Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-14 / 161. szám
Euente tizenkelezer ügy Izgalmak a repülőtéren Olyan ez, mint egy rég várt, de elmaradt randevú. Az ember megérkezik a repülőgéppel, megkönnyebbülten felsóhajt, aztán a csomagátvétel csarnokában rögvest azon kezd el izgulni, hogy a körbe járó szállító- szalagon mikor tűnik fel a bőröndje. Előfordul, hogy utastársai közül már mindegyik lekapta a szalagról a maga poggyászát, a peches ember pedig csak áll, vár és egyre reménykedik. A szalag egyszer csak megáll, az ő csomagja sehol Először is nem hisz a szemének, aztán a poggyászkereső szolgálathoz fordul, ahol nagyon udvariasan, megértőén végighallgatják panaszát, igyekeznek intézkedni. Aztán a poggyász vagy megkerül, vagy nem. Mi is történik egy ilyen repülőút alkalmával? Hollaki Attila, a MALÉV utasforgalmi osztályának vezetője kalauzol a pogy- gyászoknak (nyomatékosan figyelmeztet, hogy nem csomag!), az utas számára rejtélyes útján. Az ember ráteszi a bőröndöt, stb-t a mérlegre, a jegykezelő ellátja egy címkével, a vámkezelés után az utas ráteszi egy szállítószalagra, vet rá egy búcsúpillantást, s a poggyász eltűnik egy alagútban. Egy fotocellás gyűjtőszalag a gyűjtőrészlegbe, más néven poggyászosztályozóba szállítja, ahol a címkén feltüntetett rendeltetési hely szerint csoportosítják. Innen szállítják targoncákon a megfelelő repülőgépekhez. Hogyan veszhet el az utas holmija? A leggyakoribb eset, hogy leszakad a címke, tévedKomputerrel, telexszel keresik II repülőtársaság kilóra fizet hetnek az osztályozónál is és egy másik járattal küldik el, nagyon ritkán, de előfordul, hogy rossz címet raknak a poggyászra. És hogyan találják meg? Ben- kő Lászlóné, a poggyászkereső csoport vezetője bemutatja a Bactac számítógéprendszer ferihegyi berendezését, amely 80 légitársaság ugyanilyen számítógépével áll kapcsolatban. Amikor az elveszett poggyászról felveszik a jegyzőkönyvet, a kódolt adatokat a számítógépbe táplálják, amely öt napig megőrzi memóriaegységében a kereséshez szükséges adatokat. Ahol felbukkan a kérdéses bőrönd- vagy bármi egyéb, onnan azonnal jelzik a keresőszolgálatnak. Munkájukat még két telexgép is segíti, szerencsés esetben ezekkel akár 15 perc alatt is kideríthető a meg nem érkezett poggyász tartózkodási helye. Nem könnyű munka az övék, hiszen ide már kizárólag ideges, méltán bosszankodó emberek érkeznek, bár a keresőszolgálat dolgozói tehetnek legkevésbé az elvesztésről. De hát ők vannak kéznél. (Többször előfordult, hogy aZ itt dolgozóknak neurotikus panaszokkal kellett orvoshoz fordulniok.) Amennyiben mégsem kerül elő a poggyász, a MALÉV a törvényesen előírt kártérítést fizeti, kilóra megállapított egységárban. (Némi akasztófahumor: az jár jól, aki 20 kiló homokot veszít el az utazás során.) Évente átlagosan 10—12 ezer ilyen üggyel kell foglalkoznia a csoportnak, a kifizetett kártérítés összege tavaly elérte a 9 millió forintot. Egy jótanács minden légiutas figyelmébe: ne mulasszák el poggyászukon feltüntetni nevüket, lakcímüket, mert olyan eset még nem fordult elő, hogy az így jelzett csomag végleg eltűnt volna. Mindezt az köti lelkűkre, aki immár másfél hete várja egyre csökkenő reménnyel fekete, kétcsa- tos bőröndjét: Kurucz Gyula A magánfogadásoktól az állami bevételig A loltó őse: ki lesz az 5 szenátor? n «I DélDunántúlon hetente több mint egymillió szelvénnyel játszanak A szerencse- vagy sorsjáték: a szórakozásnak, a játéknak az a fajtája, amelynek eredménye, „S” modell Szekszárdon Szombaton délelőtt megnyílt Szekszárd Garay téri központjában (a Nagyvilág filmszínház mellett) az „S" modell mintabolt. Ezt az „S" modell Ruházati Társaság rendezte be ízlésesen, egy régi bolthelyiség átalakításával. Eladótere huszonhét négyzetméter, s ugyanennyi alapterületű kiszolgáló háttérrel, szociális helyiséggel látták el. A mintaboltban a különleges, egyedi igényeknek igyekeznek eleget tenni. Női, bakfis-, gyer- mekruhókat, kosztümöket, elegáns estélyi ruhákat, valamint a divatos viseletekhez illő pipere-, bizsu- és bőrdíszmű cikkeket kínálnak. A másfél millió forint értékű árukészlettel megnyílt „S” mintaboltnak már a nyitás első napján óriási sikere volt: állandóan sorban álltak az érdeklődők — főleg a nő vásárlók. Az első két órában 30 000 forint értékű divatos nyári holmit vásároltak. A borsos árak — úgy tűnik — nem riasztanak, s talán ebben az is közrejátszik, hogy a mintaboltban divattanácsokat is adnak. B. L. A lövéstől sem ijedhetnek meg Egy kis bemutató: így kell elkapni a „csibészt”. A négyéves tenyészkutya pórázát Takács Nándor fogja. Kétszáz farkaskutya rideg tartásban A rácsok ellenére is egy pillanatra kínos érzés fog el: kétszáz szempár figyeli minden mozdulatomat, s nem hűséges kutyaszemmel, hanem az idegennek kijáró ösztönös és az idomításscl csak erősített gyanakvássá1!. Óhatatlanul felvil^ lan bennem a veszedelmes lehetőség: mit csinálna velem ez a kétszáz éhes fajtiszta német juhászkutya, ha a rácsok, pórázok nem fognák vissza őket. Takács Nándor, a Vékény közelében levő kutyatenyésztő és idomítótelep tulajdonosa tulajdonképpen nem is nagyon nyugtat meg erre vonatkozóan. Az általa tenyésztett és idomított kutyák már a fajtájukra jellemző tulajdonságok miatt sem szelíd bárányok az idege, nekkel szemben, ráadásul nem elkényeztetett szobakutyáknak, hanem legfőképpen őrszolgálatra alkalmas munkakutyáknak nevelik őket. Az itt kapott alapkiképzés után túlnyomó többségük további képzésre, majd szolgálatra a rendőrséghez és a határőrséghez kerül, kisebb részük vállalatokhoz őrkutyának. Ehhez alkalmazkodik a bánásmód és az itteni körülmények szinte mindegyike: a legpontosabb kifejezés erre talán a rideg kutyatartás lehet.- Tűrniük kell a hideget, meleget, az esőt, a havazást, hogy később is bírják például a legkeményebb szolgálatot, mint határőrkutyák — mondja Takács Nándor. — Naponta egyszer kapnak élelmet, mert ehhez is hozzá kell szokniuk. Az alapkiképzésük 8 hónapos koruktól két célt szolgál: a bátorságot és a nagyfokú önállóHa letelt az uralkodási idő... „Fülembe forró ólmot öntsetek, / Legyek az új, az énekes Vazul” — valószínűleg legtöbbünknek ez a híres Ady-idézet „ugrik be” a Vazul név hallatára, s arra a kérdésre, hogy ki volt ő, kapásból általában csak azt válaszoljuk: pogány lázadó. Amikor ma a Vazulok ünnepük névnapjukat, tiszteljük meg e régi-régi ősünket azzal, hogy fölelevenítjük történetét. Ehhez Bakay Kornélnak, a Magyar História sorozatbari megjelent könyve, „A magyar államalapítás” nyújtott segítséget. Mindenekelőtt a kutatások által föltételezett családfa: Taksonynak két fia volt, Géza fejedelem és Szörénd. Közismert, hogy Géza fia pedig Ki volt Vazul? Királyáldozat az égieknek az államalapítóként számon tartott István. Vazul a másik ág leszármazottja: Szórendnek is két fia volt, Koppány és öccse, Vászoly, azaz Vazul. A két testvér mint pogány lázadó vonult be történelmünkbe. Kettejük lázadása között eltelt pár esztendő, de a két eset között feltétlenül párhuzamot lehet vonni: mindketten a pogány hagyományokat akarták föléleszteni. Ifjúkorában Vazul lett Nyitra ura. vagyis úgy tűnik, bátyjával ellentétben, behódolt Istvánnak. Ez azonban csak addig tartott, míg az öregedő István király fia, Imre herceg meghalt, ekkor ugyanis a király utódjául nem a rangidős Vazult, hanem nővérének és a velencei dózsénak fiát, Orseolo Pétert választotta. Ekkor lépett színre Vazul; négy udvari főemberrel elhatározták, hogy megölik a királyt. Egyikük meztelen kardot rejtett köpenye alá, s így ment be Istvánhoz. A merénylet azonban nem sikerült, s Vazult kegyetlen büntetésre ítélte a király: megfosztották szeme világától, három fiát, András, Béla és Levente hercegeket száműzték. Van itt azonban még egy érdekes dolog: a királygyilkossággal Vazul feltehetően egy másik pogány hagyományt akart föléleszteni, a szakrális királygyilkosságot. A keleti népek egy része égi származásúnak tekintette az uralkodót, de ez egyben azt is jelentette, hogy időnként föláldozták, azaz megölték őket. Olykor azért áldozták föl a királyokat, hogy valamilyen tragédia után kiengeszteljék az égieket, rendszerint azonban akkor, ha uralkodási idejük lejárt. Erre határozottan utal egy krónikabeli megjegyzés, az, hogy Álmos fejedelmet Erdélyben megölték, mert nem mehetett be Pannóniába. Az ő uralkodási ideje is lejárt, ami általában negyven év volt. István király pedig 1037-ben éppen negyven éve uralkodott már, amikor Vazul merényletet kísérelt meg ellene. D. Cs. ságot kell elsajátítanuk, vagyis azt, hogy a gazda nélkül is végre tudják hajtani feladatukat. Már az alapkiképzés is ezt célozza, hogy a lövéstől se ijedjenek meg. Karbid ágyúval szoktatjuk hozzá őket. A kutyák összesen naponta négyszáz kilogramm húst fogyasztanak. Takács Nándor ezt a mennyiséget a már emberi fogyasztásra fel nem használható húsból a mágocsi termelőszövetkezettől kapja éves átalányban 110 000 forintért. Egy- egy alapkiképzéssel rendelkező kutya ára 6000-10 000 forint között van a képességektől függően. Érdekesség, hogy ilyen kutyafarm nemcsak Ma- gyarprszágon, de a környező országokban sincs még egy. Takács Nándor 11 éve foglalkozik német juhász munkakutyák tenyésztésével és mun. kakutya-kéDzéssel. Eddig mintegy 400 kutyát vettek át tőle. Foglalkozása szerint a MÉH Vállalat nyersbőrfelvásárlója. Ennyi kutya tartásához, idomí- tásához kell is ez a kötetlen munkaidő. S mi kell még? — Ismerni és szeretni kell a kutyákat, hiszen például mindegyik más-más idegzetű, s természetesen tisztában kell lenni az állategészségügy minden részletével. Mindez szakkönyvekből és a gyakorlatban sajátítható el. — Hogyan támadt az ötlet, hogy munkakutyák kiképzésével foglalkozzon? — Annak idején volt egy kutyám, amit csak szórakozásból beidomítottam. Aztán kíváncsiságból elvittem bemutatni belügyi szakembereknek. A kutyám nagyszerűen szerepelt a bemutatón. Ez a siker adta az ötletet, meg az, hogy az ilyen munkakutyákra nagy szükség van. Egy jól kiképzett német juhászkutya 50 000—60 000 forint értékű, s egyedül négy—öt embert képes sakkban tartani, reflexei két és félszer gyorsabbak a miénknél. D. I. kimenetele nem az abban részt vevő tudásának, ügyességének, hanem a szerencse, a véletlen függvénye. A játék a sorssal olyan régi, mint az emberi társasélet. Már c Bibliában is sorsot vetettek Krisztus köntösére. Az ókori görögök és rómaiak kedvenc sorsjátéka a kockázás volt, a régi Rómában azonban nem volt intézményes a sorsjáték. A sorshúzás ékes bizonyítékát egy XV. századi bolognai kereskedő szolgáltatta: felhalmozott raktárkészletén úgy adott túl sorshúzással, hogy csekély összegért számozott jegyeket adott el és a nyerőszám vitte a készletet. Példáján mások is okultak, a XVI. században már divattá vált az áruk kisorsolása, a sorsjáték. Az első lottó Olaszhonból, a génuai köztársaságból indult, elősegítendő a szenátorválasztást. Évente 5—5 szenátor vált ki a testületből, helyükre 90 jelölt közül sorsolták ki az 5 újat — és nagyban mentek a magánfogadások, hogy ki lesz a sors 5 kegyeltje? 1620-ban a 90 jelöltet már szóm jelölte és a fogadó játszhatott egy számra — megjelölve, hányadiknak húzzák, vagy 2, 3, 4, 5 számra. Ki nem szeretne — némi díjért hatalmas összegeket nyerni? Ez teremtette meg a szerencseüzletet. Az OTP pécsi, Szigeti úti körzeti fiókjában megnyitott kiállítás kuriózumokkal is szolgál. Bemutatja a sors- és szerencse- játék őseit a ma 35 éves totóig, 25 éves lottóig és a 15 éves borítékos sorsjegyig. De menjünk még vissza a múltba. A tablókon eredeti vagy fénymásolt dokumentumok — 1817-ből német nyelvű kérelem a magistrá- tushoz magánsorsjáték engedélyezésére —, alatta a magyar nyelvű elutasítás. Az 1841-ből való birtoksorsolás prospektusa így csalogat: „A nyerések ösz- vesen felhágnak a terv szerént váltóban 600 000 forintra”. 1898-ban í koronáért főnyereményként már nagy briliáns ékszert vihet el a nyértes, 50 000 korona értékben. Hazánkban totót először az 1947. október 19-i foci mérkőzésekre adták ki. A Dél-Dunántú- lon jelenleg heti 400 000 reménykedő tippel. A totó-lottó pécsi körzeti iroda az 1957. március 7-i első húzást követően ma hetente egymilliónál több szelvényt fogad. Az első ízben 1967. decemberében kibocsátott borítékos sorsjegy is hódít, a tavasziból Baranyában több mint 600 000 talált vevőre. A nyernivágyás édestestvére a feledékenység. Évente 20 millió forint értékű nyereményért nem jelentkezünk, néhány éve az 50 ezer forintos borítékos főnyereményt se váltották be. Jellemző szórakozottságunkra: szelvénygyűjtő ládákból előkerült már százas, ötszázas, sőt műfogsor is . . . Murányi László tlötfÖl Q
