Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-24 / 201. szám
Szombati interjú Balatonyi Dezsővel, az OTP Baranya megyei Igazgatóságának vezetőjével Hatmilliárdos betétállomány Több évtizeden át a lakosság bankja elnevezés illett az Országos Takarékpénztárra. Tíz évvel ezelőtt viszont lényeges változás következett be az OTP tevékenységében, gazdálkodásában. Azóta ugyanis a lakossági bankszolgáltatások mellett az OTP ellátja a tanácsok és tanácsi intézmények költségvetési és fejlesztési pénzeszközeinek kezelésével, hitelezésével járó banki feladatokat is. Balatonyi Dezsővel, az OTP Baranya megyei Igazgatóságának vezetőjével az elmúlt évtized tapasztalatairól beszélgettünk. — A takarékbetét az OTP hagyományos tevékenységi körébe sorolható. Hogyan alakultak az elmúlt időszakban a lakossági takarékbetétek? — A megye betétállománya az elmúlt tíz esztendőben közel négyszeresére emelkedett és az 1981-es év végére megközelítette a hatmilliórd forintot. Hasonló növekedési ütem figyelhető meg az egy lakosra jutó betétösszeg tekintetében is, amely több mint háromszorosára, mintegy 13 700 forintra nőtt.- Fontos szempont a betétállomány összetétele. Az elmúlt években több olyan új konstrukciót vezettek be, amely népszerűvé vált.- A fiatalok otthonteremtését, családalapítását segíti elő az Ifjúsági betét. Az indulás nehéz volt, de ma már a megyei betétállomány több mint három százalékát ez a konstrukció alkotja. A Takaréklevél formát öt éve vezettük be. Egyszerű kezelése és magasabb kamatozása miatt kedvelt betétformává vált. Igen kedvelt a lakossági szolgáltatással összekapcsolt Átutalási betét. Az elmúlt évtől az átutalási betétet illetően bővültek a szolgáltatásaink, ami lehetővé teszi a munkabérek közvetlen átutalását. Ez évtől kezdve pedig a számlatulajdonosok takarékcsekket is válthatnak. I — Hogyan alakult a lakossági hitelezés?- Ha az elmúlt tíz évet vesz- 'szük figyelembe, azt mondhatom: a takarékpénztári hitel állománya 3,7-szeresére emelkedett. Egy évtized alatt igazgatóságunk több mint 4,7 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt nyújtott a megye lakosságának a lakásépítési program megvalósításához, a lakásvagyon megóvásához, korszerűsítéséhez. ügyfeleink részére az említett időszakban közel 4 milliárd forint közép- és rövidlejáratú hitelt folyósítottunk fogyasztási és termelési célra. Ezen belül a legnagyobb nagyságrendet az áruvásárlási hitelek képezik. A fogyasztási hitelek mellett egyre inkább növekszik a lakosság mezőgazdasági termelését, kisipari és kiskereskedelmi tevékenységét segítő termelői hitelek jelentősége. A háztáji és kisegítő gazdaságoknak több mint félmi II i á rd forint hitelt folyósítottunk.- Megfigyelhető, hogy az utóbbi években a lakossá’g egyre inkább a sajáterős otthonteremtést helyezi előtérbe.- 1971 óta 7326 lakás felépítéséhez több mint 900 millió forint kölcsönt engedélyeztünk. Az igények és a költség- növekedés függvényében folyósított évi hitel egy évtized alatt közel négyszeresére emelkedett, az egy lakásra jutó átlaghitel pedig több mint háromszorosára. Az utóbbi években 750-770 lakás építését kezdik meg a megyében évről évre saját erőből annak ellenére, hogy 1979-től az állami telek- kínálat csökkent. A lakásépítő szövetkezeti formában 1973-tól — akkor indult be ugyanis — 1667 lakás építéséhez közel 457 millió forint hitelt engedélyeztünk. Igazgatóságunk ezt az építési formát az előkészítés, szervezés és az építés időszakában is segíti. Az egyedi társasházépítés, amely a hatvanas évek második felében a többszintes magánlakásépítés jellemző formája volt, ma hézagpótló szerepet tölt be és csak foghíjakon, nehezen beépíthető területeken, hagyományos kapacitással, legtöbbször házilagos kivitelezéssel valósul meg. A csökkenő építési lehetősége miatt mindössze 278 ilyen hiteligényt bíráltunk el és közel ötvenmillió forint hitelt engedélyeztünk. A családi házak és lakások bővítéséhez több mint 1900 ügyfél részére adtunk hitelt, melynek összege meghaladja a százhúszmillió forintot. — Az építési kölcsönök legdinamikusabban fejlődő része - gondolom - a lakásfelújításra és -korszerűsítésre fordított helyreállítási kölcsön forma. — A hitelt igénylők száma 1971 óta ötszörösére, az évente engedélyezett hitel összege tízszeresére - hétről, több mint hetvenötmillióra - emelkedett és megduplázódott az egy lakásra eső hitelátlag. E tekintetben az igények további növekedésével kell számolnunk.- Az OTP a tanácsokkal együttműködve, telepszerű többszintes lakásokat épít és értékesít.- Tíz esztendő alatt 6756 ilyen lakás épült a megyében, melyből több mint háromezer Pécsett valósult meg. Egyébként a lakásárak azóta mintegy kétszeresére emelkedtek, ugyanígy a lakásépítéshez folyósított átlaghitel is, amely ma meghaladja a 235 000 forintot. A lakásalap mobilitását segítjük elő a szervezett lakáscserékkel, illetve a társashóz- lakások visszavásárlásával. Ezen túlmenően feladatunknak tekintjük az ingatlanforgalmi árak befolyásolását, annak reális szinten való tartását. így lakásáraink egyre inkább meghatározóvá válnak a magán- forgalomban is. Tavaly például 8100—9200 Ft/m--es áron vásároltuk vissza a felajánlott lakásokat.- Az OTP feladatai közé tartozik a célcsoportos forrásból megvalósuló tanácsi értékesítésű lakások eladása, illetve az egyéb ingatlan értékesítés is. — Az előbbi konstrukcióban 4150 lakást értékesítettünk. Ami a házingatlanok forgalmát illeti: a hiteltámogatásra 1975 óta van lehetőség. Azóta 1900 lakás eladását segítettük elő, rendbetételükre megközelítőleg 130 millió forint hitelt nyújtottunk.- Nem szóltunk a lakásépítés állami és munkáltatói támogatásáról és annak tapasztalatairól.- A társadalmi és szociálpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében az állam az új lakást építők és vásárlók részére több formában jelentős vissza nem térítendő támogatást nyújt, a munkáltatók pedig kamatmentes kölcsönnel segíthetik dolgozóik lakáshoz jutását. Mindhárom támogatási forma bankszerű lebonyolítását a takarékpénztár végzi. Az elmúlt egy évtizedben közel 3950 lakás építéséhez, illetve vásárlásához megközelítőleg 320 millió forint állami támogatást nyújtottunk. Szociálpolitikai kedvezményt mintegy 11 500 esetben biztosítottunk, 775 millió forint összegben. — Végezetül, kérem szóljon további elképzeléseikről, feladataikról! — Célunk a takarékbetétállomány további növelése, a hosszabb lekötésű betétek részarányának emelése. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítunk a lakások berendezését,, gépesítését elősegítő hitelek nyújtására, a termelési hitelek folyósítására, ezzel együttvéve a másodlagos gazdaság ilyen irányú erősítésére. Fokozottan segítjük a magánlakás építés egyéni és szervezett formáit, nagyobb erőfeszítést teszünk a tanácsokkal együttrrrűködve a községekben, a családi házas építkezési forma szorgalmazására. Felkészülünk a lakásgazdálkodásban és elosztásban, valamint a hitelezési konstrukciókban jövőre várható változásokra, amely minden bizonynyal egyszerűbbé, ugyanakkor a mai követelményeknek jobban megfelelővé teszi eddig alkalmazott szabályzóinkat. Salamon Gyula Mit kell tudni a Takaréklevélre 5 ezer. 10 ezer, 20 ezer és 50 ezer forint összegű betét helyezhető el. A takaréklevélre elhelyezett összeg kamata három év eltelte után évi hat százalék, ha a tulajdonos két év elteltével felmondja a betétet, 5 százalék kamatot kap, egy év eltelte után felmondáskor pedig három százalék kamatot térít a takarékpénztár. Ha egy éven belül felmondják a takaréklevelet, a takarékpénztár kamatot nem fizet. Ha a betételhelyező 5 évig nem váltja vissza a takaréklevelet, a kamat — visszamenőleges hatállyal — évi 7 százalék lesz. Hazánkban ez a legmagasabb kamat, amelyet a betéttulajdonosok a jelenlegi feltételek szerint elérhetnek. Például a 10 ezer forintos takaréklevél értéke öt év alatt a kamatos kamatokkal együtt 14 ezer forintra növekszik. Fontos tudnivaló: mivel a takaréklevelek kötött, íix címletűek, a takaréklevélre elhelyezett összeghez újabb összeget hozzátenni vagy abból részösszeget kivenni nem lehet. A részösszeg kivétele, felmondása csak kisebb címletre való cseréléssel oldható meg. Kulcsemberek megbecsülése M unkahelyen, társaságban vagy akár az iskolában kinek ne lenne határozott véleménye arról, hogyan szerepelt a foci-világbajnokságon Nyilasi, milyen erényeket mutatott fel a játékban, s közben miféle hibákat vétett. Az is közismert — s mindennapi beszédtéma — hogy miként nyilatkozott egy ismert rendező a tévében (vagy az újságokban) a magyar film helyzetéről, s jó néhány színművészünknek nemcsak a színpadi teljesítményét ismerjük, hanem filozófiák nézeteit, gasztronómiai ismereteit, vagy esetleg magánéleti ügyes-bajos dolgait. Az a gyanúm azonban, hogy sokan zavarba jönnének a kérdéstől: vajon a műszaki tudományokban, a pedagógiában vagy éppen a közegészségügy hazai zászlóvivői közül kik azok az értékes egyéniségek, akiknek tevékenységére érdemes odafigyelni. A statisztika nem ismer olyan közelítést, hogy munkahelyi vezéregyéniség, az a dolgozó (vagy vezető), akire a többség hallgat, akinek a leghatásosabb a példamutatása; magatartást, ízlést, munkastílust formál — vagyis kulcsember. A statisztika csupán arról képes számot adni, hogy például hazánkban a felsőfokú végzettségűek száma 150 ezer. Mértékadó vélemények szerint közülük minden harmadik — tehát mintegy 50 000 ember —, akinek működése olyan hatással van a tudományra, gazdaságra, hogy nagy mértékben befolyásolhatja az eredményeket. Ha már a statisztikánál tartunk, arra vannak összehasonlító adataink, hogy egyes - vélhetően aktív, kuicspozíciót betöltő — rétegek helyzetét összevessük. A felsőfokú végzettségű műszakiak száma Magyarországon (tízezer aktív keresőhöz viszonyítva) több mint Csehszlovákiában, csaknem másfélszerese az NDK hasonló számarányának, a szocialista országok között e tek tetben csupán a Szovjetunió mögött maradunk le. Ha a műszakiak keresetét vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy ez 1938- ban éppen háromszorosa volt a szakmunkások átlagos bérének, 1949-ben mór csak kétszerese, 1964-ben 54, tavaly pedig mindössze 18 százalékkal haladta meg azt. Ugyanakkor az NSZK-ban ma is átlagban 80 százalékkal, Franciaországban pedig 200 százalékkal keres átlagosan többet egy mérnök a szakmunkásnál. Mindebből következtetni lehet a kulcspozíciókban dolgozók hazai megbecsülésének erkölcsi és anyagi mértékére. Az erkölcsiekhez különben az is hozzátartozik, hogy igen sok mérnök munkaidejének teljes vagy legalábbis jelentékeny részében nem a képzettségének megfelelő feladatokat lát el. A kreatív, az alkotó munka helyett értekezik, anyag után szaladgál, a termelés napi döccenőit helyrehozandó tűzoltómunkával van elfoglalva. Mennyiben tud így megfelelni a beosztásából adódó kulcsfeladatoknak? Ahelyett, hogy a nehezen megválaszolható kérdések számát szaporítanánk, megpróbálunk néhány általános tapasztalatra hivatkozni. Ki ne ismert volna — esetleg épp a saját munkahelyén — olyan esetet, hogy egy-egy új vezető munkába lépése nyomán gyökeresen megváltozott a légkör. Váratlanul kibontakozott (visszaesett) az emberek tenni- akarása, munkakedve, s egykettőre szép eredményeket aratott (a korábbihoz képest a mélypontra süllyedt) az üzem, az osztály, az intézmény vagy a gazdaság teljesítménye. Ki ne ismerné a tekintélyes fehér üstökű szakibácsit, akinek munkamódszereit igyekszenek ellesni a fiatalok? Ki ne találkozott volna olyan pedagógussal, akinek magatartását nemcsak tanítványai próbálnak akaratlanul is utánozni, hanem a tantestület tapasztalatlanabb tagjai is? Ki! ne hallott volna körzeti orvosról, aki nem arról nevezetes, hogy betegei az elvárható hálapénz nagyságának arányában részesülnek a gondoskodásban, hanem arról, hogy mindenkihez van néhány érdeklődő, jó szava, nem feledkezik meg az idős nyugdíjas különös kívánságairól; s hogy a körzetében az átlagosnál jobb egészségnek örvendenek az emberek, az nem kizárólag a modern gyógyszereknek köszönhető? Ilyen, és hasonló példák is bizonyítják; nagyon sok függ egy-egy kiváló egyéniségnek a környezetére gyakorolt hatásától, mondhatnánk lénye személyes varázsától. Az efféle szellemi értékek — akármilyen meglepő — olykor tárgyi, anyagi hatásokat is ellensúlyozni képesek. Ismert, hogy az energia- és nyersanyagárak robbanásából az ilyen természeti kincsekkel bőségesen megáldott országok jelentős többletjáradékra tettek szert, anyagi előnyhöz jutottak. Ezt kompenzálni kizárólag azok az országok voltak képesek, amelyek - pénzügyi erőforrásaik és piaci monopóliumaik mellett — növekvő arányú, magasan kvalifikált szellemi munkával vonzották magukhoz és hasznosították gazdaságukban a felhalmozott „olajdollárokat". Ma már „szellemi infrastruktúrának” is nevezik ezt a közeget, amire jellemző, hogy sok jól képzett szakember alkotóerejével ügypsen sáfárkodnak. M indez nemcsak a megfelelő embert a megfelelő helyre irányító kádermunka javításának, az egyenlősdit megszüntető differenciált bérezés gyakorlati megvalósításának fontosságát húzza alá, hanem azt is, hogy sok még a tennivaló a kulcsemberek erkölcsi megbecsülése, jó ízlésű népszerűsítése, társadalmi megítélése ügyében. Vajda János Vállalkozások a könnyűiparban A könnyűiparban is egyre többen érdeklődnek az új vállalkozási formák iránt. Az eddigi tapasztalatok szerint az iparágban a legnépszerűbbek a gazdasági munkaközösségek és a kooperációs kapcsolatokat bővítő vállalkozások. A vállalatok sajátosságaiból és a szükségletekből adódóan sokféle elképzelés alakult ki, de ma még kevés a ténylegesen létrehozott új szervezet, a második félévben számuk várhatóan jelentősen gyarapodik. Az már az eddigiek alapján is kitűnik, hogy a kezdeményezések főként azokra a tevékenységi körökre irányulnak, ahol valamiféle hiányt pótolhatnak, kiegészíthetik a vállalat munkáját. így például csaknem minden könnyűipari szakágazatban szerveződtek vagy szerveződnek a karbantartási feladatok jbbb ellátására gazdasági munkaközösségek. A pamut, és a gyapjú- iparban több kisközösség vállalkozik tmk-munkára, vagy klímaberendezések karbantartására, alkatrészek felújítására. Nem kevés azoknak a száma sem, akik egyedi vagy kis sorozatú termékek konfekcionálásában, vagy a hulladékok feldolgozásában látnak lehetőséget. Az elsők között a Magyar Posztógyárban hoztak létre gazdasági munkaközösséget: dunaújvárosi fonodájukat március elejétől hét végére bérbe vette a dolgozók 30 fős csoportja. A tapasztalatok kedvezőek, a termelékenység 25— 30 százalékkal magasabb az átlagnál, javult a munkafegyelem és a minőség. A gépjavítóüzemben megalakult egy gép. és egy elektromos karbantartó csoport is. További elképzeléseik vannak például arra, hogy a fonoda karbantartását, energiaellátását, anyagmozgatását is bérbe adják. A finomposztó vállalat dolgozói Baján kilenc, Budapesten pedig öttagú gazdasági munkaközösséget alakítottak, egyedi és kis sorozatú konfekcionálásra. Tervezik, hogy a dávodi tsz-szel közös érdekeltségű konfekcióüzemet is létrehoznak, valamint a karbantartásra és szállításra is társulnak. A Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál két munkaközösséget alakítottak, az egyik a csomagolásra használt karton- plaszt dobozok javítására vállalkozott. A másikat a vállalat külkereskedelmi irodájának idegen nyelven beszélő dolgozói hozták létre. Fordítói munkát vállalnak, így a külkereskedelmi joggal rendelkező vállalat idegen nyelvű iratainak, leveleinek, anyagainak fordításához nem kell külső munkatársakat igénybe venni. Terveikben szerepel, hogy a puszta- szemesi tsz-nél 60—80 fővel konfekcionáló részleget alakítanak a vállalat termékeinek feldolgozására, emellett foglalkoznak azzal is, hogy a vállalaton belüli összes szállítási munkát kiadják vállalkozásba a szállításig dolgozóknak. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat a fémvázas ponyvacsarnokok gyártására tervezi társulás megalakulását. A tagok között szerepel az Állami Fejlesztési Bank, az Alkotó Ifjúság Egyesülés és több tsz is. Megalakulóban vannak a Budapesti Harisnyagyárban is a vállalati gazdasági munkaközösségek. A vállalat alkatrészeket, szemképző eszközöket, és energiát biztosít — térítés ellenében. A munkaközösség — amelynek tagjai vállalati dolgozók, illetve nyugdíjasok — mintegy 640 ezer pár zokni termelésére vállalkozik. A bőr- és cipőiparban a vállalatok többségénél még a vállalkozási lehetőségek felmérése tart. A Budapesti Bőripari Vállalat például a vállalaton belül megvalósítható új formák, és tevékenységi területek felkutatására gazdasági társaságot, az Integrál céget bízták meg. A Pécsi Bőrgyárban eddig két elképzelés alakult ki, eszerint leányvállalattá szervezik át a felsőszentmárto- ni hasítéküzemet, s gazdasági munkaközösséget hoznak létre a targoncák javítására. A Minőségi Cipőgyár dolgozói a talpbélésgyártás mennyiségi növelésére, alkatrészek előállítására, a gépkihasználás fokozására, és gépalkatrész-gyártásra tettek egyebek közt javaslatot. HÉTVÉGE 3.
