Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-09 / 156. szám

1982. június 9., szerda Dunántúlt Tlaplö 3 A sásdi példa / Jubileumra készülnek a helybeliek B aranyában szép számmal akad olyan település, ” ahol az egy főre eső társadalmi munka értéke többszáz forint, ahol az állami vezetés együtt tervezi a lakóhely fejlődését az ottani üzemekkel, szövetke­zetekkel, s a megállapodásaikat együttműködési szerződésekben rögzítik. E települések egyike Sásd nagyközség. A sásdiak már az V. ötéves tervidőszakban elkezdték az ígyüttnjűködési szerződések kö­tését. Akkor még korántsem volt teljes az összhang, nem mindig tudtak megegyezni a tanácsi és üzemi vezetők, ám néhány életbe lépett és betar­tott megállapodás meggyőzte a többieket is: a VI. ötéves tervben már valamennyi hely­beli szövetkezet, üzem „kezet fogott" a tanáccsal. A helyi Búzakalász Termelő- szövetkezet többek között vál­lalta, hogy évi 120 000 forinttal támogatja a községi gyermek- intézmények fenntartását, 24 000 forinttal segíti a sport­kör működését. 10 000-rel az öregek napközijének üzemelte­tését. A Baranya-csatorna men­ti Vízgazdálkodási és Talajvé­delmi Társulás évenként 35, az ÉPSZÖV 130, az áfész 100, a Carbon sásdi üzeme pedig 60 000 forintot juttat ugyan­ezeknek az intézményeknek. De nézzük egy kicsit részle­tesebben az egyik legjelentő­sebb községgazdálkodási tá­masz, a termelőszövetkezet és a tanács közötti együttműkö­dést. Mint már szóltunk róla, a tsz évenként 120 ezer forinttal támogatja a sásdi bölcsődét, óvodát, iskolanapközit, diákott­hont. Ennek fejében a tanács vállalta, hogy a tsz dolgozói­nak gyermekeit — ha mindkét szülő dolgozik — elhelyezik. A bölcsődében 10, az óvodában 35, a napköziben 60, a diák­otthonban pedig 4 hely garan­tált termelőszövetkezeti dolgo­zók gyermekeinek. Hasonló a megállapodás az öregek napközi otthonával kap­csolatban is. Ami a sportkört illeti: az évi 24 000 forintos jut­tatásért cserébe a tanács vala­mennyi sportlétesítményt és a felszereléseket díjtalanul enge­di használni a termelőszövetke­zet dolgozóinak, illetve minden évben 200 tiszteletjegyet juttat a tsz-tagoknak. Az anyagi tá­mogatás felhasználásáról a nagyközségi és a szövetkezeti sportkör vezetősége együtt dönt. Jelentős mértékű a társadal­mi munka is, amit a tsz minden évben felvállal a községért. Rendben tartja a dűlőutakat, parkosítja az üzemegységeinek környékét, segít a közterületek szépítésében. Emellett arról is megállapodtak, hogy a harká­nyi tsz-üdülő egy szobájában tanácsi intézmények dolgozói, míg a fonyódligeti tanácsi gyer­meküdülő egy szobájában ter­melőszövetkezeti dolgozók pi­henhessenek a nyáron. Ilyen tételeket tartalmaz va­lamennyi együttműködési meg­állapodás — Nincs értelme úgy kategorizálni az embereket, hogy sásdi lakos, hogy tsz-, vagy áfész-dolgozó, és ha la­kosként említem, akkor a ta-. nács gondja, ha dolgozóként akkor a szövetkezeté — mondja Szilágyi Mihály tanácselnök. - Mert kinek a gondja az, ha va­laki nem tudja elhelyezni gyer­mekeit, naponta bejár a ta­nácsra, hogy vegyük fel őket bölcsődébe, óvodába, őhozzá meg a munkahely kopogtat, hogy mikor megy már vissza dolgozni. Épp ezért emberekről beszélünk, akik itt akarnak élni, boldogulni, s ehhez nekünk együtt kell megteremtenünk a feltételeket. S hogy milyen szorosra fonó­dott a tanács, a helybeli mun­kahelyek és a lakosság közötti kapcsolat, arra jó példa az a rendezvénysorozat, amivel a sásdiak és a társközségek lakói a nagyközség fennállásának 650. évfordulója megünneplé­sére készülnek. A tanácstagi választókerüle­tek. lakói a saját útjaik, jár­dáik, parkjaik rendbentartása mellett a közterületek, játszó­terek szépítésében, a KRESZ- park, bölcsőde, óvoda, iskola­napközi karbantartásában is részt vesznek. Több vetélkedő — honismereti, családi sportnap —, verseny — bor, szakács — és bemutató — termény, saját készítésű gyermekjátékok — mellett két különösen érdekes játékos összecsapás ígérkezik a nyáron kezdődő és őszig tar­tó programban. Az egyik: a helybeli üzemekbe való látoga­tás és azok tevékenységének is­mertetése. A szigorú játéksza­bályok kizárják, hogy irányító beosztásban lévő dolgozók vál­lalják a bemutatást, vagyis készülni kell a feladatra. Azok a választókörzetek kapják a legtöbb pontot, ahonnét a leg­többen mentek el üzemlátoga­tásokra. A másik szintén hasznosnak és érdekesnek ígérkező játék ezt a címet kapta: Dicsérem a szomszédomat. Ez a verseny el­sősorban a tanácstagokat teszi próbára, hiszen az ö feladatuk lesz, hogy egy más választó- körzet fejlődését, az elmúlt években elért eredményeit be­mutassák a saját választópol­gáraiknak. A sósdiak versenyének leg­jobbjait különböző jutalmakkal — autóbuszkirándulás, színház- látogatás, plakett, emléklap — illetve a társközségek vetélke­dőjének helyezettjeit fejlesztés­re fordítható pénzzel ismerik el. A 650. évfordulóra jelentetik meg Sásd monográfiáját illetve egy később készülő forgató- könyv alapján több napos ün­nepséget szerveznek. T. É. Szovjet elismerés — jó bútorokért A „Fejlődés” Rákospalo­tai Bútoripari Szövetkezet elnyerte a Szovjetunió ma­gyarországi külkereskedel­mi kirendeltségének dicsé­rő oklevelét, elismeréséül annak, hogy 30 év óta fo­lyamatosan, a határidők betartásával szállít kifo­gástalan minőségű stílbú­torokat a Szovjetunióba. Az elismerő oklevelet a Szovjetunió magyarországi külkereskedelmi kirendelt­ségének képviseletében Ivan Gluharev osztályveze­tő adta át. Jobb lesz az ellátás Haltermelés műszak után Elkészült az első magánvál­lalkozásban üzemelő halastó Baranyában. Ez persze nem azt jelenti, hogy a két kilo­gramm körüli egy főre eső hal- fogyasztás most egy csapásra megugrik, de kétségtelenül ja­vul az ellátás a megyében. El­sősorban Lippón, Bezedeken, Sárokon, Ivándárdán, Töttösön. A halastó ugyanis Sárok hatá­rában fekszik. A rágcsálók változatlanul szaporodhatnak Patkányinvázio és bűz Pécsszaholcson A patkány igen szapora ál­lat, évente 2—3 alkalommal 5—22 utódot hoz a világra. Életfeltételeinek és elszaporo­dásának kedvező környezet a nyílt csapadékelvezető árok és a körülötte felhalmozódott há­zi szemét, konyhai hulladék, használhatatlan tárgyak töme­ge. Pécsett több városrész is fer­tőzött patkánnyal: így a Páf­rány utca, a belváros, az új kertvárosi rész és Pécsszabolcs környéke. Az érintett városré­szek lakói múlt évben több íz­ben fordultak szerkesztősé­günkhöz segítséget kérve. Kü­lönösen Pécsszabolcson bizo­nyult igen indokoltnak a pa­nasz. A Szabolcs közepén folyó patak medre föltelt szennyes iszappal, kimosott földdel, ut­cai és házi hulladékkal, mely a patkányok elszaporodására kedvező feltételt jelent. Az itt levő élelmiszerbolt, óvoda, is­kola fokozott egészségügyi vé­delemre szorult. Mindezen problémákról hangot adtunk múlt évben a Hétfői Dunántúli Napló augusztus 31 -i és a Dunántúli Napló szeptember 23-i számában. Erre az illeté­kesek megfelelően reagáltak, így az október 23-i lapunkban tájékoztathattuk olvasóinkat, Mi lesz, ha megjön az igazi kánikula?! hogy Pécsszabolcson, a megye- székhely legfertőzöttebb gócá­ban, október 19.—november 1. között patkányirtást rendeltek el. Ezzel egyidejűleg a Köztisz­tasági és Útkarbantartó Válla­lat is elvégezte az ároktisztí­tást a városi tanács építési és közlekedési osztályának meg­rendelésére. A napokban .újból panaszos levelet hozott a posta: a meg­tisztított Szabolcs-patakból ki­szedett föld- és szeméthulla­dékot felhalmozták a patak utca felé eső jobb oldalán. A hóolvadás, az esőzések mindig visszajuttatnak a földkupacok­ból a patakba. Megint szapo­rodhatnak a rágcsálók . . . Kimentünk Pécsszabolcsra. A Szabolcs-patak mentén szinte végig félméteres szemétdom­bok díszelegnek, megszórva üveg- és cseréptörmelékkel, rongydarabokkal. A Szabad­ságharc utcánál talán tíz mé­terre áll a vízlevezető ároktól az élelmiszerbolt és a posta. Mindegyik helyre könnyen be­juthatnak a patkányok. Meg- mászhatják, megrághatják az élelmiszereket és a postai hol­mikat is. Egyszerűen érthetetlen: ha elrendelték a patkányirtást és szaporodási környezetének, a pataknak a kitisztítását, akkor miért nem lehetett teljes mun­kát végezni? Miért nem jutott néhány teherautó a földhulla­dék elszállítására? Adóm E. És a lippói termelőszövetke­zet tulajdonában van. Tőle bérli a területet a bezedeki Kovács István. — Tizenöt évre szól a szerző­dés, a bérleti díj harminchat- ezer forint. Ez az összeg a 200 millió forintos termelési érté­künkhöz viszonyítva elenyésző, de hasznosítva van a terület — mondta Lovas Miklós, a terme­lőszövetkezet elnökhelyettese — elburjánzott, nagyon elhanya­golt volt. Most jobb lesz a kör­nyék halellótása, eddig Mo­hácsról kaptuk a halat. Bár „elhagyott”, elhanyagolt tó másutt is van a megyében, kis­vállalkozó azonban csak egy akadt eddig. Több érdeklődő járt a Vízügyi Igazgatóságon, ám ennél tovább nem jutottak. Tagadhatatlan, nem kevés anyagi befektetést igényel a halastó. Előírások szabják meg a feltételeket és csak ezek megteremtése után ad üzemel­tetési engedélyt a VÍZIG. A Sárokon minap megtartott ha­tósági ellenőrzés alapján Ko­vács István engedélyt kapott a haltermelésre. — Volt egy kikötése a terme­lőszövetkezetnek: midenkor biz­tosítsam számukra a vízvétele­zési lehetőséget. A tó közelé­ben levő forrás ad vizet bő­ven, pedig még nem volt időm a környék teljes megtisztításá­ra, mert továbbra is dolgozom o tsz-ben, villanyszerelő va­gyok. Munkaidő után megyek ki a tóra, viszek ennivalót a halaknak. Szeretnék valamiféle bodegát is összehozni, ahová betehetem a hálókat, a szer­számokat. Compó, ponty, busa, amur nevelkedik majd a csaknem félhektáros tóban. — Százhalombattáról vásáro­lok halakat, kicsiket, két-há- rom év múlva kerülnek a piac­ra. Érdeklődtem a környéken: vevő lesz — az biztos. H. T. ■károsultak többsége magánszemély Hús» gépkocsittűx négy hónap alatt Az év elejétől április végéig 20 gépkocsi gyulladt ki Bara­nyában. Többségben magán- személyek jártak pórul, s így sajnos az idei esetek is meg­erősítik a tűzoltóság több éves tapasztalatát: a gépkocsitüzek elsősorban magánkocsikban ke­letkeznek. A Baranya megyei Tűzoltó- parancsnokság a 20 gépkocsi­tűz keletkezési okait vizsgálva, a következőket állapította meg. Tizenöt (!) esetben a meghibá­sodott elektromos vezeték, egy kocsinál a hibás porlasztó, má­sik két esetben a szabálytalan hegesztés, míg további két ko­csinál egyéb műszaki probléma miatt keletkezett tűz. A tüzek igen jelentős anyagi kárt — 10 kocsinál 20 és 50 000 forint kö­zött — okoztak, épp ezért érde­mes néhány jó tanácsot közre­adni. A legfontosabb a gépkocsik rendszeres, alapos átvizsgálása, karbantartása. Főként a motort kell tisztán tartani. A kigyulladt kocsik többségének motorját vastag olaj, benzin és egyéb szennyeződés borította. Ugyan­csak gyakran ajánlatos átvizs­gálni a villamos vezetékeket, s ki kell cserélni a töredezett, elöregedett szigetelésű vezeté­keket. Használat után, de kü­lönösen, ha hoszabb ideig nem autózunk — ajánlatos áramtala- nítani a kocsit. Amennyiben könnyen tüzet okozható javítást — például he­gesztést — végzünk, tegyük meg a kellő óvintézkedéseket, vagyis gondoskodjunk előre oltó­anyagról és a hegesztést lehe­tőleg az üzemanyagtartálytól tá­vol végezzük. Ha a tartály köze­lében kell hegeszteni, jobb, ha javítóműhelyben szakembert ké­rünk fel erre a munkára. Bár a személygépkocsikban nem kötelező a kézi tűzoltóké­szülék, ajánlatos beszerezni, mi­vel a kezdeti tüzek megfékezé­sére kiválóanalkalmas. Ma már különböző típusú, kis méretű ké­szülékek kaphatók a kereskede­lemben, melyek kezelése rend­kívül egyszerű. Ha nincs kéznél ilyen kézi tűzoltókészülék, jól használható egy vastag, másfél —kétméteres takaró, amellyel a keletkezett kisebb tüzet el tud­juk zárni az oxigén utánpótlás­tól. A gépkocsit^; észlelésekor azonban mindenekelőtt a kocsi­ban tartózkodók kiszállása a fontos. A kocsi elhagyása már mentésnek minősül, ha baleset­nél gyullad ki az autó, és az ajtók megsérülnek, megszorul­nak. Ilyenkor - ügyelve az újabb baleset elkerülésére — legcélszerűbb a szélvédő üve­get betörni és így kisegíteni, ki­hozni a bentlévőket. Ha a biz­tonsági öv is akadály, ne pró­báljuk kikapcsolni — vágjuk el! Ajánlatos a gépkocsit minél előbb mentesíteni a feszültség­től: az akkumulátorsarukat le kell venni. Az eltávolításuk szin­tén nagy elővigyázatosságot igé­nyel, mivel a szerelőkulcsokkal könnyen szikrázást idézhetünk elő. (Biztonságos a feszültség- mentesítés, ha a kocsiban gyá­rilag vagy utólag beépített köz­ponti áramkapcsoló van.) A tűzoltók értesítését köve­tően arra is ügyelni kell, hogy a helyszínre érkezésüket ne akadályozzák kíváncsiskodó, torlódást okozó gépkocsik. Gyakran előfordul, hogy többen lezárják a kocsijukat, közelebb mennek az égő autóhoz, s így a forgalmi akadály mellett, még a föld alatti tűzcsapok igény- bevételét is megnehezítik. Jó tudni, hogy mennyi benzin van az üzemanyagtartályban, és a tartályt lehetőleg óvni kell a felmelegedéstől. Ha erre nincs lehetőség, a gépkocsitól tisztes távolságra szabad csak álldo­gálni, mert a tartály felrobban­hat, komoly égési, illetve egyéb sérüléseket okozhat, s egyben elősegítheti a tűz terjedését a közelben lévő tárgyakra. Ha az üzemanyag kiömlik az úttestre, akkor homok vagy földsáncca! meg kell akadályozni, hogy a föld alatti csatornahálózatba jusson. Minden egyéb, illetve részle­tesebb felvilágosítást készség­gel megadnak az állami tűzol­tóságok a hozzájuk forduló ál­lampolgároknak. Kosteleczky Sándor tűzoltó ezredes, megyei parancsnok Eredményes együttműködés a Volán és a MALÉV között Jól vizsgázott a Volán és a MALÉV egy hónappal ezelőtt kialakított újfajta együttmű­ködése. A feltételeit rögzítő szerződés értelmében a Volán segítségével 7 megyeszékhelyről — Miskolcról, Debrecenből, Sze­gedről, Pécsről Székesfehérvár­ról, Szombathelyről és Győr­ből —, valamint Budapestről közvetlenül lehet árut feladni lé­gi fuvarozásra a világ bármelyik országába. A kijelölt Volán-vál­lalatok irodáiban minden légi szállítással kapcsolatos admi­nisztrációs teendőt elvégeznek: felveszik az árut, számfejtik és beszedik a fuvarozási díjat, ki­állítják a fuvarlevelet, csoma­golási tanácsokat adnak. Tájé­koztatják az ügyfeleket a légi menetrendekről, s helyet fog­lalnak a megfelelő járatra. Az irodákban a MALÉV tanfolya­mán kiképzett Volán-dolgozók állnak a fuvaroztatók rendelke­zésére. Ha az áru feladója igényli, a Volán elvállalja a küldemény repülőtérre történő fuvarozását, sürgős esetben, akár azonnal is. Ha Ferihegyen nincs alkalmas járat az áru el­szállítására, a Volán teherau­tói az útiránynak megfelelő külföldi repülőtérre viszik el a küldeményt, s az onnan már repülőgépen folytathatja útját. Ezeket az árukat már Magyar- országról légi fuvarlevéllel in­dítják, hogy a megrendelőt megkíméljék a fölösleges ad­minisztrációtól. A Volán természetesen a Fe­rihegyen landoló szállítmányok gondozását is vállalja; kiváltja és házhoz fuvarozza a repülő­gépen érkező csomagokat. A Volán irodát nyitott a repülő­téren, hogy ott is vállalhasson megbízásokat összetett fuvaro­zásra vagy háztól házig szállí­tásra. Az eltelt egy hónapot érté­kelve eredményesnek könyvel­hető el a két vállalat közötti újfajta együttműködés. Ezt mindenekelőtt a fuvaroztatók tapasztalják, hiszen jóval ké­nyelmesebben adhatják fel lé­gi útra küldeményeiket — gondjaik jó részét leveszi vállukról a Volán. A szer­ződés kedvező helyzetet terem, tett a MALÉV számára is, mi­vel az árufeladás megkönnyí­tésével jelentősen bővítheti fu­varoztatóinak körét. De hasz­nos a megállapodás a Volán­nak is, ugyanis tevékenységé­ért ügynöki jutalékban részesül.

Next

/
Thumbnails
Contents