Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-29 / 176. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt naniö XXXIX. évfolyam, 176. szám 1982. június 29., kedd Ara: 1,40 FI Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Hírnév, pénz, siker (S. oldal) _ ♦ A mundial hírei (8. oldal) Agrárkutatások sikere Ba­ranyában (3. oldal) A turizmus Haszna Zavarok voltak az áranellátásban és a közlekedésben Váratlan akadály állította meg a Balatonról hazatérőket vasárnap délután Kadarkút bejáratánál. A Somogybán tomboló vihar a gigei útra döntött egy jól megtermett nyárfát. A „fogságba" került autókat végül egy motorosfűrész segítségével szabadították ki. Károkat okozott az orkán erejű szél \/asárnap hazánk fölött erős hidegfront vonult át nagy se- * bességgel keleti irányba, ami Észak- és Közép-Dunántúlon helyenként felhőszakadással, zivatarral, erős villámlással és or­kánerejű széllel párosult. A hidegfrontot megelőző első hullám délelőtt tíz és tizenegy óra között érte el Baranyát gyenge esővel, majd délután öt órára több mint nyolcvan kilométer/óra erejű szélvihar söpört végig a megyén, jelentős károkat okozva. A z országgyűlés nyári ülés­szakán a belkereskedel­mi miniszter expozéjá­ban kitért az idegenforgalom alakulására. Szavaiból kitűnt, hogy néhány éve kedvező for­dulatot vett a Magyarországra irányuló turizmus. Míg koráb­ban igen sok vendéget fogad­tunk viszonylag kevés haszon­nal, újabban arra törekszünk, hogy a turizmus minél jelentő­sebb gazdasági eredménnyel járjon. A vendégfogadás rossz érte­lemben vett rekordéve 1978 volt, amikor kereken 17 millió külföldi lépte át határainkat. Bár nemzeti büszkeségünknek hízelgett ez a nagy érdeklődés, rá kellett jönnünk, hogy nem jó úton járunk. A főszezonban tö­megesen érkező vendégeket nem tudtuk megfelelően elhe­lyezni: kialakultak a vadkem­pingek, százezrek vertek sátrat közművek nélküli területeken. Az üdülőhelyeken, elsősorban a Balatonnál elviselhetetlen volt a zsúfoltság, vagyis olyan álla­potok alakultak ki, amelyek ke­véssé alkalmasak az üdülésre, a pihenésre. Ráadásul ebből a vendégfor­galomból az állam viszonylag igen csekély bevételhez jutott. Egyrészt azért, mert a turisták jószerivel csak éjszakáztak és étkeztek az országban, tehát alig vettek igénybe egyéb tu­risztikai szolgáltatásokat. Más­részt többségüknek csak ma­gánházaknál, magánnyaralók­ban jutott hely, és a szállás­adók jó része nem fizetett adót. Miért jött mégis, a zsúfolt­ság ellenére oly sok nyugati turista hozzánk nyaralni? Azért, mert nálunk meglehetősen ol­csón lehetett lakni, étkezni, szórakozni. Nem csupán az ala­csony árak miatt, hanem azért is, mert a turisták sokkal elő­nyösebben válthatták be valu­tájukat - igaz, illegálisan - magánszemélyeknél, mint a bankban. Ez egyúttal azt ered­ményezte, hogy az állam a hetvenes évek tömeges turiz­musából viszonylag szerény be­vételhez jutott. A fordulat, amire a belkeres­kedelmi miniszter expozéjában is utalt, a hivatalos valuta- és devizaárfolyamok módosításá­val kezdődött. Az árfolyamokat az állam fokozatosan úgy ala­kította, hogy ma már a turis­táknak nem' érdemes az illegá­lis utat választaniuk: valutá­jukért reális forintösszeget kap­nak a hivatalos pénzváltóhe­lyeken. Az árfolyamok módosítása csak egy volt a „minőségi tu­rizmus” érdekében hozott intéz­kedések közül. Mert közben nagy tempóban épültek szállo­dák, motelek, fogadók, kempin­gek, strandok, sportpályák és egyéb, a hazai és a külföldi turisták szórakoztatására, spor­tolására alkalmas intézmények. Ugyanebben az időszakban adott az állam nagyobb lehető­séget magánszemélyeknek arra, hogy panziót, kempinget léte­sítsenek, üzletet, vendéglőt, nyissanak, ami egyúttal növel­te az ország fogadóképességét és az állam bevételeit is.- Árstatisztikákból kitűnik, hogy korábban a külföldről Magyar- országra érkezetteknek csak egy része volt turista, vagyis 24 óránál többet tartózkodott ha­tárainkon belül. 1978-ban pél­dául 17 millió beutazót regiszt­ráltak, ám közülük mintegy hét- millióan még aznap elhagyták az országot. A sietős vendégek egy része átutazóban volt, többsége azonban csak bevá­sárolni jött. Ez az úgynevezett bevásárló turizmus — részben a mesterségesen alacsonyan tar­tott élelmiszerárak miatt - szintén nem kedvezett népgaz­daságunknak: ezért is szigorí­tották meg a vámszabályokat. Bár ezek az intézkedések 1979 óta csak fokozatosan tör­téntek, hatásukat már jelzik a statisztikák. 1981-ben csak 14,8 millió beutazást regisztráltak, de a turisták — tehát a 24 órán túl tartózkodók - száma nem­hogy visszaesett volna, hanem nőtt mintegy félmillióval. A ven­dégéjszakák száma az 1978-as 61 millióról tavalyra 73,6 millió­ra emelkedett, azaz egy turista átlagosan a korábbi 6 helyett 7 napot tartózkodott hazánk­ban. Nyilván, mert jobban érezte magát, több lehetőséget talált üdülésre, szórakozásra, ismeretszerzésre. Nőtt azoknak az aránya is, akik kereskedelmi szálláshelyen - szállodában, kempingben, motelben, turistaházban, kollé­giumban, illetve adófizető ma­gánszemélynél — éjszakáztak, bár a másutt megszállók ará­nya még 1981-ben is igen ma­gas, mintegy 65 százalék volt. A minőségi fordulat a leg- pregnánsabban az ország de­vizabevételeinek alakulásán mérhető. Míg 1978-ban a 17 millió beutazó mellett 7,8 mil­liárd forint volt a bevétel, ad­dig 1981-ben a 14,8 millió kül­földi látogatásából kereken kétszer annyi, 14,1 milliárd fo­rintnak megfelelő devizabevé­telt könyvelhettünk el. Ezen be­lül a rubel elszámolású bevé­telek 5,8 milliárdról 7,1 milliárd forintra nőttek, s ennél sokkal nagyobb arányban emelkedtek a tőkés idegenforgalomból származó dollár-bevételek; fo­rintra átszámítva az 1978. évi 1,9 milliárdról 6,2 milliárdra. A z idei előszezoni adatok további javulást mutat­nak. Az év első négy hó­napjában a tőkés országokból érkezettek vendégéjszakáinak száma 16 százalékkal, a bevétel pedig 79 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos idősza­két. A négy hónap alatt kere­ken 50 millió dollár bevétel származott a tőkés idegenfor­galomból. Ez a bevétel tulajdonképpen export, ráadásul az idegenfor­galmi devizakitermelés gazda­ságosabb, mint az áruexport. Az idegenforgalmi tevékenység csak minimális importot igé­nyel, ugyanakkor a turizmus ke­retében értékesíteni tudunk olyan árukat és szolgáltatáso­kat, sőt, földrajzi, természeti és egyéb adottságokat, amelyeket nehezen, illetve egyáltalán nem lehet exportálni. Gál Zsuzsa Az Országos Meteorológiai Szolgálat pogányi állomásának vezetője, Ferenczi Sándor el­mondta, hogy a maximum va­sárnap délután két órakor 28,5 Celsius-fok volt, majd este nyolc órára 16,8 fokra esett vissza a hőmérséklet. A pogá­ny! állomáson háromnegyed hatkor 88 kilométeres volt a legerősebb széllökés, ami este nyolc órára hagyott alább. Szentiványi Miklós, a Baranya megyei Rakétás Jégelháritó egység beavatkozásvezetője el­mondta, hogy szerencsére nem alakult ki a térségben „jégfel­hő", így a rakétákat nem kel­lett elindítani? A tűzoltóságnak viszont bő­ven akadt dolga: Antalovics Béla törzsőrmestertől, a me­gyei ügyelet vezetőjétől tudjuk, hogy sok gondot okozott a köz­lekedésben az utakra zuhant fa Szigetváron, Komlón, Kétúj- falun, a kaposvári főúton, va­lamint Pécsett. A megyeszék­helyen fa dőlt az úttestre a Zrínyi, a Felsővámház, az Ár­nyas úton, az István téren de- rékbatört platán állta útját az autósoknak, a 39-es dandár úton az egyik épülethez rögzített épí­tőipari felvonó csúszott meg, a Báthory utcában berogyott a pince teteje, a ráesett fától. Az újmecsekaljai Volán-pá­lyaudvaron a viharos erejű szél letépte az autóbuszváró mű­anyagfedelét, nem kis gondot okozva az autóvezetőknek. Al­bert Ferenc, a Volán 12. sz. Vállalatának igazgatóhelyette­se elmondta, hogy a helyreál­lítási munkákat rövid időn be­lül megkezdik. Sok bejelentés érkezett, az Állami Biztosító Baranya me­gyei Igazgatóságához, valamint a pécsi fiókhoz is. Németh Ist­vánná kárrendező több mint száz esetről tett említést, de biztosak abban, hogy az ab­laktörések és a tetőkár-beje- lentések száma jóval több lesz. Homik Tiborral, a Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vál­lalat köztisztasági üzemvezető­jével a Kénes úton találkoz­tunk. Mint említette, a hétfő reggeli órákban negyven alkal­mi és harminc köztisztasági al­kalmazott kezdte meg a pécsi utcák megtisztítását a letört ágaktól és egyéb hulladékok­tól. A Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalatnál is szinte meg­állás nélkül csöngött a tele­fon. Piszter Valéria, a park- fenntartási üzem vezetője sze­rint a károk nagysága még nem összegezhető, embereik kora reggel kezdték a bejelen­tések alapján a fatörzsek fel- fűrészelését, elszállítását. így többek között a 400 ágyas kli­nika parkjában, az orfűi sport­táborban, valamint Pécsett, a kesztyűgyári óvodánál, a Bu- zsáki Imre úton és a Táncsics Mihály utcában. A MÁV-tól kapott informá­ció szerint a Pécsi Vasútigaz- gatóság területén egyetlen vo­nat, a nagykanizsai késett hu­szonöt percet amiatt, mert Mecsekalja és Pécs között egy fa zárta el a pályatestet. A telefonszolgáltatásban kü­lönösebb zavarokat nem oko­zott a vihar, annál inkább az áramellátásban. A DÉDÁSZ központi diszpécserszolgálata jelentette, hogy a pécsi, a nagykanizsai, a kaposvári és a szigetvári üzemigazgatóságok területén 23 húsz kilovoltos táv­vezeték hibásodott meg, veze-, tékek szakadtak le, oszlopok törtek, szigetelők sérültek. Több mint hetven ügyeletes villany- szerelő dolgozott a hiba elhá­rításán, délután öt órától va­sárnap éjfélig az igazgatóság területén. A legnagyobb üzem­zavar Dombóváron volt: a vá­ros egy részén hat órán át szünetelt a villamosóram-szol- gáltatás. Amíg a KPM Baranya me­gyei Igazgatóságára mindösz- sze egy bejelentés érkezett Gyódról — az útra dőlt fát rö­vid időn belül eltávolították —, addig Somogy megyében még tegnap is folyt a KPM-hez tar­tozó utak rendbetétele. A Ba­latonról hazatérő baranyaiak­nak több helyen kényszerpihe­nőt kellett tartani. Ma kezdődnek Genfben a SALART- tárgyalások Hadászati egyensúly-képletek és kemény tárgyalási pozíciók szembesítése, remények és meg­győződések hangoztatása jegyé­ben készül Genf az újabb szov­jet—amerikai tárgyalásforduló­ra, amely kedden kezdődik .— nagyköveti szinten — a két fél hadászati fegyvereinek korláto­zásáról és csökkentéséről. Az amerikai küldöttségvezetö, aki szombaton érkezett, repülő­téri nyilatkozatában „jó, ki­egyensúlyozott” javaslatnak ne­vezte azt a tervet, amelyet szov­jet részről az egyoldalú előny- szerzés leplezetlen kísérletének neveztek. Edward Rowny „á leg­inkább destabilizáló fegyver- rendszerek lényeges és ellen­őrizhető csökkentését" szorgal­mazta, támogatva Regannek azt a nézetét, hogy stabilizálóak azok a fegyverrendszerek, ame­lyekkel az Eqyesült Államok ren­delkezik fölénnyel, és destabili­zálóok azok, amelyek vonalán szovjet fölény mutatkozik. Három támadó fegyverrend­szerről, a szárazföldi interkon­tinentális ballisztikus rakétákról a tengeralattjáró-fedélzeti bal­lisztikus rakétákról és a hadá­szati bombázókról kell a két nagyhatalomnak tárgyalnia, mi­után a SALT—II., amely nem­csak korlátozta, hanem csökken­tette volna is ezeket a fegyver- rendszereket, Washington „meg­fontolt szeszélyéből" ratifikálat- lan maradt és .nem lépett ha­tályba. Genfben a SALT-küldöttségék 1979. június 14-én tartották 294., vagyis utolsó ülésüket, mi­előtt aláírásra átküldték volna Bécsbe a hét év munkájával készült SALT—II.-megállapodá­sokat. Viktor Karpov nagykövet, aki annak idején vezette a szov­jet küldöttséget, most ugyan­ilyen minőségben érkezett a svájci konferenciavárosba. Az új tárgyalásokra vonatkozó szovjet—amerikai megállapodás­korlátozásról és csökkentésről szól, amit a SALART betűszó tükröz (Strategic Arms Limi­tation And Reduction Talks). Ha a SALT—II. hatályba lépett volna, most SALT—lll-ról beszél­hetnénk, mivel a „korlátozás” szó szerepeltetése az elnevezés­ben egyáltalán nem jelentette a csökkentés kizárását. Salamon Gyula A komlói Sallai utca lakóházainak homlokzatát újítják fel a komlói Városgazdálkodási Vállalat szakemberei. Az itt levő lakásokat már korábban korszerűsítették, s az év végéig befejezik az utca lakóházainak külső csinosítását.

Next

/
Thumbnails
Contents