Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-25 / 172. szám

1982. június 25., péntek Dunántúlt napló 3 Az oktató-nevelő munka a középpontban A pedagógus pártalapszer­vezetek az oktatási évhez al­kalmazkodva, a tanév végéhez közeledve májusban tartották meg beszámoló taggyűléseiket. A pécsi középfokú oktatási in­tézmények párt-végrehajtóbi­zottsága nemrég vitatta meg e beszámoló taggyűlések tapasz­talatairól készült jelentést, melynek alapján a középfokú tanintézetek pártbizottsági ülé­sén tájékoztató hangzott el. Teljesítették célkitűzéseiket A pécsi középiskolák beszá­moló taggyűléseinek előkészíté­se alapos volt — állapította meg a végrehajtó bizottság —, ám előfordult egy helyütt, hogy a beszámolót a titkár készítet­te el a vezetőséggel történt elvi megállapodás után. A kész beszámolót a vezetőség azon­ban nem hagyta jóvá, így for­dulhatott elő, tiogy a vezetősé­gi tagok felszólalásukban kü­lönvéleményüknek adtak han­got, illetve az, hogy kellő meg­alapozottság híján törölni kel­lett a beszámoló némely meg­állapítását. E kivételével a taggyűlések jó előkészítettségét bizonyítja a vitában hozzászólók többsé­ge is: a megjelentek negyven­két százaléka szólalt fel, vitat­ta meg, értékelte és egészítet­te ki a vezetőség kollektív be­számolóját. így lehetett a be­számoló taggyűlések többsége kritikus, elemző" és feladat­meghatározó. A munkatervi cél­kitűzéseket túlnyomó részben teljesítették az alapszervezetek és a vezetőségek: a beszámo­lók részletesen szóltak az okta­tó-nevelőmunka színvonalának emelése érdekében tett erőfe­szítésekről, az agitációs és pro­pagandamunka tapasztalatai­ról, a kádermunkáról, a párt- fegyelemről, a munkahelyi de­mokráciától, s részletesen ele­mezték a tanulói és oktatói KISZ-szervezetek tevékenységét. A beszámolók gerincét a pártalapszervezetek ideológiai- politikai tevékenységének és a neveléssel oktatással kapcso­latos párthatározatok végrehaj­tásának elemzése képezte. Ál­talános megállapítás, hogy a pedagógusok jó hatásfokkal használják fel a tanórai és tanórán kívüli lehetőségeket a szocialista hazafiságra, a pro­letárinternacionalizmusra neve­lés területén a tanulók világné­zetének alakításában. Itt előre­lépés van annak ellenére, hogy a nem kellően átgondolt reformok, a késői tájékoztatás, a tankönyvek hiánya, késése nehezíti a munkát. A végrehajtó bizottság a beszámoló taggyűlések vitái­nak alapján megállapította, hogy az ifjúság eszmei-politi­kai arculata összességében po­zitív, noha a fiataloknak ke­vés a tapasztalata a valóság megítélésében, emiatt gyakran egyoldalúan szemlélik a dolgo­kat és ez jelentkezik bírálatuk­ban, kritikai észrevételeikben is. A fiatalok saját felelősségü­ket, a problémák megoldását kevésbé érzékelik, keresik, ez is mutatja, hogy a fiatalok munkaerkölcsével, fegyelmi helyzetével korántsem lehetnek elégedettek a pedagógusok. Nem ritka a gyenge tanulmá­nyi eredménnyel való megelé­gedettség, s a továbbtanulás iránti érdeklődés csökkenése a tanulók körében. A végrehajtó bizottsági vitán is elhangzott, hogy az „egsiz- mus" nem sajátosan iskolai je­lenség, hiszen a tanulók hoz­zák magukkal ezt a mentali­tást, ezért a leküzdése sem pusztán iskolai feladat. A ne­velésben nagy szerep jut a KISZ-alapszervezetekre, amely­nek, noha tevékenységük kö­zéppontjába állították a tanul­mányi munkát, tanulmányi mozgalma nem érte el a cél­ját. A beszámoló taggyűlések a tantestület feladataként ha­tározták meg, hogy korszerűbb oktatási módszerek alkalmazá­sával, egyes követelményrend­szerek kialakításával még tu­datosabb és átgondoltabb ne­velői ráhatással erősítsék ta­nulóik munkafegyelmét, köte­lességtudatát. A maga terüle­tén hasonló feladatok várnak a KISZ-szervezetekre. A pártalapszervezetek mun­kájában jelentős terület a KISZ-szervezet pártirányitása - minden beszámoló részletesen foglalkozott az ifjúsági szerve­zettel. Hét alapszervezetben határozati javaslat is született a KISZ-munka javítására. A tizenegy pécsi középiskolai pártalapszervezet hatvankettő határozati javaslatban fogal­mazta meg tennivalóit. A ja­vaslatok - állapította meg a végrehajtó bizottság - igénye­sek, lényegesek, teljesíthetők, átfogják az iskolai politikai élet színterét. A főbb tenniva­lókat a pártmunka, a KISZ- munka és az oktató-nevelő munka terén fogalmazták meg. Az MSZMP KB április 7-i, oktatáspolitikai határozatának feldolgozására, elmélyült ta­nulmányozására még nem volt mód a tantestületi pártalap- szervezetekben, bár már több alapszervezetben felhasználták főbb megállapításait. A hatá­rozat feldolgozása azonban már megkezdődött például a Széchenyi és az Építőipari Szakközépiskolában, az 508-as Szakmunkásképző Intézetben. Beszámoltatják a lemaradókat ' a pártalapszervezetek, vezető­ségek. Végezetül javaslatot tett arra, hogy a végrehajtó bizott­ság számoltassa be azt a két alapszervezeti vezetőséget, amelynek munkája nem tart kellően lépést az előtte álló feladatokkal. B. L. Energiatakarékos mélyhű­tők kifejlesztését kezdték meg a Jászberényi Hűtőgépgyár­ban. A jégkrém, a mirelit áruk, húsok, üdítő italok, tej tárolására alkalmas, a keres­kedelemben és a háztartások­ban egyaránt használható konstrukciókkal a régebbi, 15 évvel ezelőtt kifejlesztett be­rendezéseket váltják majd fel. A korszerű, kisebb önköltség^ gél gyártható új hűtők első, háromszáz literes típusának mintadarabja elkészült, s a mérések igazolták a tervezők elképzeléseit: az új mélyhűtő fagyasztó pult energiafo­gyasztása óránként két kilo­wattal kevesebb, mint a je­lenleg sorozatban készülő ZF 350-es típusú készüléké. A hűtőgépgyár jászberényi kísérleti üzemében, illetve a jászárokszállási hűtő- és klí­matechnikai gyáregységében jelenleg az új hűtőpult csa­lád 200, 300 és 400 literes tagjának tervezésén, illetve gyártási előkészítésén dolgoz­nak. Sorozatgyártásukat a jö­vő évben kezdik. A végrehajtó bizottsági vitc összegzéseként Durucz István a pártbizottság titkára hang súlyozta, hogy az összegzés sok gondról szól, s ez termé­szetes, hiszen azok, amelyek további megoldást kívánnak. Kedvezőnek minősítette, hogy a beszámolók elkészítésekor az crlapszervezeti vezetőségek sok pártonkivülit is megkérdeztek, s hogy ezek a vélemények pozi­tívak voltak. Hangsúlyozta az áprilisi KB- határozat feldolgozásának szük­ségességét, közvetlen feladat­ként pedig, hogy az őszi mun­kára alaposan készüljenek fel Az újítási díj a legjobb befektetés Bevált módszerek a Bólyi Kombinátban A két bólyi újító, balról Pálfy Endre és Győri József, akik az Agrokémiai Gazdasági Társulás bólyi telepén a műtrágya tár­házak betároló technológiáját készítették el. közelmúltban Az újítók V. országos tanácskozásán, amelyet a rendeztek meg Budapesten, jó néhány baranyai küldött is részt vett. Köztük Győri József, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát fej­lesztési főosztályvezetője. Azzal a megbízatással érke­zett a tanácskozásra, hogy a baranyai újítók nevében szólal fel, bár ezen a tanácskozáson nem a területi, hanem az ága­zati elv érvényesült.- A 120 felszólalásra jelent­kező közül végül is csak 25-en kaptak szót. Eredetileg úgy volt, én is felszólalhatok, de annyira elhúzódott a tanácskozás, hogy erre már nem kerülhetett sor - meséli Győri József. — Terve­zett felszólalásom lényegét azonban eljuttattam levélben az Országos Találmányi Hiva­tal elnökének. így remélhető, hogy nem maradnak visszhang nélkül azok a gondolatok, ame­lyeket például a Magyar Ipar- jogvédelmi Egyesület baranyai csoportja kívánt általam a ta­nácskozás elé vinni, valamint azok a tapasztalatok, amelye­ket a bólyi kombinát újítási te­vékenységének gyakorlatából szerettem volna elmondani. f. í ' A kSivIműltban a Lakáitoiti! Vállalat tatai gyárának minta termában mint­egy százötven különböző fajtájú, minőségű és szinösszetételű szőnyeget zsű­riztek. A Szabványügyi Hivatal, a KERMI, az Országos Piackutató Intézet és a KAF titkársága ipari esztéták közreműködésével ítélte meg, hogy me­lyik szőnyegre „illik” a Kiváló Aruk Fóruma minőségi jelzés. — ön tagja volt a tanács­kozás elnökségének, így a kon­ferencia minden momentumára már csak „hivatalból" is figyel­nie kellett. Mi jellemezte a fel­szólalásokat? — A huszonöt felszólaló kö­zül legalább húsz a szabályzók­ban kereste az újító mozgalom stagnálásának legfőbb okát. Véleményem szerint nem ez a lényeg. A szabályzókat persze mindig hozzá kell igazítani az élet által produkált új helyze­tekhez, s aligha vitatható, hogy itt is van lemaradás. De nem a szabályozók a rosszak, ha­nem az újítások iránti érdekte­lenség, mint vállalati magatar­tás az elfogadhatatlan és tart­hatatlan. A személyi presztízs, a kicsinyesség, s ami mindeb­ből fakad: az újítók anyagi és erkölcsi elismerésének hiánya, a javaslatok elsikkadása, a bü­rokratikus ügyintézés, s a vál­lalati korlátok, amelyek több­nyire megakadályozzák, hogy egy-egy újítást más cégek is hasznosíthassanak. — Mi az oka ennek a helyzet­nek? — Nem tudok mást monda­ni, minthogy a vállalati vezetés rövidlátása, vagy éppenséggel alkalmatlansága. Egyértelmű összefüggések fedezhetők fel: jó iparjogvédelmi, újítási tevé­kenység — sikeres vállalat, rossz újítási tevékenység — gyengén gazdálkodó vállalat. Egyes cé­geknél szinte sajnálják az újí­tóktól a jól megérdemelt újítási díjat, mint valami meg nem térülő kiadást. Pedig az újítá­sok éppen a termelés haté­konyságát növelik, így az újítá­sokért kifizetett díj a lehető legjobb befektetés, mert több­szörösen is megtérül. Sőt az újítási javaslat is lehet jól fi­zető- termék. A bólyi kombinát például az újítások, találmá­nyok más cégeknek történő át­adásával akkora összeghez jut, hogy az szinte teljesen fedezi a kifizetett újítási díjakat. Per­sze, mi is veszünk át más vál­lalatoktól újításokat, találmá­nyokat, hiszen felesleges időt, energiát, pénzt pocsékolni olyan problémákra, amelyeket már másutt sikeresen megol­dottak. Hogy a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban milyen komolyan veszik az újítási tevékenységet, azt az utóbbi hat év statisztikai adatai is bizonyítják. 1976-tól 1981-ig terjedő időszakban a kombinát dolgozói közül 738-an nyújtottak be újítási javaslatot. A 390 javaslatból 306 valósult meg. A bevezetett újítások gaz­dasági eredménye eddig 26 365 000 forint. A hat év alatt 56 újítást adtak át más válla­latoknak hasznosításra, össze­sen 1 690 000 forint bevételt érve el. A dolgozóknak kifize­tett újítási díjak összege 1 854 000 forint volt. Az egy újí­tásra jutó átlagdíj 6058 forint. A bólyi kombinátban az újí­tási tevékenység a munkaver­seny mozgalom szerves része. Az anyagi elismerésen túl az újítók erkölcsi megbecsülésére is gondot fordítanak. Például azzal, hogy a legjelentősebb javaslatokat rendszeresen be­mutatják a kombinát üzemi híradójában. Az újítások át­adása érdekében pedig a ja­vaslatok rövid kivonatát meg­jelentetik az Újítók Lapjában. A kombinátban három tagú újítói bizottság készíti elő el­bírálásra a javaslatokat. Ennek a bizottságnak a tagja Győri József is, mint szakszervezeti újítási felelős, s egyben arany és ezüst fokozatot elért újító. Társszerzője az 1980-as Orszá­gos Mezőgazdasági és Élelmi­szer Kiállításon nagydíjat nyert „Agrokémiai tárház betároló technológiája" című újításnak. Egy másik újítása, „A nagy tel­jesítményű vályús szállító sza­lagok" 1979-ben szerepelt Moszkvában a KGST-országok mezőgazdasági és élelmiszer- ipari újítói és feltalálói kiállítá­sán. Mindkét újítását több vál­lalat is átvette hasznosításra. Győri József 40 éves, 1965 óta dolgozik a bólyi kombinát­nál, okleveles gépészmérnök. Munkaköre szorosan összefügg az újítási tevékenységgel. — Nálunk már régen tisztázó­dott az a sok helyen még vitás kérdés, hogy az újítási tevé­kenység mennyiben számítható munkaköri kötelességnek. A ja-, vasiatokat differenciáltan bírál­juk el, s a magasabb szakmai képzettségű dolgozóktól igazán jelentős alkotásokat várunk. A témákat, az ötleteket pedig úgyis a napi munka során fel­felbukkanó, megoldást sürgető problémák szállítják minden újítónak. D. I. Munka­lehetőségek fiatalok számára Aranymezö Mgtsz, Bicsérd. Felvesz egy fiút állategészség- őrnek 3000 forintért, továbbta­nulás: főiskolai végzettség megszerzése. Új Esztendő Mgtsz, Drává­tok. Felvesz általános iskolát végzett fiúkat és lányokat ál­talános mezőgazdasági szak­munkára 2000-2500 forintért. Továbbá felvesz szakmunkás- képzőt végzett fiúkat gépmű­helybe szerelőnek, lakatosnak, kovácsnak. Nagypeterdj Egyetértés Mgtsz, Rózsafa. Felvesz szakközépis­kolát végzett lányokat, közgaz­dasági előadónak. Kereset: 1700—3300. Továbbtanulási le­hetőség: számviteli főiskola. Búzakalász Mgtsz, Szentlász­ló. Felvesz általános Iskolát vagy gimnáziumot végzett lá­nyokat ruhaüzemben betanított varrodai dolgozónak. Kereset: 2200-3000 forint. Szék- és Kárpitosipari Válla­lat Siklósi Gyára felvesz gim­náziumot vagy szakközépiskolát végzett fiúkat fizikai munkára (bútortestek összeszerelése) 2700—3700 forintos keresettel, továbbá faipari szakközépisko­lát végzett fiúkat termelő te­rületre. Kereset: 3000—4000 forint. Tenkesalja Áfész, Siklós. Felvesz szakmunkásképzőt vég­zett fiúkat bolti eladónak. Ke­reset: 2000-2400 forint. To­vábbtanulási lehetőség: keres­kedelmi főiskola. Siklós városi Tanács Költség- vetési Üzeme felvesz általános iskolát vagy szakmunkásképzőt végzett fiatalokat segédmun­kás munkakörbe, valamint épí­tőipari szakközépiskolát vég­zett fiút számlázó munkakör­be. Kereset: 2400-3000 forint. Magyar-Bolgár Testvériség Mgtsz, Siklós. Felvesz szak­munkásképzőt végzett fiúkat mezőgazdasági aépszerelőnek 12 forintos órabérért. Ganz Műszer Művek Alkat­részgyára, Vajszló. Felvesz gim­náziumot, illetve szakközépisko­lát végzett lányokat műszaki rajzoló, gyors- és gépírói, költ­ségelemző munkakörökbe. Ke­reset: 2200—2400 forint. To­vábbtanulási lehetőség: szak- tanfolyamok vagy szakirányú felsőfokú iskola. Ezüstkalász Mgtsz, Boksa. Felvesz szakmunkásképzőt vég­zett fiúkat autó-motorszerelő­nek, épületvillamossági szere­lőnek, elektroműszerésznek, nö­vénytermesztő gépésznek. Ké­rését: 1800-2100 forintig. Közös Út Mgtsz, Baranyahid- vég. Felvesz fiúkat raktáros, magtárosi munkakörbe. Kere­set: 2500—3000 forint. Drávagyöngye Mgtsz, Dráva- sztára. Felvesz általános isko­lát végzett fiúkat, valamint lá­nyokat növénytermesztői, vala­mint fejő munkakörbe. Kere­set: 2000—4500 forjntig. To­vábbtanulási lehetőség: szak­munkásképzettség megszerzése. Mgtsz Gyógyüdülő Közös Vállalat, Harkány. Felvesz ál­talános iskolát végzett lányo­kat konyhai kisegítő munkára (16 éven felül). Kereset: 2600— 3400 forint. AGROKÉMIA Szövetkezet, Sellye. Felvesz általános isko­lát végzett lányokat háztartási vegyipari termékek kiszerelésé­re, csomagolására. Kereket: 2000—2500 forint. Továbbtanu­lási lehetőség: vegyipari szak­középiskola. Valamint felvesz gimnáziumot végzett fiúkat nö- vényvédőszer-gyártónak, betaní­tott gépkezelőnek. Kereset: 3500—4500 forint. Továbbtanu­lási lehetőség: vegyipari egye­tem. Új mélyhűtőcsalád Energiatakarékos fagyasztópultok Jászberényből

Next

/
Thumbnails
Contents