Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-26 / 173. szám
t Dunantüli Tlaplo Közlemény a Központi Bizottság 1982. június 23-i üléséről ja a tervezettet. A tavalyinál valamelyest több vágóállatot és állati terméket vásároltak fél. A külkereskedelmi áruforgalom kisebb a tavalyinál, a cserearányok romlottak A lakosság pénzbevétele, a kiskereskedelmi áruforgalom az év első öt hónapjában a tervezettnél gyorsabban nőtt. A kiegyensúlyozott áruellátást ösz- szességében biztosítani tudtuk. O A nemzetközi gazdasági körülmények a korábbinál is nehezebbé váltak, az értékesítési lehetőségek és a pénzügyi feltételek tovább romlottak. Mindezek ellensúlyozása a népgazdaság teljesítőképességének fokozását követeli. Az 1982. évi népgazdasági terv megvalósítása, a külgazdasági egyensúly javítása, a gazdálkodásban a tartós eredményt biztosító minőségi változások még gyorsabb kibontakoztatása az irányításban és a végrehajtásban egyaránt az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket igényel. A Körponti Bizottság megállapította, hogy céljaink elérése érdekében elengedhetetlen a gazdálkodás hatékonyságának és a külpiaci értékesítésnek a javítása, az energiával és az anyagokkal való takarékoskodás, a beruházási tevékenység és a készletfelhalmozás mérséklése, valamint a teljesítmények és a bérek összehangoltabb alakítása. A gazdasági irányításban, a gazdálkodó egységekben növelni szükséges a kezdeményezőkészséget, a szervezettséget, a kereslethez való jobb alkalmazkodást. A nagyabb követelmények érvényesítését határozottan vállaló vezetőket támogatni kell. © A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy aktív politikai meggyőző és szervezőmunkával, kezdeményezéseikkel járuljanak hozzá a tennivalók eredményes elvégzéséhez A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1982. évi tervben foglalt feladatok népünk egységes akaratával, cselekvő összefogásával, jobb munkával az adott feltételek mellett is teljesíthetők. III. A Központi Bizottság áttekintette külgazdasági kapcsolataink alakulását az 1970— 1981-es időszakban. Megállapította, hogy az 1970-es évek elején a magyar népgazdaság dinamikusan és alapjában véve kiegyensúlyozottan fejlődött. 1973—74-től kezdődően azonban gyökeres változások következtek be a világgazdaságban. Nagymértékben drágultak az alapanyagok, az energihordo- zók, s azt követően a nemzetköri kereskedelmi forgalom növekedése lelassult. Mindez alapvetően megváltoztatta gazdasági fejlődésünk külső feltételeit. O A Központi Bizottság hangsúlyozza: gazdaság- politikánk hosszú távra szóló céljai változatlanok, a külső feltételek lényeges megváltozása azonban módosította a gazdasági munka súlypontjait, a célok elérésének módozatait. Pártunk XII. kongresszusa 1980 márciusában kimondotta, hogy a szocialista építés jelenlegi szakaszában, az adott körülmények között a gazdasági tevékenység legfontosabb feladata a külgazdasági egyensúly helyreállítása, a lakosság életszínvonalának megőrzése, a további fejlődés feltételeinek megteremtése. A kongresszus hangsúlyozta azt is, hogy e célok csak saját munkánk színvonalának emelésével, a gazdasági hatékonyság növelésével, a termelési szerkezet és az exportképesség javításával érhetők el. Ezt a programot közvéleményünk megértéssel fogadta, végrehajtását cselekvőén támogatja. Ennek eredményeként az adósságállomány növekedése lényegesen mérséklődött, és sikerült megőrizni az elért élet- színvonalat. Népgazdasági terveink jobban számításba veszik a gazdálkodás* változó körülményeit, és a korábbiaknál rugalmasabbak. Az ár- és szabályozó- rendszer a vállalatok számára jobban közvetíti a nemzetközi piac értékítéletét, a növekvő követelményeket. Az irányítás rendszere, a termelés és a külkereskedelem szervezete korszerűsödött. A szocialista külkereskedelmi forgalomban vállalt kötelezettségeinknek pontosan eleget tettünk. A nem rubel elszámolású^ forgalomban - az előreláthatónál is nagyobb mértékben romló külső feltételek ellenére — 1980—81-ben az egyensúlyt megközelitő helyzet alakult ki. O A külgazdasági egyensúly elérése és stabilizálása belátható ideig gazdaság- politikánk kiemelt feladata marad. A hazai gazdasági növekedés' ütemét hosszabb távon is az határozza meg, hogy mennyire tudjuk az export gazdaságosságát javítani. Megalapozott gazdasági fejlődés csak az exportképesség erőteljes növelése és az import ésszerű — a műszaki fejlődést nem gátló — mérséklése útján érhető el. A magyar népgazdaság fejlődésében alapvető, általános követelmény a termékek megfelelő minőségének biztosítása. Ez egyaránt vonatkozik a hazai és a nemzetközi piacra szánt termékekre. Ennek megfelelően gazdaságpolitikánk az eddiginél . is fokozottabban mozdítsa elő a magyar termékek nemzetközi versenyképességének javítását. Szükséges, hogy a külkereskedelmi forgalom fejlődésének üteme a gazdaság növekedését, az export pedig az import emelkedését hosszú távon is meghaladja. O Hazánk aktív tagja c szocialista országok gaz. dasági közösségének, a Kölcsö. nős Gazdasági Segítség Tana. csónak. Nemzetközi gazdaság stratégiánkban továbbra is a! a meghatározó, hogy alapvető nemzeti érdekünk a gazdaság együttműködés elmélyítése c KGST-országokkal. A minőségi tényezőkön alapuló gazdasági fejlődés kibontakozásának, o jelenlegi világgazdasági hely. zetből adódó feladatok teljesí. tésének döntő feltétele - a belső erőfeszítések mellett — a szocialista 'gazdasági integráció magasabb szintre emelése, hatékonyabbá tétele. A Központi Bizottság megállapította, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi gazdasági feltételek között a KGST-n belüli együttműködés stabilizáló szerepet tölt be országaink gazdasági fejlődésében. Üdvözöljük a XXXVI, ülésszaknak az együttműködés fejlesztését elősegítő állásfoglalásait, amelyek az energia- és nyersanyagellátás távlati megoldását, a feldolgozóipari együttműködés, elsősorban a szakosodás és a kooperáció fejlesztését, a jobb együttműködést az élelmiszertermelésben, a tudományos munka nagyobb koncentrálását és összehangolását szolgálják. A tagállamokkal együtt dolgozunk a gazdaságpolitika ösz. szehangolásán, a gazdasági együttműködés formáinak és módszereinek tökéletesítésén. Szorgalmazzuk a rendszeres információ- és tapasztalatcserét, a termelő vállalatok, a kutató és fejlesztő intézetek közötti közvetlen kapcsolatok bővítését, valamint a szállítási fegyelem erősítését szolgáló új szabályozósok kidolgozását és bevezetését. A Szovjetunió legfontosabb gazdasági partnerünk, s ezért a kétoldalú kapcsolatok keretében a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk a magyar- szovjet gazdasági együttműködés fejlesztésére. A többi európai szocialista országgal — építve gazdasági kapcsolataink hagyományaira és eredményeire — mindenekelőtt a kölcsönösen előnyös gyártásszakosítás és termelési kooperáció útján bővítjük együttműködésünket. Az Európán kívüli szocialista országokkal folytatott együttműködésünkben is arra törekszünk, hogy gazdasági kapcsolataink minden lehetséges területen bővüljenek. O A népek közös érdeke a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a különböző társadalmi rendszerű országok között. Károsnak tartjuk és elítéljük a normális nemzetközi gazdasági együttműködést bénító diszkriminációs lépéseket és törekvéseket. A Magyar Népköztársaság a tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján fejleszti gazdasági kapcsolatait. Támogatjuk a kereskedelmi forgalom bővítését és a kooperációt, a harmadik piacokon való együttműködést, a vegyes vállalatok létesítését is. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági együttműködésünk alapelve a segítségnyújtás és a kölcsönös előnyök együttes érvényesítése. Az együttműködés segítse elő, hogy részarányuk mind az exportban, mind az importban emelkedjék. Az egyes országcsoportok eltérő helyzetéből ki. indulva gazdasági kapcsolatainkat differenciáltan fejlesztjük. O A Központi Bizottság külgazdasági céljaink elérése érdekében szükségesnek tartja a gazdasági irányításnak — a tervezésnek, a szabályozásnak, az intézményrendszernek — a követelményekhez igazodó továbbfejlesztését. Az ár- és pénzügyi rendszert olyan módon kell továbbfejleszteni, hogy a vállalatok jövedelmében jobban kifejeződjék a gazdálkodás hatékonysága és eredményessége. Kívánatos, hogy a külső és a belső feltételekhez jól .alkalmazkodó, magas nyereséget elérő vállalatok lendületesen fejlődjenek. Az árfolyampolitika továbbra is segítse a népgazdaság egyensúlyának helyreállítását, a forint stabilitásának védelmét. A jövedelemszabályozás módosításával is ösztönözni kell a kereslethez és annak változásaihoz történő gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást, a műszaki fejlesztést, a vállalatok közötti fegyelmezett kooperáció feltételeinek javulását. A Központi Bizottság felkéri a Minisztertanácsot, hogy a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének ezen elveit és követelményeit érvényesítse a gazdaságpolitikai gyakorlatban. * A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati munka követelményeit figyelembe véve egyes vezető tisztségekben átcsoportosítást hajt végre, és ennek megfelelő szervezeti és személyi döntéseket hozott: Gyenes András elvtársat felmentette Központi Bizottsági titkári funkciójából és testületi tagságából. Aczél György elvtársat megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. Várkonyi Péter elvtársat felmentette a Népszabadság fő- szerkesztői tisztéből,, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. Brutyó János elvtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába. Rajnai Sándor elvtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába. Berecz János elvtársat felmentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetése alól, és kinevezte a Népszabadság főszerkesztőjének. Szűrös Mátyás elvtársat kinevezte a Központi Bizottság külügyi osztálya vezetőjének. Győri Imre elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetése alól. Lakatos Ernő elvtársat kinevezte a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztálya vezetőjének. ’ A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek társadalmi és állami tisztségek betöltésére. A Központi Ellenőrző Bizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága június 24-én, csütörtökön ülést tartott, amelyen a testületet érintő személyi ügyekben is döntött. A Központi Ellenőrző Bizottság Brutyó János elvtársat — saját kérésére, eredményes munkásságának elismerésével, nyugállományba vonulása miatt — felmentette elnöki tisztségéből és testületi tagságából. Gyenes András elvtársat beválasztotta tagjai sorába, és egyúttal megválasztotta a KEB titkárság tagjának és a KEB elnökének. A Központi Ellenőrző Bizottság meghívására a Központi Bizottság képviseletében részt vett az ülésen Németh Károly elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyula elnökletével június 24-én, csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1982. június 23-i üléséről. Az Országos Tanács elfogadta a más fontos beosztásba jelölt Sarlós István felmentését a főtitkári tisztségből. Egyidejűleg Pozsgay Imrét beválasztotta az Országos Tanácsba és megválasztotta a Hazafias Népfront főtitkárává. A továbbiakban az Országos Tanács — Molnár Béla országos titkár előterjesztésében — a népfrontmozgalom oktatáspolitikai feladataival foglalkozott. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 25-én, pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatát, s más fontos megbízatása miatt felmentette tisztségéből Aczél Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét és Pozsgay Imre művelődési minisztert. A Minisztertanács el------------------*-----------------S arlós István Aczél György Budapesten született 1917-ben, munkáscsaládból. Eredeti foglalkozása kőműves. A munkásmozgalomban 1933 óta vesz részt, s 1935 óta párttag. A felszabadulás után Zemplénben, majd Baranyában a megyei pártbizottság titkára. 1957-ben művelődés- ügyi miniszterhelyettes, 1958-tól 1967- ig a művelődésügyi miniszter első helyettese. Az MSZMP Központi Bizottságának titkára 1967-től 1974-ig, ezt követően a Minisztertanács elnök- helyettesi tisztét töltötte be. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1956-tól, a Politikai Bizottságnak 1970-től tagja. Országgyűlési képviselő. \ Budapesten született 1921-ben, munkásszülők gyermekeként. Eredeti foglalkozása tanár. A pártnak 1939- től tagja. A felszabadulást követően különböző beosztásokban a pártban és más tömegszervezetekben tevékenykedett. 1957-től a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának munkatársa, majd a VI. kerületi párt- bizottság első titkára. 1963-tól a fővárosi tanács elnöke, 1970-től a Nép- szabadság főszerkesztője. Ezzel párhuzamosan — 1968-tól — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöki funkcióját látta el. 1974-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. 1966-tól az MSZMP KB, 1975-től a Politikai Bizottság tagja, 1963 óta országgyűlési képviselő. Gyenes András Pozsgay Imre Kisbecskereken született 1923-ban, munkáscsaládból. Húsipari szakmunkásként dolgozott 1948-ig. A pártnak 1945 óta tagja. 1950-től az ÉDOSZ főtitkárhelyettese, majd főtitkára. 1953 és 1958 között a SZOT osztályvezetője, illetve titkára, majd a Magyar Testnevelési és Sporttanács elnökhelyettese. Az MSZMP KB külügyi osztályán 1962-től munkatárs, ezt követően osztályvezetőhelyettes, illetve osztályvezető. Volt külügyminiszter-helyettes, majd 1974-ig ismét az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Ezután hazánk nagykövete az NDK-ban. 1975-től az MSZMP Központi Bizottságának titkára. 1970-től 1975-ig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja. Országgyűlési képviselő 1975-től, s az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Kónyiban született 1933-ban. A Lenin Intézetben történelem és marxiz- mus-leninizmus tanári szakon végzett 1957-ben. A filozófiai tudományok kandidátusa. A pártnak 1950 óta tagja. A Bács-Kiskun megyei Pártbizottság marxizmus-leninizmus esti egyetemének igazgatója, 1965-ben a megyei pártbizottság osztályvezetője, később titkára. Rövid ideig az MSZMP KB alosztályvezetője, majd a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának helyettes vezetője. Kulturális miniszterhelyettes lett 1975-ben, majd kulturális, később művelődési miniszterré nevezték ki. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980-tól tagja. 1982. június 26., szombat nökhelyettesévé Sarlós Istvánt, művelődési miniszterré Köpeczi Bélát választotta meg. A kormány új tagjainak eskütétele Pénteken az Országhoz Mun- kácsy-termében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt Sarlós István és Köpeczi Béla. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imié, az Elnöki Tanács titkára. A Minisztertanács határozata személyi kérdésekről A Minisztertanács felmentette tisztségéből Köpeczi Bélát, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét és Lakatos Ernőt, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját. Várkonyi Péter Budapesten született 1931-ben. A Külügyi Akadémián szerzett diplomát. A pártnak 1948 óta tagja. Diplomáciai szolgálatban 1951-től Angliában, majd 1957—58-ban Egyiptomban tevékenykedett. 1958-tól a Külügyminisztérium sajtó- osztályát vezette. A Minisztertanács titkárságára 1961-ben került. 1965-től a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának munkatársa, majd osztályvezető-helyettese. 1969- től a Minisztertanács tájékoztatási hivatalának elnöke. 1980-tól a Népszabadság főszerkesztője. Az MSZMP KB tagjainak sorába 1975-ben választották. Köpeczi Béla Nagyenyeden született 1921-ben. Eötvös-kollégista a Budapesti Tudományegyetemen, majd a felszabadulás után ösztöndíjjal Párizsban tanult. A munkásmozgalomban 1950 óta vesz részt, 1952 óta tagja a pártnak. J949-től könyvkiadói szerkesztő, illetve irodalmi vezető. 1953-tól a Kiadói Tanács elnökhelyettese; 1955-töl 1964-ig a Kiadói Főigazgctóság vezetője. Ezután az MSZMP Központi Bizottságának kulturális osztályát vezette. Ezzel egyidejűleg az ELTE francia tanszékének professzora volt. 1967-től az ELTE rektorhelyettese. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1976-bun pedig rendes tagjává választották. 1971-től 1975-ig az MTA főtitkára, 1975-től pedig főtitkárhelyettesként tevékenykedett. Tudományos munkássága széles területet fog át.
