Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-18 / 165. szám

1982. június 18., péntek Dunántúli napló 3 Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Horváth Lajos (Baranya me­gye 3. vk.), a Baranya megyei Tanács elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta: a terv- és költségvetési bizott­ság támogatja a kormány azon határozott törekvéseit és újabb intézkedéseit, amelyek a külső és belső egyensúly megszilárdí­tását szorgalmazzák. Megemlí­tette: a vállalati nyereség nö­vekedésével egyidejűleg a gaz­dálkodás hatékonyságában még nem következett be fordulat, de már kezd kibontakozni az el­képzelt és kívánatos differen­ciálódás. Szólt a kulturális, az egészségügyi és a szociális bi­zottság vitájában elhangzottak­ról is, amelyek szerint sok or­szág büszke lehetne azokra az eredményekre, amelyeket a tár­sadalmi gondoskodás területén elértünk. Tavaly a költségvetés csak mérsékeltebb léptékű tá­mogatást tett lehetővé a kö­zösségi kiadásokhoz. A zár­számadásból azonban kiolvas­ható, hogy a költségvetési szer­vek képesek voltak saját bevé­teleik emelésével gyarapítani kiadásaikat, így nem csekély Horváth Lajos, a törvényjavaslat bizottsági előadója beszél az országgyűlés ülésszakán. többletellátáshoz jutott a la­kosság. rűsítését is megköveteli — mondotta. — Utalt arra: a nyil­vánosan meghirdetett feltételek és követelmények vállalása ese­tén minden vállalat kaphat kül­kereskedelmi jogot, főleg ha ez az exporttevékenységet előmoz­dítja. Külön gondot fordítunk — hangoztatta Veress Péter — a kis- és középvállalatok, vala­mint szövetkezetek exporttevé­kenységének elősegítésére. Be­fejezésül hangsúlyozta, hogy bár igen fontosak a szervezeti in­tézkedések, mégis külkereske­delmi — és fizetési mérlegünk javulását elsősorban a gazda­ság jobb teljesítőképességétől várhatjuk. Az idén a külső egyensúly követelménye az ed­diginél ésszerűbb, megfontolt importgazdálkodást is követel, nem a kivitel fokozása helyett, hanem azzal összehangolva. Ez országunk érdeke és elfogad­ható, józan iránya a cselekvés­nek. Becsei Lászlóné (Borsod me­gye 12. vk.), a Borsodnádasdi Lemezgyár hegesztője Ózd és környékének javuló kereskedel­mi ellátásáról szólva megemlí­tette, hogy a fejlődéshez szük­séges, hogy a régebbi város­részek üzleteiben is ugyanazok Juhár Zoltán beszámolója a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről A miniszter bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt az országgyűlés időtálló, hosszú távú iránymu­tató törvényt alkotott a belke­reskedelemről. A XII. párt- kongresszus által kijelölt célo­kat, az áruellátás színvonalá­nak megőrzését — nehezebb külső és belső körülmények kö­zött — teljesítettük. Az ellátás összességében kiegyensúlyozott cikkek esetében is. A háztar­tások egyre jobban felszereltek korszerű gépekkel. Fejlődött a munkahelyi, a gyermek- és diákétkeztetés. Biztató jel, hogy újból növekszik az étel­és üdítő ital forgalom, a ven­déglátás fokozatosan vissza­hódítja vendégeit. A miniszter szólt a gondokról is. A hiá­nyosságok között bőven vannak olyanok, amelyek a termelők és a kereskedelem munkáinak gyengéiből származnak és ezért kiküszöbölhetők. Esetenként például nem jól mérjük fel a várható igényeket, vagy az ipar nem a szerződésben fog­laltak szerint szállít. A minisz­ter kitért rá: hogy az idén és az elkövetkező években is meg akarjuk őrizni az élelmi­szerellátás kialakult színvona­lát. Bővíteni kell az olcsó cik­kek számát, fejleszteni a mun­kahelyi és kereskedelmi ven­déglátást. Szólt az állami ke­reskedelem fejlődéséről is. E vállalatok szerepe meghatározó a lakosság ellátásában. Jogos viszont az észrevétel, hogy amíg nagy kereskedelmi központok nyíltak a fővárosban és az or­szág más részein is, addig a kisüzletek száma csökkent. A jövőben megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani rájuk. A szűkösebb beruházási lehető­ségeket figyelembe véve első­sorban a meglévő kereskedel­mi hálózat korszerűsítésére, az intenzív módszerek alkalmazá­sára, az önkiszolgálásra, a minta utáni és előjegyzéses érté­kesítésre, a házhoz szállítás­ra kell törekedni. Juhár Zoltán részletesen szólt hazánk idegeforgalmáról, an­nak politikai és gazdasági je­lentőségéről is. A többi között 1,4 millió magyar állampolgár üdül a kereskedelmi szálláshe­lyeken. A jövőben rugalmasabb árpolitikával, új programokkal törekszünk a belföldi turisztikai igények jobb kielégítésére — mondta. A miniszter megemlítette: a bevezetett szerződéses és bérle­ti rendszer keretében ma már mintegy háromezer üzlet műkö­dik, a teljes kiskereskedelmi üz­lethálózat 6 százaléka, s 1982. végére összesen 7000 szerződé­ses üzlettel számolnak. Végezetül megemlékezett a mintegy 450 ezer kereskedelmi dolgozó helytállásáról, anyagi és szociális helyzetéről is. Meg­állapította: sokszor nagyon ne­héz körülmények között állnak helyt a munkában. Túlnyomó többségük szakmai felkészültsé­gével, emberi magatartásával kivívta a vásárlók elismerését. Jogosan igénylik, hogy a jól végzett munkájukat társadalmi­lag és anyagilag jobban elis­merjék. A beszámoló feletti vita az áruk legyenek megvásárolha­tók, mint a jól ellátott .lakótelepi boltokban. E dolgokban a dön­tést bátrabban kellene a ta­nácstestületre bízni. Az első napirendi pont vitá­jában több képviselő nem kért szót; Hetényi István élt a vá­laszadás jogával. Az ülésszakon elhangozttakra utalva megálla­pította, hogy nemcsak a köz­ponti irányítás területén, hanem a megyékben is nagyon élénk és erőteljes munkát végeznek az ésszerű gazdálkodás erősíté­se érdekében. Egyetértett azok­kal a képviselői véleményekkel, amelyek a településfejlesztési eszközök arányos elosztásának fontosságát hangsúlyozok. Biza­kodóan nyilatkozott az energia­program megvalósításának fo­lyamatáról, az első gyakorlati eredményekről, s megerősítette a teljesítmény-elv következetes érvényesítését sürgető törvény­hozói véleményeket is. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1981. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általá­nosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett össze­gekkel egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután luhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a belkereskede­lem és az idegenforgalom helyzetéről. volt, szélesedett a választék és valamennyire javultak a vásár­lási körülmények. Az áruellá­tás jelenlegi színvonala meg­felel gazdasági fejlettségünk színvonalának és kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Alapvető élelmi­szerekből a lakosság igényeit hosszú évek óta szinte mara­déktalanul kielégítjük. Általá­ban ez a helyzet a ruházati Hosszú László (Szabolcs me­gye 5. vk.), az MSZMP Sza- bolcs-Szatmár megyei Bizottsá­gának titkára az országgyűlés kereskedelmi bizottságának a beszámolóról alkotott vélemé­nyét összegezte. Megállapítot­ta: a belkereskedelmi törvény megalkotása óta helyes irány­ban fejlődik ennek az ágazat­nak a tevékenysége. Azi élelmi­szerellátás színvonala nemzet­közi összehasonlításban is jónak minősíthető. A zöldség-gyü­mölcstermelés, -felvásárlás és -árusítás rendszerével azonban nem lehetünk teljesen elégedet­tek. A képviselő kiemelte: jól szolgálja a hazai ellátás javítá­sát, hogy a belkereskedelmi szervezetek mind nagyobb be­folyást gyakorolnak a termelés­re. Az eddiginél gyorsabb üte­mű fejlődési lehetőség rejlik az áru útjának további rövidítésé­ben, különösen fontos, hogy megtaláljuk az egyéni kocká­zatvállalás fokozottabb kiakná­zásának módjait. Radnóti László (Somogy m. 10. vk), a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke a kis­települések boltjainak ellátása, rentabilitása érdekében egyes árucsoportok haszonkulcsának felülvizsgálatát szorgalmazta. Barta László (Szolnok megye 2. vk.), a megyei tanács elnö­ke kiemelte: felmérésük szerint a szerződéses üzletek munkája kielégítő, megfelel a várako­zásnak, gazdaságosan működ­nek, több helyen avult a vá­laszték, megfelelő a ki- és a felszolgálás. Mesterházi Mária (Vas m. 9. vk.), az Egyesült Gyógyszer- és Táp-zergyár körmendi gyáregy­ségének dolgozója vasi ta­pasztalatok alapján mondta T Parlamenti pillanatképek (Munkatársunk telefonjelen­tése) A Tisztelt Ház békésen tömö­rül a büfék környékére, mert a képviselő is csak ember és jú­niusban, hosszú beszédek után inna néhány kortyot. Szünet van, a kólás poharak rendkívül népszerűek, csakúgy, mint azok­nak a mindennapjaiban, akik­nek a képviselők a „képét vi­selik". Mielőtt az országgyűlési képviselő szó fejlődéstörténetét elemeznénk, inkább megkérdem Deutsch Erzsébetet: — Hány embert képvisel? — Talán 20—25 ezret! Ha szót kapnék, nevükben is beszélnék Baranya kereskedelmi helyzeté­ről. — Hogyan tudja meg válasz­tói véleményét a képviselő? In­kább a logadóórákon, vagy a mindennapos találkozások ré­vén tájékozódik? — Baráti körben, aztán mun­kahelyemen, a Pécsi Kesztyű­gyárban. Nem könnyű a hely­zetem, amikor a sok apró cikk, például a szög hiányát kell meghallgatnom. A panaszokat esetenként nehéz kivédeni. Né­ha a lakásomon is felhívnak a legkülönbözőbb panaszokkal. — Melyik ezek közül a leg­gyakoribb? — A lakásgond! Ebben a legélesebb a választópolgárok igazságérzete. Bizony, nehéz a képviselő helyzete, amikor vi­szonylag kevésbé rászoruló igénylőt neveznek meg, aki mégis kapott lakást. — Mi a képviselő öröme?’ — Ha fogadóórán panasz he­lyett munkát ajánlanak fel ké­résük teljesítéséhez. A FIM Pé­csi Porcelángyárában is volt er­re példa. Fogy a kóla, kicsit még lazít az országgyűlés, de közeleg a szünet vége. Tizenegymillió em­ber dolgozik, tanul — él ezek­ben a percekben is az ország­ban. Róluk kell dönteni és mindjárt kezdődik a „nagy er­szényvita”, a költségvetés: mi­re jut pénz az országban? A soktornyos Duna-parti épület a világ egyik legszebb parlament­je és benne a Tisztelt Ház — szemben a klasszikus parlamen­ti jegyzőkönyvek szóhasználatá­val, nem „zajosan derült", ha­nem fegyelmezett! Földessy Dénes a kiskereskedelmi hálózat fej­lesztésétől elmaradtak és kor­szerűtlenné váltak a nagyke­reskedelmi létesítmények. A jö­vőben az arányos fejlesztésre figyelni kell. Havasi Béla (Borsod megye 2. vk.), az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkára hangsúlyozta: az ipar §s a ke­reskedelem közös munkájában döntő fontossága van az új kapcsolati formák keresésének, az új értékesítési módszerek el­terjesztésének. Dancsák Lászlóné (Nógrád megye 5.. vk.), a Váci Kötött­árugyár pásztói gyáregységé­nek termelésirányítója elisme­réssel szólt arról, hogy a ke­reskedelmi vállalatok a koráb­binál oátrabbcn változtatnak módszereiken. Megjegyezte: a lakossági ellátás további javí­tására gyorsítani kellene o szerződéses boltok átadását. Tausz János (Pest megye 22. vk.), nyugdíjas, a fővárosi agg­lomeráció kereskedelmi feszült­ségeiről elmondta: a térség­ben mintegy százezer budapes­ti lakosnak van hétvégi telke. Ellátásuk fokozott igényeket támaszt a kereskedelemmel szemben. Gond, hogy az el­múlt években két százalékkal csökkent az állami kereskede­lem alkalmazottainak száma a megyében, és ennek egyik oka a dolgozóknak — a fővárosia­kéhoz viszonyított — alacsony keresetében rejlik. Javasolta: az iilletékesek foglalkozzanak ezzel a problémával. Szűcs Gábor (Hajdú megye 13. vk.), az MSZMP Hajdúszo­boszlói városi Bizottságának első titkára elmondotta, hogy a megye kereskedelmi ellátá­sában jelentős szerepet játsza­nak a fogyasztási szövetkeze­tek, ts háztáji és a kisegítő gazdaságok. Szóvá tette az építkezők anycgbeszerzési ne­hézségeit, s mint mondotta, a lakosság jogos kívánsága: e területen is rend és fegyelem legyen. Tóth László (Csongrád. me­gye 12. vk.), a szegvári Puskin termelőszövetkezet növényter­mesztési főágazat vezetője megerősítette: az elmúlt idő­szakban érezhetően javult az áruellátás. Ebben sok tekintet­ben a helyi, megyei kezdemé­nyezések is segítettek. Az ellá­tásban mutatkozó gondok ké­zül kiemelte a hétvégi kenyér­árusítás zavarait, a megoldás lehetősége elsősorban az üze­mekben van. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal, Péter Já­nos és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — befejező­dött. Törvényhozó testületünk pénteken a belkereskedelmi miniszter beszámolója fölötti vitával folytatja munkáját. Losonczi Pál Burmában Díszvacsora a magyar vendég tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról) Rövid pihenő után U San Yu államfő fogadta Losonczi Pált és hivatalos kíséretének tagja­it. A szívélyes légkörű tanács­kozáson a nemzetközi és a két­oldalú kérdéseket tekintettékát. Csütörtökön U San Yu dísz­vacsorát adott a magyar állam­fő és kísérete tiszteletére. Po­hárköszöntőjében U San Yu el­nök utalt, arra, hogy U Ne Win o Burmái Forradalmi Tanács elnökeként és miniszterelnöki minőségében 1972-ben Ma­gyarországon járt. — Az önök jelenlegi látogatását a hazánk iránti jóindulat jelének tekint­jük — mondotta U San Yu -—, s bízunk abban, hogy országa­ink veeztőinek baráti kapcsola­tai, eszmecseréi nem csupán a kölcsönös megértést mozdítják majd elő, de hozzájárulnak a kétoldalú kapcsolatok előmoz­dításához is mindkét fél javára. — Az ön látogatása, amely egyben az első magyar állam­fői látogatás Burmában, törté­nelmi mérföldkő kapcsolataink­ban — folytatta U San Yu el­nök. — Mind Burma, mind pe­dig Magyarország az ország­építés nehéz feladatát teljesíti. Mi itt Burmában nagy ér­deklődéssel kísérjük nyomon a magyar nép országépítő ered­ményeit. Az önök népe által elért mezőgazdasági és ipari sikerek valóban tiszteletremél- tóak. Hadd ragadjam meg ezt az alkalmat arra, hogy sok si­kert kívánjak a magyar népnek országépítő munkájábn — mon­dotta pohárköszöntőjében U San Yu elnök. Losonczi Pál válaszbeszédé­ben kijelentette: — Külpolitikánk legfőbb cél­kitűzése a világbéke fenntartá­sa, a nemzetközi biztonság megszilárdítása, s az államok közti együttműködés elmélyíté­se, mert ezek jelentik szocia­lista építőmunkánk külső fel­tételeit. — A magyar nép számára sohasem volt közömbös a nem­zeti függetlenségükért, az ön­álló társadalmi-gazdasági fel- emelkedésükért küzdő más né­pek sorsa. Szolidaritásunknak a fejlődő országok népeinek küz­delmével mély gyökerei van­nak. — Látogatásunkra olyan idő­szakban került sor, amikor a nemzetközi béke és biztonság megőrzésében érdekelt vala­mennyi államnak szoros együtt­működésére van szükség. Meg­győződésünk azonban, hogy a haladás és a béke erőinek kö­zös erőfeszítései nyomán ismét az enyhülés elemei kereked­hetnek felül a nemzetközi kap­csolatokban. — A nemzetközi helyzet ala­kulásának kiemelkedően fontos színtere Ázsia, ahol számos fe­szültséggóc veszélyezteti a tér­ség békéjét, biztonságát. Saj­nálattal tapasztaljuk, hogy a nem jelentéktelen erők a fe­szültség szítására és a rende­zetlen problémák megoldásá­nak elodázására törekszenek. A Magyar Népköztársaság ál­láspontja az, hogy a vitás kér­désekre az érintett népek kor­mányainak békés, politikai esz­közökkel kell megoldást talál­niuk, külső beavatkozástól mentesen. Nagyra értékeljük a békeszerető Burma törekvéseit, hogy a térség feszítő problé­máinak az érintett országcso­portok közötti tárgyalásos ren­dezését segítse elő. Losonczi Pál ezután köszöne­tét mondott a meleg fogadta­tásért, majd így fejezte be po­hárköszöntőjét: — Azt hiszem burmai bará­taink is egyetértenek velünk abban, hogy együttműködé­sünk lehetőségeit még távol­ról sem merítettük ki. Meggyő­ződésünk, hogy jó alapokkal rendelkező kétoldalú kapcso­lataink fejlesztéséhez, a to­vábblépéshez. Ehhez kívánunk hozzájárulni mostani látogatá­sunkkal, és őszintén reméljük, hogy ebben a szándékunkban burmai barátaink is osztoznak. Felszólalások Kovács Andrásné (Szabolcs- Szatmár megye, 7. vk.), a Ken-. der-Juta-Politextil Vállalat nagy­halászi gyárának munkásnője elmondta: a megye jól meg­alapozott lakásépítési program­jának teljesítését nehezíti, hogy egyes településeken nincs ele­gendő telek. A rendezési tervek gyakran indokolatlan építési ti­lalmat tartalmaznak. Javasolta, hogy a magánerős lakásépítés­ben legyenek egyenlőek a hi­telfeltételek városon és falun. Ha több generáció együtt épít otthont, az egyes családok kü- lün-külön kaphassanak hitelt. Seres György, (Hajdú m. 5. vk.), a Hajdú-Bihar megyei Ál­lami Építőipari Vállalat vezér- igazgatója rámutatott: az ér­vényben levő szabályozók és c kereseti lehetőségek nem ösz­tönzik az építőket arra, hogy a nagyvállalatokhoz jöjjenek dolgozni. Javasolta, az illetéke­sek vizsgálják meg a kialakult helyzetet. Veress Péter külkereskedelmi miniszter hozzászólásában el­mondotta: tavaly a vártnál lé­nyegesen mostohább körülmé­nyek ellenére külkereskedelmi forgalmunk kedvezően alakult. A szocialista országokkal kivi­telünk értéke mintegy 9 száza­lékkal, behozatalunk több mint 5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A nem-rubel elszámolású árucsere mérlege gyakorlatilag kiegyenlített volt. 1970 óta — 1973 kivételével — a számszerű egyensúly szem­pontjából ez volt a legkedve­zőbb esztendő. Helyzetünk el­lentmondása — jegyezte meg Veress Péter — hogy egymást követő három eredményes esz­tendő után külgazdasági gond­jaink ma nagyobbak, mint az elmúlt két évtizedben bármikor. Részletesen szólt azokról a kö­rülményekről, amelyek nehezítik gazdasági kapcsolataink bőví­tését, nem egy esetben megtar­tását is a nem szocialista or­szágok intézményeivel, vállala­taival. A tőkés gazdaságok sa­ját gondjai, egyes nyugati po­litikai állásfoglalások és a vál­sághelyzet nehezíti exportunkat. Az év első öt hónapjának ta­pasztalatai nem ígérnek javu­lást a közeli hónapokra sem. A nehéz helyzetben különös je­lentősége van a szocialista or­szágok egymás közötti kapcso­latának, a KGST-ben megvaló­suló együttműködésnek. Hazánk a többi ' szocialista országgal együtt higgadtan és következete­sen |ép fel továbbra is a meg­különböztetéstől mentes keres­kedelmi kapcsolatok fejleszté­séért. Továbbra is korrekt üzle­ti partnerei kívánunk lenni a fejlett tőkés országoknak. A mi­niszter javítani valóink között el­ső helyen említette a termelő- és értékesítő tevékenységet, ezen belül is a minőségre és a ha­táridőre vonatkozó kikötések, a szerződéses fegyelem betartá­sát. A világban végbemenő vál­tozás, a piaci munka és az ez­zel foglalkozó szervezet korsze-

Next

/
Thumbnails
Contents