Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-15 / 162. szám

1982. június 15., kedd Dunántúli Tlaplö 3 Bemutatjuk a zeolitot Sokrétűen alkalmazható természetes ásványi anyag Dunántúlon és Baranyában alig ismerik - T a kormány adalékanyag, fertőtlenít, szagtalanít, szárít A zöld kő könnyen, gyorsan faragható. A Tokaj-hegység riolit tufáját előszeretettel használták a környéken épít­kezők, nem is sejtve, hogy értékes ásványt, zeolitot épí­tenek házaikba. A zeolitot lényegében háromszor fedezték fel, először — 1753-ban Svédországban Cronstedt báró — mint kristálytani érdekességet. Másodszor a 60-as évek végén, ami­kor Klopp Gábor a Lehel hűtőszekrényeknél gázszárításra al­kalmazta. A harmadik viszont a jelen és a jövő útja: 17 zeo- littartalmú kompozitumot készít az Országos Érc- és Ásvány­bányák Hegyaljai Müvei, ezek felhasználhatósága szinte kime­ríthetetlen. Kitüntetés az élenjáróknak Építők napja Szigetváron Színvonalas kulturális és sportrendezvények A zeolit őrlemény mi min­denre használható? Borászati derítőszer, szagtalanító, uni. verzális háziállatalom, állat­takarmányhoz ásványi adalék, fertőtlenítő, ioncserélő, ivóvíz, tisztító, növényi egyedfejlődést serkentő ásványkompozítum, vá­gott virágok, vízkultúrás növé­nyek élettartamnövelő adalék­anyaga, háztartási súrolószer, víz- és gázszűrő granulátum és haltenyésztési víztisztító adalék készül belőle. Az MTESZ-ben nemrég a meghívott baranyai és tolnai szakembereknek dr. Mátyás Er­nő, a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem docense, az Or­szágos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Művei főgeológusa tartott előadást a zeolitról és annak gyakorlati hasznosítha­tóságáról. Hallgatóit meggyőz­te: a zeolit az a természetes ásványanyag, melyet sokrétűen és biztos hasznot hajtva állít­hat csatasorba a növényterme­lés, az állattenyésztés, a vízügy, a környezetvédelem. A Tiszán­túlon már ismerik és elismerik a zeolitot, a pécsi előadás du­nántúli betörésének is felfog­ható. Tokaj-hegységben 7 előfor­dulási helyen tartják nyilván és három működő bányából ter­melik a mintegy 110 millió ton­na zeolitvagyont. Még 1979 ja­nuárjában mindössze 3 tonnát termeltek ki, szeptemberben már 300 tonnát, rá egy évre a dupláját, jelenleg havonta 1000—1300 tonna a Mád köz­pontú bányavállalat értékesíté­se. Az első perctől tudták, hogy a zeolit keresztüljött a földkérgen, vulkáni anyag, hogy ritka- és nyomelemeket „gyűjtött be” míg a felszínhez ért, és ezeket a nélkülözhetet­len anyagokat, elemeket le tudja adni a növényi és állat­világnak. A zeolit alumínium- szilikát ásvány, akár a földké­reg anyaga. A kezdő lépésnél 3 partnert kértek meg a pró­bahasznosításra. Egyre többen jártak csodájára a zeolitnak, jelenleg több mint 300 mező- gazdasági nagyüzem, 2000 kis­tenyésztő hálás törzsvevője a módiaknak, a nagyvilágban 20 egyetem és 16 kutatóintézet is teljes mértékben elismeri a to­kaji ásvány „kincsértékét". Hogy kezdődött a zeolit kar­rierje? Az egyik tehenészeti telepen hasmenés miatt hullot­tak a borjak, saját felelősség­re kértek zeolittartalmú Zeovi- tot. Mi történt? Itatás előtt a tejbe szórt, és elkevert ásványi adalékanyag hatása minden el­képzelést felülmúlt. Megszűntek a hasmenéses jelenségek, nem léptek fel nyomelemhiány-be- tegségek, fokozódott az állatok vitaliítása és súlygyarapodása, mérséklődött az istállóklíma ammónia, szénmonoxid és szén­dioxid gázokkal való szennye­ződése, száraz lett az alom. A Zeovit-RCLM-00 az eredmé­nyek hatására felkapott lett. A Zeovit RCL-0-L ugyancsak nyomelemtartalmú, ioncserélő és szorbciós hatású kompozí- tum a szarvasmarha-tartás hasznos adalékanyaga. Hasznot és eredményt hoz a hízómarha és tejelő tehén ta­karmányozásánál — a takar­mányhoz 10 százaléknyi meny- nyiségben keverve — zöldtakar­mány etetésnél megelőzi a felfúvódást, a szálastakarmá­nyok kazlazásánól meggátolja a penészedést, a rothadást - a szálastakarmány tápanyag- tartalma így megőrződik, és az etetés során hatékonyabban érvényesül. A sertéstenyésztők a Pigozen- 801 takarmány adalékanyagra esküsznek, kiegyenlítő hatással van az állatok emésztési me­chanizmusára, növeli a takar­mány hatékonyságát. A Zeovit- RCL-0 a baromfitenyésztésnél hozott minden várakozást fe­lülmúló eredményeket: csökkent a fajlagos takarmányfelhaszná­lás, fokozódott a tojáshozam, bűzmentes lett az istálló, és a baromfi hagyományos húsmi­nősége is megőrződött. (Kísér­letek során a csirkeürülék 4 szá­zalék, míg a zeolittal etetettek- nél mindössze 2 százalék elemi nitrogént tartalmazott. Nem be­szélve, hogy a zeolittartalmú ásványi takarmányadalék sok­féle csirke- és más haszonállat betegséget és fertőzést is szám­űzött.) A zeolitot exportálják Ausztriába macskaalomnak, ér­deklődnek a svédek, a finnek és mind több hazai mezőgaz­dasági nagyüzemből. Havonta több ezer hálálkodó és köszönő levél és megrende­lés fut be Mádra. A pécsi is­mertetőn — melynek létrehozá­sában nagy szerepe volt dr. Kassai Miklósnak, a Magyar Állami Földtani Intézet Dunán­túli Szolgálata tudományos osz­tályvezetőjének — részt vett dr. Földvári János, a Baranya me­gyei Tanács általános elnökhe­lyettese, aki a baranyai, tolnai szakemberekkel együtt érdeklő­déssel hallgatta a zeolitról oly lelkesen beszámoló dr. Mátyás Ernőt. Rövid tanácskozást tar­tottak és megállapodtak, hogy szeptemberben valamennyi ba­ranyai, tolnai állattenyésztési és növényvédelmi, vízügyi és környezetvédelmi szakember bevonásával a zeolit gyakorlati felhasználását propagáló és be­mutató tanácskozást rendeznek Pécsett. Eddig nem sokat tudtunk a zeolitról — gyakorlati hasznát remélhetőieg mielőbb lefölöz­zük Baranyában is. Murányi László Három mázsával nőtt a hozam A növényevő hal karrierje Mélyponton volt néhány évvel ezelőtt a termelőszövetkezeti halastavak hasznosítása. A gé­pesítés hiánya főként a kista- vaknál okozott komoly munka­erő problémát. A nyomott hal­árak sem tették vonzóvá a hal­termelést, amelynek hozama messze elmaradt a lehetséges­től. Nem csoda, ha a tsz-ek Tó­ként kisebb tavaikat sorra fel­ajánlották a horgász egyesüle­teknek. Az utóbbi időben azonban megélénkült az érdeklődés a piaci hal előállítása iránt. A szajki tsz vissza vette lánycsóki tavát a horgászoktól, a görcsö- nyi tsz pedig tavalyi szép ered­ménye után végül is nem adta át halastavait horgász célra az uránbányászoknak. Kiderült, hogy ha a ponty nem megy, ér­demes növényevő hallal is fog­lalkozni. Korábban ezt a halat nehéz volt eladni. A tavaly be­indult bikali halfeldolgozó azonban keresi és jó áron át­veszi ezt a hálféleséget. A HALÉRT által fizetett 20 forint helyett kilónként 30 forintot ad a növényevő halért a feldolgo­zó. A ponty piaci ára is felment, öt évvel ezelőtt 20 forintot, ma 40—50 forintot adnak 1 kiló pontyért. Pénzt lehet csinálni a halastavakból, s a miből csi­náljunk pénzt kérdésére ez is egy megoldás, eddig kellően ki nem aknázott lehetőség. A cél tehát egy hektárról minél több halat termelni. Sokan a Bikali Vasárnap Szigetváron tartot­ták az építők napját, amelyet a Baranya megyei Építőipari Vállalat rendezett. A vállalat igazgatója, Nemeskéri László ünnepi beszéde után Lantos László, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium pártbi­zottságának titkára átadta „Az Építőipar Kiváló Dolgozója” című miniszteri kitüntetéseket. Miniszteri kitüntetést kapott Ement Tamás, Gyurasics István, Kalapos István, Korbély Győző, Haltermelési Rendszertől vár­ják a megoldást, amely rend­szer öt évvel ezelőtt alakult, s ezekben a napokban köti meg újabb öt évre a szerződéseket. Dombóváron, a BHR köz­pontjában Molnár Géza, a rendszer vezetője tájékoztat a rendszer eredményeiről, céljai­ról. Alakuláskor 1976-ban 2 ál­lami gazdaság és 13 tsz lépett be a rendszerbe, 1435 hektár bruttó tóterülettel. A hektáron­kénti nettó hozam 6 mázsa 58 kilogramm hal volt a rendszer átlagában — ennyi volt az in­dulás előtti öt év bázis átlaga — amikor a Bikali Állami Gaz­daság vagyis a termelési rend­szer gesztora már 10 mázsa fe­letti eredményt mondhatott ma­gáénak. Tavaly a rendszer partnerei már mintegy 3 millió kilogram halat állítottak elő, ennek 80 százaléka ponty, a többi nö­vényevő illetve fél-egy százalék ragadozó. A bruttó hozam meg­közelítette a 10 mázsát vagyis öt év alatt hektáronként rend­szer átlagban csaknem 3 má­zsával emelkedett, ami nem csekély eredmény, ismerve a tavak elaprózottságát. A nettó hozam is emelkedett s elérte a 8,5 mázsát. A rekorder az egy- házaskozári tsz hektáronként 21 mázsával. E szövetkezetnek 40 hektár tava van, s ezen olyan szakértelemmel gazdálkodnak, hogy ma már tenyészhal-előál- lítók. Ez lényegesen jövedelme­zőbb a piaci halnál, mert amíg a piaci pontyért kilónként 40— 50 forintot, addig a kétnyaras pontyért 65 forintot fizet a ve­vő. A 112 hektáros dobszai ta­von is szép sikert értek el a haltermelési rendszer technoló­giájával. Itt öt éve 4 mázsa volt a nettó halhozam hektá­ronként, tavaly pedig már 9 mázsa 59 kilogramm. Ezek a tsz-ek jól adaptálták a rend­szer technológiáját, s jelentős lépést tettek a gépesítésben. A 40—50 hektáros tavakon meg­jelentek az UNZH traktorokra szerelt gépi szákok, amelyek le­halászáskor 10—12 ember ne­héz fizikai munkáját helyette­sítik. A 100 hektár feletti ta­vak részére — amelyek külső halággyal is rendelkeznek — gyártja Bikái a lehalászó gép­Koch Lászlóné, Láthoczki Imré- né, Tollas Károly, Matheisz Jó­zsef, Újvári József és Rácz Jó­zsef. Budapesten, az országos ünnepségen három BÉV-dolgo- zó - Juhász Lajos, Csirke Fe­renc és Harka János — vehette át a miniszteri kitüntetést. A szigetvári Zrínyi-várban és környékén a párás melegben kamarakórusok, néptáncegyüt­tes, lovasbemutató, repülőmo­dellezés, öregfiúk-mérkőzés szó­rakoztatta az építőmunkásokat. sort, amely egy kiemelő gép­ből, gépi válogató asztalból, felvonó-, szállítószalagból áll. Ilyen működik Sumonyban, Al- sómocsoládon . a Mezőfalvai Kombinátban. Ilyen gépsor üze­mel majd a rendszer új partner­gazdaságaiban a rákóczifalvi és a nagybaracskai tsz-ekben. Az előző 360 az utóbbi 185 hektáros új halastavat épít, a tervezési munkát és a techno­lógiát a bikali rendszer szol­gáltatja. Tehát Baranya, Somogy, Tol­na, Zala és Fejér megyék után most már Szolnok és Bács me­gyékben is benn van a rend­szer, amely anyagilag is érde­kelt a hozamok növelésében. A rendszer mindazonáltal nagyon szerény tiszta nyereséggel gaz­dálkodik, ám a partnerek révén ellátja alapanyaggal a bikali halfeldolgozót. Kihelyezik a te- nyészhalat, lehalászáskor pedig saját gépkocsikkal a helyszín­ről elszállítják HALÉRT kiiktatá­sával közvetlenül a feldolgozó­ba. A szerződéses partnerek biz­tos piacra termelnek. A következő öt évben is a hek­tárhozamok növelését tartja legfőbb feladatának a rendszer. Ezt a célt differenciáltan lehet elérni. A ponttyal nem haszno­sítható tavakon — ilyenek pél­dául a túlságosan szennyezett pellérdi tavak — a növényevő halakat szaporítják fel. A jobb minőségű és legalább 4—5 mé­ter vízoszlopú tavakon beveze­tik a nagyon intenzív ketreces ponty, pisztráng és harcsa tar­tást. A csertői tavon még eb­ben az évben beindul a ketre­ces harcsa nevelése, aminek nagy előnye, hogy kis helyen igen nagy mennyiségű hal ál­lítható elő. A rendszer szolgáltatásait a legtöbb terme[őszövetkezet — szám szerint 12 — Baranyában veszi igénybe. A tsz-tavak nagy­sága 3 hektártól 112 hektárig terjed. Nagy eredmény, hogy ma már a legkisebb tavon is halat állítanak elő. Mind keve­sebb a kihasználatlan vízfelü­let Halat előállítani ismét jó üzlet lett, s mindenütt jövedel­mező, ahol az adottságoknak megfelelően szakszerűen csinál­ják. Ebben számíthatnak a ter­melési rendszer segítségére. — Rné — Várjuk az érettségizetteket (3.) Munka­lehetőség fiataloknak A Baranya megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat föl­vesz 50 általános iskolát végzett fiút és 40 lányt, egyszerű téglagyári mun­kák elvégzésére (előszedő, lerakó, kocsirendező, vize­ző, préskezelő). Kereset: 2500—3500 forint. A fiata­lokat a szigetvári, siklósi, mázaszászvári, villányi, gör- csönyi, mohácsi, sásdi, al- sómocsoládi telepeken tud­nák alkalmazni. A Dél-dunántúli Gázszol­gáltató Vállalat felvesz 1 gimnáziumot végzett fiút, gázvezeték műszeres vizs­gáló betanított munkásnak (hálózatvizsgálat végzése, nyomvonali hiányosságok felfedezése). Kereset 2800 forint. A Pécsi Bőrgyár felvesz négy szakmunkásképzőt végzett fiút, bőrök cserzé­séhez, festéséhez szükséges vegyianyagok kimérésére, adagolására, technológiai folyamatok ellenőrzésére. Kereset 4300 forint. Továb­bá felvesz egy szakközép- iskolát, vagy szakmunkás- kéozőt végzett fiút elektro­műszerésznek, gépek ve­zérlő automatáinak karban­tartására, javítására. Kere­set: 3500 forint. A Kesztyűgyár felvesz 11 általános iskolát végzett fiút szabász átképzősnek, kesztyűszabász művelet alapjainak elsajátítására. Az átképzős bér 1900 fo­rint, átképzés után képes­ségektől' függően teljesít­ménybér 3000—5000 forint lehet. Továbbtanulási lehe- tőséa: szakmunkásképzés. Továbbá felvesz 21 általá­nos iskolát végzett lányt, varrodába, a kesztyűvarrás művelet alapjainak elsajá­títására. Az átképzés ideje alatt a bér 1700 forint, át­képzés után a teljesít­ménytől függően 2200- 3500 forint. Továbbtanulási lehetőség: szakmunkáskép­zés. A Pécsi Kesztyűgyár bőr­ruházati gyára felvesz 10 általános - iskolát végzett fiút, bőrruhaszabás művelet alapjainak elsajátítására. Az átképzés ideje alatt a bér 1900 forint, az átkép­zés után teljesítménytől fügqően 3000—5000 forint, továbbtanulási lehetőség: szakmunkásképzés. 10 ál­talános iskolai lányt felvesz bőrruhavarrás alapjainak elsajátítására. Az átkép­zés ideje alatt a bér 1700 forint, ezt követően a ké­pességektől fügqően a tel­jesítménybér 2200-3500 fo­rint lehet. Ugyancsak álta­lános iskolát végzett lányo­kat felvesznek bőrdíszmű­ves szakma alapjainak el­sajátítására. Átképzés alatt a bér 1900 forint, utána a teljesítménybér képessé­gektől függően 3000—5000 forint. Továbbtanulás: szak­munkásképzés. A Pécsi Kesztyűgyár köz­ponti gyára felvesz 57 ál­talános iskolát végzett fiút kesztyűszabásznak. Az át­képzési bér 1900 forint, át­képzés után teljesítménytől függően 3000—5000 forint. Ugyancsak általános isko­lát végzett lányokat fel­vesz (112-t) varrodai mun­kák végzésére. Az átkép­zés alatt a bér 1700 forint, átképzés után teljesítmény­től függően 2200—3500. Mindkét esetben a tovább­tanulási lehetőség: szak­munkásképzés. Pécsszabolcs lakóinak kérésére lapunkban többször is szóvá tettük a falu közepén végigfofyó szeny- nyes bányavíz és az abban tenyésző patkányok által okozott bosszúságokat. Tegnap jó hírről tá­jékoztattak bennünket, megkezdték a szennyvíz patak partján tornyosuló szemét- és hordalék el­szállítását. Fotó: Kopjár Géza Haltermelés Jól sikerült a ketreces haltartási kísérlet. Baranyában a csertői tavon vezetik be a módszert. SC is taifakon id üzlet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents