Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-19 / 166. szám

1982. június 19., szombat Dunántúlt napló 11 Várfesztivál Siklóson Ma, szombaton délután 4 órakor megkezdődik Sikló­son a XIV. várfesztivál és fú­vószenekari találkozó. A nyi­tó hangversenyen a berettyó­újfalui, a gerolsteini (NSZK) fúvószenekarok, a pécsi MÉV valamint a Mecseki Szénbá­nyák koncert fúvószenekarai; a plovdivi (Bulgária) és egy szovjet zenekar szerepel. A hangversenyt a Magyar Te­levízió közvetíti. Harkányban hasonló időpontban buda­pesti, miskolci, oroszlányi és ózdi együttesek adnak kon­certet. Este 20 órakor Mohá­cson a Magyar Néphadse­reg; Siklóson a szovjet együt­tes ad hangversenyt. A hivatalos várfesztivál program vasárnap délelőtt fél 10-kor a zenekarok be­vonulásával kezdődik, majd a hivatalos megnyitó ünnep­ség után fél 11-kor a ven­dégzenekarok műsora hang­zik el a várudvaron. Har­kányban 11 órakor, Siklóson 14 órakor úttörő fúvósegyüt­tesek koncerteznek. 15 óra­kor kezdődik a fesztiváli dí­jakért versenyző fúvószene­karok (Dunaújváros; a Ganz- MÁVAG; Miskolc bánya­üzem, Oroszlány, Ózd együt­tesei) hangversenye Siklóson. Harkányban délután 4 óra­kor vendégegyüttesek föllép­tével hangzik el a Népek barátsága c. hangverseny; a díjkiosztó záró hangversenyt este 7 órakor tartják meg a sklósi várudvaron. Ezen va­lamennyi együttes föllép. Pécsett szombaton dél­előtt 10 órától hét külföldi és egy hazai vendégegyüttés térzenét ad a Sétatéren. Kísérleti sújtólégrobbantás a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának György-aknai tárójában Befejezte munkáját a nemzetközi bányászati tudományos ülésszak Védekezés a bányaveszélyek ellen A mecseki viszonyoknak megfelelő módszereket kell alkalmazni Pécs, Siklós, Mohács, Szentlőrinc A szállítókocsira rakják az épületelemeket a pécsi panelüzemben Fotó: Proksza László Panelszállítók A Mecsek szénbányáiban a sújtólég volt mindig az egyik legfőbb balesti forrás. Csak a legutóbbi tíz esztendő statisz­tikai felmérései szerint is a balesetek 70 százalékát, a ha­lálesetek 80 százalékát a sújtó­légrobbanás okozta. Ezért ;s foglalkozott a mecseki szénbá­nyászat két évszázados évfor­dulója kapcsán rendezett há­romnapos nemzetközi tudomá­nyos ülésszak megkülönbözte. tett figyelemmel ezzel a témá­val. , Dr. Tamásy István, a Szén­bányák Központi Koordinációs Központjának elnökhelyettese a bányaveszélyek elleni komp­lex védekezés mecseki módsze­reiről tartott előadást. Mint el­mondotta: — Az egyedi mecseki viszo­nyok a termelés szempontjából is gondokat okoznak, de a me­tán a bányamunkások életét különösen veszélyezteti. A li­ászprogram tetézi a gondokat, hiszen feszített termelési fel­adatok között kell dolgozni, miközben több milliárd forint értékű beruházást kell véghez­vinni, és közben számolni kell a bányák évi 7 méteres mélyü­lésével, ami egyenesen ará­nyos a metánveszély növekedé­sével is. A veszély elleni vé­dekezés csak komplex módsze­rekkel lehet hatásos. Ki kell dolgozni az egyes területeken a leghatásosabb védekezési le­hetőségeket, az előzetes felmé- 'rések, a területek tudományos mélységű tanulmányozása alapján kell elemezni a véde­kezés módjait. Biztosítani kell a gyors menekülést, számítógé­pes kamerákkal követhető el­lenőrzési módszert kell kidol­gozni a veszélyeztetett terüle­teken dolgozó bányászok moz­gásáról. Ismét előtérbe kell helyezni a Mecsekben már korábban is alkalmazott, jól bevált gázle­csapolást, amellyel a telepek művelése előtt a gázkitörés, a sújtólég potenciális létrejötté­nek veszélyét csökkenteni lehet. A bányaművelés során ter­mészetesen alapvető szem­pont a gazdaságosság. Minden felesleges bányatérség nyitása tqbbletköltséget okoz, mégsem szabad takarékoskodni a lég­ellátást biztosító bányafolyo­sókkal, a nagyszelvényű vága­tok a munkavégzést, a bá­nyaklímát, a menekülést segí­tik, a sújtólég felszaporodást akadályozzák. A szükségtelen bányatérségek zárása, ehhez a korszerű módszerek alkal­mazása alapvetően fontos kö­vetelmény. A lengyelországi „Barbara" kísérleti bánya tapasztalatai alapján az azonos nevű kuta­tási intézet igazgatója a súj­tólégrobbanás elleni védeke­zés lengyel eredményeiről tar­tott beszámolót. Szerinte is a legfontosabb a metántartalom előzetes meghatározása, vagy­is a gázkitörést, az esetleges sújtólégrobbanást megelőző vé­dekezés. Ennek folyamatos műszeres ellenőrzését tartják a fejlett bányaműveléssel rendel­kező országban egyik leghatá­sosabb eszközeként. A másik a gépek okozta mechanikus szikra kiküszöbölése, amelyre szintén több megoldást dol­goztak ki. A nemzetközi tudományos ülés tegnapi zárónapján, ame­lyet Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója zárt, a külföldi résztvevők kö­zül az angol, a nyugatnémet és francia cégek képviselői is érdekes, a mecseki szénbányá­szat jövője szompontjából kü­lönösen fontos információkkal szolgáltak az előadássorozat résztvevőinek, a magyar szén­bányász szakemberek legkivá­lóbb képviselőinek. Sarok Zsuzsa Tapasztalatcsere Mohácson Magyar iskola - jugoszláv nagyüzem kapcsolata Számos szakmai kapcsolat létezik a két szomszédos me­zőgazdasági és élelmiszergaz­dasági terület, Dél-Baranya, konkrétabban Boly, Mohács, valamint a szomszédos jugo­szláviai Bellye között. Méltán, hisz hasonlóak a két terület adottságai, s a határ mindkét oldalán nagyüzemi körülmé­nyek között foglalkoznak a mezőgazdasági termeléssel. A lehetséges kapcsolatok szép példája nyilvánult meg tegnap Mohácson is, ahol a Dr. Marek József Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola felnőtt hallgatói, va­lamint a Bellye Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Kombinát dolgozói találkoztak. A két in­tézmény között 12 éve áll fenn a kapcsolat kölcsönös látoga­tások, szakmai tanulmányutak, tapasztalatcserék formájában. A mohácsi szakközépiskola fel­nőtt hallgatói több ízben tet­tek látogatást Bellye különbö­ző termelőüzemeiben, és ott — szakmai profiljuknak megfele­lően — elsősorban a mezőgaz­daság gépesítését tanulmá­nyozták. Legutóbb ez év má­jusában jártak a szomszédos mezőgazdcsógi nagyüzemben. Bellye kombinátjának, pon­tosabban a Bresztováci területi gazdaságnak 30 fős küldöttsé­ge, az üzem vezetői és dolgo­zói tegnapi látogatásuk alkal­mával a bári baromfitelepen jártak, és megnézték az új mo­hácsi malmot. Felkeresték a mohácsi emlékparkot, a mú­zeumot, és délután látogatták meg a Dr. Marek József Me­zőgazdasági Szakközépiskolát, egyik legkorszerűbben felsze­relt középfokú mezőgazdasági tanintézetünket. A sárgára dukkózott autóda­ru mellé hatalmas KRAZ tolat. Horváth József leugrik a fül­kéből, a kötözők beakasztják a kampókat, és már a kocsi platója fölött himbálózik az egyik mohácsi lakás fürdőszo­bája. A BÉV valamikori stóza- üzeméből a többszörös bővítés­nek és rekonstrukciónak köszön­hetően ma már szinte komplett lakásokat visznek az építkezések helyszíneire a panelszállítók. Horváth József egyike azok­nak az épfusoknak, aki immár tizedik esztendeje járja Baranya útjait és ingázik a gyárvárosi üzem, illetve Lvov-Kertváros kö­zött. — Autószerelőként kezdtem annak idején az ÉPFU-náJ,, de átkértem magam a panelszál­lítókhoz. Igaz, itt többet kell dolgozni, de a kereset is ma­gasabb. A nyári időszakban nemegy­szer havi kétszáznegyven órát dolgozunk, ami tíz—tizenkét órás műszaknak felel meg. A kere­setre se panaszkodhatunk, át­lagosan hazavisszük a hatezer forintot. Most éppen Mohácsra készülök, ez a második fuva­rom. Úgy gondolom, lesz időm még egy fordulóra! A Félszoba, dulás lakótelepen épülő ötszin­tes házak földszinti lakásainak a fürdőszobái ezek, amit föl­raktak a kocsira. Teljes terhe­léssel a rakomány összsúlya el­éri a harminchat tonnát. Sze­rencsére már szervokormány van a KRAZ-okon is, így köny- nyebb a vezetés. — Mikor végez ma? — Mint mindig, ha délelőttös vagyok, öt-hat óra tájban. A hétvége szabad, így kimehetek a sógoromékhoz Mólomba. A szőlőhegyen pincét ásunk. Miközben Horváth József el­búcsúzik, a portán kékre fes­tett MÁZ hajt be. Nagy Csa­ba, aki az uránbányát cserélte fel a volánnal, a darupálya alá áll. — Siklósról érkeztem, ez lesz a harmadik fuvarom. Szoba­nagyságú falpaneleket viszek éppen az új lakótelepre. Igye­keznem kell, hogy ebédidő előtt leérjek, mert különben egy óráiig várhatok, mire az emberek ismét előkerülnek. — Miért cserélte föl a bá­nyamunkát a vezetéssel? — Mert szeretek autózni. Ne. hogy azt gondolja, hogy unal­mas! Ma Siklós, holnap Mo­hács, aztán Lvov-Kertváros. Eléggé változatos a munkánk. Közben a kötözők már az acélsodronyt feszítik, a két pa­nelfal felső részén meghúzzák a biztosító csavarokat. Nagy Csaba indít,- de még visszaint, jelezve, hogy még két fuvart akar ma csinálni! Bánfai Antal, a panelfőüzem vezetője mondja: — öt-hat kocsi végzi a szál­lítást naponta: most Siklós, Mo­hács, Szentlőrinc és Pécs az útvonalcéljuk. Az üzemből ki­szállított panel mennyiségét, az építési ütem határozza meg. A szállítást úgynevezett csomag­terv alapján végzik az épfusok. A jelenlegi ütemet tekintve 4— 500 tonna elem kerü| naponta az építkezésekre, ami hét lakás, nak felel meg. Most egyszerre öt épületet szerelnek, ehhez kell tehát igazítani a szállítást. A menetrendszerűséggel nincs baj, rajtunk nem múlik a ter­vezett lakások megépítése. S. Gy. Pézsmakacsák Baranyában Nagy érdeklődés kísérte Pécsett, a Technika Házában Pásztélyi Miklós, az OTÁF mezőgazdasági szakmérnök előadását. Az MTESZ Bara­nya megyei Szervezete, a Magyar Agrártudományi Egyesület Tudományos Tájé­koztatási Központ rendezé­sében a „Franciaországi ba­romfitenyésztés” volt az elő­adás fő témája. A „gall ka­kas” országában ugyanis a tyúkok, kacsák, a pulykák tenyésztésében kiváló ered­ményeket értek el, különösen a mesterséges megterméke­nyítésben hasznosították jól a kutatási eredményeket. A pécsi, a baranyai szak­emberek érdeklődése azért is volt természetes, mert a hazánkban működő keltető­gépek 12-13 százaléka Fran­ciaországból származik, Bok­sán például jó eredménnyel alkalmazzák őket. Baranya, sőt az egész or­szág érdeklődése feltámadt a francia húshibridek iránt, különösen a végtermék gaz­daságossága miatt: jó for­májú, kiváló minőségű, jól feldolgozható állatok, a há­rom esztendős baranyai ta­pasztalatok legalábbis ezt bizonyítják. Egyre jobban elterjedőben van a francia pézsmakacsa a háztáji gazdaságokban, a nagyüzemekben is mind job­ban érdeklődnek a nemrégi­ben még különlegesség­számba menő állatok iránt. Megvédem Amerikát Nagyon, nagyon hiányzik az Ez Amerika című film magyar címéből az angol nyelvű cím „is" szavacskája, noha pontos a fordítás: This is America = Ez Amerika. Nem hiszem ugyan, hogy egy bolondos, bohákás snittfilmmel szemben meg kelle­ne védeni Amerikát, de azért pontosabb lenne így: Ez is Amerika. Nemcsak azért kell védeni, mert a This is America közel három órás film volt eredetileg, az Ez Amerika pedig ennek másfél órás kivonata (a kivo­natolás a rendező és a forgal­mazó engedélyével történt egyébként), hiszen a három órás sem „az” Amerikát mutatja be, pontosabban az Egyesült Ál­lamokat, hanem az is csak azo­kat a furcsaságokat, bizarr je­lenségeket sorolja, amit ez. A tömörítés kétségtelenül a komp­romisszum művészete volt: hosz- szadalmas, ismétlődő részek éppen úgy kimaradtak, mint a magyar szemnek (még) meg­botránkoztató jelenetek. Például a tetoválórész az eredetiben egy fiatalember nyilatkozatával ér véget. A fiatalember éppen aközben nyilatkozik, hogy való­ban a legintimebb részére te­továl a mester; makkot viszont csak mint fa termését ismert a magyar mozilátogató — le­het, rá sem ismert volna más­milyenre a tizenhat éven felüli közönség. A kompromisszum művészetén kívül más művészi értéket nem is képvisel a film (az eredeti sem). Feltehetően nem is volt ilyen szándéka Romano Vander- besnek, ö csupán egyfajta és egyoldalú bemutatásra vállalko­zott: ez is Amerika. Ahol sport az autóösszetörés és a női iszapbirkózás, ahol megeszik a gilisztákat, s aho| banánon mu­tatják. be a feleségeknek, mit tegyenek férjükkel. S ahol van kupi a kutyáknak és masszőr­szalon a férfiaknak (ez a rész ugyan kimaradt, de a bevezető és befejező montázsban van rá utalás), s a lányok meztelenül versengenek a miss címért, s luxusmotelban laknak az álla­tok, s New York csatornaháló­zatában patkányt sütnek a csa­vargók. Mind-mind érzékeket facsaró furcsaság kétségtelen, de azt hiszem, csak felületes megnyil­vánulásai az Amerikai Egyesült Államok lényegi furcsaságának, másmilyenségének. Az Amerikai Egyesült Államo­kat könyvekből, filmekből van alkalmam (sajnos csak) ismerni. De ezek alapján (is!), van-e furcsább, mint lelőni valakit, mert csak másmilyen (Szelíd motorosok), vagy kiirtani hom­loklebenyét (Száll a kakukk fészkére)? Van e annál bizar- rabb, mint hogy az államhata­lom és az alvilág szorosan ösz- szefonódik (Keresztapa)? Nem az e az igazán meghökkentő, hogy a világ legerősebb álla­ma állandóan retteg a külső erőktől, legyenek azok marsla­kók, vagy vörösök (Támadás egy idegen bolygóról, tv-hír- adó)? Van-e nagyobb ellent­mondás annál, hogy miközben egy ország „kitalálja” a kar­tellt, a trösztöt, a monopóliu­mot, a teamet, s a magasfok.ú társadalmi munkamegosztást, aközben és ezzel szemben ideo­lógiájában a magános indivi­dualista hős nimbuszát ápolja (Bosszúvágy, Mir. Majestik stb)? S van e anná| meghökken- tőbb, hogy kitalálja az atom-, a hidrogén- és a neutronbom­bát, a cirkáló rakétát, s nem mond le az atomfegyver első­ként való használatának „jogá­ról"? Ehhez képest egészségükre szolgál még a legrútabb féreg is, s a patkány, a tetovált makkról nem is szólva. (Bodó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents