Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-23 / 170. szám
1982. június 23., szerda Dunántúlt napló 3 Munkalehetőségek fiatalok számára A Pécsi Távfűtő Vállalat felvesz gimnáziumot végzett tíz fiatalt hőközpont- kezelőnek. Kereset: 2000 forint plusz 6 százalék prémiumlehetőség. Továbbá felvesz építőipari szakközépiskolát végzett fiút szerkesztőnek. Kereset: 2000— 2200 forint plusz 6 százalék prémium, vegyipari szakközépiskolát végzett fiatalokat felvesz üzemtechnikusi és energetikusi munkakörbe. Kereset: 2000-2200 forint. Továbbá Zipernovszky szakközépiskolát végzett fiatalokat energetikusi, elektroműszerész szakmunkási és mechanikai műszerész szakmunkás munkakörbe. Kereset: 2000-2400 forint plusz 6 százalék prémium. Továbbtanulási lehetőség: szakirányú főiskola vagy egyetem. Pécsi Tempó Általános Szolgáltató Szövetkezet felvesz szakközépiskolát végzett fiúkat nyomdaipari technikusi vagy faipari technikusi munkakörbe. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat felvesz általános iskolát, gimnáziumot vagy szakközépiskolát végzett fiatalokat kertészeti segédmunkásnak, betanított munkásnak, autószerelőnek és könyvelőnek. Kereset: 2000—3000 forint. A Baranya megyei Temetkezési Vállalat, Pécs felvesz általános iskolát végzett fiatalokat útkar- bantartónak. Kereset: 1700 —2800 forintig és szakközépiskolát ^végzetteket kertész! munkakörbe. Kereset: 2000-3600 forint. Az Információtechnikai Vállalat pécsi szervize (Pécs, Kállai Éva tér 6.) felvesz Zipernovszky szak- középiskolát végzett fiúkat műszerész munkakörbe, irodagépek javítására, hibaelhárításra. Kereset: 2400—2700 forint. Továbbtanulási lehetőség: speciális vállalati tanfolyamok vagy a vállalat profiljába vágó felsőfokú tanulási lehetőséget levelező tagozaton biztosítanak. Az AGROSZER Közös Vállalat felvesz szakközép- iskolát végzett fiúkat mezőgazdasági gépszerelőnek. Kereset: 2700-2800 forint. A KALOREX Tüzeléstechnikai Vállalat felvesz fiatalokat kazántisztítónak és központifűtés-szerelőnek. Kereset: 2800-3000 forint. A Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság felvesz általános iskolát végzett fiúkat erdészeti szakmunkásnak. Kereset: 3000 -4000 forint. Továbbá felvesz fiatalokat autószerelő, mezőgazdasági gépszerelő, raktári ügyintéző és erdész munkakörökben. Kereset: 2000-től 3400 forintig. A Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat felvesz szakközépiskolát végzett lányokat általános adminisztrátornak. Kereset: 2200 forint (plusz év végi részesedés). A „Vörös Szikla” Mgtsz Kővágószölős felvesz 1 fiút autószerelő szakmunkásnak. Kereset: 15,50 forint órabér. KGST-munkamegosztáson alapuló fejlesztés Ipari robot az NDK egyik berlini gépgyárában Robotok a valóságban K i ne látott volna tudományos-fantasztikus filmekben robotembereket, robotüzemeket, sőt robotvárosokat és bolygókat? Igazi kasszasiker, ha az Ember több órás izgalmak után végül is legyőzi az általa alkotott és kitanitott gépembereket. Mindez persze csak mese, utópia — vagy mégsem? Az első robotot 1954-ben szabadalmaztatták amerikai mérnökök, alig négy év múlva már a piacon is megjelentek. A robot-pilótákat és az űrhajók manipulátorait, amelyek ugyancsak a robottechnikához tartoznak, hamar megismerhette az egész világ. Ma már 180 cég gyárt robotokat szerte a világon, közülük 130 japán vállalat. Mindebből kiderül: a japánok e téren a világranglista élén állnak. Évente közel 20 ezer robotot állítanak elő, alkalmazásuk körülbelül 80 ezer munkahelyet tesz feleslegessé. Japánban jelenleg 7500 programozható, szaknyelven intelligens robot működik, egyharma- duk az autóiparban. A legfejlettebb ipari országokban rendkívül gyors ütemben tért hódított a robottechnika, mert ily- módon a legnehezebb és legigényesebb munkafolyamatokat automatizálják, s az egyes műveleteket igen nagy pontossággal végezhetik el. Ennek megfelelően beszerzésük, alkalmazásuk költséges vállalkozás. Mi "a helyzet nálunk a robotok, manipulátorok használatával és gyártásával? Magyarország egyelőre a robottechnológia fejlesztésénél tart. A kutatás és a gyártás bázisa az Egyesült Izzó, valamint a vezérléseket előállító VILATI. Az itt készülő robotokból a szovjet televízió-képcsőgyárak vásárolnak. Kezdetben csak a feketefehér készülékek szerelésénél alkalmazhatták termékeinket, a mai Tungsram-robotok azonban már sokkal több művelet elvégzésére, betanítására alkalmasak: megfogják a képcsövet, forgatják, átrakják a következő műveletfázishoz, stb. Robotfejlesztés folyik az Akadémia keretei között működő Számítás- technikai és Automatizálási Kutató Intézetben is, éppen az Egyesült Izzó eddigi munkájára alapozva. Ami az alkalmazást illeti, a szerszámgépgyártók rendszeresen használnak szerelő robotokat, elsősorban az integrált gyártórendszerekhez. A Bakony Művek Bosch-együttműködéssel jutott ugyancsak szerelést végző robotokhoz, amelyekhez az OMFB támogatásával különféle elemeket, manipulátorokat készít partnerének. Az elmúlt három év alatt automata szerelő munkahelyet hoztak létre a veszprémi gyárban. Hasonló robotokat használnak az MMG Automatika Művekben is a jármű-kilométerórák és a biztonsági gázcsapok gyártása során, azok szerelése ugyanis rendkívül precíz munkát igényel, aminek — a szigorú szabványok miatt - robotok nélkül aligha tudnának eleget tenni. A kontinens egyik legnagyobb autó- buszgyárában, az Ikarusban nemrég olyan fejlesztési programot alakítottak ki, amely a robotok és főleg az intelligens robotok alkalmazását feltételezi. Mindezek számbavételével sem lehet a robotok széles körű elterjedésével számolni Magyarországon, hiszen általános bevezetésük az iparban túl drága volna. A robottechnika alkalmazásában a KGST-országok közül a Szovjetunió és az NDK ipara jóval előrébb tart a mieknél; ők elsősorban automatizált műhelyeket építettek ki autógyáraikban. Eredményeikhez az is hozzájárul, hogy a szükséges szellemi háttérrel, korszerű finommechanikai és elektronikai ágazattal rendelkeznek. A szocialista integrációs közösség előkészületeket tett arra, hogy időben felkészüljenek az egyes tagországokban az új technika fogadására, elterjesztésére. Az ipari és mindenfajta robotok vezérlése elképzelhetetlen miniatürizált elektronikus eszközök, mikroprocesszorok nélkül. A mikroprocesszorokat ma már a gazdaság minden ágában, termelő és szolgáltató szektorokban egyaránt használják. A mikroprocesszorok felfedezése az USA-ban és Japánban valóságos új ipari forradalomnak minősült négy—öt évvel ezelőtt. Ma már ezeket a fejlett ipari országok áruházaiban is kapható termékeket egyszerű alkatrészekként kezelik, akár a szöget vagy csavart. Nálunk ugyan nem gyártanak ilyen miniatűr elektronikus eszközöket, de szocialista partnereink közül a szovjet, az NDK-beli és a csehszlovák ipar igen. Magyarországon a múlt év végén fogadták el az elektronikai alkatrészek gyártására vonatkozó központi fejlesztési programot, amely lehetővé teszi, hogy 1985-ig nálunk is meghonosodjék az integrált áramkörök szeletgyártó technológiája. Ezek nélkül ugyanis nem lehet megkezdeni a mikro- proceszor-gyártást sem. Bár a mikroprocesszorok nem túl drágák, gyártásuk bevezetése igen költséges vállalkozás. Alkalmazásuk terén azonban nem vagyunk lemaradva, főleg az orvostechnikai berendezések, számítógépek, szerszámgépvezérlések, diagnosztikai rendszerek és műszerek, hajtástechnikák előállításához használják iparvállalataink. Ezek nélkül termékeink jó része nem lenne versenyképes a világpiacon sem. Mivel a mikroprocesszorok alkalmazása és általában a mikroelektronika általános elterjedése nagy előnyökkel jár — ezek: a gyorsaság, a pontosság, a megbízhatóság, a súly- és méretarányok lényeges leszűkülésével fokozza az anyag- és egyben az energiatakarékosságot, megsokszorozza a szellemi kapacitást -, a KGST-országok kiemelten kezelik munkamegosztáson alapuló fejlesztését és gyártását. Közös erővel kívánnak felkészülni a népgazdaság teljes keresztmetszetét átfogó alkalmazására, elterjesztésére. Számolva azzal, hogy mindez egész életvitelünket átformálhatja, fokozatos átállásra késztet mindenkit, hiszen az új technikával meg kell tanulnunk élni, tanulni, dolgozni. Mind a robottechnika, mind a mikroprocesszorok együttműködésen alapuló fejlesztése és gyártása nem nélkülözheti a mikroelektronikai elembázis létrehozását. Ezekkel a kérdésekkel a KGST különböző szakbizottságaiban már több éve foglalkoznak; a szocialista országok ebben is előbbre kívánnak lépni. Szőke László Mi lesz a sorsa 7 Zárt ajtók a Merni fürdőben Penészes falak - tönkrement kiállítás A látvány elriasztó. A fotó- grafikákon vastagon ül a penész, némelyik annyira nedves, hogy az alján csöpög a víz. Az oldalfalak beáztak, a meny- nyezet gyöngyöz, a stilizált fürdőkupola alatti falak zöldbe játszanak a penészgombától. A barnára pácolt bejárati ajtó megvetemedett a magas pára- tartalom hatására, a betétlemezek elrepedtek. így néz ki egy évvel a nyitás után Merni pasa törötk korabeli rekonstruált fürdője Pécsett. Nem fogadhatja a városba érkező idegent, hogy megismerkedjen a török kori fürdőkultúrával. Ez annál is inkább sajnálatos, mert ilyen jellegű kiállítás, mint a pécsi, nincs több az országban. De nézzük az előzményeket! A baranyai megyeszékhely hosszú évek óta nagy erőfeszítéseket tesz anna'k érdekében, hogy múltunk értékeiből mind többet hozzáférhetővé tegyen a nagyközönség számára. A kétezer éves város számos római és törökkori műemléke vonzza az idegent, évente százezrek fordulnak meg Pécsett, és viszik hírünket szerte a világba. A tanács, az Országos Műemléki Felügyelőség, valamint a Janus Pannonius Múzeum, továbbá a városszerető pécsi' építészek munkájának az eredményeként tudatos feltáró és megújító munka folyik a történelmi belváros területén. Ennek köszönhető, hogy kibontották az évszázadokon át földdel takart falakat, a Sallai utcában, ahol Merni pasa fürdője volt egykoron. Csak dicsérni lehet a kezdeményezést. A városi tanács beruházóként évekkel ezelőtt felkérte a múzeumot a feltárás elvégzésére, közben- elkészültek a tervek, majd az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetősége tavaly nyárra kialakította a romkertet és a fürdőt. Időközben jött az ötlet, hogy a fedett bemutatórészben kiállítást lehetne rendezni, amely a török korabeli fürdőkultúrát mutatná be. ' A Janus Pannonius Múzeum igen értékes anyagot állított össze, az alumínium tartókra szerelt fotógrafikákon nyomon követhető a .középkori fürdőkultúra. Ám arra senki sem számított, — legalábbis egy évvel ezelőtt nem —, hogy a kialakított bemutatóterem rövid időn belül használhatatlanná váMk, a- nagyfokú páraképződés miatt. Jelei viszont érződhettek máris mert a Mecsek Tourist, mint üzemeltető, tavaly nyáron levélben fordult a városi és megyei tanácshoz az ügyben. Műszaki osztályúik már akkor jelezte, hogy nagy a páraképződés, megoldatlan a szellőzés, a helyiségekben nincs fűtés, emiatt a munkavédelmi előírások nem teszik lehetővé a teremőr állandó benntartózko- dását, aki különben az idelátogató csoportok számára mutatta be a kiállítást. Ebből indult ki a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal, mikor a Merni pasa fürdő üzemeltetését szezonális jelleggel vállalta, de azzal a feltétellel, ha a felsorolt műszaki hiányosságokat megszüntetik. Azóta legalább három műszaki szemle volt, feljegyzések és emlékeztetők váltották egymást a Tanács és a Mecsek Tourist között. Legutóbb néhány nappal ezelőtt találkoztak ismét a szakemberek és keserűen állapították meg a helyszínen: a helyiség és a kiállítási anyag állapota tovább romlott. Utóbbi egyszerűen bemutatásra alkalmatlan. Sajnálatos, hogy ennyi idő alatt sem tisztázódott az üzemeltetés, a tulajdonjog kérdése, s egy esztendő nem volt elég ahfioz, hogy nagyobb szellőzőablakra cseréljék az eddigi nyílászárót, villanykályhákat vagy radiátort állítsanak be. Úgy hírlik, némely szakemberek azon tűnődtek, egyszerűbb lenne átadni a Hungarhotelsnek a létesítményt, rendezzen be drinkbárt, vagy töröikpresszót a pincében. Ebből csak arra következtethetünk, hogy hiányzik az a néhány száz ezer forint, ami az eredeti funkciónak megfelelő rendbetételhez szükséges. Kár lenne .a török fürdőért! Kár lenne már csak azért is, mert mint említettük: hazánk egyetlen ilyen jellegű kiállítását hozta létre a pécsi múzeum. Attól tartunk, az idei idegenforgalmi szezonban a kiállításlátogató zárva találja a Merni fürdőt. De még nem késő, ha az érdekeltek kézfogása nem csupán .abban nyilvánul meg, hogy konstatálják a jelenlegi állapotot. Mert a múlt becsüléséhez ez kevésnek bizonyul ... Salamon Ggula L eót hirdetnek a bári gesztenyefák. Ott kalimpál az águkon, hogy „Leó”, szóval oroszlános jégkrém. Igaz, odabent a presz- szóbdn még nincsen, de — lesz! Deák Ferenc, a történelemben a haza bölcsének, itt Bár községben pedig egy bölcs üzletembernek a neve, aki feleségével egyszerre két szomszédos vendéglőt vett szerződéssel bérbe, pontos szakmai nevükön egy presszót és egy italboltot. Bölcs emberek mindketten, mert tudják, hogy a leendő Leót már most hirdetni kell. Pedig nem is végezték el a reklámszakiskolát, csupán üzleti érzékük van. 2 800 000 forint volt e két üzlet éves forgalma, amíg a fogyasztási szövetkezet működtette. Akkor is ők dolgoztak benne, de a szokványos kötött- séciekkr'. Most majd nagyobb lesz a forgalom. De! De egyik raktárból kártyaÜzletpár, házaspár Bárban szobát rendeztek be, mert mindig »an 8-10 kártyás vendég. Azelőtt is bűvölték az ör-- dög bibliáját, de most igazi, elkülönítve bűvölhetik. Készül a külső terasz, és parkolót is akarnának. A szép gesztenyefák alatt a járdapresszót most alakítják. ízléses kerítése lesz, s több cégnek írtak, hogy rek- lámnapernyöt szívesen fogadnának. És árut kérnek. A Coca- Cola cégtől két nap alatt megjött a válasz, de a Pécsi Pannónia Sörgyártól a március 16- án keltezett, postán lebélyegzett levélre még akkor sem, amikor ott jártunk. Maguk vettek, szereltek be olyan gépzenei berendezést, ami ritka. Akai kazettás deck, sztereó rádió, erősítő és remek lemezek. Ha gyerekcsapat ül a presszóban, akkor nekik való, ha diszkóimádók, okkor diszkózene, ha igényesebb rockkedvelők, akkor például az Electric Light Orchester muzsikája szól. — Bízunk a sörgyárban, ismét felkeressük őket. Hiszen a palackos sör keretet csak a falu 800 lakosára számították ki, de nyáron itt idegenforgalom van, sok az átutazó német és jugoszláv. Egyszer búsképű sofőr ült be kávéra. „Mi baj?" — kérdezték tőle, s a kávékortyolgatás közepette kiderült, hogy lerobbant az autóbusza és 40 fokos hőségben ott áll az út szélén, tele gyerekekkel. Behívták erre az úttörőket is, bekapcsolták a zenegépet, fogyott az üdítő, rekeszszámra. Deákné szerint: — Az áruválaszték bővítésével is növelnénk a forgalmat, egyebek között az átutazó, s itt megálló külföldiek révén. Dobozos sört, márkásabb árut, például Martinit, sajnos nem tudunk beszerezni. De a viszki az fogy. Elkezdjük a mohácsi fekete kerámiát is árusítani, azt is főképpen külföldieknek. Bárban megállt múltkor egy jugoszláv vendégmunkás, hazafelé menet az NSZK-ból: — Vendéglőben Magyarországon kerámiát még nem vehettem! Csak itt! Ezek a fontos tulajdonságok a szerződéses üzletekben, hogy „Csak itt!” az egyediség. A két bári üzlet is beállt tehát a jó vendéglátóipari példák sorába. Földessy Dénes