Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-01 / 148. szám
1982. június 1., kedd Dunántúlt napló 3 Szilárdság, kopás, savállóság Lesz-e díszítőkő B eimben szereplő kérdés ma sokszor elhangzik. (Természetesen a munkaidőn túli időtöltésre vonatkozólag.) Ha az embernek álmai vannak, többre vágyik, mint amennyire a havi fixből futja, pénzforrás után kell néznie. Kauder György és Kontár Pál, mindketten a Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyáregységében dolgoznak, tmk-sok. A kérdést nekik is feltettük. Ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége Az OSZT elnöksége hétfőn Rév Lajos elnökletével megtartott ülésén megvitatta a szövetkezetek jogi szabályozásának továbbfejlesztéséről készült tájékoztatót. Elhatározta, hogy a beszámolót s az elnökség indítványait az OSZT legközelebbi teljes ülésén napirendre tűzi. Foglalkozott az elnökség a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége oktatási programjával, a fejlődő országok szövetkezeti mozgalmát segítő kutatási tapasztalatok rendszeres közzétételével, ebben a magyar szövetkezeti mozgalom közreműködésével. Elismerését fejezte ki a 25. évfolyamába lépő — négy nyelven megjelenő, a világ minden részébe eljutó - Magyar Szövetkezetek című folyóirat szerkesztő bizottságának. Az elnökség elhatározta, hogy az OSZT teljes ülését július 3-ra Szolnokra összehívja. A Baranya megyei népi ellenőrök két hónapon át; vizsgálták az állami támogatások odaítélésének, felhasználásának és hatásainak tapasztalatait a termelőszövetkezetekben. A vizsgálat az 1979—1981-es évekre terjedt ki. A megelőző három évhez képest 207,4 millió forintról 163,5 millió forintra csökkent a megye szövetkezeteiben a nem normatív jellegű állami támogatás. Az egy támogatott tsz- re eső összeg 2,6 millió. A beérkező fejlesztési pályázatok alapján igényelt támogatás csak 30 százalékban volt kielégíthető. Növekvő tendenciát mutatott az erdőtelepítési, a meliorációs és a szakember-támogatás aránya, ezzel szemben nagymértékben csökkent a cél- csoportos és a rét-legelő támogatások részesedése. ♦ Meliorációs támogatásban 19 tsz részesült, de a támogatás összege az előző időszakhoz képest ugyancsak csökkent, az évi 60 millió forintos reális igénnyel szemben csak évi 20 millió forint volt. Ennek oka, hogy a leginkább rászorult termelőszövetkezetek a legminimálisabb saját erőt sem tudták biztosítani a támogatás igényibe vételéhez. Indokolt és szükséges a melioráció bővítése, mivel a támogatások itt térülnek meg legjobban. A meliorált területeken, mint azt a nagypeter- di, a dróvafoki, a gödrei és sásdi tsz-ek jó példája is mutatja, gyorsan emelkednek a hozamok, javulnak a gazdasági eredmények. A támogatás ott a leghatékonyabb ahol nagyobb összegben veszik igénybe és használják fel. Az egész megyére gyakorolt kedvező hatása csak akkor érvényesül, ha a mohácsi-szigeti térség után a Dráva-térség és a Zselic meliorációjára is sor kerül, ami 85 000 hektár termőföld jobbá- tételét eredményezné. A termőföldet újrahasznosító — rekultivációs — támogatásokra a három év alatt mindössze 2,4 millió forint kérelem érkezett be a tsz-ektől, holott a lehetőség ennél jóval nagyobb összeg odaítélését eredményezhette volna. A vizsgált időszakban 15 gyenge adottságú tsz az összes nem normatív jellegű támogatások 50,7 százalékát, vagyis 82,8 millió forintot kapta meg. Ennek legnagyobb hányada, 38,4 százaléka fejlesztési támogatás volt, amit évente ítélnek oda. A tapasztalat az, hogy a kérelmeket gyakran nem támasztják alá kellő közgazdasági elemzések. Ahol ezt előzetesen elvégezték — például Egy- házaskozárban. Sásdop, Gödrén, Kétújfaluban, Drávafokon — és a kapott támogatást koncepciózusán építették be á termelőszövetkezet gazdasági tévé. kenységébe, ott a felhasználás is hatékony volt. S ez nemcsak a fejlesztési, de az összes többi támogatósra is érvényes, beleértve a meliorációra, erdőtelepítésre, a szakemberek bér- és lakástámogatására adott kedvezményeket is. Ahol jól fogalmazták meg és az éves terv teljesítéséhez kötötték a szakembertámogatás céljait, mint például Vajszlón — ott ez kimutathatóan segítette a gazdaság megszilárdítását, fejlődését. A konkrétan vizsgált 13 gyenge adottságú termelőszövetkezetben — Mindszentgodisa, Egyházaskozár, Gödre, Sásd, Szentlászló, Drávátok, Felső- szentmárton, Hetvehely, Csá- nyoszró, Vajszló, Drávasztára, Bogádmindszent és Abaliget — szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy a nem normatív támogatásra feltétlenül szükségük volt a kedvezőtlen adottságú tsz-ek- nek, s ez — a normatív támogatással együtt — kedvező hatást gyakorolt gazdálkodásuk eredményére, enyhítette a differenciálódási folyamat további elmélyülését. Az egyes célokra adott támogatások javították a szövetkezetek stabilizálását, gazdasági helyzetükben azonban lényeges előrehaladást, javulást, egy-két kivételtől eltekintve nem eredményeztek. A 100 forint költségre jutó eredmény 5 tsz-nél javult, háromnál romlott, a többinél a termelési jövedelmezőségi viszonyok lényegében szinten maradtak. Ettől az évtől a szabályozómódosítás jelentős mértékben megváltoztatja a támogatások eddigi mechanizmusát. Előzetes számítások szerint a megye termelőszövetkezeteiben a normatív támogatások körében és egyéb árkiegészítések, intézkedések eredményeként mintegy 160 millió forinttal növekszik a támogatások eredményekre gyakorolt hatása. Ugyanakkor az egyéb elvonó tételek 170 millió forinttal csökkentik megyei szinten a tsz-ek nyereségét. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek körében ennél valamivel jobb a helyzet. Itt ugyanis az eredményt növelő és csökkentő tételek egyenlege lényegesen nem változik, sőt inkább az eredményt növelő hatás lesz erősebb. Legkedvezőbb változás a 17,1 aranykorona alatti tsz- ekben várható —számuk 14—, ezeknél az árkiegészítés mértéke duplája az elvonásnak. ♦ Köztudott, hogy a mellék- és kiegészítő tevékenység csökkenti a túlzott differenciálódást. Ezzel a lehetőséggel a vizsgált időszakban nagyon kevéssé éltek. Az alacsony színvonalon gazdálkodó szövetkezetekben a kiegészítő tevékenység kisebb az átlagosnál és az indokoltnál. Az érvényben lévő jogszabályok szerint ezek a tsz-ek. a kiegészítő tevékenység fejlesztésére — termelési adóból visz- szafizetendő — fejlesztési támogatást igényelhetnek. Ezt a kedvezményt a vizsgált időszakban csak három termelőszövet, kezet — Egyházaskozár, Kishajmás. Kétújfalu — vette igénybe, összesen 22,5 millió forint összegben. Probléma, hogy az odaítélhető összeg kerete is alacsony, a beérkezett igényeknek — 42,7 millió — a három év alatt csak a felét lehetett kielégíteni. Gondot okoz — állapították meg a népi ellenőrök —, hogy 1982- től a támogatásban részesíthetők köre — a szabályozók módosításával — lényegesen bővült, lényegében megduplázódott. ugyanakkor az e célra rendelkezésre álló támogatási összegben változás nem várható. Percenként 120 izzólámpát csomagol a pécsi Sopiana Gépgyár saját fejlesztésű csomagológépe, amelyet a hazai piacokon túl a Szovjetunióban, Írországban és Irakban értékesítenek. Az ügyes gép sokoldalúságát bizonyítja, hogy Camembert sajt, gyógyszer és szappan csomagolására is ab kalmas. „így van ez, ha az ember többre vágyik... És ön mit csinál? Kauder György, erős, vállas ember. 21 évig dolgozott a Villányi Állami Gazdaságban. Aztán, hogy ott egy üzemegységet bezártak, több társával együtt jött át ide a székgyárba. — Nehéz volt a váltás? — Eleinte igen, de aztán megszoktam. A házam is itt épült a régi vásártéren, s aztán szeretem is a mostani munkám. Brigádvezető vagyok; feladatunk hogy menjenek a gépek. — Mibe került a háza? — Háromszázezerbe. De sok kétkezi munka is benne van, amit nehéz lenne megfizetni. — Mennyiért adná el? — Egymillióért. Annyit biztosan megér. Persze, még gondolatban sem merült fel a téma. Nem nagy, 160 négyszögölön áll, de nekünk jó. Két fia van: a nagyobbik a gépipari technikumba jár Pécsre, az apa nyomdokain, a kisebb általános iskolába. Felesége a kesztyűgyárban dolgozik. ' — önnek mennyi a keresete? , — Havonta 4200—4500 forint között van a borítékban. Nem nagy az ingadozás. — Ez elég? Gondolkozik, hogy mit válaszoljon. Gyári szinten a jól fizetett emberek közé tartozik, nem illik panaszkodnia. — Elég egyik hónap végétől a másikig. De ha az ember többre vágyik, bizony a munkaidő utón nem érhet rá a lábát lógatni. Vokányban szőlője van: a szabad idő nagy részét ott tölti. Ez évente 40—50 ezer forintot meghoz, persze költeni is kell rá. Hétvégeken pedig nem átallja: beáll kőműves mellé culágernak. A minap szólt a gyár vezetőjének: házon belüli másodállást vállalna, ha lehet. A bútorok csomagolásához szükséges tiplik — fakockák — gyártását vállalná családi alapon. — Itt nálunk a tiplik gyártásában nincs pénz, az emberek nem szívesen csinálják. Gondoltam, megegyeznénk: a gyárnak is, nekem is megérje. Dolgozhatna rajta a feleségem is, a gyerek is. És hozna valamit. * Kontár Pál fiatal házas, kisfia még csak két- esztendős. A tmk-nál villanyszerelő. Nem szívesen áll le beszélgetni, de aztán kiderül: nem ő húzódozik, munka vár ró. Az egyik csarnokban elektromos problémák miatt áll néhány gép; ott o helye. — Önnek másodállása van. — A szakmában vettem ki az ipart az itteni munka mellett. Fél éve. — Haszna? — Még különösképpen nem mondhatom. Nem vagyok tősgyökeres siklósi, kevésbé ismernek. De azt hiszem, meg fogja érni. — Mire gyűjt? Mire kell a pénz? Úgy néz rám, mint aki nem tudja, mivel kezdje. — Most éppen bútorra. Aztán, ha szeretnék egy kicsit jobban élni, vinni valamire, meg kell fogni nagyon a forintokat. Egyelőre főleg háztartási kisgépeket javít, bojler bekötéseket, s néha bejön egy-egy családi ház villamosszerelése. Ez utóbbi jobban hoz. Felesége az áfésznél van. — Naponta az itteni 8 órára még vagy négyet-ötöt rádolgozom. Apósomnak van egy kis szőlője, s nyilvánvalóan ott is be kell segíteni.. Különösen, ha az ember bele is kortyol néha a borba. Saját házban laknak: a szülők rájuk íratták. Ebben szerencséjük volt — mondja. Autója sen régi: 1200-as Skoda. — Nálam az autó nem flanc.. Kell az iparengedély mellé. Néha úgy meg van pakolva, különösen nagyobb munkák esetén, hogy sajnálom. De neki is kell bírnia, legalább úgy, mint nekem. — Meddig? — Előbb néhány évig, aztán még tovább. Nem vagyok az a típus, aki csak úgy elvan a világban. A munkanélküliséget nem nekem találták ki. * Azt mondja a gyár személyzetise: „Mi azon vagyunk, hogy mindenki itt keresse meg a megélhetéshez szükséges forintokat. Aki többre vágyik — s többnyire így vannak vele az emberek — nyilván többet is dolgozik. Lehetőség van rá." Kozma Ferenc a gránitból? Az a fortyogó, izzó gömb, ami valamikor a mi Földünk volt, úgy egymilliárd évvel ezelőtt már vastag szilárd kéreggel rendelkezett. Alatta azonban még nagy erők dolgoztak. A belső nyomás okozta kőzetmozgások törésvonala nyomán fel-fel törtek a mélyből a kéreg alatti izzó folyékony kőzetek, s a felszínre buggyanva a törések hézagait kitöltve megszilárdultak. Így keletkezett pl. Er- dősmecske-Mórágy vonalán a mintegy 30 négyzetkilométernyi területen található gránittelep. A kőzetréteg vastagsága egyelőre ismeretlen, az eddigi próbafúrások nem értek az aljára. Bányászásával már nagyon régóta foglalkoznak, főként útépítésekhez, újabban pedig ezenkívül folyók szabályozásához, folyómedrek védelméhez használják fel. Úgy 10—15 éve merült fel először, hogy az erdősmecskei gránitot esetleg nemesebb célra, díszítőkőnek is lehetne alkalmazni. Konkrét kísérletek azonban csak az elmúlt két- három évben kezdődtek. Ugyanis az eddig e célrya külföldről devizáért behozott kőzet ára rendkívül megemelkedett, körül kellett nézni, hátha van hazai megoldás. Magyarországon csupán két helyen található gránit, a Velencei-hegységben — ez azonban nagyon töredezett és így a célra alkalmatlan — és itt a Mecsek környékén. Ez utóbbi ugyan szintén repedezett, de ezt az eddig itt alkalmazott robbantásos művelésnek tulajdonítják, nem tektonikai eredetűnek. Mindenesetre, úgy három éve elkezdődtek a kísérletek. A Kőzettani Kutató Intézetben vizsgálták szilárdságát, kopás- és savállóságát, ásványi összetételét és egyéb tulajdonságait. A Kőfaragó Vállalathoz pedig összesen 12 darab, körülbelül egy köbméteres tömböket szállítottak fel. Ezeket a köveket három centiméter vastag lapokra fűrészelték. Az eredményről a közelmúltban érkezett meg a zárójelentés. A tömbök közül sajnos több teljesen szétesett fűrészeléskor, öt darab azonban egészen kiváló minőségűnek bizonyult, amiből végül is 379 darab burkolólapot sikerült készíteni. Az erdősmecskei gránit csiszolt felülete nagyon szép, a többségében fekete és grafitszürke szemcsék közé apró fehér és nagyobb világos rózsaszín kristályok ékelődnek. Szépsége vetekszik a mé rványéval. Amennyiben sikerülne nagyobb mennyiségben az öt jó minőségű tömbhöz hasonló réteget találni, úgy érdemes lenne komolyabban foglalkozni a bánya profiljának és eddigi művelési módjának megváltoztatásával. A Délkőre azonban ez óriási terhet róna, amit egyedül aligha tudna megvalósítani. Hiszen az újabb, a robbantástól távolabb eső, nem repedezett részek feltárásához csaknem 10 méter vastag fedőréteget kellene eltávolítani, s az eddiai bányaművelés megváltoztatásához komofy technikai berendezések lennének szükségesek. És hogy megéri-e? Ezt még a további évek eredményei döntik eh Az elkészült vizsgálati zárójelentéssel tehát mégsem került végleges pont az erdősmecskei gránit további sorsára. S. Zs. NEB-vizsgálat a gyenge tsz-ek támogatásáról fl támogatás mérsékelte a differenciálódást Sok függ a fogadó- készségtől Körültekintőbb odaítélést Mindszentgodisán a műanyagzsákok gyártása is ad mellékjövedelmet a dolgozóknak
