Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-05 / 152. szám

Szombati interjú dr. a Baranya megyei Tanács A z 1957. május 16-án kelt határozat sze­rint a Baranya me­gyei Tanács végrehajtó bi­zottsága június 1-i hatály- lyal a végrehajtó bizottság elnökhelyettesévé - mai fo­galom szerint tanácselnök­helyettessé - választotta meg Földvári Jánost, a Sellyéi járási Tanács vb- elnökét. A jubiláns hivatali szobájá­ban az egyik sarokban ember­magasságú rakéta áll, egy jég - eső-elhárító rakéta teste. Dr. Földvári János neve elválaszt­hatatlan a jégeső-elhárítástól. Kézenfekvő is lenne ezzel kez­deni a beszélgetést, de ez előtt még sok minden van. Szülei gazdasági cselédek, két fiú- és két lónytestvér kö­zött ő a „középső ujj". A fel- szabadulásig Albrecht főherceg uradalmában cselédeskedett, béreslegénytől kezdve minden volt. _ 1944 végén alakult meg a kölked: pártszervezet, az ala­pító egy 19-es kommunista volt. Ö mondogatta, hogy most a szegények ideje jön el, nekünk fiataloknak pedig tanuinunk kell. Nem is volt év, amikor valamilyen formában ne tanul­tam volna. Először a polgári, aztán a mezőgazdasági tech­nikumi érettségi, a mezőgaz­dasági mérnöki diploma, az egyetemi doktori, majd a kan­didátusi cím megszerzése, nyelvvizsgák és közben termé­szetesen a politikai képzés. 1945 tavaszán lett a húsz­éves fiatalember a mohácsi já­rás kommunista titkára. 1948 szeptemberében került a bara- nyaszentlőrinci járás élére, majd 1950-ben a tanácsok megalakulása után a pécsi já­rási pártbizottság titkárává vá­lasztották meg. 1951. decem­ber 21-ig volt ezen a poszton, s itt jött életének egyetlen ki­térője. 1947-ben nősült, s ielkes, fiatal pártmunkásként gondolt egy nagyot és meghívta a la­kodalmára Rákosit, Farkast, Rajkot. (Rajkkal még 1946-ban a Karolina úti pártfőiskolán is­merkedett meg.) Csak Rajk vá­laszolt egy üdvözlő távirattal. Ez volt az oka, hogy 1951 vé­gén „felmentették”. Több mint fél évig kilincselt, az ajtók min­denütt bezárultak előtte, míg aztán a Bátyi Állami Gazda­ságba fel nem vették segédag- ronómusnqk. 1954 elején ka­pott elégtételt: a sellyei járás tanácselnöke lett. 1957 májusában új vezető­ként lépett hivatalba Földvári János. Ugyanekkor lett a me­gyei pártbizottság tagja, s az­óta folyamatosan az. — Ez volt az az időszak, ami­kor az ember nagy örömmel vett részt a nagy megújulási munkában, s ami sok ember­nek adott cselekvési lehetősé­get az alkotásra, a szolgálat­tételre. 1958. január 1-én a Dunán­túli Naplóban megjelent „A parasztság jövője” című cikké­vel jelentkezett a megye agrár­közéletében az a Földvári Já­nos, akinek az újat kereső te­vékenysége — a negyedszáza­dot összegezve — jelen van Baranya megye agrárgazdasá­gának a fejlődésében, ered­ményeiben. — Akkor már tisztázódott, hogy csakis a nagyüzem te­remti meg a hozamok olyan növelésének a lehetőségét, ami a lakosság igényeinek a kielé­gítéséhez és természetesen az exporthoz is szükséges. Hol- danként 11 mázsás búza- és 14 mázsás kukoricatermésről írtam akkor, ma pedig a hek­táronként 50 mázsás búzater­més és 60—70 mázsás kukori­catermés az átlagos. És a ter­melést fejlett eszközrendszeré­vel képes a megye évről évre magas színvonalon megismé­telni. — Miben látja az eredmé­nyek nyitját? — Legfőképpen abban, hogy a szakembereink gyorsan rea­gálnak az újra, hogy gyorsan hasznosítják a tudomány leg­frissebb eredményeit. A bioló­giai-technikai ismeretek együtt teszik lehetővé, hogy ilyen ma­gas színvonalon termelünk. És ez annak a politikának köszön­hető, amely serkentette az al­kotó képességek kibontakozá­sát. Nagy erőt látok abban is, hogy ki-ki a maga bőrén érez­hette a jó vagy rossz munka eredményét. A kezdeti időkben hallatlan jelentősége volt az állami szer­vező munkának: a vezetőknek szinte minden tsz-ről mindent tudniok kellett, hogy segíthes­senek a mindennapi gondok megoldásában. Abban az idő­ben jobban kellett bábáskodni is, ez természetes, viszont hiba lett volna azt később is fenn­tartani. Nem szereti maga körül az állóvizet. Talán ezért is elvá­laszthatatlan a neve néhány nagyon fontos baranyai kez­deményezéstől: jégelhárítás, tórendszer, öntözéses gazdál­kodás, komplex melioráció, az­tán a társulások:- a baromfi- feldolgozó, a szigetvári zöld­ségszaporító . . . Nagy ellenállásba ütközött, amikor előállt azzal a gondo­lattal, hogy a Grúziában 1971- ben látott rakétós módszert akarja meghonosítani a jég­esők elhárítására. Akkoriban elméleti síkon ugyan már fog­lalkoztak ezzel, de azért figyel­meztették: nem kell kotnolyan venni ezt a rakétós dolgot, ne is foglalkozzon vele. — Szerencsére voltak jó part­nereim ... A biztosító akkori­ben évente általában 140 mil­lió forintot fizetett ki jégkár címén, a jégelhárító rendszer kiépítése pedig 40 millióba ke­rült, s az a megye legjobb termőterülete fölé borította a rakétaernyőt. Most 25—30 mil­Tavaly Isztambulban, az idén Zágrábban rendezték meg a bányászati világkiállítást. A ki­állítás június 4-én nyitotta meg kapuit a szakmának, a közön­ségnek. Hagyomány, Hogy a ki. állítást bányászati világkong­resszus előzi meg, amelyet most Belgrádban tartottak, ötven­négy ország — köztük a Szov­jetunió, Magyarország, az NDK, Belgium, Franciaország, Japán — képviseltette magát. A kongresszuson több téma szerepelt: az ásványi nyersanya­gok kitermelésének lehetőségei, a feltárás és a kiaknázás, a bá­nyamunka körülményei, a kör­nyezetvédelem és a föld alatti és felszíni bányászat legújabb technológiai vívmányai. A száznál több felszólaló kö­zött Verbőci József kutatómér­nök, a Mecseki Szénbányák Földvári Jánossal, elnökhelyettesével Eredményes 25 év a megye élelmiszer- gazdaságában lió körül van az évi jégkár a megye nem védett területén. A rendszer tehát bőven megté­rült, az ember védekezhet az eddig elháríthatatlannak vélt isténcsapésa ellen. — Életem során alig fordult elő, hogy egy ésszerű javasla­tot elsőre sikerült volna meg­valósítani — jegyzi meg és itt' más témára vált: - így volt ez a baromfifeldolgozóval is. De azért ez is egyike volt azoknak a vállalkozásoknak, amikbe ha belekezdtem, éreztem magam möaött a megyei vezetés tá- moaatását. A baromfitenyésztés úgy kez­dett fellendülni Baranyában, hogy nem volt meg mögötte a feldolgozó- és a hűtő-tároló ka­pacitás. Földvári János felis­merte, hogy egy komoly feldol­gozó üzem nélkül nem lehet nagyot lépni a baromfitenyész­tésben. Aztán, amikor már min­den elintéződött és együtt vol­tak a „részvényesek” is (egyen­ként 10 milliós belépővel), egy hosszabb távolléte idején egy­szerűen kimondták a társulás feloszlatását. Újra neki kellett állni... — És ez a gyár már visszafi­zette magát, az alapítók szép nyereséget kapnak, s új tagot csak egészen kivételes esetben engednek maguk közé. Ha ma nincs a pécsi baromfifeldolgo­zó, nem lenne 2100 vagonos — biztonságos! — beromfiterme- lés, nem lenne jó és változatos ellátás a megyében baromfi­húsból. Most már az a gon­dunk, hogy nincs Pécsett hűtő­tároló kapacitás. Emiatt a je­lenlegi rossz nemzetközi piacon és az értékesítés ciklikussága miatt nehéz gazdálkodni a ter­mékkel, nem tudunk tárolni a „jobb időkre”. Nos, az egyet­értés megyei vezetői szinten megvan már a hűtőház szerve­zésére, vannak partnerek is, most már csak a pénzt kell le­tenni. A jól jövedelmező mező- gazdasági üzemekben képződő fejlesztési alap új, jó befekteté­si lehetősége lesz ez. Ma az élelmiszer-gazdaságunkban a hűtés és tárolás a kritikus pont. A hűtő-tároló kapacitást na­gyon gyorsan meg kell terem­tenünk. Egy másik működő társulás a Szigetvári Zöldségszaporító és -hajtató Közös Vállalkozás. — Nagy fantáziát látok a ter­málvizek hasznosításában. Sok mindent alapozhatunk erre a csaknem ingyen energiaforrás­ra, ha van kezdeményezőkész­ség. Szigetvárott ezzel próbál­koztunk. A pécsi piacon már megjelentek a termékei. Igaz, nem olcsók, és ö vállalkozás sem nagyon hoz még nyeresé­get. De én bízom benne, hogy jól prosperáló üzemmé fejlőd­het. Bizalommal beszél egy má­sik dologról is, bár gz mintha csak egy helyben topogna: — Nem tagadom, minden igyekezetem ellenére is kevés a felmutatható eredmény az ön­tözésben, pedig az adottsá­gaink, lehetőségeink szerint több is lehetne. Igaz: az öntö­zéses gazdálkodás jelentős rá­fordítást, magas szakmai felké­szültséget kíván, hiszen ez már nem locsolgatás. Remélem, hogy az egész csak időben csú­szik és előbb-utóbb megvaló­sul, ha tudatosul az érdekeltek­ben, hogy így a többszörösére növelhető a termelés. Földvári János ma általános elnökhelyettesként — miközben számos társadalmi, közéleti funkciót lát el a PAB-tagságtól az MTESZ meayei elnökségéig — a megye egészének az ellá­tásáért felel; az élelmiszer- gazdaság, az ipar, a kereske­delem, a szolgáltatás, az épí­tés, a közlekedés tartozik a fel­ügyelete alá. Ennek érdekében pediq — vallja — teljes értékű munkát kell végezni. A beszélgetést három kér­déssel zárjuk: — Volt-e pillanata, amikor úgy vélte: jobb volna nem itt lenni? * — A huszonöt év mindig tele volt egyre gyorsuló ritmusú munkával, így aztán nem is volt időm rá — de okom sem —, ilyesmin gondolkodni. — A döntései mindig. helye­sek voltak? — Nem... Biztosan nem! De nem is láthat mindent jól az ember.. Ezért is kell a vezetői kontroll, a vezetői kollektíva jó együttműködése. S én mindig egy jó vezető gárda támogató-, sóra építhettem. 'A döntései többségét azért úgy fogja föl az ember, hogy helyesek voltak és ismét úgy döntene — Sikerélmény? — Ez viszi előre a társadal­mat, az embert. Én pedig úgy érzem, részese voltam sikereink­nek. A legnagyobb az, hogy amiben szakembernek tudom magamat, abban igen nagy eredmények születtek Baranya megyében. Hársfai István Idilli téphet fi nagyközség Tortyogóról kap vizet Szentiőrinc ár egy negyedórája autózunk a nagyközségben — mindenütt aszfaltút, betonjárdák, s az úttest két oldalán, a takaros családi házak szomszédságában kétszintes, távolabb négyemeletes, kék színű panelek magasod­nak, Tavaly költözött ide 180 család. Nem messze ezektől az épületektől újabb panelházak épülnek — ezeket idén szeptemberben, októberben foglalhatja el a 120 tulajdonos. Az 1970-ben 4500 lakosú Szentlőrincen ma több, mint 7 ezren élnek, s az újabb be­költözésekkel az év végéig csaknem 7500-an Ipknak majd itt. A népesség ilyen ütemű gyarapodását nagymértékben segítette a lakásépítés -, a panelek mellett az V. ötéves tervidőszakban 150 családi ház építésére alkalmas telket értékesített a tanács’. A dina­mikus építkezéssel azonban együtt jártak és járnak olyan gondok, melyek megoldása el­odázhatatlan. Közülük legsür­getőbb az egyenletes ivóvíz- ellátás biztosítása. A nagyközségben meglévő 6 ivókút nem tudja kielégíteni a vízszükségleteket. Ezek napi 800 m3 vizet adnak, míg a községnek jelenleg 1000 m!-re volna szüksége. Ma már ott tartanak, hogy a többszintes épületek második emeletein alig, a harmadikakon pedig egy­általán nincs víz a csúcsfo­gyasztási időszakokban. A tar­tósan kevés víz akadálya len­ne a további építkezéseknek, illetve az itt lévő üzemek bő­vítésének, újabbak születésé­nek. Mivel az 1980-ban fúrt utolsó két kút bekapcsolása sem hozott jelentős változást — a szakemberek szerint a kör­nyék vízkészlete kevés s ezért háromszor ennyi kút fúrása sem jelentene több vizet - a» szentlőrinciek másként próbál­ják megkapni a kellő ivóvíz­mennyiséget. A Baranya megyei Tanács támogatásával megállapodtak a Baranya megyei és a Pécsi Vízművel, hogy a jövőben Tor- tyogó ad nekik napi 200 m! vizet. Az elmúlt év végén elké­szültek a tervek, s azóta a he­lyi tanács megállapodott a kivitelezőkkel is. A Baranya megyei Vízmű most június ele­jén kezdi a legmunka- és idő­igényesebb 500 m;i-es víztáro­Megnyílt a zágrábi 9. bányászati világkiállítás geofizikai csoportjának vezető­je „A bányászati és természeti rendszer együttműködése irá­nyításának egy új módja" cím­mel tartott tudományos elő­adást. A kongresszus után megnyílt bányászati világkiállításon a Mecseki Szénbányák húsz fővel vesz részt. Zágrábban bemutat­ják a tomográf modellt amely jól szemlélteti, folyamatában mutatja be a vállalatnál kifej­lesztett geofizikai mérő és irá­nyító rendszert. A makettet Kiss Csaba, a Mecseki Szénbányák kutatómérnöke tervezte. A bá­nyászküldöttség elsősorban arra keres választ, hogy a Budapes-. ti Nemzetközi Vásáron tapasz­taltak miben térnek e| a zág­rábi kiállításon bemutatott ter­mékektől, módszerektől. A világkiállításra a Bányásza­ti Aknamélyítők mecseki- körze­téből két fő, a Mecseki Ércbá­nyáktól ötven fő utazik. Kihasz. nálják azt a lehetőséget, hogy aránylaq közel rendezték a ki­állítást — tájékozódhatnak ar­ról, hogy merre tart a világjaá- nyaipari fejlődése. zó, vagyis a fogadóállomás építését. Ugyancsak ők vállal­ták a tortyogói telepet a víztá­rozóval összekötő 300 mm-es gerincvezeték megépítését, míg a Pécsi Vízmű az indítóállomás kialakítására vállalkozott. A jövő év júniusában elkészülő rendszer 30. millió forintba ke­rül. A tortyogói víz Szentlőrincre való eljuttatása egyben előfel­tétele annak a. másik „vizes” beruházásnak, amely szintén ez évben kezdődik a nagyközség­ben. A 6-os főút mentén lévő családi házas lakótelepet akar­ják bekapcsolni a községi víz­ellátási hálózatba. A jelenleg itt lévő 110 családi ház lakói kannákban hordják haza az ivóvizet. Való, hogy sok ház udvarán ott a kút, óm ezek vize csak mosásra, öntözésre jó, fogyasztásra alkalmatlan. A Baranya'megyei Vízmű őszre ígéri a kétmilliós költséggel ké­szülő 1.00 mm-es vezeték meg­építését. Ha lesz elegendő víz, máris tovább lehet lépni, s a tanács ősszel újabb 20-30 telket bo­csát áruba, illetve folytatják a többszintes épületek építését. Az OTP Baranya megyei Igaz­gatóságával már megállapod­tak újabb 120 lakás építésé­ről, melyeket 1983—84-ben szeretnének átadni. További 50 lakást pedig .1984—85-re vál­lalt a tanács költségvetési üze­me. Az építkezések, a lakosság számának egyenletes növeke­dése további feladatok telje­sítésére készteti a tanácsot. Gy őrvári Márk tanácselnök tá­jékoztatása szerint még ebben az évben bővítik a jelenleg 300 lakás fűtésére alkalmas hőközpontot és olajtüzelés he­lyett pakurára állnak át. A 7,5 millió forint értékű bővítés­sel jövőre 420 lakást fűtenek. Nagyrészt társadalmi munkával — két ütemben - többcélú ren­dezvénytermet létesítenek. A házasságkötő terem idén szep­temberben elkészül. A többszintes panelépületek földszintjén a közelmúltban adták át a könyvtárhelyiséget, nyáron nvit az áfész üveg-por­celán boltja, s már alakul az OTP új fiókja is. Elkezdték a Gyöngyvirág presszó és étte­rem bővítését és az év végén már több helyiségben fogad­ják a vendégeket. Ebben a tervidőszakban akarják bővíte­ni a gyermekintézményeiket is. Leghamarabb — jövőre - a bölcsőde tud majd több kis­gyermeket fogadni: a tervek szerint a jelenlegi 40 helyett 80 személyes lesz. Az iskolai tantermek száma néggyel, az óvodai csoportok ugyancsak néggyel bővülnek az 1984-es évben. T. É. HÉTVÉGE 3, / Új, négyemeletes házak épülne', a nagyközség keleti szélén Fotó: Läufer László „■Mindig egy jő vezető garda támogatására építhettem ” Ötvennégy ország es baranyai résztvevők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents