Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-24 / 201. szám

1982. július 24., szombat Punäntmt Hqpiö 13 Magasabb színvonalon a vendégekért Űj lucernafajta Új lucernafajtát nemesítet­tek ki a szarvasi Öntözési Ku­tatóintézetben. Az államilag el­ismert Szarvasi 4. lucerna a ha. gyományos fajtáknál hosszabb élettartamú, jóval nagyobb ho­zamú, kiváló a magtermő ké­pessége. A hazai köztermesztésben lé­vő lucernafajták többsége kö­zepes illetve ennél valamivel lassúbb fejlődési!. Ennek követ­keztében a betakarítás optimá­lis időszaka viszonylag rövid. A korán kezdett vágással jó mi­nőségű, de kevés, túl későivel viszont gyengébb minőségű ta­karmány nyerhető. Ezért olyan lucerna kinemesítésére töreked­tek, amely gyors fejlődésű, ugyanakkor hosszú élettartamú. Ennek a célnak fele| meg az új fajta, amelyet dr. Tóth Sán- dornénak, az intézet tudomá­nyos osztályvezetőjének irányí­tásával állítottak elő. A Szarva­si 4. lucerna még a negyedik évben is jó termést hektáron­ként megközelítőleg tizennégy tonnát ad. Évente hatszori ka­szálás esetén még a negyedik évben is 23 százalékkal na­gyobb termést adott, mint a je­lenleg termesztett fajták. Ked­vező tulajdonságai közé tarto­zik, hogy nagyüzemi viszonyok között hektáronként 3—400 kilo­gramm magtermés érhető el ve­le, s ez igen jó reprodukciót jelent. Az intézet jövőre már minden hazai igényt ki tud elé­gíteni és külföldre is szállíthat az új fajta vetőmagjából. Felújították a pécsi Aranykacsát Népi együttesek a Pannónia Szálló kerthelyisógóben Mecseknádasdi rozmaringcsokor Az éjszakai órákban gyakran csattantak pofonok a pécsi Te­réz utcában, az Aranykacsa vendéglő előtt, ahol a kapatos vendégek ököllel igyekeztek bi­zonyos kérdéseket eldönteni. A rendőrségi autók gyakori jelen­léte is bizonyította, hogy a vendéglő alkalmatlan a kultu­rált vendéglátásra, egyre in; kább a már szinte feledésbe merülő olajpadlós kocsmák színvonalára süllyed, ahol csak berúgni lehet, de azt tisztessé­gesen .. . Mindezekről tegnap délután a felújított Aranykacsa étterem ünnepélyes átadásán esett szó. S hogy a fél évvel ezelőtti ven­déglátáshoz semmi köze nem lesz a mostaninak, arra garan­cia az üzlet megváltozott jelle­ge. Háber Tamás üzletvezető hangsúlyozta, hogy az Arany- kccsp étteremben nemcsak a berendezések változtak meg' hanem a vendéglátás szemléle­te is. Az Aranykacsa ezután a fiatalok üzlete lesz, ami azt je­lenti, hogy a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat KISZ-bi- zottságának védnökségével üzemel, s huszonéves fiatalem­berek és lányok gondoskodnak a finom ételekről, az udvarias kiszolgálásról. A korszerű táp­lálkozás követelményeit figye­lembe véve elsősorban barom­fihúsból készülnek az ételék. A baromfifeldolgozó vállalta, hogy kiemelkedően jól ellátja az ét­termet szárnyasokkal. Az ízlésesen egyszerű étlapot lapozqatva ez ínyencek sem csalódnak, hisz olyan különle­gességek között válogathatnak, mint a szárnyashússat töltött palacsinta, a hideg töltött liba­nyak körítve, kakaspörkölt csu­Budapesten tartják július 31. és augustzus 7. között a Nem­zetközi Haematológiai Társaság 19. és a Nemzetközi Vértransz­fúziós Társaság 17. kongresz- szusát — tájékoztatta a sajtó képviselőit pénteken a Magyar Sajtó házában dr. Hollón Zsu­zsa akadémikus, a Nemzetközi Haematológiai Társaság elnö­ke, aki dr. Simonovits István egyetemi tanárral, az Országos Haematológiai és Vértranszfú- ziós Intézet főigazgatójával együtt elnöke a két kongresz- szusnak. A két jelentős tudományos társaság immár harmadízben együtt tartja kongresszusát. Most öt kontinens 74 országá­nak szakemberei — mintegy 3000 szakorvos, biológus, bio­kémikus, vegyész és mérnök — szávai, zuzapörkölt, rántott csir­keszárny majonézes burgonyá­val. Aki pedig nem szereti a baromfihúst, az disznó- és mar­hahúsból készült ételeket fo­gyaszthat. A kellemesen hűs sört automatából csapolják' de a kimért bort is folyamatosan hűtik, akárcsak az italkülönle­gességeket, melyek között meg­található a Martini és a whisky is. Most nézzük, hogy milyen környezetben ehetünk, ihatunk. Az étterem alaposan megvál­tozott: a boxokat lebontottak, helyükre kényelmes asztalokat, székeket tettek, a padozatra márványlapok kerültek, a fala­kat fával burkolták, álmennye­zetet alakítottak ki, a söntés kikerült a vendéglátó térbe, fel­újították a kerthelyiséget. Amit a vendég nem lát: teljesen fel­újították a konyhát és a ki­szolgáló helyiségeket, s a je­lenleg legkorszerűbb berende­zésekkel szerelték fel így lehe­tőségük van a dolgozóknak na­gyon gyorsan elkészíteni a meg­rendelt ételeket. Pécs belvárosának új étter­me II. osztályú áron egyszerre 72 vendéget képes fogadni, jó időben a kerthelyiségben plusz ötvenet valóban kulturált kö­rülmények között. Az “üzletve­zető azt szeretné elérni, hogy stabil vendégkör alakuljon ki, olyan emberekből, akik szeretik a jó ízeket, a figyelmes kiszol­gálást. Hogy ez sikerül-e, az már rajtuk múlik ... Roszprim Nándor vesznek részt rajta. A rendez­vény nemzetközi jellegét bizo­nyítja, hogy a szocialista or­szágokból mintegy 500, az Amerikai Egyesült Államokból csaknem 400, Japánból 300 szakember érkezik. A nyugat­európai, a dél-amerikai, az af­rikai — főleg a fejlődő — or­szágok és Ausztrália haemato- lógiával és vértranszfúzióval foglalkozó szakembereit is so­kan képviselik. A kongresszus színhelye a Budapest Sportcsarnok leisz. Megnyitása előtt a szakma vi­lághírű képviselői másfél napos továbbképző tanfolyamot — előadásokat, konzultációkat — és gyakorlati bemutatókat tar­tanak. A kongresszuson nyújt­ják át a haematológia tudomá­nyában a legnagyobb elisme­- Megengedi, hogy idetűz­zem?- Mi ez?- Rozmaring! Szagos! A Mecseknádasdi Német Nemzetiségi Együttes népvise­letbe öltözött tagjai járták kö­rül a műsorukra váró hallga­tóságot csütörtök este a Pan­nónia Szálló kerthelyiségében. Sramlizene szólt, aztán meg­kezdődött a tánc: községük legszebb dalait, táncait mutat­ták be a nagy kedvvel, frissen, szépen táncoló nádasdiak. Mindez egy nagyobb vállalko­zás része, amelyről Síró László üzletvezető tájékoztatott bő­vebben.- Július eleje óta, heti egy­két alkalommal adunk itt fel­lépési lehetőséget Baranya né­hány népi együttesének, ha­gyományőrző csoportjának. Közreműködő vendégeink vol­Budapesten rést kifejező Jean Juillard, il­letve Stratton-díjat. A világ legnagyobb érdekelt műszer-, vegyszer, gyógyszer cégei és a magyar vállalatok 1300 négy­zetméter alapterületű kiállítá­son mutatják be gyártmányai­kat. Az a tény, hoay e világkong­resszust Magyarországon tart­ják, a magyar tudomány, a ma­gyar haematológiai és vér­transzfúziós kutatás és beteg- ellátás nemzetközi elismerését bizonyítja — hangsúlyozták a sajtótájékoztatón. Magyaror­szágon szerves egységként fej­lesztették ezeket az összefüggő szakmákat, tevékenyen segítik a fejlődő országok vértranszfú­ziós szolgálatainak kiépítését, szakembereinek továbbképzését. tak a zengővárkonyiak, a va- sasiak, a hosszúhetényiek és a palotabozsokiak; valamennyien fellépnek még egy-egy műsor­ral augusztus elejéig. Célunk ezzel az, hogy a vendéglátói szolgáltatásokon kívül valami „többel": egy-egy színnel, hangulattal is kedveskedjünk vendégeinknek, szálló- és va­csoravendégeknek, csoportok­nak és egyéneknek egyaránt. Az sem véletlen, hogy több német nemzetiségi csoportot is hívunk, hiszen a német nyelvterületről — Ausztriából, az NSZK-ból és részben Svájc­ból — jönnek ilyenkor legtöb­bén hozzánk. Az idén ugyan számottevően kisebb a forga­lom, de így is megéri, és már most gondolkozunk azon, mit s hogyan nyújtsunk közönségünk­nek jövőre — még szebbet, még látványosabbat. Asztalunknál talál - helyet egy fiatal házaspár: Bernhard Müller és felesége az NSZK- beli Waldshutból. Jó alkalom ez arra, hogy megkérdezzem: hogy tetszik a német nemzeti­ségi műsor - németeknek. — Tetszik — mondja Bernhard Müller, aki egyébként történe­lem-német tanár. — Magyar néptáncműsort többször is lát­tam már; németet, Magyaror­szágon, most először. — S hosz- szan részletezi, miben hasonló és miben különbözik a nádas­diak és a Fekete erdő vidéki (itt fekszik Waldshut) németek népviselete. Egyébként már másodszorra tesznek hosszabb túrát Magyarországon; a Sze­gedi ünnepi Játékokra, onnan Egerbe, majd Székesfehérvárra készülnek. - Ott vettük két éve a jegygyűrűt — árulja el az apró „titkot" a felesége . . . S ha késve is, d^ Pécsett kapták hozzá a hagyományos esküvői rozmaringcsokrot, a mecseknádasd iáktól. Varga J. Haematológiai világkongresszus FILMJEGYZET Lándzsák hajnalban Még a parádés szereposztás sem vonzotta Tje a nézőket a moziba, pedig a főszerepeket olyan színészek játsszák, mint Búrt Lancaster, Peter O'Toole és Simon Ward. Igaz, e gyér érdeklődés leginkább az esti előadáson mutatkozott, mert az igazsághoz hozzátartozik, hogy délután, ha teltház nem is volt, sok gyerek állt a pénz­tárnál, hogy jegyet kapjon, ahogy ők mondták, a „lánd- zsás filmhez" Douglas Hickox csütörtökön bemutatott Lándzsák hajnal­ban című történelmi kaland­filmjéről van szó. Noha a szí­nes angol film hiteles történel­mi eseményt mutat be, hiteles dokumentumok alapján, olyan nagyszabású kalandfilmnek szá­mít, ami elsősorban a gyerekek — a fiúk — körében tarthat számot érdeklődésre. Ha minő­síteni kell, gyenge közepesnek mondható, de azt nem lehet eltagadni tőle, különösen ha a csatajeleneteket nézzük, hogy igazi profimunka. Ha eléggé gyenge is ez az alkotás, azért szolgál némi tanulsággal, bár elég soványka kis tanulságok ezek. Valóban megtörtént ese­mény, hogy 1879-ben Natal afrikai brit gyarmat királyi biz­tosa ultimátumot ' intézett a szomszédos zulu királyhoz, , s miután ennek semmi foganatja nem volt, megtámadták a zu­lukat, hogy a brit korona ki­terjeszthesse fennhatóságát er­re a területre is. Azonban vá­ratlanul nagy erejű ellenállás­ba ütköztek, s a lándzsákkal fölszerelt bennszülöttek szabály­szerűen kikergették földjükről a betolakodókat. A film első számú tanulsága tehát az, ami ezúttal a történelmi valóság­ban is így történt, hogy a ha­diszerencse azok mejlé állt, akik igazságukért és országu­kért harcoltak. Ennyi a film története, s a lándzsákkal küz­dő bennszülöttek sugallták a film magyar címét is, amiből nyilván mindenki arra követ­keztet, h'ogy a zuluk hajnal­ban lepték meg a brit gyar­mati hadsereget, ám erről szó sincs. Ilyen értelemben kissé félresikerült a magyar címvál­tozat; az eredeti ugyanis kife­jezetten jelképes, az egy nép újjászületésére utaló Zulu haj­nal címet adták a filmnek az alkotók. Ilyesmire azért nem ártana vigyázni kicsit. Az a kevés tanulság, ami ebben a filmben van, elsősor­ban a gyerekeknek szól. Mi­után az alkotók valóban ra­gaszkodtak a történelmi hű­séghez, nemcsak a szóban for­gó eseményt, hanem a brit gyarmati hadsereg és a benn­szülöttek harcmodorát is igye­keztek hitelesen ábrázolni; így legalább annyi haszon van a dologból, hogy egy 11—12 éves gyereknek, ha a gyarmatosí­tásról tanul majd, legalább valami halvány fogalma lehet arról, hogyan is zajott ez an­nak idején. Érdekes eljátszani azzal a gondolattal is, hogy harmincöt év milyen ugrásszerű fejlődést hozott, ez esetben ami egy hadsereg fegyverzetét illeti. Az ember nézi ennek a brit gyar­mati hadseregnek a fegyvereit — amik persze a bennszülötte­kéihez képest majdhogynem „csodafegyvereknek” számíta­nak —, s akkor eszébe jut, hogy nem is sokkal később, harmincöt év múlva tört ki az első világháború. Az összeha­sonlítás félelmetes távlatokat nyit. A film fő erkölcsi mondani­valója egyetlen mondatban sommázható. Ez a némi hu­morral megfogalmazott kijelen­tés a csatajelenet előtt el is hangzik: „Az, hogy a zuluk nem hordanak cipőt, ruhát meg effélét, még nem jelenti azt, hogy nincs eszük." így hát a kissé hosszúra nyúlt film tanul­sága elég soványnak mondha­tó. D. Cs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents