Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-20 / 167. szám
1982. június 20., vasárnap Dunántúlt napló 3 Országos fúvószenekari találkozó a várudvaron B orongás hajnal. A szemerkélő eső egykedvűen csorog a műanyag sátor alá. A fekete Volvóból kardigánok, pulóverek, farmernadrágok kerülnek a szédszedhető pultra. Néhány lépéssel odébb ieleszkópszerü alumíniumcsöveket állítanak össze, percek alatt felállítják az ideiglenes elárusitóbódét. A tér még szinte üres, de mintegy varázsszóra mind többen és többen érkeznek minden irányból gyalogosan karkosarakat cipelve, mások zöldséggel degeszre tömött kocsikkal a pécsi, Irányi Dániel téri piacra. A rendszeresen visszatérőknek bérelt asztala van, mások, ha már asztal nincs, a két bejárat közelében igyekeznek helyet szerezni maguknak, főidre rakva árujukat. A fellépésre készülő zenekarok futamai, a hangszerüket hangoló együttesek adtak tegnap délután sajátos hangulatot a siklósi várudvar kőkatlanának. Tizenhat órakor kezdődött meg tegnap a Siklósi várfesztivál nyitóprogramja a fúvószenekarok, összesen hat magyar és külföldi együttes találkozójával, amit a Magyar Televízió a pécsi tv-stáb közreműködésével, Bükkösdi László rendezésében élő adásban közvetített. A június hónap végéig elnyúló Medárd záporai is megkegyelmeztek a rendezvénynek, mivel délután négy órára nemcsak hogy kiderült az idő, de a nap is kisütött a siklósi vár udvarán összegyűlt fúvószenészekre és közönségükre. Maga a város pedig bő esőkben lemosva, szinte megújulva köszöntötte rendezvényét. Szép számú közönség gyűlt össze a várudvar négyszögében Siklósról, és mint a környéken parkoló sok autó mutatta, a távolabbi környékről is. A vár bejárata előtt népművészek, iparművészek ütötték fel sátrukat, szép textileket, szíjgyártó munkákat, kerámiákat kínálva az arra járóknak. A rendezvény nyel járó várakozást és izgalmakat fokozta a televízió jelenléte, amely az egész országot a siklósi esemény részesévé avatta. Melis Gábor színművész konferálta a sorra kerülő bemutatókat, a koncertszámok között pedig Szabó Zsolt riporter készített televíziós interjúkat a siklósi fúvószenekari találkozók régi szervezőivel, résztvevőivel, továbbá Balázs Árpád Erkel-dí- jas zeneszerzővel, a KÓTA fúvószenekari bizottságnak elnökével, aki a mostani, XIV. országos fúvószenekari találkozó zsürielnökének tisztét tölti be. Balázs Árpád hangsúlyozta a találkozó jelentőségét, mivel a siklósi fesztivál nagymúltú zenei hagyományoknak, a fúvósmuzsikálásnak a dmai színteret, és mivel ez a műfaj számos klasszikust tudott mindig népszerűvé tenni. Nagyszerű dolog az is, hogy az itt fellépő együttesekben amatőr muzsikusok játszanak, és áldoznak az együttmuzsikálás szép örömének. A tegnapi hangversenyen a berettyóújfalui úttörők nyitották a sort, majd hallhattunk két péKi volt a bányászok védőszentje? ... többek között ezt is tudni kellett azoknak a közép- iskolásoknak, akik részt vettek a Mecseki Szénbányák által meghirdetett ,,Ki tud többet a bányászatról?” című vetélkedőn. A részt vevő csapatok — szám szerint hét — előzőleg írásbeli pályamunkával jelentkeztek. Tegnap a szóbeli vetélkedőre került sor. A bányászat történetével,, a bányászatban használatos szak- kifejezésekkel, a fő bányaveszélyekkel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk. A megyét a pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola két csapata és a komlói 501-es szakmunkásképző csapata képviselte. Ugyancsak két csapatot küldött az esztergomi Nehézcsi együttest, a MÉV és a Mecseki Szénbányák Koncert-fú- vószenekarát, az NSZK-ból érkezett gerolsteini együttest, a plovdivi fúvószenekart Bulgáriából és a Szovjet Déli Hadseregcsoport Fúvószenekarát. A fesztivál további résztvevői Harkányban és Mohácson adtak szabadtéri hangversenyt. Ma, vasárnap délelőtt 9.30-kor vonulnak fel a zenekarok a várba, majd 10 órakor nyitják meg ünnepélyesen a Siklósi várfesztivált. ipari Gépészeti Szakközépiskola, és a vetélkedő résztvevője volt a tatabányai bányászati szakközépiskola is. A vetélkedő érdekessége volt, hogy a Békés megyei Szeghalomról gimnáziumból jött az egyetlen leánycsapat (a Magyar Ifjúságban megjelent felhívás alapján határozták el, hogy megpróbálják). A beküldött pályaművek és a tegnapi eredmények együttes értékelése alapján a vetélkedő első és második helyezettje a két esztergomi csapat lett, a harmadik helyre a tatabányaiak kerültek. (A lányok csapata az ötödik helyet szerezte meg, megelőzve ezzel a Széchenyi Gimnázium mindkét csapatát.) S. Zs. A Felsőmalom utcai kapunál szemüveges, idős férfi irányítja a kocsikat. Zöldséggel megrakott taxik és magánkocsik forgolódnak a szűk udvaron Varga Jenő piacrendező karjelzésére. Egy narancsszínű Dacia kifelé igyekezne, de torlódás támad. — Az anyósomat hoztam ki a zöldséggel — mondjai Bauer Ferenc álmos hangon. Cseresznyét, kelkáposztát, meg cukorborsót raktunk a csomagtartóba. Mólomban van ezer négyszögöles kertünk. Elég jól fizet, a hétvégi piacon nyolcszáz— ezer forintot is eléri a bevétel. A kékköpenyes helypénzszedő asszonyok barna táskájukkal akkor lépnek ki a piacrendészet irodájából, mikor Szijj István piacfelügyelő után érdeklődöm. Az imént még zsákokkal teli betonasztalokon paprika és paradicsomhegyek, káposztagúlák magasodnak. Hajnali öt óra. Egyelőre csak eladók sokasága, zsákokat cipelő termelők keresik helyüket, hogy felkészüljenek a rohamra. — A hétvégi piacra három— négyszáz termelő hozza ide az áruját, Nagykanizsától Siklósig, Pécsudvardtól Szalántáig, Mólomtól Mattyig mindenünnen érkeznek — fordul hozzám Szijj István. Sokan évtizedek óta itt árulnak, a vidékiek már péntek éjjel megérkeznek. — Mennyi a cseresznye? — kérdem az egészséges arcú fiatalasszonyt, aki a paprikát rendezgeti az asztalon. — Tizenhat — mondja Ma- muzsity Ferencné. Nem gondolkodom a vásárláson, odébb húszat, huszonkettőt kértek kilójáért. — Honnan jöttek? — Bajáról. Pontosabban bát- monostoriak vagyunk az urammal. Ide járunk öt esztendeje szerdán és szombaton. Hajnali fél négykor értünk Pécsre, kicsit később, mint szoktunk. Szeretjük a pécsi piacot, mert itt jobban eladhatjuk az árut. Baján túl nagy a kínálat. Árak: a Zöldért pavilonjában még nem került ki az árcédula. A kékköpenyes eladó fejből sorolja a szombatra rendelteket. Üjkrumpli 16, paprika 60, paradicsom 42, illetve 30 vegyeszöldség 13, saláta 3,20, tök 22, uborka 18 forint. Mondom az eladónak, drágábban adják a vegyeszöldséget, mint a magán- termelők. Jómagam hétért vettem egy csomót. — Nálunk ennyi! — válaszol és tovább rakodik a rekeszekbe ... Császár Lajost, a Piac- és Vásárfelügyelőség vezetőjét is itt találom. Szokásos hajnali körútját végzi. Az imént érkezett a vásárcsarnokból, ahol szintén legalább háromszáz árus kínálja portékáját. — Hatósági feladataink ugyan nincsenek, de az érkezett bejelentések alapján megszigorítottuk az ellenőrzést, hogy a kereskedők ne vigyék el a zöldséget a kistermelőktől, tovább srófolva az árakat. A kereskedőknek amúgy' is megvan a lehetőségük a vásárlásra, hiszen a vásárcsarnok előtt este hattól reggel hétig beszerezhetik a szükségletnek megfelelő zöldárut. A felhozatal egyébként javult, az árak valamelyest csökkentek. A megállapítással egyetértünk, a Zöldért olyannyira óhajtott árszabályozó szerepét viszont hiányoljuk, mint ahogy erről tegnap hajnalban is meggyőződhettünk. Salamon Gyula Cseri László felvételei G. O. Szakmunkástanulók vetélkedője bányászatról?" Jóexportcikk-jó jövedelem | Baranyában sok a fiatal méhész B 21 szakcsoport — 55000 méhcsalád ■ Ezer tonna áruméz — 30 millió forint Délen az idén elfagyott az akác virága. Vasban, Zalában annál bőségesebben ontotta a „nektárt”, amit ezúttal is remek érzékkel, nagy szakértelemmel aknáztak ki a baranyai méhészek, akik gazdag zsákmánynyal érkeztek haza a vándoiol- tatásbói. A tavalyi rekord, úgy tűnik, már a múlté. Az elmúlt évben összesen 1000 tonna árumézet értékesítettek a megye méhészei feldolgozásra és exportra. Az idén már akácmézből csaknem teljesítették ezt a mennyiséget. A 30 forintos átlagárral szemben az első osztályú akácmézért 33 forintot fizetnek a termelőknek. Az idei akácméz minősége kiváló, s ha a méhészek a nyári és kései méhlegelőket is hasznosítják, akkor jócskán túlteljesíthetik tavalyi 30 millió forintos árbevételi tervüket is. Jó exportcikk a magyar akácméz, jegyzik a tőkés piacon, ezért sokan megpróbálták már hamisítani, eredménytelenül. A HUNGARONEKTÁR és az exportot bonyolító MONIM- PEX Vállalat egyik legnagyobb szállítója Baranya megye. Az országban Bács és Somogy után itt állítják elő a legtöbb mézet, de csak 50 százalékát megyén belül, a többit vándoroltatásból. A vasi és a zalai akácerdők fogyatkozásával a baranyai méhészek az idén már Komárom és Nógrád megyéig „felportyóztak”. A mai üzemanyagárak és szállítási tarifák mellett nem olcsó dolog a vándoroltatás — egy forduló Vas megyéből 10 000 forint —, ha megvan a szakértelem, akkor eredményes. A MÉSZÖV, illetve az áfé- szek keretében működő 21 baranyai méhész szakcsoport 1100 méhészt tömörít soraiba, 55 000 méhcsaláddal. Gyakorlatilag minden baranyai méhész szakcsoport-tag, ez biztonságot ad a méhészeti eszközellátásban, az értékesítésben egyaránt. Kedvtelésből, hobbiból 500-an űzik a méhészkedést, pár családdal. Az árutermelő méhészek 500—600-an vannak. Tekintve, hogy a ráfordítás itt már jelentős, a méhészkedés gazdaságossága 40-50 család méhnél kezdődik, s akkor jövedelmező, ha egy méhcsalád legalább 40 kg mézet termel. Az idén nem ritka a 70—100 kg-t termelő család sem. Főfoglalkozású méhész csak öt van a megyében, de egyre több a 200—250 méhcsaládot tartó méhész, s köztük különösképp az utóbbi 2-3 évben mind több a főiskolát, egyetemet végzett fiatal. A kezdéshez töke kell. A méhészeti eszközök beszerzéséhez 5 éves lejáratú, kamatmentes OTP-hitelt vehetnek fel a méhészkedők. A vándoroltatáshoz szükséges méhészkocsik, konténerek vásárlására 100 000 forint hitelt kaphatnak. Mind többen élnek ezzel a lehetőséggel. Ezekben a napokban élénk a forgalom az áfész-átvevőhelye- ken. A hétvégén csak a Pécsi ÁFÉSZ Nagyárpád úti átvevőhelyéről 140 tonna mézet szállítottak Albertirsára, a HUNGARONEKTÁR mézfeldolgozó üzemébe. A pécsi és siklósi körzetben 1,5 vagon lépesmézet is felvásároltak. De átveszik a méhpempőt és a propoliszt, a méhszurkot is. Mindkettő fontos kozmetikai és gyógyászati alapanyag. A propoliszt például a nehezen gyógyuló sebek orvoslásánál és a szájsebészetben alkalmazza eredménnyel az orvostudomány. Tavaly 15 000 tonna mézet vásárolt fel a HUNGARONEKTÁR, mintegy 300 millió forint értékben az országban. Ennek nagy része exportra ment, dollárt hozott. Hasznos munkát végeznek a méhészek. Fáradozásaik közvetett, dollárban ki nem fejezhető haszna a méhek által végzett megporzás, amely egyes gyümölcsféléknél, kerti és szántóföldi kultúráknál, így a napraforgónál, nélkülözhetetlen a jó termés^ eléréséhez. A Pécsi Állami Gazdaság a megye legnagyobb gyümölcstermelője, családonként 90 forintot fizetett a méhészeknek gyümölcsvirágzáskor, mert a gyümölcstermésben megtérül ez a befektetés.-Rné—
