Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-03 / 150. szám

1982. június 3., csütörtök DunantQU Ttaplö 5 Belkereskedelem és az idegenforgalom Ülésezett az országgyűlési képviselők megyei csoportja T egnap ülést tartott Pécsett, a MÉSZÖV székhazában az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportja. A képviselőket dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese a belkereskedelem és ide­genforgalom megyei helyzetéről tájékoztatta. A téma ezúttal azért került napirendre, mert a parlament nyári ülésszaka a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetével is fog­lalkozik. Dr. Földvári János elmondta, hogy tavaly 15.3 milliárd forint volt a megyében a kiskereske­delmi forgalom. Az élelmiszer- eífátást kiegyensúlyozottnak ér­tékelte, de hozzátette, hogy tő­kehúsból és bizonyos húské­szítményekből voltak góndok. Ezt a problémát azzal igyekez­tek enyhíteni, hogy több ba­romfit szállítottak az üzletekbe. A baromfinál ä darabáru meny. nyiségét igyekezték növelni, s a kereslet azt bizonyítja, hogy a vásárlók igénylik is ezt. A tej és tejtermékek választéka, mi­nősége a legkényesebb ízlésűe­ket is kielégíti. A sütőipari ter­mékek választéka jelentősen bővült az elmúlt évben, de el­sősorban a szállítások miatt, a minőség nem javult a kívánt mértékben. A kis községek friss kenyérrel való ellátása változat­lanul gond, melyen lényegesen enyhítene, ha ezeken a helye­ken magán vagy áfész-sütödék jönnének létre. A ruházati és vegyesiparcikk ellátással kap­csolatban hangsúlyozta, hogy javulás tapasztalható, de saj­nos még mindig vannak hiány­cikkek. Tavaly több nagy ven­déglátóipart egység készült el a megyében, melyek lényege­sen javították az ellátás szín­vonalát. A vendéglátás forgal­ma azonban stagnál. Dr. Föld­vári János megállapította, hogy a megye idegenforgalma még mindig nem olyan mértékű, mint amilyenre lehetőség lenne. A szállodai ágyak száma ugyan kevés, de ezt pótolni tudja a fizetővendég-szolgálat, ha jól megszervezik. Ezt követően az országgyűlési képviselők kérdeztek, tettek ja­vaslatokat. Dohoczky Antal el­mondta, hogy sok olyan tele­pülés van a megyében, ahova csak 2—3 naponta szállítanak ki kenyeret. Jó lenne, ha ezekre a helyekre a most már gyártott, a minőségét több napig meg­őrző kenyér is eljutna a kívánt mennyiségben. ' Harasztiné Deutsch Erzsébet az üzletek csütörtöki hosszú nyitvatartásá­ról kérdezett, mellyel kapcsolat­ban Balaskó Istvánná, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője elmondta, a szakma és a vásárlók úgy ítéljk meg, hogy bevált. Palkó Sándor hangsú­lyozta, hogy lényeges javulást tapasztalt az utóbbi időben a kereskedelemben, az eladók udvariasabbak, előzékenyebbek. Dr. Nagy József jónak tartja a megye kereskedelmi, vendéglá­tóipari ellátását, de azt meg­kérdőjelezte, hogy indokolt-e a községi vegyesboltokban olyan széles áruválasztékot tartani. Mezőgazdasági kemizálási ankét Keszthelyen A természeti környezet adott­ságait, valamint a növények ge­netikai potenciálját tekintve az ország területén tovább növel­hetők a mezőgazdasági hoza­mok. Ennek egyik feltétele az agrotechnika általános színvo­nalának növelése, a növényvé­delmi eljárások tökéletesítése. Ezek voltak az alaptémái a szerdán Keszthelyen kezdődött háromnapos mezőgazdasági kemizálási ankétnak, amelyen kutatók, a mezőgazdaságban használt kémiai szerek gyártói és felhasználói tanácskoznak. A kemikáliák gyártói ez al­kalommal ismertetik a felhasz­nálókkor az új termékeket, a kutatók pedig a talajerőpótlás és növényvédelem új technoló­giáiról tájékozódhatnak. Olyan kutatási és gyártási eljárások­ról lesz szó, amelyek szinte azonnal alkalmazhatók a gya­korlatban. Ezek közé tartozik a folyékony műtrágyák alkalma­zása, amely takarékos és egy­ben hatékony eljárás, hiszen ily módon közvetlenül a qyökér- zónába juttatható a hatóanyag. Alkalmazása környezetvédelmi szempontból különösen a domb- és hegyvidéki területe­ken előnyös. Az ankét idején folyékony műtrágyázási bemu­tatót is tartanak. mint ami jelenleg van. Gázsity Milutinné felvetette a kis köz­ségekben élők vásárlási gond­jait, Cserna Sándor pedig a ke­reskedelemben dolgozók anycH gi megbecsüléséről, a vásár­lókat szinte mindennap foglal­koztató problémáikról szólt. A megyei képviselőcsooart ez­után az országgyűlés nyári ülés­szakával kapcsolatos feladatát tárgyalta meg. R. N. Felújítják a budapesti Úttörőstadiont A KISZ X. kongresszusán el- határozottakhoz híven a közel­jövőben megkezdik a margit­szigeti Úttörőstadion felújítá­sát. A mintegy 40 millió forint beruházást igénylő rekonstruk­ció összehangolására, szervezé­sére, irányítására a KISZ KB mellett működő — egyéb építé­sekkel is foglalkozó — irodát, valamint társadalmi szerveze­tek képviselőiből operatív bi­zottságot hoztak létre. A kiviteli és a programterve­ket az Iparterv mérnök kollek­tívája készíti. Az elképzelések szerint a meglévő épületeket a vázukig lebontják, és a régi szerkezeti elemekre húzzák fel az új létesítményt. Tágasabb öltözőket, a sportolók igényeit jobban kielégítő helyiségeket, új lelátót, építenek majd. A tri­bün tervezésekor figyelembeve­szik, hogy megfelelően illesz­kedjék a sziget összképéhez mind a pesti, mind a budai ol­dalról tekintve. A kivitelező gödi Duna men­ti Mgtsz építőmunkásain kívül természetesen a KISZ-es fiata­lok is kiveszik részüket a felújí­tási feladatokból. Az idén elő­ször építőtábort szerveznek az Üttörőstadion újjávarázsolásá­Munkaerő- és tapasztalatcsere az NDK-vaf Üj aknát nyitottak Tatabányán Új bányában kezdték meg a széntermelést Tatabányán. Az 5/c jelű aknát olyan területen mélyítették, ahol korábban kül­színi fejtéssel művelték a sze­net, de miután a felszínhez kö­zeli szén rétegek elfogytak, lej- tősaknákatk- hajtottak ki, hog'y ilyen módon elérjék a 60—100 méter mélységben húzódó ne­gyedmillió tonna szenet. Az új bányában magas fo­kon gépesített frontfejtést ala­kítottak ki. A szénfalat szovjet gyártmányú marótárcsás jövesz- tőgéppel bontják meg, a bá­nyászokat Várpalotán gyártott pajzsok védik az omlástól. Na­ponként 1100 tonna szenet 'kül­denek felszínre az 5/c aknából, amely a tatabányai vállalat legkisebb és legnyereségesebb üzeme. Az innen felszínre kerü­lő szén ugyanis 5500—6000 ka- lóriás, az új bánya szenét ház­tartási felhasználásra szállítják, és ebből készítik a vállalat új termékét, a gyöngybrikettet is. Lipcsei eladók a Konzumban Ma már ritkán nyúlnak a szótár után. Április óta megta­nulták magyarul a legfonto­sabb kifejezéseket: mivel szol­gálhatok ..., kérem szépen ..., köszönjük .... no és a mérete­ket, fazonokat, színeket. In­geket árulnak a Konzum kon­fekcióosztályán. Simone Kloth és Ramona Hessmann az NDK-ból, Lipcsé­ből érkezett Pécsre. Októberig a Konzum Áruház eladóiként dolgoznak. A Skála-Coop évek­kel ezelőtt indította az áruhá­zai dolgozóinak NDK-beli mun­kaerő- és tapasztalatcseréjét. A pécsi Konzum két évvel ezelőtt küldte az első eladókat a lip­csei Konsument Am Brühl áru­házba, illetve azóta fogadja az onnét érkezőket A féléves ter­minusokban eddig 3 pécsi, il­letve 2 lipcsei eladó cseremun­kájára került sor. — Mi vagyunk a második csoport — mondja Simone Kloth. — Nagyon örülünk, hogy lehetőségünk van megismer­kedni a magyar kereskedelem­mel, tetszik a város, kedvesek a kollégák és a vásárlók, szó­val, jól érezzük magunkat. — Több-kevesebb sikerrel ta­nuljuk a nyelvet is, a magyar munkatársak nagyon segítőké­szek — folytatja Ramona Hess- mann. A két fiatal — 19, illetve 20 évesek — lány Pécsett a Kon­zum által bérelt lakásban la­kik, havi 3000 Ft körüli a fize­tésük, amiből a napi étkezést — üzemi konyhán ebédelnek — kell téríteniük. — Tény, hogy a dolgozócsere nagyon méltányos feltételek kö­zött zajlik — állapítja meg Ra­mona, de az az igazság, hogy mi nagyon gyorsan el tudjuk költeni ezt a pénzt, mert sok szép holmit látunk. — De azért eladni is tudunk! — vágja rá Simone. — És a múltkor még jót nevettünk is, amikor német férfiak tört ma­gyarsággal, mutogatva, inget kértek tőlünk. — Van-e valami kívánságuk? — összenéznek, bólintanak és szinte egyszerre mondják: jó lenne ez alatt a hat hónap alatt is többször hazamenni! T. É. »Kala, kgla / uiskennella / veden alia, j veden alia / Pajti pojka I kalostaja / megyen ar­ra I mivel ott a /. halásztanya I otthona és / iejealja* — A víz alatt úszó halról és a halban Finn költők estje Pécsett gazdag környékről szóló vers is bizonyíthatja, hogy nyelvtani és szókincsbeli azonosságokon kívül a finn és a magyar nyelv daUama is hasonlít egymásra. Sok más költmény mellett Kiss Dénes eme játékos, kétnyelvű verse is elhangzott hétfőn, a fiatal finn költők irodalmi est­jén a pécsi Mozgalmi Házban. A Magyar Rádió vendége­ként hazánkban tartózkodó há­rom fiatal finn költő közül ket­ten írásaikból élnek, egyikük nyomdászként dolgozik. S bár Finnországban mintegy 120 000 írogató embert tartanak szá­mon, évente csak 10-12 verses- kötet jelenik meg. így nem cso­da, hogy fordításokkal is pró­bálkoznak. S ha a könyvtári statisztikák szerint népszerűek a megjelent könyvek, akkor évente egyszer komoly összegű állami támogatást is kaphat­nak. A Mozgalmi Házban meg­rendezett estet, amelyen finn és magyar szerzők kórusműveivel fellépett a Nevelők Háza Ka­marakórusa, valamint Balati- necz Márta (ének), Simonfai Márta (zongora) is, rögzítette a magyar és a finn rádió. Három különböző stílusban író költőt ismerhettünk meg. Sirkka Turkka a természet és az ember kapcsolatáról; Jorma Eronen a társadalom peremén élőkről, azokról, akiknek „sem­mijük nincs, ezért akarnak min­dent"; míg Teemu Hirvilammi epikus lendülettel megfogal­mazott soraiban népi ihletésű témákról ír. A verseket először a költők mondták el finnül, majd a fordításokat Koszta Gabriella, a Pécsi Nemzeti Színház művésze, Gáti Oszkár, a Madách Színház művésze, valamint Fodor Tamás tolmá­csolta. Majd játékos verseket hallhattunk, ötvenhárom kö­zös eredetű és hasonló hang­zású szó felhasználásával írt magyar nyelvű költeményeket. Berták László, Csorba Győző, Kiss Dénes, Pákolitz István, Su- monyi Zoltán és Tandori De­zső alkotásait. Bozsik L. Pécsi utcák - híres emberek Kaffka Margit Születésének századik évfor­dulóján, 1980-ban megállapí­tották, hogy a budai Kaffka Margit Gimnáziumon kívül az országban sehol sincs szobra; csupán néhány városban, így Pécsett is, utcanév emlékeztet reá, akinek a Pétiké jár, Lackó, Emberke című versét az anyai érzés melege és őszintesége a magyar családi líra legszebb alkotásai közé sorolja. írói te­vékenységének igazi értékét mégsem versei, hanem prózája fémjelzi. írói-költői munkásságát olyan nagyságok értékelték, mint Ady Endre, Móricz Zsigmond és Radnóti Miklós. Ady Kaffka Margit írói egyéniségének he­lyét a magyar szépprózában Móricz Zsigmond mellett jelölte ki. Móricz pedig, amikor Kaffka Margit 1911. december 31-én befejezte a Színek és évek cí­mű regényének közlését a Va­sárnapi Újságban, ezeket írta róla: „Érzésem szerint ezzel a regénnyel eddigi írói útjának csúcsára ért, s egyszersmind olyan magaslatra, ahova asz- szonyíró nálunk még soha." 1934-ben Radnóczi Miklós (Aki később a Radnóti nevet vette fel) Szegeden a Magyar Irodalomtörténeti Intézet kiadá­sában megjelentette Kaffka Margit művészi fejlődése című doktori értekezését, amelyet Sik Sándor és Zolnai Béla egyete­mi tanárok bíráltak meg. Eb­ben Radnóti megjegyzi: „Kaff­ka Margitnak megvan a maga nagy társadalmi problémája, ez foglalkoztatja mindegyikben, s ez ösztönzi új és új szempont­ból, más és más oldalról való meqvilágításra. A probléma: a középosztály züllése és az asszony elhelyezetlensége az életben." Apróbb elbeszélések közlése után fog hozzá első és legna­gyobb regénye. a Színek és évek megírásához. Ebben a szinte naplgszerű visszaemléke­zésben mondja el az író hős­nője, Portelky Magda élete történetét. Tükörképet nyújt ez a munka az úri Magyarország lecsúszott dzsentri-asszonyai­nak életéről. A regény hősnője előtt első házasságának kudar­ca után ez adott társadalmi helyzetben nem akad más le­hetőség, mint újból férjhez menni. A regény második ré­szében a magyar dzsentri zül- löttségének könyörtelen rajzát adja az asszonyi életszenvedé­lyek sistergésében. A régi és az új küzdelmének válságában azonban Portelky Magdának nincs elég ereje az új oldalára állni, mert csak áldozat volt, a nagyobb erejű változások függ­vénye. A Színek és évekhez kapcso­lódó másik két regénye: c Má­ria évei és az Állojnások szin­tén az asszonyvilóg és a társa­dalom viszonyának alakulását tükröd. F műveiben Kaffka kí­sérletet tesz a korraizzal és esszéve' keveredő reqény meg­alkotására. De még túl közelről nézi kortársait: művei részle­tekké töredeznek. E három regém/ trilóaiánok is tekinthető. Belső logikájuk, új lélektani szemléletük a ma­gyar regény megújhodását sej­tették. Méq megírja a zárda- élet fülledtségét föltáró kisre­gényét. a Hangyabolyt, és a „hullámzó élet" kudarcai után a „tükröző élet" szemlélődő magatartást követő eszményei­hez húzódik vissza, amikor 1918. december 1-én a spa­nyoljárvány áldozata .lett. Kis­fia, akivel együtt kapta meg a betegséget, egy nappal élte túl édesanyját. Derékba tört élet. Életműve azonban tovább él, mint ahogy tovább élnek azok, akik „vágy­ni szeretnek". A magyar ifjúsá­gi irodalom is több kedves al­kotását (Kis embe'ek barátocs- káim, lézuska-vásár) tartja szá­mon. Az élet igazságát hirdető műveiről elmondhatjuk Móricz jellemző szavait: „az egész egyetemes emberiség javára szolgáló értékek." Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents