Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-03 / 180. szám

Egy évtizeddel ezelőtt tizenhat rubelért, illetve 20-22 dollárért vásároltuk az olajat. Energiapolitikánk abban az időben elsődlegesen a szén- hidrogénekre épített. Az olajár-robbanás viszont arra késztette a magyar népgazdaságot, hogy átértékelje korábbi energiastratégiáját. Manapság mind többször halljuk: gondjaink kombinatív energiapolitikával oldhatók meg. De mi is ez tulajdonképpen?

1978-ig évente négy-öt százalékos volt az energiafelhasználás növekedési üteme — mondja Czipper Gyula, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság vezetője — ezen belül a villamos energia elérte a nyolc százalékot. Szénhidrogénekből a felhasználási csúcs 1978-ra tehető, mikor is az ösz- szes energiaigény negyvenegy százalékát elégítettük ki kőolajból. Érthető hát, hogy ez a helyzet nem volt tovább tartható! Ezért is a 24. órában, öt évvel ezelőtt a megváltozott helyzethez igazítottuk — és hadd tegyem mindjárt hozzá: hosszú távon - energiagazdálkodási tevékenységünket. Az intézkedések még ha kis mértékben is, de már 1979-ben éreztették hatásukat.

A cél az volt, hogy mérsékeljük a felhasználás növekedési ütemét, miközben annak struktúráját is megváltoztattuk az olaj rovására. Ennek hatására 1979 óta energiafelhasználásunk nem növekedett, sőt tavaly 0,7 százalékkal alatta maradt az előző évinek. Ugyanakkor a nemzeti jövedelem 2,2 százalékkal nőtt. Az energia- hordozók felhasználásában az olaj aránya érezhetően csökkent: 1978-hoz képest 34 százalékra mérséklődött erre az esztendőre. Ez azt jelenti, hogy idén kétmillió tonnával kevesebb kőolajat használunk föl, mint 1978-ban.

— Gondolom, ebben fontos szerepet játszottak az energia - gazdálkodással összefüggő takarékossági intézkedések.

— Feltétlen! Ám ezek elsősorban szervezési intézkedések eredményeként foghatók föl. Ezen túlmenően nem hagyható figyelmen kívül, hogy az elmúlt három-négy év energiamérlegének jelentős javulásában igen fontos szerepet játszott az oren- burgi gázvezeték üzembe lépése, valamint az import villamos energia arányának növekedése a vinnyica-albertirsai távvezeték átadásával.

A megtakarítások rpásik jelentős forrása, hogy a mezőgazdaság is jó eredményeket ért el a tüzelőolaj felhasználásában. Ma mór több mint negyven termelőszövetkezetben, illetve állami gazdagságban hasznosítják a mezőgazdasági és erdei eredetű melléktermékeket. Ugyanígy mind szélesebb körben alkalmazzák az energiatakarékos nedvestárolást, amelynek időközben kialakult a technológiája.

Ami a szénbányászatot illeti, gyorsítottuk az eocénprogramot, Márkushegyen és Nagyegyházán új bányákat nyitottunk, Tatabányán megkezdték a gyöngybrikett gyártását, amely

Czipper Gyulával, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság vezetőjével

Kombinatív energiapolitika

jelentős kapacitásbővítést jelent.

A harmadik, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy igen erőteljesen érződik az energiaracionalizálási program eredménye a kohászatban, az építőiparban, az üveggyártásban, ahol több hulladékhő- hasznosító berendezést helyeztek üzembe. A KIPSZER jóvoltából licenc alapján megkezdődött a korszerűbb kondenzedé- nyek gyártása, amelyek a kon- denzvíz jobb hasznosítását teszik lehetővé.

Az energiafelhasználás csökkentését segítette és segíti elő, hogy a MÁV meggyorsította a villamosítási programot, a Volán-vállalatok és egyéb nagy- fúvaroztatók megszigorították az üzemanyag-felhasználást egy sor műszaki és szervezési intézkedésnek köszönhetően. A közületi benzinjegyek megszüntetése is hozott a „konyhára”, ami megközelítőleg 20—25 ezer tonna üzemanyag-megtakarítást eredményezett.- A mostani tervidőszakban az energiagazdálkodási program már szerves része a nép- gazdasági tervnek, amely igen szigorúan meghatározza feladatainkat.

— Igen. 1985-re évente 1,2— 1,4 millió tonna olajjal egyenértékű energiamegtakarítást kell elérnünk oly módon, hogy az energiamérlegben az olajfelhasználás arányát további 4—5 százalékkal csökkentsük! Ennek tükrében az energiastruktúránk a következőképpen néz ki: a szilárd tüzelőanyagok aránya 30, a gázé 28, az olajé 34, az egyéb energiahordozóké pedig 8 százalék. 1985-re az egyéb energiahordozók aránya —

itt a paksi atomerőmű belépésével is számolunk —, 15 százalékra nő, az olajfelhasználás pedig 30 százalékra csökken. Ennek megfelelően emelkedik a hazai széntermejés, növeljük a brikettgyártást, Dorogon és Várpalotán évi négyszázezer tonna brikett előállítására képes üzemek épülnek.

— Az energiaracionalizálási program jelentős összegeket biztosít arra a célra, hogy kom- binativ energiapolitikánk mielőbb megvalósuljon. A vállalatok többsége élt a pályázati lehetőséggel.

— A kormányzat tulajdonképpen harmincmilliórd forintot biztosít erre a célra. így többek között a kiemelt nagyberuházásokra, amelyek az energiaracionalizálás keretében valósulnak meg. így, a százhalombattai krakküzem, amely 1984 végétől évi egymillió tonna fűtőolajat dolgoz fel, amiből hatszázezer tonna fehéráru képződik. A Tiszai Hőerőműben, kétszázezer tonna fűtőolajat takaríthatunk majd meg évente a nagy inert tartalmú gázok termelésbe állításával, illetve fel- használásával. A fennmaradó tizenötmilfiárd forint a vállalati energiaracionalizálási beruházások előirányzata.- Hány vállalat nyújtott be pályázatot és eddig mekkora összeget ítéltek oda?- Megközelítőleg hatszáz pályázatot adtak be, ami húszmilliárd forint értékű beruházási igényt takar. Eddig tízmilliárdra tehető az az összeg, amely négyszáz pályázat elnyerését jelenti. Az elkövetkezendő három esztendőben a programban megfogalmazott energiamegtakarítás döntő hányadát ezektől

a vállalatoktól várjuk, A prog-. ram egyébként több pontban fogalmazta meg a teendőket. Ezek a szervezéssel, az energiaracionalizálással, az energo- technológia korszerűsítésével és a kommunális energia felhasználásának ésszerű megoldásával érhetők el. Utóbbi is igen jelentős, hiszen a jobb építészeti megoldásokkal - gondolok itt a nyílászárókra és az épületek hőszigetelésére — növelhető a távfűtés hatásfoka, ezzel együttvéve kevesebb energiára van szükség. A program utolsó fejezete a hazai energiaforrások bővítésével — geotermikus, földgáz és biomassza -, a megfelelő ipari háttér mielőbbi kialakításával foglalkozik.

Egyébként mint közismert, az energiaellátás feltételei tovább nehezedtek. Ezért az elmúlt év végén a kormány a program gyorsítása mellett döntött: így a fokozottabb üzemanyag-megtakarítás érdekében mielőbb be kell fejezni a benzinüzemű ZIL-ek dízelesítését, tovább kell csökkenteni a közületeknél a tüzelőolaj felhasználását oly módon, hogy százezer olajkályha helyett más fűtőeszközt kell beállítani.- A Minisztertanács legutóbbi ülésén az energiagazdálkodással összefüggő kutató- illetve fejlesztő munka programját tárgyalta a Tudománypolitikai Bizottság előterjesztésében. Mit emelhetünk ki ebből a feladattervből?- Mindenekelőtt azt, hogy a szénnek energetikai célú felhasználását tekintve új, korszerű lehetőségeit és technológiáját kell fejleszteni, valamint ki kell dolgozni a fajlagos energiafelhasználás csökkentését célzó elképzeléseket. E program biztosíthatja majd, illetve alapozhatja meg a VII. ötéves terv és a későbbi időszak energia- vonzatának műszaki hátterét is. A kombinatív energiapolitika alkalmazása tehát azt is jelenti, hogy az egységnyi nemzeti jövedelemre jutó energiafelhasználás növekedési ütejne nem haladhatja meg a 0,5-ös értéket. Ennek természetesen részét képezik a baranyai üzemekben végrehajtott és tervezett 'energiaracionalizálási, illetve korszerűsítési megoldások is. Csak példaként említem végezetül, hogy többek között e program lészese a Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat téglaszárítóik korszerűsítésével, a Zsolnay Porcelángyár, az égetőalagútak átalakításával, valamint a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, amely kukoricacsutka- és csuhéégető berendezést helyezett üzembe.

Salamon Gyula

Szóvá tettük

Por, hulladék, szennyvíz

Nap mint nap számos olvasónk hívja fel szerkesztőségünket különböző, nagyrészt közérdekű problémát szóvá téve. Ezeknek az észrevételeknek helyt adunk, telefonrovatunkban, s bizonyos idő elteltével megérdeklődjük, hogy mi történt a jelzésekkel.

Június 2-i lapunkban írtuk meg, hogy Stummer Andrqsné, aki négy év óta takarítja a. Bajcsy-Zsilinszky utcában lévő tízemeletes épület alatti Kip- kop cipőbolt lapos tetején felgyülemlő hulladékot, beleunt és belefáradt ebbe az önkéntes munkába és hatósági intézkedést vár. Németh József, a PIK ll-es számú HKV-jának műszaki vezetője elmondta, hogy a múlt héten lesöpörték és lemosták az üzlet tetejét. Egyúttal kérik — s hamarosan fel is szólítják az ott lakókat, hogy a szemetet ne az üzlet tetejére, hanem a kukákba dobálják. A hulladék — kezdve a nylon harisnyától a szappandobozon át egészen az ételmaradékig — ugyanis nemcsak a jobbérzésű lakókat zavarja, hanem eltömítheti az esővíz levezetésére szolgáló nyílásokat és az üzlet beázhat.

Szintén e lapunkban közöltük Kovács István Fekete Gyémánt téri olvasónk észrevételét, miszerint a tér és környéke elhanyagolt, szemetes. Komár Istvánná, a PIK meszes! házkezelője még aznap megígérte, hogy intézkednek. Most ismét beszéltünk vele. Elmondta, hogy azóta a Kertészeti és Parképítő Vállalat már virágokat és cserjéket is ültetett a környék egy részére, ám a tér 3—4—5—6-os számú háza — az orvosi rendelő felőli oldal — még felújítás előtt áll, s ezt a részt csak a munkák befejezése után rendezik.

Semmi sem változott, vagyis most is rengeteg port vernek fel a panelszállító autók Pécsett, a Szikora Imre utcában, illetve ha esik az eső, akkor a sarat hordják fel az úttestre. Június 3-i számunkban közöltük az utca több lakójának ezt a panaszát, s mindjárt a Köz- tisztasági Vállalathoz továbbítottuk, ahol Hegedűs László elmondta, hogy az úttest gyakoribb takarítását nem rendelték meg tőlük. Ugyanezt megerősítette június 23-i érdeklődésünkkor. Valóban nem kérte fel őket erre a BÉV, kaptuk az információt Bogner Ferenc főmérnöktől, mondván, hogy ezen a területen nemcsak ők dolgoznak. A probléma azonban nem ismeretlen számukra (mióta tart a városrész építése, azóta

folyton visszatér), s épp ezért két évvel ezelőtt ők azt javasolták a tanácsnak, hogy ezt az építkezésből adódó többlet úttakarítási problémát fogja össze valaki és időnként ossza szét a tisztítási költségeket az itt dolgozó vállalatok között. A tanács ezt a szervezést nem vállaltathatta fel, mondja dr. Szőke Zsuzsa, a Városi Tanács ÉKV osztályán. Az ott dolgozó vállalatok tudják a legjobban, hogy melyikük mennyit használja és mennyire szennyezi az utat, épp ezért szervezzék meg egymás között a tisztíttatást és a költségelosztást. Az úttaka- ríttatásra egyébként egy tanácsrendelet is kötelezi az érintetteket, amely így szól: építési, bontási munkánál a szeny- nyeződött járda és az úttest megtisztításáról a kivitelezésért felelős személy haladéktalanul köteles gondoskodni. A tanács ÉKV osztálya ettől függetlenül kéri . az ott lakókat, hogy a nagy port felverő gépkocsik rendszámát közöljék velük.

Ügy véljük, a rendszámokat az osztály valamelyik munkatársa is feljegyezhetné. Ennek az ügynek a végére tehát nem sikerült pontot tenni.

Ivánfi Kálmán (június 6.) kérte, hogy a Szupermarket közelébe tegyenek padokat, mert az idősebbek szívesen megpihennének csomagjaikkal. Kasza Lajos, az áruház vezetője már akkor elmondta, hogy voltak itt padok, amiket rendszeresen tönkretettek, illetve elhurcoltak valakik. Most ismét felhívtuk az áruház vezetőiét, aki tájékoztatott bennünket, hogy a Kertészeti és Parképítő Vállalat azonnal újabb padokat vitt az áruházhoz, de már csak kettő (!) van belőlük.

Gross Mária (június 9.) jelezte, hogy a Thököly utca elejét szinte állandóan szennyvíz áztatja. A városi KÖJÁL még aznap intézkedett, kiszivattyúztat- ta azt az emésztőgödröt, amiből a szennyvíz utat talált az utcára. Ám a probléma ezzel még nem oldódott meg, mivel a gödör egy-két nap múlva újra megtelt. A KÖJÁL illetékesei elmondták, hogy a környék talajvizviszonyait kell megvizsgálni, s ezt a közeljövőben a PIK műszakijaival együtt meg is teszik. T. É.

Havonta 30—32 ezer négyzetméter hasitékbőrt dolgoz fel a Pécsi Bőrgyár felsőszentmártoni üzeme. Képünk az előkészítő üzemrész új csarnokában készült, amely fél éve üzemel. Itt történik a töre- tés, csiszolás és válogatás. Új dolog az üzemben a házi meózás, amit eddig a központi gyárnál végeztek.

Fotó: Proksza László

Ipari fajtákat termeltet a konzervgyár

Eladhatatlan a pécsi őszibarack?

A termelők és a felvásárlók évek óta visszatérő panasza, hogy eladhatatlan a pécsi őszibarack. Sok szó esik a piac telítettségéről, csak a friss fogyasztást szolgáló és konzervipari feldolgozásra alkalmatlan fajtaszerkezetről. A fogyasztás világszerte a feldolgozott — konzerv és mirelit — őszibarack felé tolódott el. Ipari feldolgozásra viszont a pécsi termőtáj hagyományos és még ma is domináló fehérhúsú fajtái — Mayflower, Győztes, Amsden, Ford, Champion — nem alkalmasak.

A konzervipar, a darabos befőtt készítmények minőségi igényeinek növekedésével a nyersanyaggal szemben is fokozott igényeket támaszt, és az újonnan speciálisan e célra kinemesített sárga színű, keményebb húsú fajtákat keresi. Ilyen fajták a Babygold, a Suncrest vagy a Nectared.

A mecseki őszibarack jövője attól függ, sikerül-e fajtát váltani, és milyen mértékben lehetséges a termelést a nagyüzemekből a kisüzemekbe áthelyezni. A nagyüzemi ültetvények ma már 15-20 évesek, elöregedtek, a rekonstrukcióhoz szükséges anyagi források pedig nem állnak rendelkezésre. A kisüzemekben ugyanakkor ma is nagy az érdeklődés az őszibaracktermesztés iránt, hisz nagy a hagyománya és jól terem ezen a tájon. A hob. bi kertek önfogyasztásra berendezkedett termelőit nem, de az árutermelő kistermelőket érzékenyen érintik a visszatérő értékesítési gondok, a termelési bizonytalanság, A biztos felvevő piacot ígérő Szigetvári Konzervgyár őszibaracktelepítési akciójára ezért reagáltak olyan élénken.

A konzervgyárnak elsőrendű érdeke, hogy árualapjait a.közelben termeltesse meg, s hogy hosszú távon maga gondoskodjon nyersanyagbázisáról. Ezért, mint azt a konzervgyár és az áfészek sikeres meggyfatelepítési akciója is igazolta, érdemes anyagi áldozatot is hozni. Az 1974-ben beindult meggyfaültetési akció során 30 000 meggyfát ültettek el a Konzervgyár körzetében az ipari feldolgozásra legalkalmasabb fajtákból. Az első évben kiültetett 5000 meggyfa ma már terem.

A most induló őszibaracktelepítési akció keretében ez év

őszén 5000 őszibarackfát helyeznek ki a pécsi, s részben a pécsváradi, komlói kistermelőkhöz. A lebonyolítást a Pécs és vidéke, a Pécsi Pannónia, a komlói és pécsváradi ófészek végzik. Egy-egy kistermelőhöz 10 fát helyeznek ki. A szaporítóanyag beszerzési költségének 50 százalékát a konzervgyár, 25 százalékát az áfész fedezi. így egy 40 forintos fa mindössze 10 forintjába kerül a kistermelőnek.

Az akció hároméves, 1984-ig 15 000 őszibarackfót ültetnek el, a Ford mellett 3 konzervipari fajta dominál majd a Nectared, a Suncrest és a Ba- bygold. A fák öt év múlva fordulnak termőre. A gyár kötelezte magát, hogy a leszerződött teljes mennyiséget átveszi a mindenkori napi áron. A 15 000 fa elültetéséhez hozzávetőleg 300 000 forint összeget utal át fejlesztési alapjából a konzervgyár. - Rné HÉTVÉGE 3,