Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-12 / 189. szám
Kánikulában a fűtésről Lesz-e magyar hőszivattyú? Nyilatkoznak a Jászberényi Hűtőgépgyár fejlesztői Egyes nyugati országokban immár sok százezer családi házat fűtenek hőszivattyúval, melyről a szakemberek egy része úgy nyilatkozik, hogy a holnap fűtése. Mi is a hőszivattyú? Nos akinek a lakásában hűtőszekrény van, egyben hőszivattyú tulajdonosának is mondhatja magát, s erről bárki könnyen meggyőződhet, ha kezét a hűtő- szekrénye mögé csúsztatja, ahol □ hűtőtérből elvont hő kilép a gépből. Ezt a hőt kell hasznosítani fűtésre! A különbség csak annyi, hogy a hőszivattyú, a levegő, a talaj, vagy az elfolyó szennyvíz hűtőjét hasznosítja. Már a harmincas években Mindezt Pápay Kálmán fizikustól, a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola tanárától tudjuk, aki tanulmányt írt a hőszivattyúkról. Az előzmények messze vezetnek, eszerint már a század harmincas éveiben működni kezdtek az első hőszivaty- tyúk, majd az ötvenes évek elején első virágkorukat élték. Ennek a világ rohamosan növekvő olajtermelése, az olaj alacsony ára vetett véget. A hetvenhár- mas olajárrobbanástól számíthatjuk az újabb virágkort. Tömegesen kezdték gyártani a hőszivattyút, miáltal áruk csökkent, ugyanakkor megbízhatóságuk nőtt, üzemük gazdaságosabb lett.^Egyedül az Egyesült Államokban évente több százezret adnak el belőle. És nálunk? Van-e jövője Magyarországon a hőszivattyúnak? Egyáltalán, akadna-e rá idehaza gyártó? A hőszivattyú hazai elterjedésének esélyeiről a Jászberényi Hűtőgépgyár két budapesti fejlesztő szakemberével, Zsankó László hőtechnikai laborvezetővel és Réti Pál klíma- technikai osztályvezetővel váltottunk szót. Igen, a Jászberényi Hűtőgépgyár is foglalkozik a hőszivattyúval. A gyár budapesti fejlesztő intézetében most éppen egy NSZK-ban gyártott készüléket vizsgáztatnak, mindenféle méréseket, gazdaságos- sági számításokat végezve. Az első tapasztalatok: nagy reményeket — legalábbis idehaza — nem szabad fűznünk a hőszivaty- tyúkhoz a családi házak fűtésénél. A holnapután fűtése A szakemberek mindenekelőtt megemlítették, a hőszivattyúk elterjedése kezdetben az NSZK-ban is gyors volt, nagy üzletet látva benne, sok cég kezdett el foglalkozni gyártásukkal. Végül is nem váltak be a számítások, sem a készülékek üzembiztonsága, sem gazdaságossága tekintetében — időközben az olajárak emelkedése is erősen lefékeződött —, a hőszivattyúk kereslete visszaesőben van. Mármost, ami a hazai gyártás esetleges beindítását illeti, sok mindent kell mérlegelni. Először is pénz kellene, hogy beruházzunk — kinek van pénze? —, továbbá számolnunk kell azzal, hogy a készülékhez egyes alkatrészeket csak Nyugatról tudnánk beszerezni — van erre kemény valutánk? S ennek előtte a legdöntőbb kérdés: lenne-e piaca, és milyen ár mellett lenne piaca a magyar hőszivattyúnak, akkora-e ez a piac, ami mellet be lehet rendezkedni a tömeggyártásra, s ezáltal a készülék árát leszorítani arra az elfogadható árra, amennyiért a családiház-tulaj- donosok hajlandók is megvenni? Hőszivattyú az NDK-ból Itt megpróbálunk a csalódi- ház-tulajdonos fejével gondolkodni: hajlandó vagyok 30-40 ezer forintot kiadni egy hőszivattyúért, ha az 15 évig befűt nekem, s mondjuk olyan költséggel, mintha a szintén kényelmes elektromos hőkandallót üzemeltetném házamban. De ki garantálja a 30—40 ezer forintos árat és a 15 évnyi élettartamot és gazdaságos üzemelést? Mellesleg: a fele annyi árba kerülő elektromos hőkandallót sem lehet korlátlanul kapni, márpedig - Pápay Kálmán számításai szerint - annak üzemelési költsége a jelenlegi árak mellett körülbelül megegyezik a hőszivattyúéval. No és persze: a szén- gáz- és az olajfűtés mégiscsak adott — és jelenleg olcsóbb is. Magyar hőszivattyú a családi házakban? Belátható időn belül nemigen, egyelőre csak lehetőség, mondhatni: a holnapután fűtése. Mindemellett a hőszivattyúzás elve és gyakorlati hasznosítása nem elveszett kérdés számunkra, ipari alkalmazásával a Hűtőgépgyár is foglalkozik. A családi házas változatról sem mondtak le végképp, így például nagy érdeklődéssel tekintenek arra a hőszivattyúra, amit az NDK-ban hoztak piacra. Egykét éven belül hozzánk is eljuthat. Miklósvári Zoltán Egy ügyes lakatos napok alatt elkészítheti Csisztapuszta gondban van Mit orol a szigetvári szélmalom? Ingyen szivattyúzza a vizet a háztáji kertészetbe Autógumiból kútgyűrűk A mezőgazdasági újításokat is szívesen alkalmazza Szigetvár és Somogyapáti között az út mentén pörög-forog már jó ideje egy karcsú fémállvány tetején alumíniumlapátjait csillogtatva egy szélkerék. Már sokan megálltak miatta az úton, le is fényképezték, mint amolyan csodát. Pedig semmi csoda nincs mögötte. A szél termelte energiával egy szárszivattyú karját mozgatja és pumpálja a vizet éjjelnappal a víztárolóba. Tulajdonosa és alkotója Szomor Ferenc boltvezető szerint naponta átlagosan két köbméter vizet képes felszivattyúzni a kútból. Negyvenkilométeres szélnél három és fél köbméter a teljesítménye. A múlt heti vihar után most sérülten áll a szélmotor. A tavaszi vihart minden károsodás nélkül kibírta, a százharminc kilométeres szél azonban letépte a szélkerék egyik lapátját, ami további töréseket okozott. Nagy baj azért nincs, két héten belül újra forog majd a kerék. — Hogyan lesz az emberből szél motorkészítő? — kérdem Szomor Ferencet.- Tulajdonképpen az adta az ötletet, hogy a benzinmotoros öntözőm egy-kettőre kiszippantotta a kútból a vizet, és akkor várni kellett, amíg ismét feltelik. Láttam egy hasonló szélmotort Pest mellett, az a Dunából szivattyúzta a vizet. Akkor eldöntöttem, hogy csinálok egy hasonlót. Megterveztem, összevásároltam az anyagot. Csak az esztergamunkát csináltattam, a többi a kezem munkája, a hegesztés is. Hétnyolcezer forintba került az egész szerkezet. Az üzemanyag pedig éppen nem kerül semmibe. Ha egy membrános szivaty- tyút sikerülne szereznem, akkor nagyobb teljesítményre lenne képes, de így is megteszi. A víztározóim így is mindig megtelnek, azokból azután a benzinmotoros öntözővel szóróm ki a vizet a földre. A kút története sem utolsó. Húsz perc alatt készült el, mintegy nyolc méter mély. Hogyan? — Egy Poclain árokásóval ástunk egy kb. nyolc méter mély gödröt - mondja Szomor Ferenc. — Persze addigra a környékről összeszedtem egy csomó lefutott MTZ traktor hátsógumit. Amikor a gödör készen volt, a gumikat egymásra raktuk, azokból lett a kútgyűrű. a gép pedig a markolóval visz- szatemette a gödröt, maradt a kút. Tényleg húsz perc alatt készült el, és nagyon megfelel a célnak. Szomor Ferenc egyébként a mezőgazdasági újításokat is szívesen alkalmazza. Az ő földjén jelentek meg először a síkfóliák három évvel ezelőtt. Most már többen is alkalmazzák. De az elsők között kezdett termelni karfiolt, karalábét, uborkát és paprikát, a megszokott kukorica, krumpli és hagyma helyett. Egy darab földjén most majd salátát termel, őszszel jelentkezik majd vele a piacon. Akit egyébként a szélmotor- történet szélmotorépítésre ingerel, annak szívesen ad felvilágosítást Szomor Ferenc. Kurucz Pál A gyógyító vizű strandfürdő A KÖJÁLL éppen csak engedélyezi! A parkolóban autó hátán autó, a magyar rendszámúak után a legnépesebb a DDR, majd a „D” országjelzésű. De volt ott Toyota „B” és Rover „Ch” jelzéssel is. Nem akármilyen fürdő lehet Csisztapuszta! - gondolom. A kocsikon ujjnyi porréteg, mert akár Fonyód, akár Buzsák felől jön valaki, kilométereket kell megtennie egy földúton. Múlt héten meleg volt, a fo- nyódi hegyről egy határozott porcsík mutatta az utat, toronyiránt Csisztapusztára. Jó fürdőnek kell lennie, ha ennyien megkeresik! — gondolom, még akkor is, amikor körbejárom a fürdő területét. A három szabadtéri medencében (medencében?), meg a tető alatt levő negyedikben „egymásba érnek” az emberek (egy-két esetben az idézőjel talán el is lenne hagyható — úgy látszik, nemhiába javallják nőgyógyászati panaszokra is, a gyógyulás szemmel követhető.) Az állandó vízcsere ellenére sem elégedett a KÖJÁLL, aki éppen csak engedélyezi a fürdő működését. Pedig két konténeres VJ. C. is van nem mesz- sze a medencéktől, s zuhanyozni is lehetne, mielőtt valaki elmerül az opálos vízben. Csisztapusztán 1955-ben fúrtak kutat olajat keresve, azonban olaj helyett 42 fokos meleg víz tört fel. A meleg vízben jócskán „kationok” és „anionok”, összesen 119,51 mg literenként. ^ Szénsavval, metabor- savval, metakovasavval együtt ez az érték már 5029,89 mg - s leginkább a reumától gyötörtek esküdnek gyógyító hatására, hiszen még enyhén rádiu- mos is a víz. Az egyik medence valamikor az olajkeresők ülepitőmedencé- je volt, a többi sem az az igazi, de ez a gyógyulást keresőket nem izgatja. Az sem, hogy hivatalosan nincs gyógyfürdővé nyilvánítva, „//yen körülmények között kérni sem merjük" — mondja a lengyeltóti közös község tanács vb-titkára, Sípos Ferenc, aki elmondja, hogy csak a községi tanács egyedül nem lenne képes javítani az áldatlan helyzeten, hiszen tanteremre lenne főképp szükség. A fürdő ugyan fenntartja magát a bevételekből, de fejlesztésre abból már nem futja. Idénre kaptak egymilliót a Somogy megyei Tanácstól, ebből eddig kicserélték a csővezetékeket miután megállapíttatták, hogy a vízhozam elégséges lesz a fejlesztésre. A régi kút „magától” 280-300 liter vizet adott percenként, a vizsgálatok megállapították, hogy szivattyúval akár 1200 liter is nyerhető majd. A maradék pénzből idén még műanyag burkolattal látják el a négy medencét: ez nemcsak esztétikusabb lesz, hanem az egészségvédelmet is szolgálja, hiszen a beton repedéseiben remek búvá. és tenyészhelyet lelnek most a baktériumok. Tervezik egy 33x10 méteres medence építését is, ígéret van a jövő évi támogatásra is. A So- mogyterv most készíti a fürdőnek és környezetének rendezési tervét, ezért sem adnak ki mostanában telekbérlési engedélyt, pedig a napi ptven levél közül tízben ilyen kéréssel fordulnak a tanácshoz. Az elképzelések szerint mindenképpen csak helyi jellegű fürdő lehet Csisztapuszta, hiszen a közelben, Táskán három termálkút van, de azok vize 70 fokos. (A három közül csak egy működik most, vizét a tsz használja melegházi kertészetéhez.) Ezek szintén olajkútnak indultak. A sors tréfája, hogy némi olaj jön a csisztapusztai- ból, s gáz is, ezért olajleválasztó, levegőztető is szükséges volt. A táskái kutakra nemzetközi jelentőségű fürdőt képzel a távlati országos koncepció, csakhát vállalkozó, pénzes vállalkozó nincs még, aki megépíttetné. Marad addig Csisztapuszta, amely a méltatlan körülmények ellenére is átlag napi 700 vendéget fogad. B. L. „A semmittevés magasiskolája” Haraszty István új mobilja Pécsett „Ha címet kellene adnom ennek a szobornak, nem adhatnék mást, mint hogy a semmittevés magasiskoláját fejezi ki: mindenütt a világon számtalan olyan munka van, aminek semmi különösebb jelentősége, értelme nincs, de azért elvégzik, látszólagos termelés folyik, s éppen ezért a haladás is csak látszólagos. Ezt fejezi ki a mobilon levő mutató, ami a nullától a három nulláig halad." így fogalmazta meg tömören Haraszty István, hogy mit próbált kifejezni legújabb, nagyméretű mobiljával. A mobil, ami az „Energiaátalakító egység” elnevezést kapta, a győri színház egyik előadásához készült, egy patkánymérget előállító vegyi laboratórium díszlete volt. A Hrabal-darab, a Bambini di Praha rendezője, Szikora János Haraszty Istvánt kérte meg ennek megtervezésére; ő nem a hagyományos értelemben vett díszletet tervezett, hanem egy óriási méretű mobilt, aminek kisebb változata, alapmotívuma 1972-ben már elkészült, s ugyancsak a pécsi Modern Magyar Képtárban látható. A mobil a pécsi Janus Pannonius Múzeum tulajdonába került, a napokban szállították Pécsre, s hogy mikor láthatja a nagyközönség, arról Aknai Tamás művészettörténészt, a múzeum munkatársát kérdeztük meg. — Haraszty István neve és alkotásai egyáltalán nem ismeretlenek a pécsi közönség előtt; nemcsak ennek a műnek a kisebb, korai változata, hanem még jó néhány mobil látható a. Modern Magyar Képtárban. Ez tényleg óriási méretű: három és ffl méter hosz- szú, két és fél méter magas, másfél méter széles és négy mázsa — fantasztikus szerkezet. Amikor a külföldön levő anyagok visszaérkeznek, a Modern Magyar Képtár újrarendezése után a XX. századi kiállítás díszhelyén, a nagyteremben helyezzük el, akkor láthatja a pécsi közönség a múzeum új szerzeményét. Dücső Csilla Fotó: Nádor Katalin tiétföi □
