Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-10 / 157. szám

6 Dunántúlt napló 1982. június 10., csütörtök Ismerjük meg jogszabályainkat Magánkereskedelem Az elmúlt hetekben napvilá­got látott jogszabályok közül most az 1982. július hó 1. nap­ján hatályba lépő 1982. évi 7. sz. törvényerejű rendelettel és a 10/1982. (V. 14.) BkM sz. rendelettel foglalkozunk. Mind­kettő a magánkereskedelemről korábban megjelent jogszabá­lyok módosítását tartalmazza. A magánkereskedelem célja, hogy a lakosság ellátását kis­kereskedelmi szolgáltatással elősegítse. A törvényerejű rendelet 2. §-a értelmében magánkereskedői tevékenységet magánkereskedői igazolvány alapján lehet foly­tatni. A magánkereskedői iga­zolványt a tanács kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazga­tási szerve adja ki. A magánkereskedő a fo­gyasztókat, felhasználókat köz­vetlenül kiszolgáló üzletszerű kiskereskedelmi, vendéglátó, ke. reskedelmi szolgáltató, vala­mint drogéria-ipari tevékeny­séget folytat A magánkereske­dés gyakorlásának szabályai irányadóak a gyűjtőkereske­dőkre és a mutatványosokra is. A rendelet szerint magánke. reskedői igazolványt az a nagykorú személy kaphat, aki a kereskedés folytatásához elő- írt szakképzettséggel, illetve szakmába vágó gyakorlattal vagy szakmai ismeretekkel ren­delkezik, az egészségügyi kö­vetelményeknek megfelel, a ke­reskedésből nincs kizárva és állandó lakóhelye van. A munkaviszonyban vagy munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági vi­szonyban állók, valamint a nyugdíjas magánkereskedői te­vékenységének engedélyezésé­re, illetőleg az ezzel kapcsola­tos bejelentési kötelezettségére a külön jogszabályok rendel­kezéseit kell alkalmazni. Magánkereskedői igazolvány legfeljebb négy személy szer­ződésen alapuló közös név alatt működő polgári jogi tár­saságnak is adható. A magánkereskedő csak egy magánkereskedői igazolványt kaphat akkor is, ha az több szakma folytatására jogosít. A magánkereskedői igazol­ványt kérelemre adják ki. A kérelemben fel kell tüntetni a magánkereskedői igazolvány ki­adásához szükséges adatokat (a kérelmező életkorát, iskolai végzettségét, állandó lakhelyét, az engedélyezni kért szakmát és a telephelyet). A fentebb már ismertetett feltételeknek megfelelő kérel­mező részére a tanács szak- igazgatási szerve az igazol­ványt kiadja, ha a) a rendőrhatóság a részé­re erkölcsi bizonyítványt ad, b) az adóhatóság igazolja, hogy adó vagy társadalombiz­tosítási járulékhátraléka nincs, c) az egészségügyi miniszter által meghatározott szakmák esetében az illetékes állami, közegészségügyi és járványügyi felügyelőség, termény- és ta­karmánykereskedés esetében az állategészségügyi hatóság iga­zolja, hogy rendelkezik a köz­egészségügyi személyi és tár­gyi feltételekkel. Italmérésre jogosító magán- kereskedői igazolvány kiadásá­hoz szükséges a telephely sze­rint illetékes járási, városi, ke­rületi rendőrkapitányságnak a közrend és közbiztonság szem­pontjából megadott hozzájáru­lása. A 10/1982. (V. 14.) BkM sz. rendelet 8. §-ában előírtak sze­rint a magánkereskedő köteles a magánkereskedői igazolványt a határozat jogerőre emelke­désétől számított hat hónapon belül átvenni és a magánke­reskedői tevékenységet megkez­deni, és folyamatosan gyako­rolni. Lehetőség van arra, hogy a kereskedő a szakigazgatási szervhez történő bejelentés mel­lett kereskedését, esetenként legfeljebb hat hónapra szüne­teltesse. A szakigazgatási szerv a fen­ti határidőt kérelemre további hat hónapra, illetve a telep­hely (üzlethelyiség, árusítóhely) engedélyezésével kapcsolatos eljárás, illetőleg az építés be­fejezéséig meghosszabbíthatja. Az idényjellegű kereskedést csak az idényben kell folytatni. Az 'idényen kívül a tevékenység engedély nélkül szüneteltethe­tő. A szüneteltetés időtartamát a szakigazgatási szervnek be kell jelenteni. A magánkereskedő az idé­nyen kívül más telephelyen is folytathatja a tevékenységét az e telephely szerint illetékes szakigazgatási szerv határozata alapján. A magánkereskedő a szüne­teltetés megkezdésekor magán- kereskedői igazolványát köte­les a szakigazgatási szervnek megküldeni. Újrakezdéskor visszakapja. A rendelet 12. §-a értelmé­ben a vendéglőt, kávéházat, kifőzdét, penziót, kempinget üzemeltető magánkereskedő ki­lenc, egyéb magánkereskedő öt alkalmazottat, valamint se­gítő családtagot, illetve három szakmunkástanulót foglalkoz­tathat. Segítő családtagként csak a magánkereskedő közeli hozzá­tartozója (Ptk. 685. §. b) pont), valamint a vele legalább hat hónap óta igazoltan együttélő élettársa foglalkoztatható. Az alkalmazottak és a segí­tő családtagok együttes létszá­ma a tizenkét főt nem halad­hatja meg. A munkaviszony, vagy munkavégzési kötelezett­séggel járó szövetkezeti tag­sági viszony mellett működő magánkereskedő kizárólag se­gítő családtagot foglalkoztat­hat. A most ismertetett létszám szemponjából nem kell figye­lembe venni azt az alkalma­zottat, aki az általános jöve­delemadóról szóló jogszabály rendelkezése szerint nem szá­mít alkalmazottnak, az alkal­mazottként foglalkoztatott kö­zeli hozzátartozót, a tanulót, továbbá azt, aki — legalább hat hónap idő- tartamú igazolt betegség, — ideiglenes rokkantsági nyugdíj, — katonai szolgálat, — szülési szabadság, — gyermekgondozási sza­badság, vagy — fizetés nélküli szabadság miatt nem végez munkát. A magánkereskedőnek a szakigazgatási szervhez be kell jelenteni, ha a magánkereske­dés gyakorlásában segítő csa­ládtagja közreműködik, vagy alkalmazottat foglalkoztat. A bejelentésben meg kell je­lölni, hogy a családtag közre­működése rendszeres vagy al­kalomszerű. Rendszeres a köz­reműködés, ha a családtag az üzlet munkájában naponta leg­alább négy órát részt vesz. A magánkereskedő az alkal­mazott és a segítő családtag foglalkoztatásának megszűnését nyolc napon belül köteles a szakigazgatási szervnek beje­lenteni. A szakigazgatási szerv a se­gítő családtag és az alkalma­zott foglalkoztatására, valamint a foglalkoztatás megszünteté­sére vonatkozó bejelentés tu­domásul vételéről nyolc napon belül értesíti a magánkereske­dőt és a KISOSZ-t. szerkesztőség postájából E Válaszol az illetékes Közlekedés a közutakon Még április 15-i számunkban tette szóvá dr. Vuics Tibor pécsi (Viktória u. 1.) olvasónk, hogy Lvov-Kertvárosban, a Krisztina téri autóbuszmegállóknál csúcs- időszakban rendszeresek a for­galmi dugók. Olvasónk észrevé­telére Péter Oszkártól, a KPM pécsi Közúti Igazgatóságának főmérnökétől kaptunk választ: Megvizsgáltuk az Egri Gyula utcában a Krisztina téri autó- buszmegállók áthelyezésének lehetőségét. Ügy véljük, hogy a forgalom szabályozása a jelen­legi helyzetben megfelelő, de az autóbuszmegállók kiépítését automata” A fenti címmel május 20-i cikkünkkel kapcsolatban írta meg véleményét Sáros! István­ná, pécsi (Rét utca 31.) olva­sónk: El kell ismerni, hogy Pécsett az autóbusz-közlekedés beindí­tása — a kezdetre visszate­kintve — óriási fejlődésen ment át. A Volán mindent meg­tett eddig is az utazóközönség érdekében, hogy a közlekedés minél könnyebben, kényelme­sebben és kulturáltabban bo­nyolódjon le. Szeretném elmondani azt én is, hogy a pécsi autóbuszokon is nagyon sokszor megtörténik az, hogy bedobjuk a pénzt és „jegyet nem kapunk érte”! A pech valóban az, 'hogy az utá­nunk bedobó harmadik vagy negyediknek meg kiadja a je­gyet. Amikor lehet, igyekszünk „tanúkat” szerezni, ha szük­ség lenne rá, de legtöbbször ők is leszállnak útközben. Be­vallom, én úgy szánom meg az ilyen utazótársakat, hogy amikor látom, hogy bedobták a két forint díjat, és nem jó az automata, mielőtt leszállók, odaadom a jegyemet. Miért kerüljenek az emberek kelle­metlen helyzetbe önhibájukon kívül? Mert nem az ellenőrök­től félünk, hanem a kellemet­len helyzettől. Ha akarja elhi­szi az ellenőr, ha akarja nem, mint az újságban is leírt hely­zet Is mutatja. Nem lát belém senki, hogy igazat mondtam-e. Jó volna már valami új jegy­váltás! módszert bevezetni ná­lunk is. Szeretnénk megkímélni az idegeinket, szívünket a fö­lösleges izgalmaktól annak tu­datában, hogy bedobtam be­csületesen a viteldíjat és még- sincs jegyem ... megfelelőbb helyen, még ebben az ötéves tervben tervezzük. Bertalan István, szintén pécsi olvasónk szerint Pécsett, a bu­dai vámnál levő gyalogosátke­lőhely megvilágítása nem kielé­gítő. Péter Oszkár, a KPM Közúti Igazgatóságának főmérnöke: a budai vámnál levő csomó­pontban jelzőlámpás forgalom- irányítás van, tehát a járművek és a gyalogosok közlekedése szabályozott. Éjszaka a sárga villogó fény működése esetén e helyen is a KRESZ előírásai sze­rint fokozott óvatossággal sza­bad továbbhaladni. Horváth Bulcsúné, Pécs, Pi­pacs utca 8. szám alatt lakó olvasónk két észrevétellel for­dult hozzánk. Szóvá tette, hogy a pécsi, Malom utcai piacon délelőtt tíz óra előtt nagy té­telben vásárolják fel az árut a kereskedők és elviszik a zöldségféléket, primőr árukat a kisfogyasztók elől. Így járt ő is a közelmúltban, mikor epret akart venni. A másik észrevé­tele, hogy a vásárcsarnok fő­bejárata előtt már kora reg­gel megtelnek a kukák, sze­rinte gyakrabban kellene kiürí­teni a szemetet. Mindkét fel­vetésére Császár Lajos, a Pi­ac és Vásárcsarnoki Felügyelő­ség igazgatója válaszolt: — A Malom utcai piaccal kapcsolatos észrevétel teljesen jogos, magam is tapasztal­tam a szabálytalanságot. A ke­Takács Gyula, Pécs, Ady E. u. 33. szám alatt fakó olvasónk kérdezte, hogy az AFIT, a VILLGÉP, illetve a maszek autó­javítók tartanak-e Pécsett nyáron hétvégi ügyeletet? A KlOSZ-tól megtudtuk, hogy a maszek autójavítók egymás­sal egyeztetve, felváltva ügyel­nek a hétvégeken. A június ha­vi ügyelet — mint azt az UTA­KON című rovatunkban mór közöltük —1 így alakul: június 13.: Bárdi János, Pécs-Hird, Zengő u. 70., június 20.: Tóth László, Pécs, Szigeti út 57.; június 27.: özv. Wolfram Ernő­új biztosítási formák Biztosítási kérdésekre kaphattak választ olvasóink legutóbbi telefon- szolgálatunkon. A közérdeklődésre is számot tartó kérdéseket és válaszo­kat ezúton közöljük. reslkedők naponta este 6-tol reggel 7-ig vásárolhatnak fel nagy tételben árut a vásárcsar­noknak az új autóbusz-pálya­udvar felőli parkolójában. E héttől kezdődően fokozott el­lenőrzést indítottunk, s a sza­bályok megszegőit feljelentjük. Azokkal szemben, akik ennek ellenére változatlanul megsze­gik a rendelkezéseket, követke­zetesen eljárunk, s ha nem okulnak, kitiltatjuk őket a pia­cokról ! — A másik észrevételre: a kukák valóban nagyon hamar megtelnek, mivel a papírhulla­dékot, dobozokat is ide dobják. A KISOSZ támogatását kérve, olyan vállalkozót keresünk, aki rendszeresen elszállítja innét a papírhulladékot, illetve a nyáron egy papírtároló konté­nert is felállítunk. né, Pécs Szigeti út 62.; a hétvé­gi maszek autójavító ügyeletek neve és címe a benzinkutak­nál kitett táblákon is szerepel. Az AFIT Szigeti úti javító­részlegében szombaton reggel 6-tól 14 óráig, vasárnap 8-tól délután 4-ig tart az ügyelet. A VILLGÉP szintén bevezet­te a szombati ügyeletet, de mint Magyarcsik Gyula elnök­től megtudtuk, nagyon gyér a forgalmuk. Épp ezért arra gondolnak, hogy az AFIT-tal egyeztetve nékik is felváltva kel­lene ügyelniük. A telefonnál sodik félévre szóló — kötelező bizto- sitási díjakkal? Az Állami Biztosító valamennyi fiókja és kirendeltsége 1982. június 21-től visszafizeti a második félévi kötelező gépjármű-felelősségi díj­részletet azok részére, akik hivata­losan igazolják az egész évi díjbe­fizetést. Az igazoláshoz szükséges díjigazoló-lap és a csekkszelvény együttes felmutatása. Tájékoztatásul közöljük, hogy a takarékszövetkeze­tek is foglalkoznak a visszafizetés­sel. Milyen biztosítási formákat veze­tett be az Állami Biztosító 1982. jú­nius 1-vel. Az Állami Biztosító bevezette a lakókocsik és utánfutók Casco bizto­sítását, a motorkerékpár Cascö biz­tosítását, valamint a szocialista szek­torban a munkaeszközök belföldi szállításbiztosítását. 'A lakókocsik és utánfutók Casco biztosítása mire nyújt fedezetet és mennyi a dija? A lakókocsikra és utánfutókra tel­jes körű, illetve részleges Casco biz­tosítás köthető. A biztosítás évi díja 1200 forinttól 9000 forintig terjed, a díj havi részletekben fizethető. Az önrészesedés 10 százalék, de legke­vesebb 1000 forint. Az elemi károk­nál, a poggyászkároknál, a lopás­károknál és a biztosított lakókocsik üvegeinek törésekor az Állami Bizto­sító nem von le önrészesedést. A ja­vítható sérülést, a helyreállítási költ­ségeket téríti az Állami Biztosító. Ugyancsak kártérítést kap a tulaj­donos akkor, ha a megfelelően le­zárt lakókocsiban, utánfutóban elhe­lyezett személyi tárgyait ellopják. Milyen károkat térit a biztosító a motorkerékpár Casco alapján? A motorkerékpárokra kétféle Casco biztosítás köthető. A teljes körű Casco biztosítás, valamint a részleges Cas­co. A teljes körű Casco biztosítás ke­retében a biztosító megtéríti a gép­járműben. annak alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett baleseti jellegű törés, elemi és lopás, vala­mint a balesettel összefüggő ruha­károkat is. A részleges Cascóban a töréskár nem szerepel. A biztosító totálkár esetén a jármű balesetkori időpontjának értékét számolja el. A motorkerékpár Cascö biztosítás Ma­gyarország és az európai szocialista országok egész területén érvényes, valamint a baleseti és ruhakárokra Európa és Törökország területén is vonatkozik. Iparengedéllyel rendelkező szállító kisiparos mennyiért köthet Cascó biz­tosítást? A személy- és árufuvarozást rend­szeresen végző, iparjogosítvánnyal rendelkező ügyfelek részére a biz­tosító a Casco biztosítási szerződés megkötésénél 25 százalék pótdíjat számít fel. Érdekesség még, hogy a magántaxisok biztosítási védelménél a biztosítási fedezet a napi bevé­telre is vonatkozik, amennyiben ezt ellopják, 10 0Ö0 forint értékhatárig. Mennyiben változott az Állami Biz­tositó szolgáltatása az egyéni élet- biztosításoknál? Az egyéni életbiztosítás a lakos­sági megtakarítások egyik formájává vált. Alkalmas az értékállandósági problémák áthidalására is. 1980. ja­nuár 1-től az Állami Biztosító vala­mennyi egyéni életbiztosítás lejárati összegét évi 2 százalékkal növelte. Mire vonatkozik a CSÉB 80 bizto­sítás? A havi 80 forint díj ellenében az Állami Biztosító vállalja a tag ha­lála, házastársának halála, gyer­mekének halála, balesete, rokkant­sága, betegállománya, fekvőbeteg gyógyintézeti ápolása, nyugdíjazása, gyermekének születése esetén a fel­tételekben meghatározott szolgálta­tások kifizetését. Milyen kiegészítő biztosítások köt­hetők a lakásbiztosításokhoz? Kiegészítő biztosítás köthető: ga­rázsra, a tulajdonos által nem la­kott lakóépületekre (pl. tanya lakó­épületre), orvosi rendelőre, műalko­tások — gyűjteményekre, méhészet­re, valamint háztáji jégbiztosítás. Több kérdés érkezett a lakossági kárrendezéssel kapcsolatban. Néhány jó tanács a károsultak ré­szére: tömegében fordul elő a tömb lakásoknál leáztatásos kár. A gyors kárrendezés érdekében szükséges, hogy a károkozó elismerő nyilatko­zatot tegyen. Fontos továbbá, hogy a biztosított ügyfelek a biztosítással kapcsolatos minden változást időben jelentsenek be, a lakásbiztosítások esetében a lakóhelyiségek számának változását is jelenteni kell. A gyors kárrendezési munkát segíti elő, ha az ügyfelek kár esetén, annak beje­lentésekor a biztosítási kötvény és a díjfizetés igazoló csekket vagy nyug­tát magukkal hozzák. A pécsi városi fióknak az Építő­ipari Szövetkezettel és a Szolgáltató­ipari Vállalattal szerződése van az üvegkárok helyreállítására. Az üveg­károknál az ügyfeleknek kizárólag csak repedt és törött üvegekre fizet­hetünk kártérítést, más jellegű üve- gezési munka megtérítésére a bizto­sítás keretében lehetőség nincs. lesz a már befizetett — má­Május 20-i lapunkban tettük szóvá, hogy leszakadt a siklósi várfeljáró. Az illetékesek gyors in­tézkedésére az Országos Műemlélrfelügyelőség megkezdte a helyreállítást, amellyel a jövő hé­ten el is készülnek. A felvételt Szentgyörgyváry Tamás, siklósi olvasónk készítette. Hozzászól az olvasó „Nem adott jegyet az Választ kér az olvasó Elviszik az árut a kisfogyasztók elől Lesz-e nyári autójavítási ügyelet a hétvégeken? Visszatérítik a második félévre szóló kötelező gépjármű-felelősségi díjakat

Next

/
Thumbnails
Contents