Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-04 / 151. szám
1982. június 4., péntek Dunántúli napló 3 Szigetvár város és járás az összevonás után Szeptember végén átadják Sxukszervezeti logok Közös célok — közös érdekek Az egységes pártirányítás kedvező feltételeket teremtett A Pórtélét áprilisi számában a városi-járási pártbizottságok munkamódszereiről jelent meg egy irás, mégpedig egy ta- >asztalatcsere jellegű tanácskozás esszenciájaként. Mint az -köz- udott, néhány város-járás pártirányitásának összevonására kezűt sor az ország több területén — megyénkben alig egy éve árnak hasonló cipőben Szigetváron is — a Politikai Bizottság Jöntése alapján. A kérdés: vajon hogyan sikerült az összevonás első esztendeje Szigetváron? A célokat — miszerint az új testületektől oz anyagi és szellemi erők jobb összefogását, hatékonyabb fel- használását várják — miként sikerült megvalósítani? Bevezetőként idézzünk egy gondolatot a Pártélet említett cikkéből, □ mely, mint összegezhető tapasztalat, Szigetvárra is érvényes. Az idézet így hangzik: „A tanácskozáson egyöntetű volt a vélemény, hogy nincs kész, kiforrott vezetési stílus, □ melyet minden megyében, illetve város és járás területén egyformán lehetne alkalmazni. Ezért keresni kell, bátran kísérletezni, kezdeményezni és változtatni is, ha valami a gyakorlatban nem válik be, vagy más területerr kedvezőbbek a tapasztalatok. A pártirányítás általános elvei nem változnak, de ezen belül bátran meg kell szabadulni korábbi megrögzött sablonoktól, a helytelen, az új követelményeknek már nem megfelelő gyakorlattól. Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy nem a puszta változtatás a cél, nem szükséges mindent átalakítani, a korábbi határozatokat átdolgozni vagy helyette újat hozni, ha azok még időt- állóak, megfelelőek." Mint azt Tettinger István, az MSZMP Szigetvár városi-járási Bizottságának első titkára említette, a város és a járás területén az egységes politikai irányítás kedvező feltételeket teremtett a politikai, társadalmi és gazdasági feladatok megvalósításához. Hiszen az összevonás legfőbb szándékaként fogalmazódott meg: a város és járás területén lévő erők koordinálása, egységesítése, racionálisabb felhasználása a jövő célja. Az első év eredménye tömören: csökkentek az áttételek az irányításban és ennek hatására javult a tartalmi munka. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1981-ben a legátfogóbb, döntésre érett kérdésekkel foglalkozott, így tárgyalták az ifjúsági szervezetben, az MHSZ-ben és az MSZBT-ben folyó munkát, foglalkoztak a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetével, az egészségügy helyzetével, a cigánylakosság gondjaival-örö- meivel, a tömegközlekedés kérdéseivel, s nyilvánvalóan az ötnapos munkahétre való átállás is központi kérdésként szerepelt a testületek munkájában. E munkákban megnövekedett a munkabizottságok szerepe — az összevonás következtében minőségileg jelentősen javult a testületek £s munkabizottságok összetétele —, véleményeikkel hozzájárultak a megalapozott döntések előkészítéséhez. A pártbizottság munkájának súlyponti kérdése 1981-ben a gazdaságszervező, irányító és ellenőrző feladatok voltak: a végrehajtó bizottság 15 alkalommal tárgyalt gazdaságpolitikai témát. össz-egészében megállapítható: a területen tevékenykedő valamennyi gazdasági egység eredményes évet zárt. Gondok mindössze az építési kapacitás hiánya miatt, a beruházási fronton jelentkeztek, mint például a Mecsek- tejné! vagy a szigetvári lakásépítéseknél. Általánosítható megállapítás: a területen tevékenykedő gazdasági egységek közti együttműködés lehetőségeit a jövőben jobban ki kell használni. A tervszerű, rendszeres propaganda és agitációs tevékenység eredményesen segítette a XII. kongresszus határozatainak folyamatos végrehajtását, a VI. ötéves terv célkitűzéseinek magyarázatát, a helyi feladatokra való mozgósítást, a párt tömegkapcsolatának erősítését. A propagandamunka nem szűkült le a pártoktatásra, jogpropaganda munkával és az egészséges életmódra való neveléssel bővült. Rendszeresek a pártnapok, a jó hangulatú várospolitikai fórumok, a falugyűlések. A pártbizottság összevonása következtében a korábban is városi és járási feladatokat ellátó állami és társadalmi szervek, tömegszervezetek, mozgalmak munkájának irányítása is egyszerűbb. Megszűnt a kétirányú koordináció, kétirányú beszámolási kötelezettség és a kettős képviselet; a vezetők munkaidejének egy része felszabadult. Az egységes irányító, segítő, koordináló munka következtében a városi tanács és a járási hivatal eqyüttmű- ködése szorosabbá vált, különösen a közös érdekeltségű területeken: az egészségügyi és munkaügyi irányításban, sportban. A jövő nagy feladata: a város- és községpolitikai célkitűzések jobb összehangolása. A pártbizottsághoz három közbeeső pártbizottság, 11 pártvezetőség és 26 pártalap- szervezet tartozik, közel 2500 kommunistával. Az egységes irányítást a rendszeres titkáriapparátusi értekezletek, beszámoltatások és a helyszíni segítségadások biztosították. E községi-üzemi pórtszervek és szervezetek helyzetét, feladatait alapvetően az összevonás nem változtatta meg. Az új irányítási forma azonban az eddigieknél jóval nagyobb önállóságot követel tőlük. Ezért a városi-járási bizottságnak a párt- határozatok végrehajtásának megszervezésébe és ellenőrzésébe az eddigieknél jobban be kell kapcsolnia a községi, az üzemi pártbizottságokat, pártvezetőségeket. S végezetül még egy dolgot érdemes megjegyezni: a pártmunka nagyobb fokú társadalmasítását, az aktivisták nagyobb számú bevonását, foglalkoztatását igényli az összevonás után kialakult helyzet. Ugyanis a terület megnőtt, az apparátusi létszám pedig — a korábbi két pártbizottságot figyelembe véve — csökkent. És persze a korábbi város-járás szemléleten is van szükség némi változtatásra: a két „tábort” egyesíteni kell. A közös érdek és célok ezt megkövetelik. Kozma Ferenc Beleszólás és ellenőrzés mint a szociális juttatásnál is ki kell kérni a szakszervezetek egyetértését. Ugyanez a jog érvényes a vállalati szociális tervek elfogadásáfa is. A szakszervezetek véleményezési joga gyakorlatilag azt jelenti, hogy az állami-gazdasági vezetés köteles a szakszervezetek véleményét is meghallgatni, mielőtt döntést hozna a dolgozók nagyobb csoportjait érintő munkajogi szabályok és a szakszervezettel együtt hozott intézkedések végrehajtásával kapcsolatban és sok más kérdésben. Természetesen a szakszervezetek bármilyen esetben megkérdezésük nélkül is véleményt mondhatnak, különböző kérdésekben, de ez már inkább a javaslattételi jog területére tartozik. Fontos tudnivaló, hogy az ál-' lami, gazdasági vezetés ilyenkor nem köteles ugyan a szak- szervezetek véleményét, javaslatát elfogadni, de azokra minden esetben írásbeli választ kell adni. Ez annál is fontosabb, mert ha a válasz nem kielégítő, és a szakszervezetek más intézkedései sem vezetnek eredményre, lehetőség van a vétójog gyakorlására. A véleményezési és javaslattételi jogkör természetesen nem jelenti azt, hogy a szakszervezeteknek át kellene vállalniuk a gazdasági vezetés hatáskörét; De megfontolt észrevételeikkel segíthetik a reálisabb döntések kialakítását, lehetővé válik, hogy a dolgozókat fokozott mértékben bekapcsolják a munkahelyi ügyék intézésébe. Ami a szakszervezetek ellenőrzési jogát illeti, itt elsősorban a dolgozó élet- és munkakörülményeire vonatkozó szabályok betartása kerül előtérbe. A szakszervezetek a termeléshez kapcsolódó ellenőrzési jogot önállóan gyakorolják, de ehhez a gazdasági vezetők minden esetben kötelesek segítséget adni, a szükséges feltételeket megteremteni, okmányokat, adatokat rendelkezésre bocsátani. Lényeges előírás, hogy a szakszervezeteknek módjuk van javaslatot tenni az ellenőrzés során észlelt hiányosságok kiküszöbölésére, sőt — ha szükségesnek látják — eljárást is kezdeményezhetnek a hiba elkövetőivel szemben a megfelelő hatóságoknál. Abban az esetben, ha a vállalat jogtalan anyagi előnyre tett szert, a szakszervezetek gazdasági- bírság kiszabását is indítványozhatják. A szakszervezeti jogok gyakorlása elválaszthatatlan az üzemi demokrácia fejlesztésétől. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége még 1977-ben együttes határozatot hozott az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről. Ez egyebek között előírja, hogy a vállalatoknál szervezett demokratikus fórumok megalakításának rendjét, működésének szabályait - természetesen a jogszabályok keretei között és a helyi körülmények figyelembevételével — a szakszervezet vállalati szervével egyetértésben, szervezeti és működési szabályzatban (ügyrendben) kell meghatározni; Ezeket a fórumokat az eléjük terjesztett kérdésekben véleményezési és javaslattételi jog, illetve bizonyos témakörökben az állásfoglalás, a döntés és az ellenőrzés joga illeti meg. így például a vállalati szakszervezeti tanács és a bizalmi testület együttes ülése állást foglal az évenkénti bér- fejlesztés felhasználásának főbb elveiről és arányairól, valamint a részesedési és a jóléti kulturális alap felosztásáról. Ezt a jogát gyakorolta a közelmúltban az Országos Bányagépgyártó Vállalat bizalmi testületé, amely nem fogadta el a gazdasági vezetés bérfejlesztési koncepcióját. Egyetértésének hiányában a vezér- igazgatónak új, immár két változatos javaslatot kellett előterjesztenie, míg létrejöhetett a szakszervezettel a megegyezés. Deák András Budapesten, a Kacsóh Pongrác úti felüljárón keresztül csatlakozik majd az M 3-as autópálya a Hungária kőrúthoz. Az ötszázhar- minchatmillió forintos beruházás fontos állomásához érkezett: befejeződtek a hídszerkezeti 'munkák. A tervek szerint az új felüljáró-rendszert szeptember végén adják át a közúti forgalomnak. Magyarországon a szakszervezetek jogköre az utóbbi években lényegesen tovább bővült. A Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményezésére 1976-ban a szakszervezetek egyetértési jogát —, amely korábban a dolgozók és egyes csoportjaik élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos kérdésekre vonatkozott — bizonyos esetekben kiterjesztették egyes személyekre is. fgy például azóta a személyi alapbérek megállapításánál, a miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésekre történő javaslatnál, a vállalati lakástámogatásnál, valüA Mecseki Szénbányák zobáki üzemében áprilisban ötletpályázatot hirdettek. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, nemcsak azok a javaslatok hasznosak, amelyek vállalati szinten újításnak elfogadhatók, hanem azok az ötletek is, amelyek „csak" üzemi szinten jelentősek. Ezek pedig figyelem, támogatás nélkül gyakran elsikkadnak. Jó néhány fizikai állományú dolgozót pedig az riasztott vissza újítási javaslat benyújtásától, hogy nem érezték magukat eléggé felkészültnek a megkövetelt műszaki leírások megalkotásához. — Alighogy elhatároztuk az ötlethónap meghirdetését, máris felvetődött, hogy egész évre érvényes ötletpályázatot kellene kiírni. Nem dicsekedhetünk azzal, hogy ez a forma igazán új és eredeti lenne, hiszen Zabákon 1979-ben már mi is próbálkoztunk vele. Akkor nem volt folytatása, mert bizony jó néhány kritikát kaptunk azé’t, hogy az 50-es évek elején bevett formát elevenítettük fel - mondja Szakmáry Attila, az üzem fejlesztési főmérnökhelyettese. — Az ötletpályázat meghirdetésének egyik alapvető feltétele volt, hogy üzemünkben nemrégiben megalakult a fiatal műszakiak tanácsa - veszi át a szót Vass Dénes, az üzem műszaki fejlesztési és szervezési csoportjának fiatal vezetője. — Az újítóknak az okozza a legtöbb elkedvetlenítő keserűséget, hogy a javaslatok elbírálása hosszadalmas. A fiatal műszakiak tanácsa elvállalta a pályázatra beküldött ötletek előzetes elbírálását, döntésre előkészítését. A pályázat kiírása szerint a benyújtott, vagy egyszerűen leírt ötleteket hetenként értékeljük és rögtön jutalmazzuk is. Minden hétfőn az üzemi apparátusi értekezleten a gazdaságvezetők, valamint a pártszervezet-, KISZ-vezetők közösen döntenek arról, hogy melyik ötletet díjazzák 100-tól 1000 forintig terjedő jutalommal. A díjat már a következő nap fel lehet venni, és nem a pénztárnál, hanem a műszaki fejlesztési csoport irodájában. Ezt a formát is fontosnak tartjuk; nem válik személytelenné a jutalmazás és a fejlesztéssel foglalkozó szakemberek közvetlen kapcsolatba kerülnek az újítókkal, az ötletadókkal. A statisztikai adatok az ötletpályázat sikerét bizonyítják. Már az első héten 47 ötlet érkezett, négy hét alatt összesen 144, és ebből 111 volt díjazásra érdemes. Jó néhány újítást is beadtak és az ötletként beküldött javaslatok között is szép számmal akadt olyan, mely újítási értékűnek bizonyult. Az ötletpályázat életrevalóságát különösen aláhúzza néhány adat: idén Zobákon az első negyedévben 8 újítást adtak be, az ötletpályázat első hetében 11 -et, négy hét után pedig 37-re emelkedett az újítási javaslatok száma. Mi a siker titka? Szakmáry Attila és Vass Dénes szerint elsősorban a pályázati forma rugalmassága; az ötletet benyújtó egy hét máivá már megtudja, mit ér a javaslata, és a ju- tclom kifizetésére sem kell várni. De nem szabad elfeledkezni az ötletpályázat jól szervezett, mozgósító erejű propagandájáról sem. — A jutalom összege egyébként nem túl magas, hiszen nincs rá külön keretünk, csak a már meglévő jutalmazási keretből lehet lecsípni erre a célra bizonyos összegeket — mondja Szakmáry Attila. Vass Dénes adatokkal is szolgál: — Négy hét alatt összesen 36 500 forint jutalmat fizettünk ki. Az első hét után kialakult egy olyan gyakorlat, hogy hetente egy darab 1000 forintos fődíjat adunk ki. Az év legjobb ötletének beküldője viszont 10 000 forintos jutalmat kap. Az igazi vonzerő talán mégsem ez, hanem az új forma. Az elmúlt hetek alatt nagyon sokan jöttek be a műszaki fejlesztési csoport irodájába érdeklődni, hogy igaz-e ez a pályázati kiírás, és, ha igen, akkor nekik is volna néhány ötletük. Sokaknak segítettünk megfogalmazni a javaslatot és az ötlet bevezetésének felelősét általában név szerint jelöljük ki. Az eddig benyújtott ötletek közül jó néhány meg is valósult már (volt, amelyik két nap alatt), és ez is az újítók kedvét növeli, övendetes tény, hogy az ötletek benyújtói között egyre több a fizikai állományú dolgozó, a műszakiak mellett részarányuk megközelíti a 40 százalékot. Régi igazság; egy jó ötlet újabb ötleteket szül. így van ez a zobáki pályázat esetében is. Szakmáry Attila fejlesztési főmérnökhelyettes, aki egyébként maga is gyakorló újító, már a mozgalom erősítésének, fejlesztésének további lépéseiről beszél: — Az ötletpályázattal remélhetőleg sikerült leküzdenünk az újítómozgalom legveszélyesebb betegségét, a hosszú, bürokratikus ügyintézést. A másik gond, hogy még a sikeres újításokat is csak nagyon szűk körben hasznosítják, annyira erősek a vállalati vagy éppen az üzemi korlátok. A Mecseki Szénbányák sem kivétel ez alól. Az újításokat vállalati szinten bírálják eb s ezért, vagy talán éppen ennek ellenére, egyik üzemben alig-alig tudnak arról, hogy egy másikban milyen újítási tevékenység folyik» A szénbányák komlói üzemei most ezen a területen is az együttműködés-szerződés keretében megpróbálnak összefogni és kialakítani a kölcsönös tájékoztatás rendszerét. A mi ötletpályázatunk tapasztalataival már megismerkedhettek a Kossuth- bánvaüzemiek. Most egy vándorfüzet kiadását tervezzük, amelyben a pályázatok, díjazott ötletek rövid leírása szerepelne, és ezt a füzetet rendszeresen elküldjük a többi üzembe. Persze, ehhez hasonló tájékoztatást szeretnénk kapni telük is. Felvetődött az évenkénti üzemi újítási kiállítás terve is. Biztos vagyok benne, hogy ez a jelentős erkölcsi elismerés, illetve tájékoztatási forma tovább lendíti az újítási mozgalmat Zobákon. Dunai Imre iiiÍÍÍÍÍÍÍIÍP«ft harminchét újítás Ötletpályázat Zobákon Szakmáry Attila A komlói bányaüzemek kölcsönösen tájékoztatják egymást Vass Dénes
