Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-18 / 165. szám

1982. június 18., péntek

Dunántúli napló

3

Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról)

Horváth Lajos (Baranya megye 3. vk.), a Baranya megyei Tanács elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta: a terv- és költségvetési bizottság támogatja a kormány azon határozott törekvéseit és újabb intézkedéseit, amelyek a külső és belső egyensúly megszilárdítását szorgalmazzák. Megemlítette: a vállalati nyereség növekedésével egyidejűleg a gazdálkodás hatékonyságában még nem következett be fordulat, de már kezd kibontakozni az elképzelt és kívánatos differenciálódás. Szólt a kulturális, az egészségügyi és a szociális bizottság vitájában elhangzottakról is, amelyek szerint sok ország büszke lehetne azokra az eredményekre, amelyeket a társadalmi gondoskodás területén elértünk. Tavaly a költségvetés csak mérsékeltebb léptékű támogatást tett lehetővé a közösségi kiadásokhoz. A zárszámadásból azonban kiolvasható, hogy a költségvetési szervek képesek voltak saját bevételeik emelésével gyarapítani kiadásaikat, így nem csekély

Horváth Lajos, a törvényjavaslat bizottsági előadója beszél az országgyűlés ülésszakán.

többletellátáshoz jutott a lakosság.

rűsítését is megköveteli — mondotta. — Utalt arra: a nyilvánosan meghirdetett feltételek és követelmények vállalása esetén minden vállalat kaphat külkereskedelmi jogot, főleg ha ez az exporttevékenységet előmozdítja. Külön gondot fordítunk — hangoztatta Veress Péter — a kis- és középvállalatok, valamint szövetkezetek exporttevékenységének elősegítésére. Befejezésül hangsúlyozta, hogy bár igen fontosak a szervezeti intézkedések, mégis külkereskedelmi — és fizetési mérlegünk javulását elsősorban a gazdaság jobb teljesítőképességétől várhatjuk. Az idén a külső egyensúly követelménye az eddiginél ésszerűbb, megfontolt importgazdálkodást is követel, nem a kivitel fokozása helyett, hanem azzal összehangolva. Ez országunk érdeke és elfogadható, józan iránya a cselekvésnek.

Becsei Lászlóné (Borsod megye 12. vk.), a Borsodnádasdi Lemezgyár hegesztője Ózd és környékének javuló kereskedelmi ellátásáról szólva megemlítette, hogy a fejlődéshez szükséges, hogy a régebbi városrészek üzleteiben is ugyanazok

Juhár Zoltán beszámolója a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről

A miniszter bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt az országgyűlés időtálló, hosszú távú iránymutató törvényt alkotott a belkereskedelemről. A XII. párt- kongresszus által kijelölt célokat, az áruellátás színvonalának megőrzését — nehezebb külső és belső körülmények között — teljesítettük. Az ellátás összességében kiegyensúlyozott

cikkek esetében is. A háztartások egyre jobban felszereltek korszerű gépekkel. Fejlődött a munkahelyi, a gyermek- és diákétkeztetés. Biztató jel, hogy újból növekszik az ételés üdítő ital forgalom, a vendéglátás fokozatosan visszahódítja vendégeit. A miniszter szólt a gondokról is. A hiányosságok között bőven vannak olyanok, amelyek a termelők és a kereskedelem munkáinak gyengéiből származnak és ezért kiküszöbölhetők. Esetenként például nem jól mérjük fel a várható igényeket, vagy az ipar nem a szerződésben foglaltak szerint szállít. A miniszter kitért rá: hogy az idén és az elkövetkező években is meg akarjuk őrizni az élelmiszerellátás kialakult színvonalát. Bővíteni kell az olcsó cikkek számát, fejleszteni a munkahelyi és kereskedelmi vendéglátást. Szólt az állami kereskedelem fejlődéséről is. E vállalatok szerepe meghatározó a lakosság ellátásában. Jogos viszont az észrevétel, hogy amíg nagy kereskedelmi központok nyíltak a fővárosban és az ország más részein is, addig a kisüzletek száma csökkent. A jövőben megkülönböztetett figyelmet kell fordítani rájuk. A szűkösebb beruházási lehetőségeket figyelembe véve elsősorban a meglévő kereskedelmi hálózat korszerűsítésére, az intenzív módszerek alkalmazására, az önkiszolgálásra, a minta utáni és előjegyzéses értékesítésre, a házhoz szállításra kell törekedni.

Juhár Zoltán részletesen szólt hazánk idegeforgalmáról, annak politikai és gazdasági jelentőségéről is. A többi között 1,4 millió magyar állampolgár üdül a kereskedelmi szálláshelyeken. A jövőben rugalmasabb árpolitikával, új programokkal törekszünk a belföldi turisztikai igények jobb kielégítésére — mondta.

A miniszter megemlítette: a bevezetett szerződéses és bérleti rendszer keretében ma már mintegy háromezer üzlet működik, a teljes kiskereskedelmi üzlethálózat 6 százaléka, s 1982. végére összesen 7000 szerződéses üzlettel számolnak.

Végezetül megemlékezett a mintegy 450 ezer kereskedelmi dolgozó helytállásáról, anyagi és szociális helyzetéről is. Megállapította: sokszor nagyon nehéz körülmények között állnak helyt a munkában. Túlnyomó többségük szakmai felkészültségével, emberi magatartásával kivívta a vásárlók elismerését. Jogosan igénylik, hogy a jól végzett munkájukat társadalmilag és anyagilag jobban elismerjék.

A beszámoló feletti vita

az áruk legyenek megvásárolhatók, mint a jól ellátott .lakótelepi boltokban. E dolgokban a döntést bátrabban kellene a tanácstestületre bízni.

Az első napirendi pont vitájában több képviselő nem kért szót; Hetényi István élt a válaszadás jogával. Az ülésszakon elhangozttakra utalva megállapította, hogy nemcsak a központi irányítás területén, hanem a megyékben is nagyon élénk és erőteljes munkát végeznek az ésszerű gazdálkodás erősítése érdekében. Egyetértett azokkal a képviselői véleményekkel, amelyek a településfejlesztési eszközök arányos elosztásának fontosságát hangsúlyozok. Bizakodóan nyilatkozott az energiaprogram megvalósításának folyamatáról, az első gyakorlati eredményekről, s megerősítette a teljesítmény-elv következetes érvényesítését sürgető törvényhozói véleményeket is.

Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta.

A napirendnek megfelelően ezután luhár Zoltán belkereskedelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről.

volt, szélesedett a választék és valamennyire javultak a vásárlási körülmények. Az áruellátás jelenlegi színvonala megfelel gazdasági fejlettségünk színvonalának és kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Alapvető élelmiszerekből a lakosság igényeit hosszú évek óta szinte maradéktalanul kielégítjük. Általában ez a helyzet a ruházati

Hosszú László (Szabolcs megye 5. vk.), az MSZMP Sza- bolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára az országgyűlés kereskedelmi bizottságának a beszámolóról alkotott véleményét összegezte. Megállapította: a belkereskedelmi törvény megalkotása óta helyes irányban fejlődik ennek az ágazatnak a tevékenysége. Azi élelmiszerellátás színvonala nemzetközi összehasonlításban is jónak minősíthető. A zöldség-gyümölcstermelés, -felvásárlás és -árusítás rendszerével azonban nem lehetünk teljesen elégedettek. A képviselő kiemelte: jól szolgálja a hazai ellátás javítását, hogy a belkereskedelmi szervezetek mind nagyobb befolyást gyakorolnak a termelésre. Az eddiginél gyorsabb ütemű fejlődési lehetőség rejlik az áru útjának további rövidítésében, különösen fontos, hogy megtaláljuk az egyéni kockázatvállalás fokozottabb kiaknázásának módjait.

Radnóti László (Somogy m. 10. vk), a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke a kistelepülések boltjainak ellátása, rentabilitása érdekében egyes árucsoportok haszonkulcsának felülvizsgálatát szorgalmazta.

Barta László (Szolnok megye

2. vk.), a megyei tanács elnöke kiemelte: felmérésük szerint a szerződéses üzletek munkája kielégítő, megfelel a várakozásnak, gazdaságosan működnek, több helyen avult a választék, megfelelő a ki- és a felszolgálás.

Mesterházi Mária (Vas m. 9. vk.), az Egyesült Gyógyszer- és Táp-zergyár körmendi gyáregységének dolgozója vasi tapasztalatok alapján mondta T

Parlamenti pillanatképek

(Munkatársunk telefonjelentése)

A Tisztelt Ház békésen tömörül a büfék környékére, mert a képviselő is csak ember és júniusban, hosszú beszédek után inna néhány kortyot. Szünet van, a kólás poharak rendkívül népszerűek, csakúgy, mint azoknak a mindennapjaiban, akiknek a képviselők a „képét viselik". Mielőtt az országgyűlési képviselő szó fejlődéstörténetét elemeznénk, inkább megkérdem Deutsch Erzsébetet:

— Hány embert képvisel?

— Talán 20—25 ezret! Ha szót kapnék, nevükben is beszélnék Baranya kereskedelmi helyzetéről.

— Hogyan tudja meg választói véleményét a képviselő? Inkább a logadóórákon, vagy a mindennapos találkozások révén tájékozódik?

— Baráti körben, aztán munkahelyemen, a Pécsi Kesztyűgyárban. Nem könnyű a helyzetem, amikor a sok apró cikk, például a szög hiányát kell meghallgatnom. A panaszokat esetenként nehéz kivédeni. Néha a lakásomon is felhívnak a legkülönbözőbb panaszokkal.

— Melyik ezek közül a leggyakoribb?

— A lakásgond! Ebben a legélesebb a választópolgárok igazságérzete. Bizony, nehéz a képviselő helyzete, amikor viszonylag kevésbé rászoruló igénylőt neveznek meg, aki mégis kapott lakást.

— Mi a képviselő öröme?’

— Ha fogadóórán panasz helyett munkát ajánlanak fel kérésük teljesítéséhez. A FIM Pécsi Porcelángyárában is volt erre példa.

Fogy a kóla, kicsit még lazít az országgyűlés, de közeleg a szünet vége. Tizenegymillió ember dolgozik, tanul — él ezekben a percekben is az országban. Róluk kell dönteni és mindjárt kezdődik a „nagy erszényvita”, a költségvetés: mire jut pénz az országban? A soktornyos Duna-parti épület a világ egyik legszebb parlamentje és benne a Tisztelt Ház — szemben a klasszikus parlamenti jegyzőkönyvek szóhasználatával, nem „zajosan derült", hanem fegyelmezett!

Földessy Dénes

a kiskereskedelmi hálózat fejlesztésétől elmaradtak és korszerűtlenné váltak a nagykereskedelmi létesítmények. A jövőben az arányos fejlesztésre figyelni kell.

Havasi Béla (Borsod megye 2. vk.), az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára hangsúlyozta: az ipar §s a kereskedelem közös munkájában döntő fontossága van az új kapcsolati formák keresésének, az új értékesítési módszerek elterjesztésének.

Dancsák Lászlóné (Nógrád megye 5.. vk.), a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének termelésirányítója elismeréssel szólt arról, hogy a kereskedelmi vállalatok a korábbinál oátrabbcn változtatnak módszereiken. Megjegyezte: a lakossági ellátás további javítására gyorsítani kellene o szerződéses boltok átadását.

Tausz János (Pest megye 22. vk.), nyugdíjas, a fővárosi agglomeráció kereskedelmi feszültségeiről elmondta: a térségben mintegy százezer budapesti lakosnak van hétvégi telke. Ellátásuk fokozott igényeket támaszt a kereskedelemmel szemben. Gond, hogy az elmúlt években két százalékkal csökkent az állami kereskedelem alkalmazottainak száma a megyében, és ennek egyik oka a dolgozóknak — a fővárosiakéhoz viszonyított — alacsony keresetében rejlik. Javasolta: az iilletékesek foglalkozzanak ezzel a problémával.

Szűcs Gábor (Hajdú megye 13. vk.), az MSZMP Hajdúszoboszlói városi Bizottságának első titkára elmondotta, hogy a megye kereskedelmi ellátásában jelentős szerepet játszanak a fogyasztási szövetkezetek, ts háztáji és a kisegítő gazdaságok. Szóvá tette az építkezők anycgbeszerzési nehézségeit, s mint mondotta, a lakosság jogos kívánsága: e területen is rend és fegyelem legyen.

Tóth László (Csongrád. megye 12. vk.), a szegvári Puskin termelőszövetkezet növénytermesztési főágazat vezetője megerősítette: az elmúlt időszakban érezhetően javult az áruellátás. Ebben sok tekintetben a helyi, megyei kezdeményezések is segítettek. Az ellátásban mutatkozó gondok kézül kiemelte a hétvégi kenyérárusítás zavarait, a megoldás lehetősége elsősorban az üzemekben van.

Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — befejeződött. Törvényhozó testületünk pénteken a belkereskedelmi miniszter beszámolója fölötti vitával folytatja munkáját.

Losonczi Pál Burmában

Díszvacsora a magyar vendég tiszteletére

(Folytatás az 1. oldalról)

Rövid pihenő után U San Yu államfő fogadta Losonczi Pált és hivatalos kíséretének tagjait. A szívélyes légkörű tanácskozáson a nemzetközi és a kétoldalú kérdéseket tekintettékát.

Csütörtökön U San Yu díszvacsorát adott a magyar államfő és kísérete tiszteletére. Pohárköszöntőjében U San Yu elnök utalt, arra, hogy U Ne Win o Burmái Forradalmi Tanács elnökeként és miniszterelnöki minőségében 1972-ben Magyarországon járt. — Az önök jelenlegi látogatását a hazánk iránti jóindulat jelének tekintjük — mondotta U San Yu -—, s bízunk abban, hogy országaink veeztőinek baráti kapcsolatai, eszmecseréi nem csupán a kölcsönös megértést mozdítják majd elő, de hozzájárulnak a kétoldalú kapcsolatok előmozdításához is mindkét fél javára.

— Az ön látogatása, amely egyben az első magyar államfői látogatás Burmában, történelmi mérföldkő kapcsolatainkban — folytatta U San Yu elnök. — Mind Burma, mind pedig Magyarország az országépítés nehéz feladatát teljesíti.

Mi itt Burmában nagy érdeklődéssel kísérjük nyomon a magyar nép országépítő eredményeit. Az önök népe által elért mezőgazdasági és ipari sikerek valóban tiszteletremél- tóak. Hadd ragadjam meg ezt az alkalmat arra, hogy sok sikert kívánjak a magyar népnek országépítő munkájábn — mondotta pohárköszöntőjében U San Yu elnök.

Losonczi Pál válaszbeszédében kijelentette:

— Külpolitikánk legfőbb célkitűzése a világbéke fenntartása, a nemzetközi biztonság megszilárdítása, s az államok közti együttműködés elmélyítése, mert ezek jelentik szocialista építőmunkánk külső feltételeit.

— A magyar nép számára sohasem volt közömbös a nemzeti függetlenségükért, az önálló társadalmi-gazdasági fel- emelkedésükért küzdő más népek sorsa. Szolidaritásunknak a fejlődő országok népeinek küzdelmével mély gyökerei vannak.

— Látogatásunkra olyan időszakban került sor, amikor a nemzetközi béke és biztonság megőrzésében érdekelt valamennyi államnak szoros együttműködésére van szükség. Meggyőződésünk azonban, hogy a haladás és a béke erőinek közös erőfeszítései nyomán ismét az enyhülés elemei kerekedhetnek felül a nemzetközi kapcsolatokban.

— A nemzetközi helyzet alakulásának kiemelkedően fontos színtere Ázsia, ahol számos feszültséggóc veszélyezteti a térség békéjét, biztonságát. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a nem jelentéktelen erők a feszültség szítására és a rendezetlen problémák megoldásának elodázására törekszenek. A Magyar Népköztársaság álláspontja az, hogy a vitás kérdésekre az érintett népek kormányainak békés, politikai eszközökkel kell megoldást találniuk, külső beavatkozástól mentesen. Nagyra értékeljük a békeszerető Burma törekvéseit, hogy a térség feszítő problémáinak az érintett országcsoportok közötti tárgyalásos rendezését segítse elő.

Losonczi Pál ezután köszönetét mondott a meleg fogadtatásért, majd így fejezte be pohárköszöntőjét:

— Azt hiszem burmai barátaink is egyetértenek velünk abban, hogy együttműködésünk lehetőségeit még távolról sem merítettük ki. Meggyőződésünk, hogy jó alapokkal rendelkező kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez, a továbblépéshez. Ehhez kívánunk hozzájárulni mostani látogatásunkkal, és őszintén reméljük, hogy ebben a szándékunkban burmai barátaink is osztoznak.

Felszólalások

Kovács Andrásné (Szabolcs- Szatmár megye, 7. vk.), a Ken-. der-Juta-Politextil Vállalat nagyhalászi gyárának munkásnője elmondta: a megye jól megalapozott lakásépítési programjának teljesítését nehezíti, hogy egyes településeken nincs elegendő telek. A rendezési tervek gyakran indokolatlan építési tilalmat tartalmaznak. Javasolta, hogy a magánerős lakásépítésben legyenek egyenlőek a hitelfeltételek városon és falun. Ha több generáció együtt épít otthont, az egyes családok kü- lün-külön kaphassanak hitelt.

Seres György, (Hajdú m. 5. vk.), a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat vezér- igazgatója rámutatott: az érvényben levő szabályozók és c kereseti lehetőségek nem ösztönzik az építőket arra, hogy a nagyvállalatokhoz jöjjenek dolgozni. Javasolta, az illetékesek vizsgálják meg a kialakult helyzetet.

Veress Péter külkereskedelmi miniszter hozzászólásában elmondotta: tavaly a vártnál lényegesen mostohább körülmények ellenére külkereskedelmi forgalmunk kedvezően alakult. A szocialista országokkal kivitelünk értéke mintegy 9 százalékkal, behozatalunk több mint 5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A nem-rubel elszámolású árucsere mérlege gyakorlatilag kiegyenlített volt. 1970 óta — 1973 kivételével — a számszerű egyensúly szempontjából ez volt a legkedvezőbb esztendő. Helyzetünk ellentmondása — jegyezte meg Veress Péter — hogy egymást követő három eredményes esztendő után külgazdasági gondjaink ma nagyobbak, mint az elmúlt két évtizedben bármikor. Részletesen szólt azokról a körülményekről, amelyek nehezítik gazdasági kapcsolataink bővítését, nem egy esetben megtartását is a nem szocialista országok intézményeivel, vállalataival. A tőkés gazdaságok saját gondjai, egyes nyugati politikai állásfoglalások és a válsághelyzet nehezíti exportunkat. Az év első öt hónapjának tapasztalatai nem ígérnek javulást a közeli hónapokra sem. A nehéz helyzetben különös jelentősége van a szocialista országok egymás közötti kapcsolatának, a KGST-ben megvalósuló együttműködésnek. Hazánk a többi ' szocialista országgal együtt higgadtan és következetesen |ép fel továbbra is a megkülönböztetéstől mentes kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséért. Továbbra is korrekt üzleti partnerei kívánunk lenni a fejlett tőkés országoknak. A miniszter javítani valóink között első helyen említette a termelő- és értékesítő tevékenységet, ezen belül is a minőségre és a határidőre vonatkozó kikötések, a szerződéses fegyelem betartását.

A világban végbemenő változás, a piaci munka és az ezzel foglalkozó szervezet korsze-