Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-30 / 177. szám

1982. június 30., szerda Dunántúlt napló 3 Munka­lehetőségek fiatalok számára Ormánság Mgtsz,- Sellye. Fel­vesz közgazdasági szakközépis­kolát végzett lányt pénzügyi előadónak. Továbbá mezőgaz­dasági szakközépiskolát vég­zett fiúkat és lányokat felvesz magtárosnak, inszeminátornak, növénytermesztőnek, tejkezelő­nek. Drávamenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, Sely- lye. Felvesz szakmunkásképzőt végzett fiúkat bádogos, tetőfe­dő, esztergályos, autószerelő, víz-, fűtésszerelőnek. - Kereset: 2400-4300 forint. Továbbtanu­lási lehetőség: Technikusmi­nősítő. Petőfi Mgtsz, Újpetre. Felvesz szakmunkásképzőt végzett fiú­kat, mezőgazdasági gépszere­lőt, hegesztőt, esztergályost, szerszámkészítőt, állategészség- órt, szarvasmarha-tenyésztőt, tej - házkezelőnek. Kereset 13 forin­tos órabér. Rákóczi Mgtsz, Vejti. Felvesz általános iskolát végzett fiúkat és lányokat növénytermesztés­hez, kereset 1500-2200 forint. Továbbtanulási lehetőség szak­munkásképző. Továbbá felvesz gimnáziumot végzett fiúkat és lányokat, könyvelő és raktáros adminisztrátori munkakörbe. Kereset: 2000—4000 forint. To­vábbtanulási lehetőség: szak- tanfolyamok, képesített köny­velői tanfolyam. Felvesz 5, szakmunkásképzőt végzett fiút növénytermesztési, állattenyész­tési brigádvezetőnek, gépészéti művezetőnek. Kereset: 3500- 4000 forint, továbbtanulási le­hetőség: technikusminősítő. Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat, Komló: felvesz általános iskolát végzett fiúkat és lányokat műhelyi betanított munkára, lakatos és forgácsoló­műhelyrészekbe, kereset 9 fo­rintos órabér, illetve 1800 fo­rint. Továbbá felvesz gimnáziu­mot végzett fiúkat és lányokat ugyancsak betanított munkára, kereset: 2100 forint, és felvesz szakközépiskolát végzett fiúkat esztergályos és lakatos szak­munkakörbe. Kereset: 2500 fo­rint. Hídépítő Vállalat, Komló. Felvesz szakmunkásképzőt vég­zett fiúkat lakatos, hegesztő, forgácsoló" munkára, kereset: 2500-4000 forint. DÉLKŐ, Komló: Felvesz ál­talános iskolát, illetve gimná­ziumot végzett fiúkat és lányo­kat műhelyi segédmunkásnak, szakmunkások kiszolgálására, betanított gépkezelőknek, anyagkiadónak, teljesítmény­jegyző szakmunkásnak. Kereset: 10—12, illetve 14—16 forintos órabér. Továbbtanulási lehető­ség a 18. életév betöltése után gépkezelő-tanfolyamok, esetleg főiskolai végzettség megszerzé­se. Komló városi Tanács V. B. Költségvetési Üzem: felvesz ál­talános iskolát végzett fiúkat és lányokat építőipari segéd­munkára. Kereset: 1800—2500 fori nt. Aruuizsg alat Fagyasztószekrények a háztartásban A több szabad idő kihaszná­lásához megfelelő tárgyi felté­telekre is szükség van. Hogy csak egy példát hozzunk: időt, pénzt, fáradtságot lehetne meg­takarítani az egyszerre nagy mennyiségben elkészített, majd ki porciózva a hűtőszekrényben lefagyasztott menükkel. így a munkából hazatérve, esténként csupán fel kellene melegíteni — az egyébként a házi konyha za. matát őrző — aznapi vacsgrát. A nyers húst is hónapokra előre megvásárolhatnánk; s a szezon után is volna gyümölcs a mély­hűtőben; s a kedvtelésből va­dászok, horgászok sem volná­nak gondban, ha bőséges a zsákmány. Hogy egyelőre miért fogal­mazhatunk csak feltételes mód­ban? A LEHEL fagyasztószek­rény típusait a gyár budapesti mintaboltjában is csak előjegy­zésre árusítják. Persze akinek van türelme s elég pénze, bizo­nyára érdeklődéssel forgatta a Nagyító áprilisi számában kö­zölt fagyasztótesztet, amelyben a háztartási fagyasztószekrényen kívül — a ma még nálunk a lakásban szokatlannak számító — fagyasztóládákat is összeha­sonlították. Ez utóbbi, meglehetősen nagy berendezések valóban nem il­lenek mondjuk egy lakótelepi lakás apró konyhájába, viszont annál nagyobb hasznot hajthat­nak vidéken, ahol a konyhában vagy a pincében bőven van hely. E két-ötszáz literes óriás­fagyasztók megőrizhetik a ház­táji kert gyümölcseit télire is. A háztartási fagyasztószekré­nyek közül nálunk mindössze két típus kapható. A H 60 F hatvan, a HB 125 FT pedig százhuszonöt literes változat. Egy, az NSZK-ban megjelenő magazin szerint a háztartásban személyenként legkevesebb öt- venliteres fagyasztótérre van szükség. Bár ez az adat — leg­alábbis hazai mércével mérve — túlzásnak tűnik, arra min­denesetre rámutat, hogy a ki­sebb LEHEL típus csak igen sze­rény igényeket elégíthet ki. így érdemes a csaknem há­romezer forintos plusz kiadást vállalni s inkább a 125 literes változat mellett dönteni, annál is inkább, mert a kisebb fa­gyasztó fajlagos, azaz egy liter űrtartalomra számolt villamos áram fogyasztása is meglepően nagy. Év végén ugyanis közel ugyanakkora villanyszámlára számíthatunk, mint a kétszer ak­kora űrtartalmú HB 125 FT ese­tén. A két szekrény fagyasztótel­jesítménye egyébként a hason­ló nyugati készülékekhez viszo­nyítva is jó, a „műszerfalaik­kal" azonban a hazai készülé­kek már kevésbé dicsekedhet­nek. A fagyasztószekrényekben ugyanis általában nagy értékű élelmiszert» tárolnak fagyasztva, a belső hőmérséklet emelkedé­se — ha nem veszik időben ész­re — komoly kárral járhat. Ezért TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK FORGALMA (ezer db) aztán külföldön a korszerű fa­gyasztószekrények, sőt a normál hűtőszekrények fagyasztóreke. szeinek hőmérsékletéről is kive­zetett hőmérő tájékoztat. A ha­zai készülékeken ilyet hiába ke­resnénk. A HB 125 FT-n ugyan — s ez sem rossz megoldás — a veszélyes túl melegedést, a fagyasztóüzemet és a hálózati feszültséget külön-külön izzó jel­zi, a H 60 F-en azonban a hő­fokszabályozó beállító gombján kívül semmilyen működtető vagy tájékoztató elem sincs. A fagyasztóládák közül a LE­HEL 200. 350 és 500 literes ta­gokból álló ZF sorozatát a MÜÁRT forgalmazza, a MIRKÖZ 200 és 300 literes MB típusjelű pultjait pedig a SKÁLA áruhá­zakban vásárolhatjuk meg. Mindkét típuscsaládot elsősor­ban a kereskedelem céljaira fejlesztették ki s ez sajnos az árakban is lemérhető. A kisebb, kétszázliteres fagyasztóládák árai 20 ezer forint körül mozog­nak, s ez majdnem két és fél­szerese a 125 literes háztartási fagyasztószekrényének. (Az is igaz ugyan, hogy a nagyobb ládák ára nem emelkedik az űr­tartalommal arányosan, az 500 literes készülék csak 25 száza­lékkal drágább, mint a 200 li­teres változat.) A ma már sok tekintetben kissé korszerűtlen ZF fagyasztó­pultokra — szemben az MB- ládókkai — a gyártó nem vál­lal a hűtőszekrényeknél szoká­sos garanciát. Azaz díjmente­sen csupán egy évig javítják, öt meghibásodás után sem cserélik a készüléket, s a javítás ide­jére sem biztosítanak pótfa­gyasztót. A fajlagos energiafelhaszná­lás adatai is elsősorban az MB típusjelű ládák mellett szólnak. Ha a két 200 literes fagyasztó- ládát hasonlítjuk össze, a MIR­KÖZ típus mellett döntve (75 filléres budapesti tarifát véve alapul) évente alig négyszáz fo. rinttai emelkedik a villanyszám­la; a ZF ládát használva viszont több mint kétszer annyit kell fi­zetni. Természetesen vidéken, ahol drágább a villamos áram, arányosan magasabb a különb­ség is. A tájékoztató jelzőlámpák vi­szont már inkább a ZF fagyasz­tóládák felé billentik a mérleg nyelvét. A LEHEL ládáiba ugyanis a fagyasztószekrények­hez hasonló jelzőizzók kerül­nek, így üzemzavar esetén ide­jekorán — még mielőtt a pult­ban tárolt tekintélyes mennyisé­gű fagyott élelmiszer felenged­ne s így tönkremenne — sze­relőt hívhatunk. Az MB típusú ládákon ezzel szemben csupán a hőfokszabályozó beállító­gombját találjuk. A LEHEL hűtőládák egyéb­ként jobban is záródnak, mint a MIRKÖZ-gyáftmányok. A ZF- pultokon ugyanis a fedelet egy rugós mechanizmus bármely helyzetben megtartja, zárva vi­szont hermetikusan a szekrény­testhez szorítja. Ehhez képest az MB-ládók egyszerű, levehető fe­delei meglehetősen primitív megoldásnak tűnnek. A ZF-pultok jó fedélkonstruk­ciója. így némileg kompenzálja a leolvasztásukkal járó kényel­metlenségeket. E különösen mély pultoknak ugyanis nehéz az aljára nyúlni, az olvadékvíz elvezetéséről pedig nem gon­doskodtak, ezért a leolvasztás után nem kis feladat a láda alján összegyűlt víz „kitunkolá- sa". A kellően tömör fedélzáró. dás következtében — mivel nem kerül „falslevegő” a készülékbe — a zúzmara és dérképződés is kisebb, ezért két-három leol­vasztás is megteszi. Kocsis Kristóf Nem népbetegség, de... tudoszures nem magánügy! A BCG-oltás nem ad életre szóló védettséget Végzetes hiba lenne azt hin­ni, hogy egyszer s mindenkor­ra legyőztük, a tyberkulózist. Igaz, ma már nem népbeteg­ség, de veszélye nem lebecsü­lendő. Különösen a fiatalok kö­rében a megbetegedések szá­ma nem csökken, s ha a tüdő­szűrés - az ernyőfényképezés és 9 tuberculin bőrpróba - el­marad, újabb fertőző gócok alakulhatnak ki. Nem véletlen tehát, hogy akár hatósági jogkörrel élve is, az Állami Közegészségügyi Jár­ványügyi Szolgálat nagyon ko­molyan veszi a kötelező szűrő- vizsgálaton való megjelenést. Ha valakik nemtörődömségből, esetleg lustaságból nem tesz­nek eleget a felszólításnak, amíg csak a saját egészségük­kel nem törődnek, addig ma­gánügy, de a fertőzés hordozói is egyben, s ez már a környe­zetükre is veszélyt jelent. Ez pedig közügy! (Sokan fizettek már eddig is szabálysértési bír­ságot a szűrővizsgálat elmu­lasztása miatt. Az effajta kö­zömbösség 1000 forintjába ke­rült valamennyiüknek.) Sajnos, rosszak az eddigi ta­pasztalatok. Bár a megjelölt időpontban, vagy az azt követő két héten belül mindenki ele­get tehet a kötelezettségének, a szűrésre idézett lakosságnak mintegy fele a tájékára sem megy a szűrőállomásnak. Több százezer forintot emészt fel csak a postaköltség az ismételt fel­szólítások következtében. Éven­te átlagosan 10—15 000 lakos­nak kell akár háromszor-ötször is idézést küldeni. Ez mérhetet­lenül megnöveli az adminiszt­rációs munkát, s ezt az ener­giát a vizsgálatok rovására kell felhasználni. Sokan abban a tévhitben él­nek, hogy kaptak már BCG vé­dőoltást, őket már nem érheti fertőzés. Ez korántsem igaz! A virulens tbc-baktérium okozta fertőzés ugyan valóban egy éle­ten át védettséget eredményez, de a BCG oltóanyag legyengí­tett baktériumokból készül, így néhány évvel a beadás után a hatása megszűnhet, a védett­ség „kialszik". Van még egy nyomós ok, amely miatt esetleg végzetes lehet a szűrővizsgálat mellőzé­se. Pécsett, á szennyvíztelep iszapjában találtak olyan bak­tériumot, amely, ha idejében nem mutatják ki a fertőzést, súlyosan károsíthatja a tüdőt. Ezek a baktériumok a levegő­ben is terjednek, fertőzhetnek, s a fertőzött személyek ezt to­vább is adhatják. Mindenesetre az tény, hogy a komolyabb veszélyek megelő­zésére az egészségügyi szolgá­lat megtesz minden tőle telhe­tőt. A fiatal lakosok számára kétévenként kötelező az ernyő­fénykép, és négyévenként a tu- berkulin szűrés. A 45 évesnél idősebb lakosspg részére az évenkénti tüdőszűrés kötelező. Ezen a héten Pécsett meg­kezdték a tuberkulin bőrpróba és az azt követő ernyőfénykép szűrést. Az idézéseket minden érdekelt megkapta, iá lenne, ha valamennyien komolyan vennék. Ha bárki egészsége, biztonsága érdekében szüksé­gesnek tartja, idézés nélkül is felkeresheti a tüdőszűrő állo­másokat. Kurucz Gyula Az alumínium nyersanyag, illetve félkész gyártmányok világpiaci ára csökken. Ezért a székesfehérvári Könnyűfémműben megváltoztatják a termékszerkeze­tet. Az idén már növekszik a munkaigényesebb, finomabb kidolgozású alu­minium termékek gyártása. Már megkezdte a munkát a japán gyártmányú alumíniumszalag-gyártá sor, és júliusban már dolgozik az eloxáló mű. A képen: Próbaüzem az alumyjpiumszalag-gyártó gépsoron. Ha a láb nem fér be az átlagméretbe... Kézzel készül a „gyári” cipő Extraméretes női és férficipők a Doktor Sándor utcai Kip-Kop cipőboltban Fotó: Proksza László Doktor Sándor utca, Pécs, Kip-kop bolt. Bármelyik nap lehetséges jelenet:- Uram, ön nagy lábon él! Az úrnak nevezett kamasz — tizenhat év, péklapátnyi kezek - sután pislog erre, mert ilyen­kor ugye, nem tudni, milyen az illő válasz. Áll tehát, egyik fél­lábáról a másikra, de akárme­lyikre nehezkedik, bizony mind­ahány 47-es méret. Haisinger Istvánné boltvezető ceruzával körülrajzolja a 47-es lábat, és kész az üzletkötés. A jelenet célja: itt, nem átlag lábú ve­vőknek méretre lehet cipót ren­delni. Nem átlag lábra, de átlag áron.- A Dunántúli Cipőkereske­delmi Vállalat, meg a Baranya megyei és a pécsi cipész ktsz- ek egyeztek meg, mert a túl kicsi vagy túl nagy lábra nem gyártanak kész cipőt, szandált. Most viszont mi itt a boltban méretet veszünk, előleg sem kell, s a két ktsz úgy számít, hogy 30 napon belül elkészíti a cipőket. Tucatnyi színben itt, a bőrminta is, lehet választani, a lényeg, hogy a gyári cipővel teljesen azonos szabásmintára veszünk csak fel rendelést. — Átlag méretű cipő átlag áron készül, mert az ipar sza­lagon gyártja. De a rendkívüli méret, ha kézzel csinálják meg, miért nem drágább? — Drágább! De a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat'fizeti a különbözetet. Például a 980 forintos gyári férfi bőr félcipő a ktsz-nél kéri munkával közel 2000 forintba kerül. Az árkülön­bözetet a vállalat a kockázati alapból fizeti, a vevő ugyan­annyiért kapja, mintha a kész cipőt vette volna meg. Pedig ez nem kockázat, ha­nem biztos ráfizetés. Nem sok cipőről van szó, szerencsére. Jó hónapja múlott, hogy eb­ben a Kip-kop üzletben elkezd­ték, s 4 pár férfi-, meg 33 pár női lábbelit rendeltek. Nőiből főként pici, 34-es méretet. Nézem az egyik kész félci­pőt, férfinak készült, fekete és felrémlik a régi látvány: a Vi­dám Színpad öltözőjében a drágaemlékű Salamon Béla bá­csi 47-es fekete box csónakja. Mert bizony az már most is a felső határ. Ű még megren­delhetné, mert e boltban 34-es, 35-ös, 41-es és — uram bocsa’ - 42-es női topánkát, férfinak 46-47-eset lehet rendelni. Aki­nek 48-as a lába, az tényleg elballaghat a csónakkereske­désbe. A többi jön, collstok, papír, „Tessék rálépni”, ceruza, „Szabad a kedves nevét!?" és kész! Most tehát igen nagy lábon járnak a nagylábúak, mert ál­lami vállalat fizeti a kézzel csi­nált cipő árának felét. Egy füst alatt levizsgáztatjuk a két ktsz-t is, vajon képes-e a gyárral azonos színvonalú lábbelit, 30 nap alatt elkészíteni — kézzel. Szóval, olyan lesz ez, mint a cipő, ha szorít, majd csak ki­tapossuk járhatóra. Földessy Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents