Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-15 / 192. szám

1982. július 15., csütörtök Dunántúlt napló 5 Szeptembertől 4000 négyzetméteren Pécsett, a Zsolnay Vilmos utcában, a Balokány-ligettel szem­ben új halbolt nyilt. A Csibi Irén kezelésében lévő boltban tiszai és Baja környéki fogásokból mindennap friss pontyok, ká­rászok, süllők, angolnák és más nemes halak is kaphatók Erb János felvétele Skála-COOP területi raktár Kaposszekcsőn A felvásárlás nem növeli az árumennyiségei, csak az árakat A Skála-COOP területi rak­tárak hálózatát építi ki szerte az országban. Nyolcadikként a közelmúltban kezdte meg a tevékenységét Kaposszekcső mellett, a Kossuth Tsz volt magtárában a három dél-du­nántúli megyét ellátó raktár. — Megtudtuk, hogy a Skála- COOP helyet keres, nekünk meg éppen felszabadult ez a 2000 négyzetméteres raktárunk — mondja Hilbert János fő­könyvelő. — Felajánlottuk, a Skála-COOP elfogadta. A hatalmas raktár megtekin­tésében Szabados János szak- raktár-vezető volt a segítsé­günkre. Rögtön a bejáratnál kis kiállítás: a vevők — azaz az áruházi és más vállalati anyag­beszerzők - itt ismerkedhetnek a raktár pillanatnyi kínálatá­val. A friss élelmiszerek kivéte­lével mindazok az áruféleségek megtalálhatók itt, amik a Ská­la-hálózat áruházaiban kapha­tók. Három részleg van — amint az áruházakban is —: az élelmiszer és háztartási vegyi­áru, a vas-műszaki és kultúr- cikk, valamint a ruházat. Most egy kicsit ndgy a zsúfoltság, ami azonban szeptembertől megszűnik, hiszen ennek a rak­tárnak a tőszomszédságában új, 2000 négyzetméter alapte­rületű raktárházat épít a tsz. — Amikor létrejött az egyez­ség — tájékoztat Hilbert Já­nos —, nyomban hozzáfogtunk az építkezéshez. A munka jól halad; most készül az álmeny* nyezet és aszfaltozzák a pado­zatot. Az új raktár mintegy 10 millió forintba kerül. S ha elkészül, ide költözik át a vas-műszaki részleg, és attói kezdve kényelmes körülmények között dolgozhat ez a raktár­kombinát. A különleges vállalkozásról még elmondja a főkönyvelő, hogy a tsz adja a helyet, tehát az épületeket, a teljes személy­zetet — jelenleg 30-an dolgoz­nak itt, valamennyien tsz-ta- gok -, továbbá a fuvart. A tsz járművei szállítják ide Dombó­vár-Alsóról a vasúton érkező árut, s ugyancsak a tsz-gépko- csik szállítják a megrendelők­nek a rendelést. Mindezért a tsz 2,9 százalék erejéig része­sedik a raktár forgalmából. Látogatásunkkor a raktár elülső kapujánál álló teher­autóra éppen egy összekészí­tett szállítmányt raktak fel, a hátsó kapunál álló gépkocsiról pedig szovjet kpmpingszékeket hordtak be villástargoncával. Szabados Jánostól megtud­tuk, hogy május 3-án indult a berendezkedés, a nyitó kész­let fogadása, maga a nyitás június 1-én volt. Az árukészlet értéke 30 millió forint körül mozog, a vevők sorában pedig a Skála-COOP áruházain kívül áfészek, állami kereskedel­mi vállalatok és magánkeres­kedők is vannak. H. I. Reggel öt óra. A város alig ébredezik, a pécsi vásárcsarnok körül azonban már nagy a nyüzsgés. A parkolóba sorra ér­keznek a zöldség és gyümölcs­szállítóvá „átminősített" sze­mélygépkocsik Trabanttól 'kezd­ve a Mercédesig. Ugyanakkor jónéhány gépkocsi várakozik ugyanitt üresen, vagy félig ira- kottan: a magán zöldség-gyü­mölcs kiskereskedők gépkocsi­jai. A frissen érkezett áru jó része be sem jut a csarnokba, már a parkolóban létrejön az üzlet, kis és nagy tételben egy­aránt. Hogy miként és milyen áron, azt csak hangfoszlányok­ból lehet kikövetkeztetni, mert az üzletkötés bizalmas ügyként kezelendő. Hiába próbálom magam óim­ra váró kiskereskedőnek álcáz­ni, percek alatt lebukok. A szakmabeliek szinte kivétel nél­kül ismerik egymást, a távolab­bi vidékről először idáig por- tyázó kolléga vagy az idegen mindig gyanús elem, még ha nincs különösebb eltitkolni való.. S egy régi 'kiskereskedő isme­rősöm végképp tönkre teszi min­den esélyemet, amikor hango­san irámköszön: — Mi az? Nem tudtál alud­ni? Csak nem piaci riportot írsz? Ettől kezdve üzletkötésnek csak véletlenül lehetek fültanú­ja. Egy idős asszony 367 fo­rintért ad el még a parkolóban 16 jés fél kiló meáqyet, ami rögjtön a zsúfolt Laaá csomag­tartójára kerül. Egy szürke Vol­gából 30 láda különféle fajtá­jú és nagyságú barackot rak­nak ki. A fele már kipakolás közben elkel. Az eladó — egy bizonyos határig —j kedvesen közlékeny: a Szeged 'környéki Rúzsáról hozta ide az árut. Ter­mészetes nem saját termés, több községben vásárolta fel a 30 láda barackot. — Megéri ilyen messzire el­fuvarozni? — A múlt szombaton megér­te. ma úgy látszik, hogy nem. Hat óra tájban a csarnokban már nem sok szabad stand akad, de a sorok között sétáló, alkpdozó vásárlók jelentős há­nyada még mindig azok közül kerül ki, akik maguk is tovább adják a megvásárolt zöldséget és gyümölcsöt, itt a vásárcsar­nokban, akár más pécsi piacon, vagy a saját boltjukban. Van ebben az ügyletben kockázat is, de valószínűleg még több a haszon. Mindez az árakra is ki­hat' vagyis a fogyasztók zsebé­re megy. S nem is kel| eleve a tisztességtelen hasznot firtat­ni. A helyzet önmagában a kí­nálat és az árubőség ellen hat, mert ha a kiskereskedő az ős­termelőtől a piacon veszi meg az árut, ezzel a felvásárlási tevé­kenységgel nem lesz jobb az áru­kínálat a város piacain. S ugye­bár a kereslet és a kínálat ha­tározza -meg az árat. Ami pedig a pécsi vásárcsar­nok árukínálatát illeti: tulaj­Vígság, hahota, bohóckodás... Itt járt a Heppiend f" A pécs-meszesi nyári tá­bor háromszáz lánykája, le­génykéje előtt kikandikál két borzas bohócfej a függöny mögül, majd a bíborvörös le­pel szétnyílik, és megkezdő­dik az előadás. Amit látunk: egy fiú és egy lány, lígő-ló- gó, kockás ruhában, piros­fehérre sminkelt arcok és — ami fő! — két hatalmas, pi­ros krumpliorr - a leányé piszébb ... - Sziasztok! Azért jöttünk hozzátok ... — A má­sik közbevág: — Hogy ne le­gyünk máshol!... — Nem! Azért jöttünk, hogy játsszunk veletek! — A másik: — Nem! Hogy játsszunk nektek! — Ezen aztán elvitatkoznak, s közben .mindenféle történik: hátbavágás, tüsszentés, gán­csolás, orrbaverés. A gyere­kek kórusban kiabálnak fel nekik a színpadra - „Állja­tok fel! Azért se! üljetek le! Azért se!” —, egyszóval a két mímus két perc alatt tökéle­tesen „megbolondítja” a há­romszáz gyerekembert. És így ment ez egy óra hosszat. Vígság, hahota; üdí­tő gyermekszórakozás. Akik — a József Attila Művelődési Ház színpadán — tegnap előadták: a Heppiend Bohóc­csoport, azaz Vági Zsuzsa (együttesvezető), Kunfalvi Teodóra, Balogh László és Andrejszki Tamás. Elvégezték az Artistaképző Intézet bo­hóc tanszakát (ez kétszer in­dult, de már régen nincs), il­letve „Tomi" a bűvészképzőt. Saját maguk írta, sok-sok előadásban érlelődő, ková­csolódó, az ősi bohóctréfák elemeiből építkező műsoruk­kal remekül elszórakoztatták a pécsi gyerekeket. Legköze­lebb, a hónap végén, Har­kány és Drávaszabolcs ven­dégei lesznek. V. J. donképpen van minden, ami ilyenkor július közepén lehet zöldségből és gyümölcsből, a szakértő kiskereskedők szerint azonban elég gyenge a piac, legalábbis keddiekhez és a péntekiekhez képest. (Mostaná­ban ezek a forgalmas piaci na­pok.) Láthatóan épphogy csak elkezdődött a dinnye szezonja: a Dtráva mellől hoztak fel sár­ga- és görögdinnyét és árulják 30, illetve 24 forjntért kilóját. A Zöldért boltokban 24 forint mindkettőnek az ára. Ugyan­csak olcsóbb 6—8 forinttal a Zöldért-boltokban a paprika és a paradicsom is, a vásárcsar­noki árakhoz viszonyítva. Körtét viszont 10 forintért is lehet kap­ni a csarnokban, a Zöldértnél 18 forintért kínálják és egy cso­mó kapor 1 forint a csarnokban és 3 forint a Zöldért-boltokban. A többi zöldség és gyümölcs- félénél viszont nagyjából azo­nosak az árak. D. I. Többféle tájról Néhány vállalatnak, gyar- üzemnek kedves kezdeménye­zése, hogy termékét olyan ta- sakban hozza forgalomba, amely valamelyik ismert vagy ismeretlen hazai tájra hívja fel a figyelmet. E téren főleg a „Szerencsi Édesipari Vállalat Szerencsi Csokoládégyára — Szerencs" (nem sok ez a sze­rencséből?) jár elöl jó példá­val. Tejcsokoládéinak burkoló- ján több színben, kristálycukrot tartalmazó tasakjainak egyik oldalán pedig csak egyszínű nyomásban ismerkedhetünk meg például a füzéri, a bol­dogkői, a regéckei, a sáros­pataki várral. Ha valaki tejjel szereti íze­síteni feketéjét, zárt kupakú kis tasakot kell kinyitnia, s köz­ben rá kell pillantania a fedő­lap színes képére, amely váro­saink egy-egy jellegzetes épü­letére (így pl. a pécsi dzsámi­ra) irányítja figyelmünket. Magyar tájak — magyar ecsettel! Honi tájaink ismer­tetésének leleményes módsze­re! Mily szép volna, ha a táj- szeretethez édes anyanyelvűnk (amely Kazinczy szerint nem­zetünk egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze), gondos ápolása, szeretete fűződnék. Sajnos, nem egészen így van! Néha feltűnéskeltés végett idegen szavakba zsúfoljuk mondanivalónkat, s ekként szü­letnek ilyen felhívások: „A MODUL DOMUS AZ EXPÓ­BAN!" - „Marketing börze Budapesten." Pécsett négy na­pig nem keményedé „vikend- kenyér" kapható az üzletekben, holott a „hétvégi" szóval ugyanazt fejezhették volna ki. Meglepetéssel olvastam arról is, hogy rövidesen vásárolni lehet a Pilis-chips-et. Hogy ez mi? Nem csipisz, hanem zacskós sült krumpli, amelyet a budapesti Zöldért és a pilisi Aranykalász Tsz gyárt, még­pedig a tervek szerint évente tízmillió zacskóval. Persze, csak akkor ennyit, ha — idéz­zük — „a termelés fokozatos felfutása" — rövidebben: emel­kedése ezt szükségessé teszi. Néha a helyesírással is baj van. A Győri Keksz- és Ostya­gyár jánossomorjai gyáregysé­ge többféle pudingport gyárt és árusít. Ez lehet: Vanília izü, Csokoládé Tzü, Karamell ízű. Érdekes, hogy később a tasasokon a vanília ízü-t vaní­lia ízű-re helyesbítették, de még így sem jó, mert ha meg­nézték volna a Helyesírási Ta­nácsadó Szótárt, láthatták vol­na a helyes írásformát: vanilia- ízü, csolfoládéizü stb. Bőven akad mlás helyesírási hifcja is a tasatón, főleg midőn a PUDING. KÉSZÍTÉS (helyesen: PUDINGKÉSZ/TÉS) módját is­mertetik. Ha így állunk a hazai gyárt­mányokkal, mit várhatunk a külföldi termékek magyar nyel­vű ismertetőitől? Ezek szövege szinte nyüzsög a helyesírási hi­báktól. Példaként a leskováci Gyógyszer- és Kozmetikai Gyár IRSA cégjelzésű gyermekhab- fürdő-tájékoztatójára hívjuk föl a figyelmet. A szöveg telis­tele helyesírási hibával! Már oz első mondat is „jól" kez­dődik: „Mit kell tudni a kis­mamának a gyermekfürdetés­ről?’' A« helytelenül alkalmazott ékezetkitételeken kívül ilyen elválasztási zavarokkal küszkö­dik a tájékoztató: zava-rtalan, any-agc'sére, tulajdo-nságokkal, NEM NY-UJT stb. Méltán vet­hetjük fel a kérdést: átnézte ezt a szöveget magyarul tudó ember? Ilyen előzmények után kissé félénken vettem kezembe a Gyermelyi Tésztagyári Társulás anyagtájékoztatóját, amely a spagettinek, énnek az ismert olasz szónak átmagyarítására vállalkozott. A „minőségét 15 hónapig megőrző" cérname­téltterméket ugyanis a követ­kező egybeírt kifejezéssel látta el: CSALÁDIVÉGTÉSZTA. A szö­veg magyarázatára egy kövér disznót is mellékeltek a cím mellé. Talán azért, nehogy va­laki elfeledkezzék a szó más­fajta értelméről, főleg, ha a szavakat különírjuk. Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents