvosi rendelői. Az iskolák és az étterem mögött jó ütemben halad a központi épület kivi­telezése, mely várhatóan szin­tén elkészül augusztus végére, mert a tervek szerint ekkor ke­rül sor a műszaki átadásra. Ebben a létesítményben lesz egyebek közt a többfunkciójú nagyterem, a könyvtár, az ok­tatástechnikai osztály bázisa, a zártrendszerű televízió stúdió­jával. A központi épület mint­egy 1200 négyzetméteres aulá­jában kiállításokat rendezünk, s kialakítunk egy információs szolgálatot is. Tehát ezek a létesítmények idén már üzemelnek. Most pil­lantsunk egy kicsit előre, hogy a Nevelési Központ 1984-es teljes befejezéséig még mit kell megcsinálni. Az uszoda már épül, s ígéretek szerint a medencében két év múlva el­kezdődhet az úszásoktatás. Az uszoda egyébként lakossági igényeket is kielégít majd. A tornacsarnok 1984 nyarára ké­szül el. Ezekkel a munkákkal párhuzamosan folytatódik a Nevelési Központ parkosítása, s a nagy kiterjedésű területen a sportpályák építése. Mint dr. Kisfarkas László el­mondta, már eddig is a világ számtalan országából érkeztek vendégek, s csodálták meg a még épülő komplexumot, mely­nek beruházási költsége eléri a 800 millió forintot. De ami fontosabb, a Ivov-kertvárosiak is egyre inkább magukénak érzik . . . Roszprim Nándor A szombatra virradó éjszaka tüzérségi tűzzel folytatódott a Nyugat-Bejiút ellen végrehaj­tott péntek délutáni izraeli lé­gitámadás, amelynek — palesz­tin forrás szerint — több száz halottja és sebesültje volt. A bombázás és az ágyúzás sú­lyos tüzeket, károkat okozott a bekeríttett főváros déli kerüle­teiben. A repülőtér épületét is több találat érte. Raymond Roger Edde, a li­banoni nemzeti blokk maroni- ta főtitkára, az izraeli légitá­madások felújítását összefüg­gésbe hozta azzal, hogy Wa­shingtonban előrehaladott tár­gyalások folytak a Palesztinái Felszabadítási Szervezet ameri. kai elismeréséről, az ezzel kap­csolatos feltételek teljesítéséről. A titkos tárgyalások azért sza­kadtak meg — folytatta —■, mert Izrael a Bejrutra és a megszállt palesztin területekre nehezedő katonai nyomás fo­kozásával fenyegetőzött. Rafael Ejtan izraeli vezérkari főnök megismételte azt a vá­dat, hogy a palesztin gerillák Szíria támogatásával folytatják beszivárgó akcióikat a kelet­libanoni front térségében. Ejtan figyelmeztette Szíriát: az álló­háború mozgó hadviselésbe csaphat át, amennyiben Szíria nem gondoskodik a gerillák fékentartásáról. Jichak Samir külügyminiszter kétségbe vonto a Habib-misszió értelmét, és kijelentette, hogy a diplomá­ciai erőfeszítések kudarca ese­tén Izrael más módszerekkel vet véget a palesztin ellenállás bejrúti jelenlétének. A katonai síkon elmérgese­dett helyzet ellenére sem lát­ják reménytelennek Bejrutban a politikai megoldást. A bejrú­ti Al-Anvar című lap értesülése szerint a Szíriái vezetők közöl­ték Philip Habib amerikai el­nöki megbízottal, hogy Szíria hajlandó befogadni a Nyugat- Bejrútban bekerített palesztin harcosok egy részét, nevezete­sen a palesztinai felszabadítá­si hadsereg egységeit, a Szíriá­hoz közelálló El Szaika geiil- lacsoport tagjait és a PFSZ ve­zetőit. A palesztin kiürítést kö­vetően — írja a lap — ezer amerikai tengerészgyalogosból és más nemzetiségű katonákból álló multinacionális békefenn­tartó erő érkezik Bejrútba. Tegnap délelőtt ünnepélyesen megnyitotta a sikondai vezetőképző táborban a „Béke, barátság, szolidaritás" nemzetközi tá­bort a Magyar Úttörők Szövetsége Baranya megyei elnöksége. Az augusztus 5-ig tartó tábor programjai között szerepel bol­gár, jugoszláv, NDK, szovjet és magyar nemzeti nap, valamint egy szolidaritási nap is. Fotó: Cseri

Next

/
Thumbnails
Contents