Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-20 / 197. szám
1982. július 20., kedd Dunánt úli napló 3 Tűzesetek! Éhes volt, gondolta meg- melegíti az ételt az asztali tűzhelyen. Rakott be papírt, aprófát jó sokat — és nedveset —, a tűz sehogy sem akart meggyulladni. A hatodik kísérletére feladta. Azaz. Akkor jutott eszébe a gázolaj. Ott állt az éléskamrában, a mar- monkannában. Egy "öreg olajos bögrét teletöltött vagy fél liternyivel és a tűzhely tűzterébe öntötte. A parázs akkora lángra kapott az olajtól, hogy ijedten kimenekült a konyhából. Szerencséje volt. A kicsapó lángok meggyújtották a konyha berendezését, égett minden ... A 12 éves gyerek szerencsésen megúszta ismerkedését az ismeretlennel. Honnan gondolta volna!? Honnan gondolták' volna az építkezési területen játszó, sátrat építő és tüzet rakó gyerekek, hogy a lángokat nem könnyű megzabolázni? A tűztői előbb a sátruk, majd a felvonulási épület is égett. Talán először próbálta önállóan a hatéves kislány: milyen érzés meggyújtani a gyufát, nézni a lángot. Talán a körmére égett és azért dobta el az udvaron az égő gyufaszálat, talán arra volt kíváncsi, hogy a szalmaboglya hogyan gyullad meg, és meggyullad-e egyáltalán. Tény: a boglya lángot fogott... A 4 éves gyerek apja zsebéből csente el a gyufát, a pajtába ment és meggyújtotta a rétiszénát . . . A májusi tüzek is elgondolkodtatnak. A tűzoltóság 56 tűzesetet rögzített a tűzkárstatisztikában, a kár értéke elérte a 300 000 forintot. De — a feltűnően sok gyermek okozta tűzeset mindenképpen elgondolkoztat. A gyerek kíváncsiságból, csínyből játszik a tűzzel. A mozdulatokat a nagyoktól, a felnőttektől, a szüleitől leste el. A gyerek utánoz. És azok a felnőttek, akik feledékenységből, szórakozottságból, nemtörődömségből, vagy pillanatnyi „rövidzárlat” következtében engedik szabadjára a tűz- kakast? És akik szándékosan? Nem állhatunk örökké a gyerekek háta mögött, különösen nem most a vakációban, ellenőrizve, hogy mit csinálnak. De teljesen szabadjára sem engedhetjük őket. Mit tegyünk? Mit tehetünk? Próbáljuk megértetni velük: a kordában tartott tűz minket szolgál, de a szabadjára engedett ellenségünkké válhat, pusztíthat, gyilkolhat És igyekezzünk gondosan elzárni előlük a gyufát és minden olyan eszközt, amivel tüzet, vagy más balesetet, tragédiát okozhatnak. A nyár, a vakáció, az aratás, a kirándulások, a strandolás, a nagy szabadságok és a hétvégi programok szezonja. Mind megannyi lehetőség a feledé- kenységre. Vajon úgy hagyjuk hátra a lakást, hogy kikapcsoltuk a villanyt, a gázt? A szabadban a szalonnasütés netán a gazégetés után meggyőződtünk arról, hogy a parázsból nem lesz-e a szélfuvallatra pusztító tűz? Az aratásnál is megteszünk ■ mindent, hogy kizárjuk a tűzeset lehetőségét? Tarlóégetés előtt nem végzik el mindenütt tisztességesen a védőszántást, sokan még elfelejtik, hogy nyílt lánggal nem lehet kombájnt javítani — eleve, a tábláiban és úgy, hogy meg se tisztítják a gépet az éghető anyagtól. És a dohányzás. Elszívjuk a cigarettát és nagy ívben eldobjuk az izzó csikket, a többi nem a mi bajunk. {?!). Valóban nem a mi bajunk?! Murányi László fl kisvállalkozásokat a gyár kezdeményezi Automata megmunkáló gép a székgyár asztalosüzemében • • Ügyfélszolgálat Zobákon ■ Mindent egy helyen ■ Több mint ezer ügy — Megtörtént olyan eset is, hogy az építtető reggel leadta a befizetett homokutalványt, és miire hazaért a munkahelyéről, már ott volt a húsz köbméter homok a helyszínen — meséli Boán Vilmos, a Mecseki Szénbányák Zobák Bányaüzemében. Az üzemvezetőség épületében, a földszinten kialakított kicsiny, üvegezett fülkében beszélgetünk — ez az ügyfélszolgálati iroda. Reklámfelirat hirdeti, hogy itt lehet kölcsönözni kisgépeket, anyagokat, szerszámokat, és kifüggesztették a megvásárolható anyagok jegyzékét is. A Zobák Bányaüzem vezetőségének kezdeményezésére ez év április elején kezdte meg Munkáshiány a mohácsi székgyárban Murkáshiánnyal küszködik a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyára. Három éve csaknem 950 fős volt a munkásállomány, ami napjainkra 800-ra csökkent. Leginkább a nők és bejáró dolgozók válnak meg a munkahelyüktől, hogy végleg a falujukban maradjanak. (A gyárba 30 helyről mintegy 400 dolgozó jár be.) Aggasztó, hogy a kilépők között túlsúlyban a szakmunkások. Öntvény roppantó Előkészített anyag az olvasztékba Nagyfokú visszaáramlás kezdődött meg a fejlett tsz-szel rendelkező településekre, ami a maga módján igazolja, hogy falun maradni érdemes. Biztos jövedelemkiegészítő a háztáji gazdálkodás. Ma már a majsi kárpitosnők szívesebben tömnek libát, vagy a székelyszaba- ri asszonyok nyúl- és nutriatar- tással foglalkoznak, a véméndi bejárók közül is mind többen keresnek munkát a falujukban, vagy annak környékén. Az egykori dolgozók a tsz-ekben a karbantartás területén találják meg a számításukat, az asztalosokat pedig a kisipar kiváltása és a kisvállalkozás vonzza. Pedig a gyárban a jól dolgozó szakmunkás megkeresheti a havi 4000-et, míg a betanított munkás átlagkeresete 3000 forint. Az elmenetel okai között döntő hangsúllyal nem szerepel a bérezés, de annál jobban számít, hogy a fiatalok ódzkodnak a több műszakos munkától, vagy az idősebb munkások nem bírják tempóval az állandó, gyors termékváltást, amit a piac diktál. Az is igaz, hogy az új közgazdasági szabályzók bevezetésekor a bérmegtakarítás reményében nem fordítottak gon- dot a munkaerő megtartására. Komoly erőfeszítéseket tesznek a létszámcsökkenés mérséklésére, nehogy a termelés veszélybe kerüljön. Kezdeti, de jelentős eredmény, hogy májusban, először négy év után, a belépők száma meghaladta a kilépőkét. Kalocsai László személyzeti és oktatási osztályvezető elmondta, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a szakmunkások, főként az asztalosok megtartására a tőkés export, a kitűnő minőség megőrzése érdekében. Legalább 40 asztalost vennének fel, de ez illuzórikus, ezért a betanított munkások asztalossá képzését gyorsították a helyi szakmunkásképzővel együttműködve. Sőt, ha kéri a munkás, műszakkedvezményben is részesül. Bevezették a pótlék- rendszert, amelynek értelmében ha egy szakmunkás maradéktalanul, vagyis kifogástalanul teljesíti az előírt feladatokat, akkor pótlékot kap a termelésben eltöltött évei alapján. A tanulók második osztálytól ösztöndíjhoz jutnak, amiért cserében kötelesek a gyárban maradni 18 hónapon át az oklevél átvétele után. A nő dolgozók megtartása egyik legfontosabb feladat, s ennek megfelelően nemcsak az egyedülálló, de a férjes anyák is bizonyos kedvezményekre jogosultak aszerint, hogy hány gyereket nevelnek. Ezenkívül a dunaszekcsői, véméndi, bári és sombereki bejárók rugalmas munkaidőben dolgoznak. Nem egy esetben próbálkoznak a munkaerő-átcsoportosítással, sikerült így asszonyokat, lányokat, varrónőként megtartani. A munkaerő megőrzésében nem kis szerepet játszik a gépesítés, a technológiai fejlesztés. Legutóbb a szabászatban gépesítették a nehéz fűrészáru emelését. Nem utolsó szempont, hogy a vállalaton belüli kisvállalkozásokat erőteljesen szorgalmazzák, hogy gazdasági munkaközösség szerveződjék például a kisbútor- és az alkatrészgyártásban. Csuti J. Április közepétől osztrák gyártmányú Arnold öntvény- roppantó monstrum töri, zúzza a motorblokkokat, a korábban nehezen aprítható nagyméretű vasakat, öntvényeket Bonyhá- don, a MÉH-telepen. A kézzel és távirányítással is működtethető öntvényroppantót több mint 5 milliós beruházással telepítették Bonyhádra, hogy kettős hasznot hajtson. A Dél-dunántúli MÉH Vállalat az országban másodikként szerzett be ilyen berendezést. Korábban a felvásárolt motorblokkokat, öntvényeket Dunaújvárosnak adták tovább ócskavasként, tehát igencsak kis haszonnal és ráadásul a kohónak sem a legmegfelelőbb minőségben. Dunaújvárosnak is jobb az előkészített anyag — a MÉH is többet kap az ilyen minőségjavító tevékenysége után. Most a törés után különválogatva fajtánként, magasabb áron és a fogadónak is azonnal bedolgozható minőségben szállítják a bonyhádiak az alapanyagot, amit az öntödék várnak tőrük. Mohács, Nagykanizsa, Budapest, Békéscsaba, Szeged, Orosháza, Kaposvár már most vevő minden mennyiségben a gép-, építési és kereskedelmi öntvényre, Dunaújváros a konverterbe adagolható acélra, amit az Arnold „állít elő”. A próbaüzemelés után, szeptem- ’ bér 1-től indul Bonyhádon a nagyüzem. M. L. működését az ügyfélszolgálati iroda. Az volt a cél, hogy a három műszakban dolgozók ügyes-bajos dolgaikat egyetlen helyen elintézhessék. Ugyanis eddig — a fürdés és buszra várás közötti rövid időben — számtalan helyre kellett rohangálni.- Eleinte nagyon sokan csak legyintettek — folytatja Baán Vilmos -, azt mondogatták, hogy már megint irodát kellett biztosítani egy embernek. Az intézkedési napló tanúsága szerint — eddig több mint ezer üggyel foglalkozott. Szív- vel-lélekkel végzi a munkáját. Karon fog és a folyosón megmutatja az üzem panaszrádióját. A magnóra gyűjtött panaszokat az illetékesek értékelik, és két héten belül a faliújságon megválaszolják. Közben „ügyfelek” — munkából érkezők, munkába indulók — jönnek: a reggel megrendelt munkáltatói igazolásért, dolgozói ,,C" menetlevélért, és van, aki most rendel, legkésőbb másnap megkapja a kért kisgépet, . a házi barkácsoláshoz szükséges szerszámot. De igénybe veheti mindenki az üzemi barkácsműhelyt is. Az ügyfélszolgálati iroda — egyszemélyes „iroda" — megszerzi a szükséges engedélyeket állványzatok, zsaluzóanyagok, pallók kölcsönzéséhez: foglalkozik mindenfajta igazolás elkészítésével (sok esetben öt aláírást is össze kell gyűjteni); bérreklamációval, lakáscserével, fautalványozással, dolgozók egymás közötti kölcsönök rendezésével, családi pótlék problémákkal. Minden ikölcsönadott anyag, szerszám csak sorszámozott engedéllyel kerül ki az üzem területéről. A kölcsönzött eszközök visszakerülését a porta és az üzemrendész ellenőrzi. Sok bosszankodástól, hosszú várakozástól, idegeskedéstől szabadultak meg a Zobák Bányaüzem munkásai. Az ügyfél- szolgálat egyetlen embere ezer- hatszáz dolgozó ügyeit intézi. Kőszegi L. Új libanevelő Sásdon A sásdi Búzakalász Tsz saját tervei alapján és kivitelezésében épített liba előnevélője már üzemel, bár a hivatalos átadás csak július közepére várható. A keltetőjükből kikerülő 9000 naposliba az ugyancsak most épített szerfás, fedett, három oldalon zárt utónevelőbe kerül majd át: az aratás végeztével elkezdik a második utónevelő építését. A programot márciusban kezdték a füzesi részen, a régi malom tőszomszédságában, a használaton kívüli lóistálló bontásával. Annak helyén — és bontott anyagainak felhasználásával - kezdtek hozzá az előnevelő első felének megvalósításához. Oda már május elején betelepítették a 4500 naposlibát. Aztán folytatták a másik részt is. jó ütemben dolgozva június elején elkészültek, és oda is bekerült 4500 naposliba. Az összesen 940 négyzetméter hasznos alapterületű előnevelő és a hozzá tartozó 840 négyzetméteres kifutó kettős hasznosítású. Február közepétől július közepéig 9000 naposliba, majd utána 20 000 naposcsibe előnevelését oldja meg váltásonként. Az előnevelőbői az utónevelőbe kerülnek a libák és a csirkék. A saját pénzből és beruházásban létesített előnevelő és a két utónevelő 4 millióba kerül.
