Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-24 / 201. szám

TESTVÉRLBPIIIINK ÍRJAK A szocialista országok életéből Német DK A drezdai „iivegemberek” A világ sok országában arattak sikereket a drezdai „üvegemberek". Az anatómia nagy hatású, háromdimenziós szemléltető eszközeiből eddig több mint százat készítettek a drezdai higiéniai múzeum mun­katársai. Az „üvegemberek” nemcsak a drezdai múzeumban láthatók, hanem számos külföl­di vándorkiállításon is, sőt az egyik rangos, állandó otthont kapott az Egészségügyi Világ- szervezet genfi székhazában. Az embernagyságú üvegfigu­rák átlátszó „bőre” alatt ott lüktet az egész emberi szer­vezet belső rendszere. Csont­vázuk alumíniumból áll, az egyes szerveket 40 lámpácska világítja meg. A legfontosabb véredények és idegek 0,2 mil­liméter átmérőjű drótokból ké­szülnek, hosszuk összesen 18 kilométert tesz ki. S bár „üvegembernek” nevezik őket, előállítóik alig használnak üve­get a megformálásukhoz, még áttetsző „bőrük" is műanyag. Az „üvegemberek" beszélni is tudnak. Magnetofon segít­ségével 30 nyelven ismertetik az emberi szervezet működé­sét. A drezdai üvegszobrászok az iskolai oktatás céljaira újab­ban állatokat is formáznak, például teheneket, lovakat. Üj motorkerékpár az NDK-ból. A Karl-Marx-Stadt megyei Zschopauban megkezdődött az MZ ETZ 250 motorkerékpár so­rozatgyártása. Az egyhengeres, kétütemű motor különösen áram­vonalas formájával hívja fel magára a figyelmet. Fogyasztása 100 kilométeren 4 liter. » Csehszlovákia Termálfütési program Csehszlovákia viszonylag gaz­dag hőforrásokban. Ezeknek fű­tési célokra való hasznosításá­ra most hosszú távú programot dolgoznak ki. Szlovákiában 2000-ig húsz különböző terüle­ten kutatnak ilyen céllal. Biza­kodást keltenek a Duna árterü­leti térségei közelében végzett vizsgálatok, ahol 2500 méter mélységben 40—100 °C-ú hő­forrásokra bukkantak. Egyedül erről a területről másodpercen­ként 1500 liter forró vizet lehet ipari, mezőgazdasági, uszodai, vagy lakásfűtési célokra nyerni. Galántán máris készülnek a berendezések a városi lakások és a helyi kórház fűtésének ilyen megoldására. Szlovákiá­ban már jelenleg is évente 40 000 tonna barnaszén ener­giájának megfelelő értékű me­legvizet hasznosítanak, ami a századfordulóig előreláthatólag már eléri a 70 000 tonna szén értékét. Cseh területen is foly­nak a kutatások. Az észak-cseh­országi Decinben biztatóak az eredmények. * Jugoszlávia Hajók külföldi megrendelésekre A jugoszláv hajóépítő ipar - az épített hajók száma és ex­portja alapján — a tizedik he­lyet foglalja el a világranglis­tán. Jugoszlávia az .elmúlt öt évben 1 milliárd 600 millió dol­lár értékben gyártott hajókat külföldi megrendelésre. Tavaly a pulai Uljanik nyolc, a spliti Split hat, a rijekai Má­jus 3, hajógyár pedig ugyan­csak hat hajó építését fejezte be a külföldi hajózási vállala­tok részére. Jelentős megrendelő a Szov­jetunió, Norvégia, Libéria, Bar­bados és Panama. A megrendelők elégedettsé­gét mutatja az a tény, hogy tavaly a jugoszláv hajóépítők 250 millió dollár értékű expor­tot bonyolítottak le, az idén megkötött szerződések értéke pedig elérte a 400 millió dol­lárt. A legnagyobb hajógyárak dokkjaiban 1984-ig 95 újabb hajót, köztük személyszállító, te­herszállító, valamint olaj- és vegyszerfuvarozó tankhajókat építenek. Koreai NDK Az erdők kincsei A koreai erdők növényzete változatos és igen gazdag: a több mint 700 gazdasági cé­lú fa és növény mellett 850 fajta ehető és 900 féle gyógy­növény található. Az erdők gondozása és tele­pítése fontos népgazdasági fel­adat. A legutóbbi hétéves terv. ben 900 ezer hektárnyi terüle­tet erdősítettek, 360 ezer hek­táron olajfákat telepítettek és 7 ezer hektárt diófával ültet­tek be. A fa felhasználósóra vegyi- és fafeldolgozó üzemek léte­sültek, a melléktermékeket pe­dig a takarmánygyárak hasz­nosítják. Azok a területek, ahol dúsan teremnek a gyógynövé­nyek, különleges védelem alatt állnak, hiszen a belőlük nyert gyógyszerek a koreai gyógyá­szat alapkellékei. Az erdőket a ' nyolcvanas évek első felében újabb 2 mil­lió hektárral bővítik. Ezen be­lül rost- és egyéb ipari alap­anyagot adó fufajtákkal több mint 170 ezer, olajfákkal több mint 340 ezer hektárt ültetnek be. A Vaskapu l-től a Duna folyásán lefelé ro mán—jugoszláv kooperációban épül a követke­ző hatalmas vizierőmű, a Vaskapu II. Nemrégen készült el a zárógát. Szovjetunió Moldávia részvétele az élelmiszerprogrambaa A Moldovai SZSZK-ra, a Szov­jetunió egyik legsűrűbben la­kott és legtermékenyebb terüle­tére jelentős feladatok hárulnak a Szovjetunió élelmiszerprog­ramjából. Jelenleg a köztársaság föld­területének 84 százalékát mű­velik. A cél a mezőgazdaság -különböző ágazatainak harmo­nikus fejlesztése és a különböző intenzív termesztési módszerek elterjesztése. Ezek segítségével minden megművelt földterület hozamát megkétszerezik. Az élelmiszerprogram teljesí­tésének egyik legfontosabb fel­adata a takarmónytermesztés növelése. Ezért a köztársaság­ban már 1979-ben megtervez­ték a következő évek, évtizedek takarmányprogramját. Hozzálát­tak a különböző takarmányféle­ségek genetikai kutatásához. A komplex program keretében fi­gyelmet fordítanak a növény- nemesítésre, a talajjavításra, az agrotechnika, a mezőgazdasági gépgyártás, a takarmányfeldol­—' ' v gozás és -tárolás korszerűsíté­sére. A tervek szerint minden hek­tárról 140-160 mázsa takar­mányt, illetve 180-200 kilo­gramm emészthető fehérjét ta­karítanak be. Ennek révén nö­vekedik a hús- és tejtermelés mennyisége is. A program megvalósításához felhasználják a tudomány leg­újabb vívmányait. Megpróbál­koznak a különböző növénytár­sulások létrehozásával, például a kukorica és a szója együttes vetésével. A több fajtából álló növénytakaró jelentősen több napenergiát hasznosít, jobban kihasználja a talaj tápanyaga­it, és az ezekből készült takar­mányt az állattenyésztők is gaz­daságosabban használhatják fel. A mezőgazdasági kutatóin­tézetek elsősorban a naprafor­gó-borsó, borsó-zab, zab-bük­köny társulásokat ajánlják. Növelik a takarmónyféleségek választékát. A domborzati vi­szonyok, az időjárási körülmé­nyek, a talajadottságok figye­lembevételével megkezdik a mezőgazdasági növények vege­tációs időszakának jobb kihasz­nálását, a növényi kultúrák ész­szerű elosztását. Biztosítják, hogy a megfelelő mennyiségű víz és műtrágya mindig rendel­kezésre álljon. A takarmánynö­vény-kultúrák termesztésében a vetésforgó általánossá tételét szorgalmazzák. Moldáviában például ig'en értékes takar­mánynövénynek bizonyult a lu­cerna. Az összes megművelt földterület 12 százalékát e ta­karmánynövénnyel ültetik be. A terméseredmény az utóbbi évek­ben az új vetésforgó-módszerek alkalmazásának következtében a másfélszeresére nőtt. A köztársaság tudományos akadémiájának és mezőgazda- sági minisztériumának munka­társai az utóbbi éveCben 17 komplex programot dolgoztak ki. A kutatók munkája lehetővé teszi, hogy Moldávia a jövőben még nagyobb mértékben járul­jon hozzá a Szovjetunió élelmi­szerprogramjának teljesítésé­hez. Vegyes házasságok A cári Oroszországban annak idején, az akkor uralkodó pra­voszláv egyház tiltotta a házas­ságot nem keresztényekkel. Az ortodox iszlám vallás pedig, — amelynek hívei a kazqjjok vol­tak, - a halálát követelte annak a nőnek, aki más hitűhöz ment feleségül. Ma a vegyeshózasság meg­szokott jelenség. Százalékará­nyuk a Szovjetunióban jóval magasabb, mint más országok­ban. A Szovjetunió lakossága több mint 120 féle kis-és nagynem. zetiségű, amelyekből a legna­gyobb szám - 137 millió - az oroszoké, a legkisebb — 500— 900 fő — az aleutáké, nagna- szanoké és a jukagiroké. A szovjet államnak nem volt köny- nyű az etnikai és vallási kü­lönbségek felszámqlása, mint ahogy nem volt könnyű meg­szabadulni a nacionalista elő­ítéletektől sem. Az iskoláztatás és a kultúra fejlődésével, az ateizmus elterjedésével kezdtek fokozatosan eltűnni a nemzeti és vallási előítéletek. Ma min­den hetedik házasság különbö­ző nemzetiségű emberek között jön létre. A legtöbb vegyes házasságot Lettországban, Kazahsztánban, Ukrajnában jegyzik, legkeve­sebbet Örményországban. Ez azonban nem bizonyos fajta na­cionalista vagy vallási előítéle­tek miatt alakult így, hanem azért, mert ebben a köztársa­ságban a lakosság etnikailag túlsúlyban van. Több mint 90 százalék az örmény és korlá­tozottak a lehetőségek ahhoz, hogy egy örmény vőlegény vagy menyasszony más nemzetiségű­ekkel találkozzék. Az iszlám ti­lalma ellenére a közép-ázsiai köztársaságokban is széles kör-' ben elterjedtek a vegyes házas­ságok. Különösen nagy a vegyes há­zasságok aránya az új építke­zéseknél, ahová az ország kü­lönböző részeiből jönnek a fia­talok. Naberezsnije Cselniben például, ahol az óriási teher­autógyár épült, a házasságok ötven százaléka vegyes házas­ság. Hasonló nagyjából a hely­zet a BAM-nál Szibériában és c többi nagy építkezésen is. ELÁS SLAVONIJE Az eszéki Saponija kombi­nát Jugoszlávia legnagyobb mosópor- és toalettcikk elő­állító üzeme, és az elsők kö­zött szerepel a kozmetikai cik­kek jugoszláviai gyártói kö­zött. Déli szomszédunk 250 000 tonna folyékony és poralakú mosószert igényelne évente, de a nyersanyagellátásban kelet­kezett nehézségek miatt ezt a mennyiséget nem mindig tud­ták biztosítani. Ez év első öt hónapjában 84 százalékát ál­lították elő ennek a termék­nek az eszéki Saponijában. A gyár vezetői nemrég adott tá­jékoztatójukon elmondták, hogy a némileg csökkentett ter­mékmennyiség ellenére sem fogja a piac nélkülözni ezt a fontos terméket. AbBOBCHafl npaBaa Erőteljesen fejlődik a bá­nyászváros, Cservonográd könnyűipara. A Ivovi Fény ne­vű kötöttanyagkészítő gyár helybéli üzeme bővül még eb­ben az évben. Így a jövő év­től gazdagabb Tesz a válasz­ték, főleg a gyermekruházati cikkekből, melyeket nagyon ke­resnek az utóbbi években. A könnyűipari fejlesztés révén le­hetőség nyílik arra, hogy az otthon lévő asszonyok, lányok is munkát vállalhassanak. Godern falucska, amely Schwerintől nem messze fek­szik, kedvelt kirándulóhely, de nemcsak kristálytiszta patakjai és az idillikus környezet miatt. A múlt évben művészeti kisga- lóriával gazdagodott a telepü­lés, a megyében ez a 43. kiál­lítóterem, amely falun kapott helyet. Ennek az akciónak az az elő­nye, hogy így a legtávolabbi és legkisebb falvakba is eljutnak a művészeti alkotások. Ilyen módon a falu lakóinak szinte a mindennapjaihoz tartozik hoz­zá a műélvezet. A Kisgalériát a Képzőművészeti Szövetség tá­mogatja, és meghatározott idő­közökben váltják egymást a fes­tészeti, grafikai és kisplasztikái kiállítások. Számos országosan ismert művész alkotását mutat­ták már be itt. Gyakran mód nyílik arra is, hogy a látogatók találkozzanak, beszélgessenek a kiállító művészekkel. Legrégibb hagyománnyal Per­leberg rendelkezik ezen a té­ren, 15 éve működik a művé­szeti Kisgaléria. CAMBEHCKO flEAO Az elmúlt időszakban kissé mellőzött vadgazdálkodást kell fejleszteni, hogy az eddigi hiá­nyosságokat és lemaradást pó­tolni tudják Szliven megyében. A természeti adottságok meg­felelnek a vadgazdálkodásnak, ezért újabb vadgazdálkodási területeket alakítottak ki a köz­ponti szervek segítségével. így biztosítottak lehetőséget a kül­földi vadászoknak,' hogy szen­vedélyüknek hódolva a megye erdőségeiben vadászhassanak. Ezzel bővítették a turizmust is, azóta több vadhús került kül­földre és a hazai fogyasztók asztalára. 1981-ben a 3. Vadászati Vi­lágkiállításon Plovdivban me­gyénk a harmadik helyet sze­rezte meg országos viszonylat­ban, a bemutatott trófeákkal. A 176 trófeából 121 kapott ér­met: a nemes szarvastrófeák közül 4 arany-, 17 ezüst-, 19 bronz-, a vaddisznókéból 16 arany-, 16 ezüst-, és 19 bronz-, az őzbakéból 1 arany-, 6 ezüst-, 1 bronz-, a vadmacskatrófeák- ból pedig 12 arany-, 9 ezüst- és 2 bronzérmet hoztak a megyé­nek. HÉTVÉGE 7. Szvetlána és Timur — ukrán menyasszony, tadzsik vőlegény

Next

/
Thumbnails
Contents