Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-27 / 174. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 174. szám 1982. június 27., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A valóságra építve I llúziókat oszlató, következe­tesen valóságföltáró az a közlemény, amely az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi üléséről a tegnapi lapokban a közvélemény elé került. A párt vezető testületé az időszerű nemzetközi kérdé­sek áttekintése után azokat a tapasztalatokat tárgyalta meg, amelyek az idei népgazdasági terv eddigi teljesítéséből levon­hatók, valamint külgazdasági kapcsolataink alakulását, fej­lesztését illetik. Jóleső tudattal nyugtázhatjuk azt a legfőbb megállapítást, hogy a magyar nép Jdegyensúlyozott belpoliti­kai légkörben céltudatosan dol­gozik az idei terv valóraváltá- sán. Mégis szembe kell néz­nünk mindazzal, ami ezt a szor­gos munkát leronthatja, vagy legalábbis befolyásolhatja. Fő­ként azokkal a világgazdasági tényezőkkel, amelyekről az el­múlt esztendők során meg kel­lett tanulnunk, hogy nem táp­lálhatunk velük kapcsolatban semmiféle illúziókat. Még jó egy évtizede ugyanis élt a közhangulatban az az alapjában véve bizalmat jelen­tő, ám hamis hit, hogy a szo­cialista népgazdaságot nem érintik a világpiaci változások, s mi ezektől függetlenül is me­hetünk a magunk útján. Idő­közben aztán kiderült, s külö­nösen az 1973—74-es nagy olajárrobbanás ébreszthetett rá mindenkit, hogy sem tőkés, sem szocialista országban nincs mód az ilyesmit figyelmen kí­vül hagyni, mível ezek a gaz­dálkodás külső feltételeit jelen­tik. Nem lenne tehát különbség e tekintetben a két társadami rendszer biztonsága között? De igen. Mégpedig abban, hogy a mi lehetőségeink nagyobbak az idejében fölismert alkal­mazkodáshoz, s humánusabban - munkáselbocsátások és ha­sonló megrázkódtatások nélkül - vezethetjük le a nem várt gondokat. Ez pedig nem is olyan kis dolog, ha a nagy nyugati gazdasági válságokra, a munkanélküliek tömegeire és különféle kényszerintézkedése­ikre gondolunk. Nálunk viszont arról lehet ugyan vitatkozni, hogy kellő időben észleltük-e a gyökeres világgazdasági vál­tozásokat, késtünk-e vagy sem, de annyi bizonyos: a teendők irányát fölismerve, ma már népgazdasági terveink jobban számításba veszik a gazdálko­dás változó körülményeit. Még­pedig úgy — és ez a legfonto­sabb —, hogy gazdaságpoliti­kánk hosszú távra szóló céljai változatlanok maradnak. Nem kevesebbet jelent ez — mint amit a XII. pártkongresszus ki­mondott —, hogy megőrizzük életszínvonalunkat, s megte­remtjük a további fejlődés fel­tételeit ebben a szakaszban. Ehhez azonban elengedhetet­lenül társul a gazdasági tevé­kenység harmadik kiemelt fel­adata: a külgazdasági egyen­súly helyreállítása. A mi kezünkben van a ter­melés alkalmazkodóképességé­nek fokozása, és ennek megfe­lelő gazdálkodás kialakítása. E célok még jó ideig na­gyobb erőfeszítéseket kíván­nak a korábbiaknál. És ezt nem is kell eltitkolnunk. Sőt, mindenkinek meg kell értenie, hogy ha csak ugyanannyit aka­runk elérni, mint akár 4-5 év­vel ezelőtt, akkor sokkal többet és főként okosabban kell ten­nünk most, a változott külső viszonyok közepette, amikor vi­lágszerte drágultak az alap­anyagok, az energiahordozók, s a kereskedelmi forgalom las­sabb, nem is szólva a normá­lis nemzetközi gazdasági együttműködést bénító ismere­tes nyugati diszkriminációs lé­pésekről. Mit tehetünk? A párt vezető testületé a legfonto­sabb teendőket a gazdálkodás hatékonyságának és a külpiaci értékesítésnek a javításában határozta meg, ezenkívül taka­rékoskodásban energiával és anyagokkal, a beruházási tevé­kenység mérséklésében, a tel­jesítmények és a bérek össze­hangoltabb alakításában, a jobb szervezettségben, a na­gyobb kezdeményezőkészség­ben, a kereslethez való jobb alkalmazkodásban. Ha jól meg­gondoljuk: ezek a legfontosabb követelmények kinek-kinek szól­nak a maga posztján, legyen akár a gazdasági irányítás, akár a közvetlen termelés ré­szese, magyarán szólva legyen igazgató vagy kétkezi munkás, egyaránt nyújtanak alkalmat a közös cselekvésre. S ehhez csak biztatóan járul hozzá és a kö­zös erőfeszítések értelmét húz­za alá a Központi Bizottságnak az a kifejezett meggyőződése, hogy „az 1982. évi tervben fog­lalt feladatok népünk egységes akaratával, cselekvő összefo'gá- sával, jobb munkával az adott feltételek mellett is teljesíthe­tők." Nagy jelentőségű megállapí­tás és perspektíva ez mind­annyiunk számára. Különösen oly korban, amikor - mint a közleménynek a külpolitikai fe­jezete megállapítja - a nem­zetközi helyzet változatlanul feszült. Alapvetően azért, mert az imperializmus szélsőséges körei agresszív politikát foly­tatnak, s katonai erőfölényre törekszenek. A mi oldalunkon viszont — azon túlmenően, hogy a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség újabb , és újabb kezde­ményezéseket tesz az enyhülés eredményeinek a megőrzésére, a fegyverkezési verseny megál­lítására — az a törekvés mutat­kozik meg: építsük tovább a nemzetek között a békés gaz­dasági kapcsolatokat. Ezek ugyanis a kölcsönös előnyök alapján stabilizáló hatást gya­korolnak a nemzetközi viszo­nyok alakulására. Hazánk, s a szocialista országok többsége kiváló példáját adta e szándék gyakorlati megnyilvánulásának a KGST legutóbbi, Budapesten lezajlott ülésszakán. Mintegy demonstrálva is azt, miként összpontosítjuk erőfeszítéseinket a közös békés építésre, szem­ben az imperializmus legreak- ciósabb köreinek nyomásával, mellyel befagyasztani szeretnék a kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatokat. A mi politikánk viszont a békés egymás mellett élés jegyében, társadal­mi rendszertől függetlenül, vál­tozatlanul kész az együttműkö­dés szélesítésére, ha az part­nereink és népünk érdekeinek egyaránt megfelel. Kitűnik ez az elmúlt hetek diplomáciai moz­gásaiból éppúgy, mint a közeli hetek már jórésit bejelentett, várható államközi eseményei­ből, a baráti látogatások, tár­gyalások sorából. A Központi Bizottság értéke­lésének szellemében mindent egybevetve: a realitás, a való­ság erős talaján — jóllehet, il­lúziók nélkül, de a külső és a belső feltételekhez biztosabban alkalmazkodva — haladhatunk tovább céljaink felé. Lőkös Zoltán A titói életmű töretlen folytatása jegyében Megnyílt a IKSZ XII. kongresszusa Az MSZMP írásos üdvözlete Az új-belgrádi Száva köz­pontban szombaton délelőtt megkezdődött a JKSZ XII. kongresszusa. A 2,1 millió párt­tagot képviselő csaknem 1800 küldöttet, valamint a bel- és külföldi vendégeket Dusán Dra- goszavac, a KB elnökség elnö­ke köszöntötte. A jugoszláv kommunisták legmagasabb fórumának mun­káját mintegy 130 testvérpárt, továbbá szocialista, demokrati­kus, haladó párt és mozgalom küldöttsége kíséri figyelemmel. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttségét Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság tit­kára vezeti. Az SZKP küldöttsége élén Vaszitij Kuznyecov, a KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének első elnökhelyet­tese áll. Dusán Dragoszavac megnyi­tó szavai után a kongresszus megválasztotta elnökségét, munkatestületeit, majd elfogad­ta napirendjét, amelynek fő pontjai a következők: — A KB jelentése a két kong­resszus között kifejtett tevé­kenységéről — Dusán Dragoszavac beve­zető beszéde — A Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentése — Javaslat a JKSZ szervezeti szabályzatának módosítására és kiegészítésére — Az előterjesztett dokumen­tumok megvitatása. — A kongresszusi határozatok elfogadása és a párt új veze­tő szerveinek megválasztása. A legmagasabb pártfórum plenáris üléseken és munkabi­zottságokban tanácskozik, A küldöttek a Központi Bizottság tevékenységéről szóló jelentést, továbbá „A JKSZ politikai platformja a szocialista ön­igazgatás, a testvériség-egység és az együvé tartozás fejleszté­séhez Koszovóban" című do­kumentumot, a kongresszus ha­tározattervezetét, valamint a JKSZ külpolitikai törekvéseit rögzítő okmányt írásban kapták kézhez. Dusán Dragoszavac beveze­tő beszédében mély elismerés­(Foiytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál hazaérkezett Délkelet- Úzsiából Losonczi Páll, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke szombaton hazaérkezett Budapestre két délkelet-ázsiai ország­ban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Útjának el­ső állomása Burma volt, ohova U San Vu, a Bur­mái Unió Szocialista Köz­társaság elnöke hívta meg. Majd a Fülöp-szigeti Köz­társaságba Ferdinand E. Marcos elnök meghívásá­ra látogatott ez Elnöki Ta­nács elnöke. Losonczi Pált útjára elkí­sérte felesége. Az Elnöki Tanács elnökének kíséreté­ben volt Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Bajnok Zsolt ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Házi Vencel külügy­miniszterhelyettes, Melega Tibor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Kovács István, az ipari miniszter ta­nácsadója. Losonczi Pál és kísérete tegnap este érkezett meg különgéppel a Ferihegyi re­pülőtérre. A tartalomból: Jó ötlet az Ötlet (3. oldal) „Bunda-meccs a Mundialon? (8. oldal) Vasútfelújítás Baranyában (3. oldal) n tudományos ismeretterjesztés elmúlt öt évi mérlege A TIT küldöttgyűlése Budapesten Szombaton a XIII. kerületi pártbizottság székházában tar­totta meg Vili. küldöttgyűlését a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Az elmúlt öt esztendő mérlegét, s a további feladato­kat felmérő tanácskozáson a budapesti és a megyei szerve­zetek 378 küldötte és nyolc or­szág ismeretterjesztő, felnőtt- oktatási, művelődési szövetsé­geinek — a bolgár, a dán, a finn, a francia, a lengyel, az NDK, az NSZK és a szovjet is­meretterjesztő társulatok — képviselői vettek részt. Adóm György akadémikusnak, a TIT elnökének megnyitó szavai után Kurucz Imre főtit­kár fűzött kiegészítést a XIII. küldöttgyűlés beszámolójához. A legutóbbi küldöttgyűlés óta el­telt időszakban mennyiségileg és minőségileg egyaránt fejlő­dött az ismeretterjesztés. Az évenként megszervezett 650 ezer körüli ismeretterjesztő óra, a 6 milliónyi résztvevő, a tár­sulati tanfolyamok most mór 100 ezret meghaladó hallgatói létszáma is azt igazolja, hogy az előző tanácskozás határoza­tainak megfelelően a társulat számos olyan ismeretterjesztő programot tudott kínálni, ame­lyek soron kívül társadalmi— gazdasági feladatokhoz iga­zodnak. Nőtt az érdeklődés komplex módon szemléltetett, élménysze­rű, látványos, szórakoztató is­meretterjesztő formák, az or­szágjárás. a csillagászati mű­sorok, a távcsöves bemutatók, a vetélkedők és a kiállítások iránt. Mind többen vesznek részt a közgazdasági, a szociológiai, a jogi és a történelmi rendezvé­nyeken is, amelyek sorában egy­re' nagyobb teret kap a mű­szaki, a matematikai ismeret- terjesztés. A gyermekeknek szó­ló programok is népszerűek. A TIT rendezvényei között köz­kedveltek az idegennyelvi tan­folyamok. Évente több mint 50 ezren tanulnak a társulat kur­zusain — 20 nyelven. Különös gondot fordít a -TIT a fizikai dolgozók és az ifjúság körében végzett tudományos is­meretterjesztés fejlesztésére. Az utóbbi években lényegesen nö­velték az értelmiségieknek szer­vezett programok számát. A népszerű szabadegyetemeken a témakörök bővülése tapasz­talható, s tervezik a tagozatok gyarapítását. A főtitkár hangsúlyozta: a társulat alapvető feladata q. jö­vőben is hozzáférhetővé^ tenni az ismereteket mindazok szá­mára, akik iskolán kívül akar­nak tanulni, szabad idejükben kívánják képességüket, készsé­güket fejleszteni. A cél tehát a minél gazdagabb, változato­sabb művelődési, ismeretszer­zési lehetőségek megteremtése, sokféle művelődési alkalom szervezése az óvodások játékos foglalkoztatási formáitól a fia­talokat és felnőtteket érdeklő rendezvényeken át az időseb­beknek szervezett programokig. A társulat fő profiljába tarto­zó tevékenység marad a jövő­ben is a tudományos viták, az új tudományos eredmények is­mertetése, a különféle szakterü­leteken dolgozók vita- és infor­mációcsere lehetőségének biz­tosítása; az értelmiségi szak­mához nélkülözhetetlen nyelv­tudás megszerzésének könnyí­tése. A főtitkár végezetül emlékez­tetett rá, hogy a szóbeli isme­retterjesztő formák mellett fon­tos szerepet töltenek be a tu­dományos eredmények népsze­rűsítésében a társulat folyóira­tai is. Ezután a küldöttgyűlés be­számolói és dokumentumai fö­lötti vita következett, amelyben széles körűen elemezték a tu­dományos ismeretterjesztő tár­sulat elmúlt években kifejtett művelődéspolitikai, ismeretgya­rapító tevékenységét, felvázolva a jövőbeni feladatokat. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese a Központi Bizottság és a kormány nevében üdvözölte a (Folytatás a 2. oldalon) Új házasság­kötőterem Nagy- kozáron Dusica névadójával teg­nap felavatták a nagykozári községi Közös Tanács új há­zasságkötő-termét. A tanács épületének felújítása során, a korábbi szolgálati lakás helyén, a Megyei Tanács tá­mogatásával alakították ki az ízléses termet. A névadón a nemzetiségi óvodások köszöntötték horvá­tul az ünnepeiteket, akit Horváth Zsófia vb-titkár írt be az anyakönyvbe. Az új teremben az első házasság- át­kötés augusztusban lesz. Erb János felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents