Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-20 / 197. szám

1982. július 20., kedd Dunánt úli napló 3 Tűzesetek! Éhes volt, gondolta meg- melegíti az ételt az aszta­li tűzhelyen. Rakott be pa­pírt, aprófát jó sokat — és nedveset —, a tűz sehogy sem akart meggyulladni. A hatodik kísérletére fel­adta. Azaz. Akkor jutott eszébe a gázolaj. Ott állt az éléskamrában, a mar- monkannában. Egy "öreg olajos bögrét teletöltött vagy fél liternyivel és a tűzhely tűzterébe öntötte. A parázs akkora lángra kapott az olajtól, hogy ijedten kimenekült a kony­hából. Szerencséje volt. A kicsapó lángok meggyúj­tották a konyha berende­zését, égett minden ... A 12 éves gyerek szeren­csésen megúszta ismerke­dését az ismeretlennel. Honnan gondolta volna!? Honnan gondolták' volna az építkezési területen ját­szó, sátrat építő és tüzet rakó gyerekek, hogy a lán­gokat nem könnyű meg­zabolázni? A tűztői előbb a sátruk, majd a felvonulási épület is égett. Talán elő­ször próbálta önállóan a hatéves kislány: milyen érzés meggyújtani a gyufát, nézni a lángot. Talán a körmére égett és azért dob­ta el az udvaron az égő gyufaszálat, talán arra volt kíváncsi, hogy a szalma­boglya hogyan gyullad meg, és meggyullad-e egyálta­lán. Tény: a boglya lángot fogott... A 4 éves gyerek apja zsebéből csente el a gyufát, a pajtába ment és meggyújtotta a rétiszé­nát . . . A májusi tüzek is elgon­dolkodtatnak. A tűzoltóság 56 tűzesetet rögzített a tűz­kárstatisztikában, a kár ér­téke elérte a 300 000 forin­tot. De — a feltűnően sok gyermek okozta tűzeset mindenképpen elgondol­koztat. A gyerek kíváncsi­ságból, csínyből játszik a tűzzel. A mozdulatokat a nagyoktól, a felnőttektől, a szüleitől leste el. A gyerek utánoz. És azok a felnőttek, akik feledékenységből, szó­rakozottságból, nemtörő­dömségből, vagy pillanatnyi „rövidzárlat” következtében engedik szabadjára a tűz- kakast? És akik szándéko­san? Nem állhatunk örökké a gyerekek háta mögött, kü­lönösen nem most a vaká­cióban, ellenőrizve, hogy mit csinálnak. De teljesen szabadjára sem engedhet­jük őket. Mit tegyünk? Mit tehetünk? Próbáljuk megér­tetni velük: a kordában tar­tott tűz minket szolgál, de a szabadjára engedett el­lenségünkké válhat, pusz­títhat, gyilkolhat És igye­kezzünk gondosan elzárni előlük a gyufát és minden olyan eszközt, amivel tü­zet, vagy más balesetet, tragédiát okozhatnak. A nyár, a vakáció, az aratás, a kirándulások, a strandolás, a nagy szabad­ságok és a hétvégi progra­mok szezonja. Mind meg­annyi lehetőség a feledé- kenységre. Vajon úgy hagyjuk hátra a lakást, hogy kikapcsoltuk a villanyt, a gázt? A sza­badban a szalonnasütés netán a gazégetés után meggyőződtünk arról, hogy a parázsból nem lesz-e a szélfuvallatra pusztító tűz? Az aratásnál is megteszünk ■ mindent, hogy kizárjuk a tűzeset lehetőségét? Tarló­égetés előtt nem végzik el mindenütt tisztességesen a védőszántást, sokan még elfelejtik, hogy nyílt láng­gal nem lehet kombájnt javítani — eleve, a táblá­iban és úgy, hogy meg se tisztítják a gépet az éghe­tő anyagtól. És a dohány­zás. Elszívjuk a cigarettát és nagy ívben eldobjuk az izzó csikket, a többi nem a mi bajunk. {?!). Valóban nem a mi ba­junk?! Murányi László fl kisvállalkozásokat a gyár kezdeményezi Automata megmunkáló gép a székgyár asztalosüzemében • • Ügyfélszolgálat Zobákon ■ Mindent egy helyen ■ Több mint ezer ügy — Megtörtént olyan eset is, hogy az építte­tő reggel le­adta a befize­tett homokutal­ványt, és miire hazaért a mun­kahelyéről, már ott volt a húsz köbméter homok a helyszínen — meséli Boán Vilmos, a Me­cseki Szénbányák Zobák Bá­nyaüzemében. Az üzemvezető­ség épületében, a földszinten kialakított kicsiny, üvegezett fül­kében beszélgetünk — ez az ügyfélszolgálati iroda. Reklámfelirat hirdeti, hogy itt lehet kölcsönözni kisgépeket, anyagokat, szerszámokat, és ki­függesztették a megvásárolha­tó anyagok jegyzékét is. A Zobák Bányaüzem vezető­ségének kezdeményezésére ez év április elején kezdte meg Munkáshiány a mohácsi székgyárban Murkáshiánnyal küszködik a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyára. Három éve csaknem 950 fős volt a munkásállo­mány, ami napjainkra 800-ra csökkent. Leginkább a nők és be­járó dolgozók válnak meg a munkahelyüktől, hogy végleg a fa­lujukban maradjanak. (A gyárba 30 helyről mintegy 400 dolgozó jár be.) Aggasztó, hogy a kilépők között túlsúlyban a szakmun­kások. Öntvény roppantó Előkészített anyag az olvasztékba Nagyfokú visszaáramlás kez­dődött meg a fejlett tsz-szel rendelkező településekre, ami a maga módján igazolja, hogy falun maradni érdemes. Biztos jövedelemkiegészítő a háztáji gazdálkodás. Ma már a majsi kárpitosnők szívesebben töm­nek libát, vagy a székelyszaba- ri asszonyok nyúl- és nutriatar- tással foglalkoznak, a véméndi bejárók közül is mind többen keresnek munkát a falujukban, vagy annak környékén. Az egy­kori dolgozók a tsz-ekben a karbantartás területén találják meg a számításukat, az aszta­losokat pedig a kisipar kiváltá­sa és a kisvállalkozás vonzza. Pedig a gyárban a jól dolgozó szakmunkás megkeresheti a ha­vi 4000-et, míg a betanított munkás átlagkeresete 3000 fo­rint. Az elmenetel okai között dön­tő hangsúllyal nem szerepel a bérezés, de annál jobban szá­mít, hogy a fiatalok ódzkod­nak a több műszakos munkától, vagy az idősebb munkások nem bírják tempóval az állandó, gyors termékváltást, amit a piac diktál. Az is igaz, hogy az új közgazdasági szabályzók beve­zetésekor a bérmegtakarítás re­ményében nem fordítottak gon- dot a munkaerő megtartására. Komoly erőfeszítéseket tesz­nek a létszámcsökkenés mér­séklésére, nehogy a termelés veszélybe kerüljön. Kezdeti, de jelentős eredmény, hogy má­jusban, először négy év után, a belépők száma meghaladta a kilépőkét. Kalocsai László sze­mélyzeti és oktatási osztályve­zető elmondta, hogy nagy hang­súlyt fektetnek a szakmunkások, főként az asztalosok megtartá­sára a tőkés export, a kitűnő minőség megőrzése érdekében. Legalább 40 asztalost vennének fel, de ez illuzórikus, ezért a betanított munkások asztalos­sá képzését gyorsították a he­lyi szakmunkásképzővel együtt­működve. Sőt, ha kéri a mun­kás, műszakkedvezményben is részesül. Bevezették a pótlék- rendszert, amelynek értelmében ha egy szakmunkás maradék­talanul, vagyis kifogástalanul teljesíti az előírt feladatokat, akkor pótlékot kap a terme­lésben eltöltött évei alapján. A tanulók második osztálytól ösz­töndíjhoz jutnak, amiért cseré­ben kötelesek a gyárban ma­radni 18 hónapon át az oklevél átvétele után. A nő dolgozók megtartása egyik legfontosabb feladat, s ennek megfelelően nemcsak az egyedülálló, de a férjes anyák is bizonyos ked­vezményekre jogosultak aszerint, hogy hány gyereket nevelnek. Ezenkívül a dunaszekcsői, véméndi, bári és sombereki be­járók rugalmas munkaidőben dolgoznak. Nem egy esetben próbálkoznak a munkaerő-át­csoportosítással, sikerült így asszonyokat, lányokat, varrónő­ként megtartani. A munkaerő megőrzésében nem kis szerepet játszik a gépesítés, a technoló­giai fejlesztés. Legutóbb a sza­bászatban gépesítették a ne­héz fűrészáru emelését. Nem utolsó szempont, hogy a válla­laton belüli kisvállalkozásokat erőteljesen szorgalmazzák, hogy gazdasági munkaközösség szer­veződjék például a kisbútor- és az alkatrészgyártásban. Csuti J. Április közepétől osztrák gyártmányú Arnold öntvény- roppantó monstrum töri, zúzza a motorblokkokat, a korábban nehezen aprítható nagyméretű vasakat, öntvényeket Bonyhá- don, a MÉH-telepen. A kézzel és távirányítással is működtet­hető öntvényroppantót több mint 5 milliós beruházással te­lepítették Bonyhádra, hogy ket­tős hasznot hajtson. A Dél-du­nántúli MÉH Vállalat az or­szágban másodikként szerzett be ilyen berendezést. Korábban a felvásárolt mo­torblokkokat, öntvényeket Du­naújvárosnak adták tovább ócskavasként, tehát igencsak kis haszonnal és ráadásul a kohónak sem a legmegfelelőbb minőségben. Dunaújvárosnak is jobb az előkészített anyag — a MÉH is többet kap az ilyen mi­nőségjavító tevékenysége után. Most a törés után különválo­gatva fajtánként, magasabb áron és a fogadónak is azonnal bedolgozható minőségben szál­lítják a bonyhádiak az alap­anyagot, amit az öntödék vár­nak tőrük. Mohács, Nagykanizsa, Buda­pest, Békéscsaba, Szeged, Orosháza, Kaposvár már most vevő minden mennyiségben a gép-, építési és kereskedelmi öntvényre, Dunaújváros a kon­verterbe adagolható acélra, amit az Arnold „állít elő”. A próbaüzemelés után, szeptem- ’ bér 1-től indul Bonyhádon a nagyüzem. M. L. működését az ügyfélszolgálati iroda. Az volt a cél, hogy a három műszakban dolgozók ügyes-bajos dolgaikat egyetlen helyen elintézhessék. Ugyanis eddig — a fürdés és buszra vá­rás közötti rövid időben — számtalan helyre kellett rohan­gálni.- Eleinte nagyon sokan csak legyintettek — folytatja Baán Vilmos -, azt mondogatták, hogy már megint irodát kellett biztosítani egy embernek. Az intézkedési napló tanúsá­ga szerint — eddig több mint ezer üggyel foglalkozott. Szív- vel-lélekkel végzi a munkáját. Karon fog és a folyosón meg­mutatja az üzem panaszrádió­ját. A magnóra gyűjtött pana­szokat az illetékesek értékelik, és két héten belül a faliújsá­gon megválaszolják. Közben „ügyfelek” — mun­kából érkezők, munkába indu­lók — jönnek: a reggel meg­rendelt munkáltatói igazolásért, dolgozói ,,C" menetlevélért, és van, aki most rendel, legkésőbb másnap megkapja a kért kisgé­pet, . a házi barkácsoláshoz szükséges szerszámot. De igénybe veheti mindenki az üzemi barkácsműhelyt is. Az ügyfélszolgálati iroda — egyszemélyes „iroda" — meg­szerzi a szükséges engedélye­ket állványzatok, zsaluzóanya­gok, pallók kölcsönzéséhez: foglalkozik mindenfajta igazo­lás elkészítésével (sok esetben öt aláírást is össze kell gyűj­teni); bérreklamációval, lakás­cserével, fautalványozással, dol­gozók egymás közötti kölcsönök rendezésével, családi pótlék problémákkal. Minden ikölcsönadott anyag, szerszám csak sorszámozott en­gedéllyel kerül ki az üzem te­rületéről. A kölcsönzött eszkö­zök visszakerülését a porta és az üzemrendész ellenőrzi. Sok bosszankodástól, hosszú várakozástól, idegeskedéstől szabadultak meg a Zobák Bá­nyaüzem munkásai. Az ügyfél- szolgálat egyetlen embere ezer- hatszáz dolgozó ügyeit intézi. Kőszegi L. Új libanevelő Sásdon A sásdi Búzakalász Tsz saját tervei alapján és kivitelezésé­ben épített liba előnevélője már üzemel, bár a hivatalos átadás csak július közepére várható. A keltetőjükből kike­rülő 9000 naposliba az ugyan­csak most épített szerfás, fe­dett, három oldalon zárt utó­nevelőbe kerül majd át: az aratás végeztével elkezdik a második utónevelő építését. A programot márciusban kezdték a füzesi részen, a régi malom tőszomszédságában, a használaton kívüli lóistálló bon­tásával. Annak helyén — és bontott anyagainak felhaszná­lásával - kezdtek hozzá az elő­nevelő első felének megvalósí­tásához. Oda már május ele­jén betelepítették a 4500 na­poslibát. Aztán folytatták a má­sik részt is. jó ütemben dolgoz­va június elején elkészültek, és oda is bekerült 4500 napos­liba. Az összesen 940 négyzetmé­ter hasznos alapterületű előne­velő és a hozzá tartozó 840 négyzetméteres kifutó kettős hasznosítású. Február közepétől július közepéig 9000 naposliba, majd utána 20 000 naposcsibe előnevelését oldja meg váltá­sonként. Az előnevelőbői az utónevelőbe kerülnek a libák és a csirkék. A saját pénzből és beruházásban létesített előne­velő és a két utónevelő 4 mil­lióba kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents