Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-27 / 174. szám

1982. június 27., vasárnap Dunántúlt napló 3 Jó ötlet az Ötlet F iatal újságírók vál­lalkozásaként új, fő­ként fiataloknak szó­ló gazdaságpolitikai heti­lapot indított a KISZ KB ötlet címmel, amelynek el­ső száma mintegy 40 ezer példányban kedden kerül az utcára. A lap főszer­kesztője Erdős Ákos, aki az elmúlt esztendőben még a Dunántúli Napló munka­társa volt. Más ismerőssel is találkozhatunk azonban az újságban: a lap egyik állandó rovatát Vitray Ta­más vezeti, ő vállalkozott arra, hogy válaszol, segít az újsághoz levélben for­duló olvasóknak. Kétségkívül jó ötlet az ötlet, hiszen mint a szer­kesztők megfogalmazták, megkísérlik az alkotó, a vállalkozó kedvű fiatalokat a legfontosabb gazdaság- politikai kérdésekben ori­entálni, informálni, szeret­nék őket mozgósítani, mun­kájukhoz szervezési segít­séget, minden tevékenysé­gükhöz szolgáltatást nyúj­tani. A lap első számá­nak egyharmadnyi része például az energiatakaré­kossággal, fiatalok az energiatakarékossággal kapcsolatos ötleteivel, ta­lálmányaival foglalkozik. Bizonyára nagy érdek­lődésre tarthat számot az „ötlettár" rovat, amelyben azokat az alkotásokat, ta­lálmányokat szeretnék be­mutatni, amelyeket elfo­gadtak, szabadalmaztak, de mégsem sikerült köz­hasznúvá tenni, amelyek valahol elsikkadtak a bü­rokrácia, a bűnös érdekte­lenség zsákutcáiban. Ugyancsak jó kezdeménye­zés a „kiskutatások” rovat, amelyben érdekes, ám rit­kán hasznosuló szellemi al­kotásoknak, a tudományos diákköri dolgozatoknak, doktori disszertációknak, diplomamunkáknak biztosí­tanak nyilvánosságot. A „start" a pályakezdő fiatalok gondjait kívánja enyhíteni, az egyén és társadalmi igény ellent­mondásait igyekszik mind­két fél javára megoldani. Talán a lap egyik leg­sikeresebb rovata lehet a jövőben az új vállalkozá­sok népszerűsítése. Az öt­let szerkesztősége számító­gépen tartja naprakészen nyilván mindazokat a kis­vállalkozásokat, amelyeket 1982 elejétől indítottak. A cégbejegyzések között tal­lózva hétről hétre ismerte­tik az olvasókkal a legjel­legzetesebb új vállalkozá­sokat. Az első számban például azokat mutatják be, amelyek tevékenységi körüknél fogva az első szám központi témájához, az energiagazdálkodáshoz kapcsolódnak. Ugyanakkor ajánlatokat is adnak, hogy milyen területeken lenne létjogosultsága egyéni kez­deményezéseknek. Ezúttal speciális alkatrészek, kézi- szerszámok gyártására, fémhulladékok szétváloga­tására, újbóli feldolgozá­sára látja érdemesnek az ötlet új vállalkozások lét­rehozását. Az új újság szerkesztői­nek kitűnő ötlete volt, hogy tudósokból, munkásfiata­lokból, nagyüzemek vezér- igazgatóiból, ifjú feltalá­lókból, politikusokból ta­nácsadó testületet hozott létre, amely már az első szám szerkesztésében is ak­tívan részt vett. L. I. Lakótelepeket tervez Algériának a Dél-dunántúli Tervező Vállalat A KÖZTI nyomdokain gyors siker a piacon Önálló tervajánlat kertes családi házakra Ónálló tervjavaslatokkal a tarsolyban Algériában járt a Dél­dunántúli Tervező Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, építészter­vezője és exportfőmérnöke. Újabb jelentős állomás azon a rövid úton, mely a pécsi tervezőket egyik évről a másikra kiléptette a világpiacra. Tavaly még egy árva cent bevételük nem volt, az idén viszont már algériai tervezéseik eredményeként éves árbe­vételük 10—12 százaléka kemény valutában folyik be. Megerősítik a sellyei vonalat Vasútfelújítás Baranyában A pécsiek a budapesti Köz­épülettervező Vállalat nyomdo­kain és segítségével jutottak el Algériába, a KÖZTI ugyanis már két évtizede bent van a piacon, lakásokat, kórházakat, iskolákat, stadionokat és sok minden mást tervezett, bizalmat és megfelelő hírnevet szerzett az észak-afrikai országban. Az elmúlt év derekán a budapesti és a pécsi vállalat együttmű­ködési szerződést kötött. Ezt kö­vetően Pécsett még többen és szorgalmasabban tanulták a francia nyelvet s összeverbuváló­dott — területfejlesztő, város- rendező, iparfejlesztő, mélyépí­tő és más szakemberekből — egy olyan kis együttes, mely komplex feladatok elvégzésére képes Algériában. Az első megbízás a múlt év novemberében érkezett egy 980 lakásos, alagútzsalus technoló­giával felépítendő lakótelep ki­viteli terveinek elkészítésére Annaba városának. A terveket a KÖZTI-vel, felhasználva a buda­pestiek tapasztalatait, helyi is­mereteit, elkészítették és feb­ruár végén szállították. Ezt kö­vetően részt vettek egy 3000 la­kásos, Sidi-Abmarban alagút­zsalus technológiával felépíten­dő lakótelep előterveinek készí­tésében. A következő megbí­zás Souk-Ahrasban egy 1700 lakásos lakóterület kiviteli ter­veinek elkészítése, ezt augusz­tus végéig kell átadni az algé- riaknak. Valamennyi lakást a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat építi majd meg, már vonulnak a területre. Ezek után vállalkoztak aztán a pécsiek, hogy önálló ajánla­tokkal is előállnak. Fejlődnek az algériai falvak, a tervezők a falvak arculatának kialakítá­sában vállalnak szerepet. A he­lyi adottságokat figyelembe vé­ve, tízféle kertes családi ház ter­veit készítették el és mutatták most be Algériában Az aján­lat tetszett, mindazonáltal a partnerek kérték, a terveket egészítsék ki gazdaságossági számításokkal. Ezt a pécsiek egy hónapon belül elkészítik. Az ajánlatok üzlettel kecseg­tetnek. Persze, szó sincs arról, hogy a Dél-dunántúli Tervező Vál­lalat önállósítani akarná magát az algériai piacon, ezzel össze­függésben Major Béla irodave­zető a közös fellépést, a ma­gyar vállalatok példás együtt­működését hangsúlyozza. A ter­vezők kezet nyújtottak egymás­nak, tíz vállalat együttműködé­si szerződést kötött, melynek ér­telmében a fejlődő országokban egymásnak nem támasztanak versenyt, nem külön-külön, ha­nem együttesen lépnek fel, egy­mást kiegészítve, segítve, a ta­pasztalatokat átadva, amivel a szellemi kapacitás megsokszo­rozódik. Az együttműködés meg­nyilvánul abban is, hogyha va­lamelyikük üzletet lót — jóllehet a kérdéses munka nem profil­jába tartozik —, jelzi, új pi­acot, megbízást szerez a töb­bieknek. Két kérdés ezek után: milyen lehetőségei vannak a magyar szellemi exportnak a fejlődő országokban, mit jelent a Dél­dunántúli Tervező Vállalatnak az algériai tervezés? A fejlődő országokban a lakáshelyzet köz­tudottan rossz, a kormányok erőfeszítéseket tesznek, dehát a lakásépítés üteme nem tud lépést tartani a népszaporulat­tal. Óriásiak a feladatok, ter­vezésben és építésben egyaránt. Piac tehát van, viszont ezen a piacon nem csak mi vagyunk ott, hanem sokan mások a vi­lágból. Következésképp óriási a verseny a megbízásokért. Eb­ben a helyzetben mindeneset­re bíztató, hogy a pécsiek a KÖZTI nyomdokain ilyen gyor­san előrementek. Az út persze nem sétakocsi­kázás volt, az algériai megbí­zások teljesen új feladatok elé állították a pécsi tervezőket. Mindenekelőtt el kellett sajá­títaniuk a francia szabványokat — Algériában a francia építé­szeti előírások érvényesek. Ter­mészetszerűleg messzemenően figyelembe kellett venniük a helyi sajátosságokat, márpedig az ottani körülmények merőben masabbak a mieinknél. Hogy mást ne mondjunk, egyszerűen, könnyen szerelhető, különösebb szakértelmet nem igénylő házak tervezése jöhetett csak szóba. A vállalatnak pénzügyi gaz­dálkodásában is új körülmény­nyel kell számolnia. Jó üzlet a szellemi export, a bevétel ke­mény valutában folyik be, de a pénz az idehaza szokásosnál valamivel hosszabb idő után érkezik. Ezt a kezdeti időt úgy­mond át kell vészelni, ponto­sabban áthidalni, később a bevételek már folyamatosan ér­keznek. A feladatot, esetleges nehézségeivel együtt a pécsi tervezők végül is vállalták, s ringben vannak az újabb és újabb megbízások elnyeréséért. Miklósvári Zoltán A pesti gyorsról Szentlőrin- cen egy dízelmozdonyra szél­iünk át. így azt a másfél—két kilométert sem . kell gyalog megtenni Sellye felé. Szakács István pályafenntartási vezető­mérnök kalauzol a vágányzár­ban folyó vasútépítési munkák helyszínére. Tőlünk jobbra az ideiglenes sínpár-depón pályamunkások portáldaruk segítségével éppen leemelnek egy vágánymezőt.- Itt készítjük elő a fővonal­ról lecserélt, de ezen a vona­lon még használható 24* m hosszú vágánymezöket - ma­gyarázza a vezetőmérnök. — ügyes kisgépek segítik ezt a munkát: talpfafúróval, motoros csavarozóval, sínfűrészgéppel javítjuk ki a hibákat, hogy az „előregyártott” vágányelemek kifogástalan állapotban kerül­jenek végleges helyükre. Közel 130 mezőt munkáltunk meg. Különmozdonyunk kocogva halad a még- kissé girbe-gör- be, kiszabályozatlan pályán. A zúzott kő sincs még elterítve, beágyazva. Néhány perc múl­va egy vonatot fedezek föl magunk előtt, a fektetőszerel­vényt. Az oldal nélküli pőreko­csikon sorakozó vágányelemek görgőkön továbbíthatók a vo­nat elején működő célgéphez. Itt vége a vasútnak. Ameddig ellátunk, csak a simára tömö­rített alsó ágyazat és a sür­gönyoszlopok mutatják, hogy pár hete itt döcögött a sellyei vicinális. A napbarnította pá­lyamunkások között egy asz- szony ténykedik, Bazsánt . Mi- hályné vonalkezelő, a munkák irányítója. Figyelmeztet, álljunk félre, mert a Platov daru út­jában vagyunk. Ez a szovjet gyártmányú szerkezet végzi el a vasútépí­tés nehezét. Hátranyúló gém­je fölemel egy 24 méteres me­zőt, majd a futómacskán előre- görditi, ahol az első gém a leendő pálya tengelye fölé nyú­lik. Még tízig sem számolok, és a daru leengedi helyére a vágányelemet, amit ügyes ke­zek az előzőhöz csavaroznak. Még egy kis igazítás és a Platov újabb szakaszt mehet előre, amíg el nem készül a visszalevő 1500 méter. — Ha ezt mind kézi erővel kellene elvégezni... — Azért az emberi munka sem nélkülözhető - mondja Bazsántné, miközben mi is „átállunk". Darukezelő, kötözők, irányí­tók és több mint két tucat pályamunkás szorgoskodik a felépítménycsere munkafázisa­in. Ha befejezték a mezőfek­tetést, jöhet a többi zúzott kő és a végszó pedig a Plasser- gépláncé lesz. Ez a karbantar­tó gépsor végzi a vágányfinom szabályozását. Szentlőrinc és Sellye között június végére készül el a fel­újított vonalszakasz 3 km hosszban. A következő években újabb állomásközöket vesznek munka aló és 1985-re érnek a pécsi Pályafenntartási Fő­nökség pólyaépítői az Ormán­ság központjába. Ezzel lehetővé válik, hogy Sellyét is bekapcsolják a 21 tonna tengelyterhelésű vona­lak keringésébe. Németh Tibor Csirkepörkölt és pulykaleves Friss áru érkezett a Jókai téri baromfiboltba Fatő: Proksza László örök üzleti egyensúly: a ve­vő olcsón és jót akar venni, az üzlet pedig hasznot szerezni. Ha a kettő találkozik, hát nincs baj. A Baromfiipari Közös Válla­lat Pécsett, gyarapítva eddigi kezdeményezéseinek sorát, új termékeket állított elő. Vagyis olyan húsösszeállítású csoma­gokat, amelyek árukkal, minő­ségükkel sikerre számíthatnak és egyáltalán: velük nagyobb az olcsó, jó ízű húsáru válasz­téka. A csirkepörkölt-aprólék mind­össze 33 forintba kerül. Egy alsócomb, egy felsőcomb, egy farhát és egy-egy szárny meg láb van benné. A pulykaleves-aprólékban egy szárny, egy felsőcomb, va­lamint fél-fél farhát és nyak van, az ára pedig 31 forint. Van pulykapörkölt-aprólék is, egy-egy szárnnyal, alsó­combbal és fél nyakkal, mind­össze 31 forintért. Próbaképpen előhűtött friss pulykamellet küldtek a boltok­ba. Vagyis színhúst, felszelete­lés nélkül, másfél meg kétkilós súlyban. Igaz, hetenként csak egyszer vágnak pulykát, így ebből nem küldhetnek a bol­tokba mindennap. A vevők drágának találják az angolos szokás szerinti húst. Pedig ki­lója 95 forint, vagyis szinte né­hány forinttal több, mint a nem színhús sertéscomb. A boltnak pedig joga van felda­rabolva, tőkehúsként, kisebb súlyban árulni. Sőt, ez valóban zsírtalan, vagyis tényleg szín­hús. Ugyancsak lesz friss, előhű­tött hízott kacsa is, a kacsa- hizlalási idényben, hetenként egyszer és nagy választékban. Fontos háziasszonyi tudniva­ló, hogy mi a különbség az előhűtött és a mélyhűtött hús között. A mélyhűtött hús mínusz 30 fokos fagyasztóárkon megy keresztül és minimum 12 fo­kosra, vagyis kopogósra hűtik le. Az előhűtött mindössze plusz 4 fokos állapotban kerül az üzletekbe, tehát másnap el kell fogyasztani és addig is hűtőben tartani. Egy száz lakásos minilalu rendezési tervrajza

Next

/
Thumbnails
Contents