Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-18 / 195. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 195. szám 1982. július 18., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Vasárnapi beszélgetések (3. oldal) Diákcentrum az ltjúsági Házban . (4. oldal) 18 csapat a megyei I. osztályban (8. oldal) Lakótelep-épités Líbiában - (3. oldal) Növekedés és életszínvonal A mikor a hetvenes évek második felében Ma­gyarországon is nyilván­valóvá vált, hogy nem lehet fenntartani a gazdasági növe­kedés addigi viszonylag gyors ütemét, gazdasági rendszerünk irányítóinak több alapvető problémával kellett szembe­nézniük. Talán a legfonto­sabb kérdés az volt, hogy stag­náló, vagy lassan növekedő gazdaság esetén szinten lehet-e tartani a fogyasztást, vagy pe­dig elkerülhetetlen a vissza­esés? A gazdasági növekedés üte­me és az életszínvonal alaku­lása szorosan összefügg. A gazdaság teljesítőképessége, a nemzeti jövedelem bővülése szabja meg, hogy milyen esz­közeink vannak a felhalmozás, a fogyasztás finanszírozására, a külső kötelezettségek teljesíté­sére. Ha a korábbiaknál ki­sebb mértékben bővül a nem­zeti jövedelem, akkor beszűkül­nek a források, s a kiadásokat többnyire vissza kell fogni. Magyarországon elsősorban a nemzeti jövedelem belső fel- használását lehetett csökkente­ni, hiszen ellenkező esetben to­vább romlott volna az amúgy sem túl kedvező külgazdasági egyensúly. így azonban nem sok lehetősége maradt a gazdaságirányításnak. Ha az életszínvonalat szinten akarjuk tartani, akkor nincs más meg­oldás, mint a felhalmozás kor­látozása, a beruházások visz- szafogása. Az 1979-es pályamódosítás során ezt az utat választották. A külgazdasági egyensúly javí­tása mellett elsősorban azt tűz­ték ki célul, hogy fenntartsák, illetve kismértékben növeljék az addigi fogyasztási színvonalat, és a lehetőségeknek megfele­lően javítsák az életkörülmé­nyeket. Ez a törekvés az elmúlt több mint három esztendő so­rán kétségkívül eredményes volt, az ötnapos munkahét be­vezetése, a szabadságrendszer korszerűsítése és egyéb intéz­kedések pedig nehéz körülmé­nyek között is elősegítették a társadalmi közérzet javulását. A szűkös anyagi keretek el­lenére bővültek a társadalmi juttatások. Jelenleg a nemzeti jövedelem több mint 25 száza­lékát fordítják ilyen célra. Mindezek hatására a lakosság reáljövedelme - ha igepcsak mérsékelten is —, de emelke­dett. A társadalmi juttatások nagysága idén várhatóan meg­haladja a 170 milliárd forin­tot. A természetbeni juttatások közül a legnagyobb összeget az oktatásra, az egészségügyi el­látásra, a pénzbeni juttatások közül pedig a nyugdíjakra és a családi pótlékra fordítják. Az elmúlt esztendőben a gyer­meknevelés családi költégeihez több mint 20 milliárd forinttal járult hozzá a társadalom; eny- nyit fizettek ki családi pótlékra, gyermekgondozási segélyre, to­vábbá óvodák, bölcsődék fenn­tartására. Mindezek eredményeként az eddig elért életszínvonal a nemzetközi összehasonlítást is állja. Magyarországon jelenleg többé-kevésbé kielégítő az áru­ellátás, a lakásgazdálkodás korszerűsítésével, a cserék egy­szerűsítésével várhatóan javul­nak a lakáshoz jutás, a család­alapítás és ■ a gyermekvállalás feltételei is. Ugyanakkor természetesen az js igaz, hogy csupán az eddig elért életszínvonal megőrzése nem éppen a legbiztatóbb perspektíva. Főleg azért, mert ezt megelőzően hosszú éveken keresztül a gyors fejlődés volt a jellemző. A jelenlegi körülmé­nyek között azonban — figye­lembe véve a gazdaság telje­sítőképességét — erre nincs le­hetőség. Ráadásul a gazdálko­dási feltételek is folyamatosan változnak. Az elmúlt három év során ugyan javult a nép­gazdaság külkereskedelmi mér­lege, gyakorlatilag sikerült megteremteni a nem rubel el­számolású export, illetve import egyensúlyát, de . . . Az ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán a külkereskedelmi miniszter így fogalmazott: „Külgazdasági gondjaink ma nagyobbak, mint az elmúlt két évtizedben bár­mikor. A nemzetközi politikai légkör romlása, a tőkés világ- gazdaság elhúzódó válsága rendkívül nehezítette gazdasági kapcsolataink bővítését.” A fe­szültebbé vált külgazdasági helyzet miatt magasra szöktek a felvehető nemzetközi hitelek kamatai és megszakadt a hite­lek normális áramlása. így ma már nem elég a külkereskedel­mi forgalom egeynsúlyban tar­tása, hanem az exportnak a külföldről felvett hitelek tör­lesztésére, a kamatok fizetésé­re is fedezetet kell nyújtania. Úgy is mondhatni: fel van adva a lecke. S ha nem sikerül kellő mértékben növelni a gazdaságos exportot? Fenn­tartható-e egyáltalán a növe­kedés eddigi mérsékelt üteme, s ami a lakosság minden réte­gét ennél jobban érdekli: meg­őrizhetjük-e eddigi életszínvo­nalunkat? Ma még megválaszo- Ictlan kérdések ezek. Minden­esetre sürgőssé vált korábbi tö­rekvéseink megvalósítása: az aktívabb külkereskedelem, az ésszerűbb importfelhasználás, az anyag- és energiatakarékos­ság, a gazdaságosan exportál­ható termékek gyártásának gyors ütemű növelése, egészé­ben véve pedig a megfontol­tabb, körültekintőbb és minde­nekelőtt ' a takarékosabb gazdálkodás elősegítése. E zek alapvető feltétele a kezdeményezőkészség ér­vényre juttatása. Talán ezen a téren a legnagyobbak lehetőségeink, túl azon, hogy a közelmúltban történt előrelé­pés. A kisvállalkozásokban, gazdasági munkaközösségek­ben - melyek száma nemcsak a vendéglátásban, a személy- szállításban, hanem az iparban is szaporodik - már természe­tes, hogy a résztvevők egész te­vékenységükért kockázatot vál­lalnak. Az egyéni felelősségvál­lalást erősítheti, ha sikerül a vállalatoknál és a szövetkeze­teknél is érvényre juttatni a munka szerinti elosztást a bé­rezésben, a jutalmazásban. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy akik hajlandók jobban és töb­bet dolgozni, akik képesek na­gyobb és minőségileg jobb teljesítményre, azok többet ke­ressenek, jobban éljenek. És ez item mond ellent annak, hogy az életszínvonal - az or­szágos átlagot tekintve - nem emelkedik. Pichler Ferenc Szíria elzárkózása után Újabb javaslatok a palesztin fegyveresek befogadására A centenáriumi felhívás eredménye Megbeszélés a Tüzér utcai szociális otthonban a bövités leiadatairól — Szokolai István felv. — Eddig: 1,3 millió forint az idősekért Miután Szíria mereven elzár­kózik az izraeli csapatok által Nyugat-Bejrútban bekerített palesztin gerillák befogadása elől, Philip Habib amerikai el­nöki megbízott érintkezésbe lé­pett több arab kormánnyal a bonyolult áttelepítési probléma megoldása végett. Kiszivárgott hírek szerint a PFSZ azt javaslóba, hogy - az egy vagy több befogadó arab ország megtalálásáig — átme­neti megoldásként Észak-Liba- nonba, Tripoli és Ba'Albek térségébe telepítsék át a pa­lesztin ellenállási mozgalom fegyveres erőit és vezérkarát. Hivatalos forrásból nem cáfol­ták és nem erősítették meg azt a sajtóértesülést, hogy Izrael, az Egyesült Államok és a liba­noni kormány egyaránt elvetet­te volna a palesztin indítványt Tel Aviv ismételten közölte, hogy nemcsak Nyugat-Bejrút­ban, hanem egész Libanonban fel akarja számolni a palesztin bázisokat. összesen tízezer palesztin fegyveres, továbbá 25 vezető káder és 15 magasszintű ve­zető befogadásáról van szó. A bekerített Nyugat-Bejrútban hatezer, Észak-Libanonban négyezer harcos tartózkodik. A Palesztinái felszabadítósi had­sereg egységeit különösebb ne­hézség nélkül visszairányíthat­ják eredeti állomáshelyükre, Szíriába, Egyiptomba és Irak­ba, de a nagyobb létszámot kitevő gerillák elhelyezése gon­dot okoz. Két héttel az izraeli blokád bevezetése után aggasztó mé­reteket ölt Nyugat-Bejrútban az élelmiszer-, a gyógyszer- és az üzemanyaghiány. A kelet­bejrúti átkelőhelyeket őrző iz­raeli katonák leállítják, vissza­fordítják a nyugati városrészbe tartó liszt- és egyéb szállítmá­nyokat. öregszik társadalmunk. Las­san már minden ötödik ember óO éven lelüli,' s ennél már csak az a „rosszabb", hogy sokan közülük egyedül élnek, nehezen tudják életfeltételeiket önállóan biztosítani. Társadal­munk éppen e magatehetetlen, idős emberek miatt hívta élet­re a szociális otthonokat, ahol megfelelő élet- és egészségvé­delmet nyújtanak. A Magyar Vöröskereszt cen­tenáriuma1 alkalmából a szerve­zet Pécs városi vezetősége fel­hívással fordult az üzemekhez, intézményekhez, a lakosság­hoz, és megjelölve a számla­számot - 581-864/Szociális Otthonra - gyűjtést indított 50 férőhelynyi szociális otthoni bő­vítés érdekében. Az indíték megalapozott: Pécs városa eléggé rosszul áll e tekintet­ben, s bár a VI. ötéves terv során létesül majd egy 100 személyes otthon, gondjainkon csak kis mértékben enyhít. Az akció indításának egy másik — főleg anyagi természetű oka —, hogy rendelkezésünkre áll 150 új férőhely működtetésének összege, s ha összejönne a gyűjtés során annyi, hogy az 50 hely megvalósulhat, az ál­lami beruházásból épülő 100 és a „kalákában" létesülő 50 fé­rőhely azonnal kihasználható. Mint azt lakab Ferenc né dr., a Magyar Vöröskereszt Pécs városi szervezetének titkára el. mondotta, a felhívás első évé­ben összesen 1,3 millió forint jött össze, s ezt az összeget éppen a héten utalták át Pécs város Tanácsának. Ugyanakkor a gyűjtési akciót nem tekintik lezártnak - korábban egy évre tervezték -, hiszen a vállalatok- intézmények éves pénzeszkö­zeikből apránként, évről évre adagolva tudnak csak forint­jaikkal segíteni. A már említett 1,3 millió fo­rint sok-sok önkéntes felaján­lásból tevődött össze. Hogy példákat is említsünk, nagyobb vállalataink sorában a Mecseki Szénbányák, a Pécsi Bőrgyár, a DÉDÁSZ járnak az élen. Szép összeggel járultak a leendő szociális otthoni bővítéshez az általános iskolák és a közép- r iskolák - hulladékgyűjtésből, társadalmi munkákból szerzett forintokkal —, a Pécsi Nemzeti Színház egy estjének bevételét küldte el a Vöröskeresztnek, több százra tehető az egyéni befizetők száma. S hogy szem­léletesebbé tegyük a befizetők körét, tegyük mindehhez hoz­zá: még a szociális otthonok­ból is küldtek pénzt a számlá­ra. A tervek szerint az 50 sze­mélyes bővítésre a pécsi Tüzér utcai szociális otthont szemel­ték ki az illetékesek: itt nyer­het végső formát a terv leg­gyorsabban, legolcsóbban. Ugyanis csak az otthon kiszol­gáló létesítményeinek - kony­ha, irodák s'tb. - kellene csak egy új épületet építeni, s a fel­szabaduló helyiségek — házak - kis munkával lakószobákká, hálókká alakíthatók. Jakab Fe- rencné dr. azt is elmondotta, hogy már több intézmény, tcbb kivitelezésben járt brigád ajánlkozott: ha együtt van a pénz, szívesen vállalnak kétkezi társadalmi munkát. Kozma F. Brit vasúti sztrájk és elképzelések Újabb javaslat fekszik a brit vasúti sztrájkban szembenálló felek: a British Rail és a moz­donyvezetők szakszervezetének képviselői előtt. Len Murray, a TUC főtitkára hosszadalmas tárgyalásokat folytatott Peter Parkerrel, a brit államvasútak elnökével. Murray előzőleg meghallgatta a vasúti alkalmazottakat tömörítő mind­három szakszervezet pénteki, egész napos vitájának eredmé­nyeit, majd késő estétől szom­bat reggelig tárgyalt a brit ál­lamvasutak vezetőjével. Az eredmény egy újabb, részletei, ben nem ismertetett javaslat, amely talán véget vethet a két­hetes sztrájknak. Az elképzelés most Ray Bucktonnakr a sztrájkoló moz­donyvezetők szakszervezete (ASLEF) vezetőjének asztalán fekszik. Elektronikai műszerészek gondoskodnak az automata gyártógépek megbízható, pontos üzemeltetéséről. A nyomtatott áramkörös programkártyák javítását és ellenőrzését korszerű műszerek segítségével végzik a Pécsi Dohánygyárban.

Next

/
Thumbnails
Contents