Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-21 / 168. szám

Üj lakónegyedek, középületek - régi fasorokkal... Belépés csak kísérővel „Szerető”, „véletlen öröm”, „betegség”... Nem hiszek az okkult tudo­mányokban, így inkább bölcsen átengedtem fotóriporter kollé­gámnak a jövőbe pillantás le­hetőségét. A kockás karton- ruhás, csinos, 18 éves boszor­kány pillanatok alatt megke­verte a lapokat és sorolni kezdte Laci barátomra váró nehéz perceket: — ön eléggé féltékeny arra a fiatal lányra, akivel rövide­sen megházasodik. Hivatalos esküvő lesz — talán KlSZ-eskü- vő? —, mindketten boldogok lesznek. Anyagi örömöket látok - valami örökségfélét -, lakás­gondjai megoldódnak ... És így tovább. Igazoláskép­pen sorban mutatja a lapokat, s a speciális kártya — úgy a K. u. K. időkből való „cigány­kártya”, valóban ebben a sor­rendben jön elő. Az ábrák mel­lett négynyelvű felirat: ma- gyan, német, horvát és valószí­nűleg a ruszinok miatt, cirill- betűs felirat is. A 32 lapos pakliban a lapok ilyen rövid utalásokat tartalmaznak, mint: „Betegség”, „Pénz”, „Vágy”, „Tolvaj”, „Hír", „Halál”, „Vé­letlen öröm”, „Hiúság”, „Uta­zás.”, „özvegyember”, „Szere­tő” stb... Marika - nevezzük így a kár­tyavető jósnőt — határozottan élvezi kíváncsiságunkat. — Ezt büntetik ám - mondja kisvártatva. — Ezért alig mer­tem kötélnek állni. Mentsé­gemre legyen mondva, nem pénzért csinálom. És csak igen szűk baráti körben. — Szóval...? — Magam sem hiszek benne. Legalábbis nem nagyon. De néha annyira kijön, hogy ma­gam is megdöbbenek.- Honnan tanulta?- Volt egy öreg nénike, aki­vel annak idején összeismerked­tem. Ö mutatta, nála laktam, albérletben. Eleinte nevettem, de aztán megtanultam a dol­gokat, s a kártya is az enyém lett. Szóval így.- Ki több a baráti körben: nők vagy a férfiak?- A nők. Jobban hisznek benne.- Hisznek?- Mit tudom én? Talán csak úgy próbálják alakítani az éle­tüket, hogy ami kijött a la­pokban, az az életükben is ki­jöjjön. Főleg a szeretők ... Elneveti magát.- Nézze: többnyire minden­ki életében vannak boldog és szomorú pillanatok. Pénz is jön váratlanul, kiadós is. Betegség, születés, halál...? Mindenna­pos dolgok.- Szokott önmagának is la­pot vetni?- Úgy hétvégeken.- Jósnőnél volt már?- Kettőnél is. Az egyiknek megmutattam a kártyámat, azt mondta, ismeri. De amikor megpróbált vele „dolgozni", egészen másokat mondott, mint amiket én tanultam. Azt jósol­ta, hogy öreg férjem lesz. Per­sze, hogy otthagytam! Kozma Ferenc Ui.: Laci tényleg esküvő előtt áll. S meg is nősül, hacsak ép­pen a kártyavető „boszorka" miatt meg nem gondolja ma­gát... Felvétel: Läufer László A vadászat egészséges szó­rakozás, kikapcsolódás, ami­nek felfrissítő, idegnyugtató hatása jól kamatoztatható a munkában. Az utóbbi időben egyik vadásztársaság néhány tagjának azonban megkeseríti a szájízét, borzolja a kedé­lyét. A megyében 1980 végéig 42 területtel rendelkező vadásztár­saság és két bérkilövő va­dásztársaság működött. Vad­gazdálkodási szempontok miatt több, gondokkal küszködő ap­róvadas jellegű vadásztársasá­got összevontak a szomszédos, nagyvadban bővelkedő vadász- társasággal. így most az 1325 vadász 28 területtel rendelke­ző vadásztársaságba került. Egy-egy terület nagysága 12 000—15 000 hektár között változik. Azt hihetnénk, ekkora területen bőven megfér és tel­jesíteni tudja kilövési tervét a társasághoz tartozó 50-70 em­ber. Egy társaságban mégsem ez történt. A vadásztársaságok egybe­olvasztásakor a szentlőrinci Déli Őrszem területe és tag­sága három vadásztársaság­nak — a pécsi Zalka Máténak, a Pécsi Dózsának és a ma- gyarmecskei Nimródnak — ju­tott. Azóta folyik a vita a Zal­ka Máté régi és újonnan jött tagjai között. Az alakuló köz­gyűlésen (a régiek szavazat- többséggel) elfogadták a házi /szabályzatot, melyben az is szerepelt, hogy az újonnan jöttek csak a magukkal hozott területen vadászhatnak. Az in­dok: ha majd jobban megis­merik a területet és az új em­bereket is megismerik a régiek, akkor majd vadászhatnak a vadásztársaság egész terüle­tén. Természetes, hogy azóta is gyűrűződnek az indulatok. A régi törzstagok nemegyszer el­mondták az e döntés ellen ógálóknak: „Még így is sokkat nagyobb területen és jóval ke­vesebben vadászhatnak, mint a régi társaságukban.” (Ez igaz.) Mégsem tudott néhány em­ber belenyugodni a számukra hozott hátrányos megkülönböz­tetésbe. Jogos sérelmüket a magasabb fórumok elismerték és ennek hatására a vadász- társaság a háziszabályzat egyes pontjait módosította. Farkas János, a MAVOSZ megyei fővadásza elmondta, hogy a vadásztársaságok te­rületeiket kerületekre osztották, és az egyes kerületekbe jutó vadászok csak itt vadászhat­nak egyénileg. A társasághoz tartozó többi kerületbe pedig kísérővel (egy oda „tartozó" vadásztársukkal) Ez a baleset­megelőzés és a terület állo­mány ismerete szempontjából szükséges. Mint megtudtam, lényeges változás azóta sem történt. A vadban gazdagabb kerületek­be nem jutottak be a volt őr­szemisták. Maradt továbbra is a régiek előjoga az újakkal szemben ... Ádám Erika netföi □ Dombóvárra a szállodakomplexum, folyama­tosan mintegy 380 lakás, és 2—3 éve a szép, modern művelődési központ, a tágas, formálódó térrel. Szomszédjában áll a 75 lakásos „csipkeház", és mögötte (még építés alatt) a 24 tanter­mes új iskola. Mindkettő érde­mel egy-két szót. A három lakótömbnyi „csip­keház” nevét különleges, fémru- dakbál „szőtt” korlátmegoldá­sáról kapta, amely lelógó csip­kefüggönyszerű hatást kelt. a mögötte húzódó mahagóni szí­nű üveglapelemek együttesében. Most készült el, az utolsó lakók és az OTP a napokban költözik ide. Alsó szintjén ugyanis szol­gáltató üzletsor kapott új he­lyet. A város jelenlegi legszebb épülete ez. Az iskola régi nagy gondot enyhít: 1945 után a vá­rosban mindössze 4 tanterem épült. A mostani 24 teremben 32 tanulócsoport tanulhat ősz­től. A további tervek is átgondolt, értelmes koncepciót tükröznek. A művelődési központ mögött épül egy nagyobb és egy ki­sebb lakótömb. A sarki halász- csárda helyén hatemeletes lakó­ház, a szálloda és a „csipke­ház” között üzletsor húzódik majd. Fontosabb beruházások: 200 személyes szakmunkás-kol­légium, tanműhelyekkel; újabb lakóházak; s a túlzsúfolt köz­ponti buszpályaudvar áthelye­zése. Az árnyas városközpont ezzel is újabb, emberi léptékű parkosítható területhez jut. Még egy-két szó, ami nálunk is tanulságos lehet. A fák tuda­tos megóvása a szanálások, építkezések idején külön védő­gyűrűvel és más szigorú óvintéz­kedésekkel történt. A keresztirá­nyú új lakónegyedek közül ki­magaslik egy szép fehér épület: a fiatalok háza. Kétszer 20 la­kásos garzontömb. Aki beköltö­zik egyszoba-összkomfortos la­kásába, 5 évig méltányos ösz- szegű előtakarékosságra köte­lezi magát, hogy öt év után a minőségi cserének ne lehessen akadálya... S még valami: a lakótömbök alsó szintjein a kö­zösségi épületek helyét már- már telítetten, apró, butikszerű üzletek, szolgáltató helyiségek; magánvállalkozók özöne foglal­ta el - mindenki örömére. Dom­bóvárra érdemes odafigyelnünk. W. E. érdemes odafigyelni Dombóváron többnyire átsu­hanunk. Pedig aki egyszer leka­nyarodik és leparkol az árnyas fák alatt, s rászán egy félórát legalább, nem bánja meg. A városalakítás dobszó nélküli, ám annál mozgalmasabb értékeire csodálkozhat rá, ha csak körbe­pillant. Ha el is indulunk, egy 3—400 méter sugarú körben új lakótömböket látunk. Megszo­kottakat és eltérőeket; új köz­épületeket, üzleteket, üzletsoro­kat és szellős, tágas tereket a háztömbök gyűrűjében. És ren­geteg zöldet: a játszótereken, a házak közt és fákat, megóvott, 30—40 éves fákat, juharokat és vadgesztenyéket. Levegőt, oxi­gént szívunk be; a mai urbani­záció e ritka kincseiben gyö­nyörködve. És felvidulva, jóked­vűen térünk vissza a parkolóba, az elegáns platánsor lombkoro­nái alá. Mindez néhány perc alatt fo­galmazódott meg bennem, amíg körbe jártunk egyet Csillag Lászlóval, a város műszaki osz­tályvezetőjével. Dombóvár köz­pontja — sokan emlékezhetnek rá, még 15-20 éve is — a leg- kopottabb vidéki járási közpon­tok elnyűtt lódenkabátját visel­te. Azután a hatvanas évek vé­ge felé felröppent a várossá alakulás gondolata, és Dombó­vár éledni kezdett. Megindult az ipartelepítés, a kommunális be­ruházás, a lakásépítés. 450 ágyas kórház épült, és az utóbbi 10—15 évben 7—8 nagyüzem, vállalat, szövetkezet települt ide; a város határában ismert gyógyfürdő létesült. A várost K—Ny irányban át­szelő Népköztársaság útjával párhuzamosan öt nagy lakótele­pen és a mai városközpontban 1964 óta ez év tavaszáig 1700 új lakás épült fel (ebből ezer összkomfortos). A PTV gondozá­sában kialakult a város általá­nos, majd 1974-re elkészült a városközpont rendezési terve. Legelőször is eltűntek a Hunya­di térről (a mai É—D irányú négysávos átkelési pont helyén) a piac betonasztalai. A négysá­vos és a keresztező Népköztár­saság útja, illetve innen D-re a Bezerédy és az állomás felé ve­zető utca négyszögében alakí­tották és alakítják a szőkébb városközpontot. A városmagot. Itt épült fel a 70-es évek elején az új tanácsszékház, egy ABC, A dombóvári „csipkeház". Az előtérben Samu Géza Pogány mi­tológia című szabadtéri plasztikája. Fotó: Magyarszéki Endre Ki fizet? ság okozza. A gabona vegysze­res gyomirtását áprilisban vég­zik, s Baranyában szinte min­denütt hormonhatású vegysze­rekkel. A szőlő fakadása pedig április 20-a körül van. Nem okoznának a vegyszerek kárt, ha ez időre befejeznék a re­pülőgépes gyomirtást. Csak­hogy idén - a meteorológusok naplóinak tanúsága szerint is — mindössze három nap volt le­hetőség a repülőgépes szórás­ra, amit csak szigorú szabá­lyok betartásával lehet elvé­gezni. Nem lehet szórni például reggeli fagy után, esőben, sze­les időben, 5 Celsius fokos hő­mérséklet alatt. A baranyai gazdaságok május 5—6-án kezdték el a védekezést. Tíz- tizenöt nap múlva jelentkezett a szőlőkben a szennyeződés, amelynek gócai Pécs-Mólom, Szigetvár, Mohács-Szederkény környéke. A szőlő túlérzékeny ezekre a hormonhatású gyomirtó szerek­re, elég rendkívül kis mennyi­ség is ahhoz, hogy tönkremen­jen. A növényvédő szakembe­rek kísérletei azt bizonyítják, hogy ilyen kis mértékű károso­dást rövid időn belül kihever a Tiövény, nem nagy terméscsök­kenéssel, de ha nagyobb meny- nyiség kerül a tőkékre, bizony egy-két évig kevesebbet szüre­telnek. Mit tehet ilyenkor a szőlős­gazda? Az elmúlt évek gya­korlata tanúsítja, nehéz dolga van: vagy államigazgatási úton, vagy a bíróság segítségé­vel (ez utóbbi a gyakori) szerzi meg a kártérítést. Legtöbbször hónapok, esetleg évek múlva jut hozzá, mert a károkozót rendkívül nehéz megtalálni. A gazdaságok nem szívesen vál­lalják, s utólag alig bizonyít­ható. A szakértők a vegyszer­ből és a permetezési naplók­ból következtethetnek. Termé­szetesen a biztosító is csak a tettes ismeretében fizet, még­pedig a kár nyolcvan százalé­kát, a húsz százalékot a gaz­daságnak kell állni. A szőlősgazdáknak ezek sze­rint nem valami biztató a jö­vő. Van garancia, hogy jövőre mindez nem fordul elő? Talán van. A károk megelőzésére két­irányú kísérletezést folytatnak a Baranya megyei Növényvé­delmi Állomáson. Jövőre egy olyan szert vezetnek be, ame­lyet ősszel kell a gabonára permetezni, amikor más kultúr­növényt nem veszélyeztet. A másik: az országban egyedül­álló program, a számítógépes gyomirtási technológia, amit jövőre már szintén mindenütt alkalmazhatnak. A lényege: az esetek egy részében nem kell gyomirtószereket használni. Pél­dául: ha a búza tőszáma egy hektáron eléri az ötmilliót, ez olyan sűrűség, hogy a gyomot nem tűri meg, a gyomnövények áprilisra kipusztulnak. Az ed­digi sokoldalú mérések alap­ján a baranyai búzatáblák tiz százalékánál mellőzhető a gyomirtás, de a további méré­sek valószínűleg igazolják, hogy 20-25 százalékuknál is el­kerülhető. Természetesen ez nem jelenti a gyomirtósze­rek teljes kiiktatását. De je­lentheti az adagolásuk pontos meghatározását, gondosabb használatát is . .. G. M. Megkülönböztetett vadászok A házi szabályt már módosították... Dombóvár új városközpontja, maketten. A kép centrumában lát­ható víztorony és a jobb sarkában álló magányos épület (Nap­sugár áruház) közötti szakaszt tekintik Dombóvár városmagjá­nak. Az új épületek körülbelül 60—70 százalékban már elkészül­tek. „Megbolondult” a szőlő a baranyai gazdák kertjében: májusban furcsa hajtásokat hoztak a tőkék, sok mindenre emlékeztettek, csak az egészsé­ges szőlőlevelekre nem. Leg­alább hatszáz gazda tapasztal­ta Baranya különböző terüle­tein a kárt, s a legtöbben vegyszeres gyomirtásból eredő rendellenességre gyanakodtak. Sokuknak már ismerős volt a dolog, mert az utóbbi években többször előfordult a szőlőkár. Mi is történt? Elöljáróban annyit, hogy baranyai specia­litás a szőlőskertek nagy száma és szomszédsága a mezőgaz­dasági területekkel. S a gon­dot sok helyen ez a szomszéd­Néha „döbbenetes", amit a kártya mond... Jött a növényvédő repülő...

Next

/
Thumbnails
Contents