Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-24 / 201. szám

Külföldiek címereznek Bolyban A pünkösdi rózsát ősszel telepítjük! Éppen egy hete érkeztek Baranyába, a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinát nemzetközi építőtáborába a jugoszláv diá­kok. Az NDK-beli és pécsi kö­zépiskolásokkal együtt már egy hete címereznek, s még egy hétig fognak dolgozni itt. 26 magyar, 17 német és 21 jugo­szláviai diák van a táborban, ez utóbbiak között a középis­kolás korosztálynál már idő­sebbek is vannak. Hogy milye­nek az építőtáborok, mit kell csinálni, mennyit és meddig dolgoznak, abban nincsen semmi újdonság, ezt mindenki tudja. Az viszont már érdeke­sebb lehet, hogy hogyan van ez más országokban. Éppen ezért erről kérdezgettük a két Jugoszláviából érkezett lányt, a pélmonostori magyar szár­mazású Esküdt Valériát, aki most végezte a középiskola harmadik osztályát, és a vuko- vári Klecic Sanjat, aki a Pe­dagógiai Főiskola hallgatója. — Járásonként két diákot vá­lasztottak ki a jelentkezők kö­zül, aki külföldi építőtáborba mehet, persze olyanokra esett a választás, akik már koráb­ban is dolgoztak nyáron vala­melyik otthoni építőtáborban. Nálunk ez máshogy van: aki Jugoszláviában jelentkezik épí­tőtáborba, az biztos, hogy egy hónapig fog dolgozni, mert rövidebb időtartamúak nincse­nek. Ritkábban fordul elő, hogy mezőgazdaságban dolgo­zunk — szőlőben, vagy krump­liföldön —, inkább az út- vagy vízvezetéképítés, az ilyesmi a gyakoribb. De olyan is van, hogy esetleg erdőt kell tele­píteni. — A diákok legtöbbje dol­gozik, de nem egyénileg, szin­te mindenki építőtáborban — ezt most Sanja mondja, s még hozzáteszi: - Én például ezen a nyáron nem is megyek nya­ralni, hanem ezután egy má­sik, jugoszláviai építőtáborban fogok dolgozni. Az is gyakran előfordul, hogy például olyan fiatalok, akik gyárban dolgoz­nak, szabadságuk idején ugyancsak építőtáborba men­nek. Az építőtáborok előtt azonbrJn tíz napra szakmai gyakorlatra kell mennie min­den dióknak; ez kötelező. Száznegyven órát kell a 10 nap alatt dolgoznunk. Aztán Valéria veszi át a szót: — Ha otthon vagyunk épí­tőtáborban, általában reggel négykor kelünk föl, kivéve, ha a tengerpart közelében dolgo­zunk. Akkor háromkor kell kel­ni, a nagy meleg miatt... Ott is hatórás a munkaidő, de Lány a fazekaskorongnál utána még kötött programok vannak, előadások, ilyesmi. És dolgozunk szombaton is, sőt, ha egyik nap esik az eső, ak­kor a kiesett időt vasárnap kell bepótolni. Én egyébként idén mór nem megyek több építőtáborba, majd visszajö. vök Harkányba nyaralni az it­teni rokonaimhoz. Mint kiderült, Jugoszláviá­ban igen gyakori, hogy sokan végigdolgozzák az egész nya­rat. Középiskolában ez egyéb­ként pozitívumnak számit, fel­sőoktatási intézményben már egyáltalában nem tartják szá­mon. S egy kis ízelítő a bólyi szabadidős programból: har­kányi kirándulás, békáspusztai lovasbemutató, pécsi városné­zés, szerb táncház. És a két hét leteltével három nap ba- latonfenyvesi nyaralás, az ot­tani KISZ-táborban. D. Cs. Pályaválasztáskor majd mind­egyik fiatalnak az éppen akkor divatos szakmák jutnak az eszébe. Később aztán rendsze­rint kiderül: a csak külsősége­ken alapuló választás tévedés volt. Horváth Ágota még idejeko­rán korrigált és megtalálta az egész életét betöltő hivatást. Most 23 évesen, fazekas szak­mával a kezében, így emléke­zik vissza a gimnáziumi évek­re: — Zenei tagozatra jártam a pécsi Dobó úti Gimnáziumban. Azt már a második évben érez­tem, hogy valahogy nem ne­kem való az eredetileg elterve­zett hivatás, az énektanári pá­lya. Jobban szerettem a rajzo­lást, s mindent, amihez kéz­ügyesség szükséges. Igaz, ha énektanár lettem volna, a családi hagyomány is folyta­tódna, hiszen szüleim pedagó­gusok. Belőlem azonban való­színűleg rossz pedagógus lett volna. Érdekes, hogy választá­somon nem is szüleim lepődtek meg, hanem énektanárom, ami­kor bejelentettem: vagy kira­katrendező leszek, vagy faze­kas. Horváth Ágota két évig a hí­res mezőtúri szakmunkásképző intézetben tanulta a fazekas szakmát és szakmai gyakorlatát o Mezőtúri Agyagipari Szövet­kezet gyárában végezte. — Sok olyan mester dolgozott a korongosműhelyben, akiktől igazán el lehetett lesni a szak­ma fortélyait. Persze megtanul­ni egy mesterséget csak munka közben lehet. Ott is maradtam másfél évre dolgozni a koron- gozóműhelyben. Hogy felvettek, tulajdonképpen kitüntetésnek számit, hiszen abban a gyár­ban főleg helybelieket alkal­maznak, alföldi fazekasokat. Az Ajföld nem volt teljesen idegen Ágotának, hiszen Kar­cagon született s csak 10 éve költöztek Pécsre szüleivel. Von­zódása az ősi és ma már ritka mesterséghez a karcagi gyer­mekévekben kezdődött. — Kántor Sándor híres karca­gi fazekas édesapám közeli ismerőse volt. Sándor bácsitól gyakran kaptam agyagot, hogy otthon kipróbálhassam^ mit tu­dok belőle csinálni. Tulajdon­képpen ez izgat ma is a faze­kas mesterségben: az anyag formólhatóságahak számtalan lehetősége. Horváth Ágota tavaly ősszel költözött vissza Pécsre és szü­lei segítségével remek műhelyt alakított ki, egy présházból Kis­postavölgyben. Jelenleg a Ba­ranya megyei Népművészeti Szövetkezet bedolgozója. Edé­nyei egyre kedveltebbek, nem panaszkodhat a megrendelé­sekre, van munkája bőven. Egy éven belül két kisebb kiál­lítása is volt Pécsett, az egyik a Mecsek Áruházban, az utób­bi a Ságvóri stúdióban. Célja, hogy megszerezze a Szakma If­jú Mestere címet, de minden egyéb pályázaton is részt vesz, például a siklósi Gerencsér Se­bestyén fazekaspályázaton, ahol legutóbb az ő tárgyait is kiállították.- Lehet-e beszélni fazekas ars poeticáról?- A fazekasság mesterség, bár néhány tapasztalt, nagy tu­dású mester művészi szintre ju­tott alkotásaival. Ilyesmiről én még nem álmodozom. Célzato­san elsősorban használati tár­gyakat készítek, bögréket, tá­nyérokat, poharakat, s arra tö­rekszem, hogy a régi fazekas hagyományokat átcsempésszem a mai használati tárgyakba. D. I. Az új stílusok szupercsapata A Talking Heads Holnap a budapesti Sportcsarnokban A Talking Heads előadás közben „Ha nem tudják még, mi­lyen lesz a nyolcvanas évek rockzenéje, hallgassák meg a Talking Heads lemezeit!" - Két évvel ezelőtt ezekkel a szavakkal ajánlotta az angol rajongók figyelmébe az ameri­kai új hullám reprezentáns ze­nekarát — s egyben az ameri­kai listavezető együttest - a londoni sajtó, s szavai máig érvényesek. A Talking Heads, az „új stílusok szupercsapata" ma az egyik legjobban jegyzett együt­tes a popbörzén, és zenéjük nagyon sok előadó számára lett iránymutató az elmúlt nyolc évben. Az együttes 1974-ben Artis- tics néven alakult meg New Yorkban, ahol a város mű­vésznegyedében, Greenvich Village-ben játszottak. Art. punkoknak nevezték magukat és felléphettek a ma már le­gendás CBGB klubban is. HÉTVÉGE 10. ahonnan az évtized közepén az amerikai punk- és új hul­lámelőadók — The Ramones, Patti Smith, Television, Blon- die - kirajzottak. A Talking Heads 1975-ben a klub megnyitóján játszott, és a három zenészhez (David Byrne, gitár, ének; Chris Fahtz, dob; Tiny Weymouth basszusgitár, ének) ezután csatlakozott a Harvard egyetemen tanító Jerry Harrison (billentyűsök, gitár, ének). A zenekart a Sire hang­lemeztársaság szerződtette, és első lemezüket (Talking Heads 77) a közönség és a kritika is kedvezően fogadta. A hatva­nas évek pszichedelikus rock­zenéjét játszó, egykori művé­szeti főiskolásokat kikiáltották David Bowie, a Roxy Music, Iggy Po'p és a Kraftwerk utód­jának. Ezt látszott igazolni, hogy a zenekar 1978-tól együtt dolgozott a Roxy Musicból ki­vált Brian Fno-val, és közösen készítették 1978-as (More Songs About Building and Foods) és 1979-es (Remain in Light) albumukat. Ezeken a le­mezeken a new wave és az elektronikus rockzene stílusje­gyein kívül jól kimutathatók a funk és a punk - gyökerei is, a Talking Heads zenéje éppen ezért nemcsak „head-music" (fejzene), hanem jól táncol­ható, és a Talking Heads dalai ma is a new wave-diszkók kedvelt felvételei közé tartoz­nak. Zenéjüket azonban egyik irányzathoz sem sorolhatjuk be kategorikusan. Sikerült kialakí­taniuk egy olyan hangzást és image-t, amely alapvetően megkülönbözteti^ őket más új hullámos zenekaroktól. Leg­utolsó dupla koncertalbumukat már játszotta a rádió, sőt né­hány magyar zenekar dalaiban (pl. Rolls) is felismerhetők Talking Heads-stilusjegyek. Holnap érkezik Budapestre az együttes, ahol a Sportcsar­nok közönségének nem min­dennapi élményben lesz része. Egy szupercsapatot ismerhet­nek meg Amerikából, amely a legigényesebb új hullámos ze­nét játssza, s amelyet valóban világsztárként köszöntenek a világ minden táján. Rovatszerkesztő: Dücső Csilla Egyes évelő növények igen kényesek arra, hogy mikor te­lepítik, illetve mikor ültetik ót. Ezek közé sorolható a pünkös­di rózsa is. A pünkösdi rózsa kedvelt éve­lő növény, megtalálható falu­helyen szinte minden háznál. Városokban kevésbé terjedt el, pedig diszítőértéke miatt ko­moly figyelmet érdemel. A kert­ben magánoson, ha hellyel rendelkezünk, csoportosan ül­tetjük cserjecsoportok elé, vagy mellé. A pünkösdi rózsa vagy más- néven bazsarózsa az átültetést nem szereti. Amennyiben nem muszály, ne mozdítsuk ki he­lyéről. A többi évelőkkel ellen­tétben 3—4 évenkénti átülte­tést nem igényli, 10 évig is el­él egy helyen. Szaporítása legtöbbször tő­osztással történik. Legcélsze­rűbb az egész tövet kiemelni és szétszedni akképpen, hogy gyökértörzsén minimum egy­két rügy legyen. Az ültetési mélység igen fontos. A talaj­felszín alatt 3—5 cm-re legye­nek a duzzadt rügyek. Mélyebb ültetés esetén a virágzás évek­kel eltolódhat, a magasabb ül­tetés pedig a kiszáradás, vagy a felfagyás veszélyét rejti ma­gába. Az első években szak­szerű ültetés esetén sem vár­junk komoly virágmennyiséget. A tő fejlődését segítjük elő az­zal, ha az első évben a bim­bókat lecsípjük. A növény így a vegetatív részek fejlesztésé­re fordítja erejét. Az átül­tetés vagy tőosztós ideje szep­tember hónap. Ha mihama­rabb virágot szeretnénk nyerni, az őszi átültetési időt szigorú­an tartsuk be. Későbbi átülte­tésnél már az a veszély áll fenn, hogy nem gyökeresedik meg kellően az új helyén a tél beállta előtt. Az átültetés után természetesen be kell öntözni. Mivel a növény életciklusának évi periódusát befejezte, a gyökértörzsben van felhalmoz­va a tartalék tápanyag. Átül­tetéskor a lombfelületet kurtít­suk vissza, hogy túlzott mérték­ben a levél ne párologtasson, amit a kiemelt és megszagga­tott gyökér nehezen tud pótol­ni. Az átültetést segítjük elő, ha az első évben téli védelem céljából komposzttal, levéllel letakarjuk a földet 2 cm vas­tagságban. Talajra nem kényes, mérsé­kelten savanyú, tápanyagban gazdag, humuszos földet meg­hálálja. A pünkösdi rózsának több fa­ja és sok változata van. A pi­ros, tömvetelt változat az el­terjedt (Paeonia officinalis cv. Rubra plena.) Megyénkben található a vad pünkösdi rózsa, a Paeonia offi­cinalis var. banatica. Szimpla virágai ellenére lenyűgöző lát­ványt nyújt csoportos virágzá­sa idején. Védett növény. A keleti Mecseken, Hosszúhetény környékén van tömegesen. A kínai bazsarózsa Paeonia albiflora (régen chinensis) fe­hér, rózsaszín, piros, vörös, li­la, sárga virágú változatai is ismertek. Virágai végálló cso­portokat alkotnak, kettesével, hármasával helyzekednek el. Említést kell még tenni a fásszárú pünkösdi rózsáról. (Paeonia arborea.) Nagy virá­gai vannak, virágai igen tet- szetősek. Idősebb tő 40—50 szál virágot is lead. A hideg­gel szemben érzékenyebb, ezért déli, védettebb helyre telepít­sük. Szaporítása oltással törté­nik. A Paeonia albiflora ujjnyi vastag gyökértörzsébe oltják a fás bazsarózsa rügyeit. Szapo­rításuk házilag nehézkes, az eredés bizonytalan. Valamennyi pünkösdi rózsára jellemző, hogy a mélyárnyékot nem szereti, tehát mindig na­pos helyre telepítsük. Végül a pünkösdi rózsa a kertbe is ajánlható, mivel a kerti díszítőértéke mellett, vá­gott virágként a lakásban is ki­tűnően felhasználható. Kalla Gábor Időszerű munkák Az almamoly tömeges lárvakelése a hónap végén várható. A védeke­zéseket a hét végén, a melegebb déli fekvésű területeken ajánlatos el­végezni. A szigetvári és komlói kör­zetben a védekezést a jövő hét kö­zepén kell elkezdeni. A felhasznál­ható szerek közül a Ditrifon 50 WP, Unitron 40 EC vagy az Unifosz 50 EC szert javasoljuk. Szőlőben a szőlőmolyok ellen aján­latos védekezni, mert a sérült für­tökön, bogyókon a szürkepenész majdnem minden esetben megtelep­szik és nyár végén jelentős kárt okoz. A fürtön hiányos, vagy szak­szerűtlen permetezés esetén szőlő- lisztharmat fertőzést észlelhetünk. Szőlőlisztharmat kártételét könnyű felismerni, mert a károsított bogyók felrepednek és a magkezdemény lát­ható. A peronoszpóra elleni védeke­zéseket feltétlenül rézhatóanyagű szerekkel végezzük. Az őszibarack területeken a ba­rackmoly és a keleti-gyümölcsmoly lárvái ellen kell védekezni az au­gusztus közepén vagy az után érő fajtáknál. Amennyiben levéltetű káro­sítás is előfordul, lehetőleg olyan szert alkalmazzunk, mely mind a két kártevőt eredményesen pusztítja. A védekezéshez Unifosz 50 EC vagy a Chinetrin 25 EC szert javasoljuk. Az uborka lisztharmat ellen az Afugan vagy a Microthiol Special szerrel permetezzünk. A zöldségfé­léken megjelenő lisztharmat ellen a tiszta kén hatóanyagú porozó vagy permetező szereket alkalmazzuk, mert azok az előirt mennyiségben az em­berre és más hasznos élő szervezet­re nem károsak. Dr. Frank József A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat FELVESZ: O asztalos O ács O kőműves O villanyszerelő O vízvezeték-szerelő O fűtésszerelő O IMS-gyártó és -szerelő O festő O lakatos O hegesztő G kubikos O könnyű- és nehézgépkezelő O betonozó O gőzölő O vagon és gépkocsirakó O betanított munkás O valamint segédmunkásokat. Szállást biztosítunk. Jelentkezni lehet: munkaerő-gazdálkodás Pécs, Szántó K. J. u. 1/A. Hö vényvédelem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents