Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)
1982-05-12 / 128. szám
1982. május 12., szerda Dunántúli napló 3 isméi sütnek f élbarna kanyaréi Kény er választék Év végétől 15000 kifli óránként Kény érszállítás zárt konténerekben — Minden új, korszerűbb, egészségesebb, újszerűbb eredményt gyorsan átveszünk a lakosság érdekében. Ilyen volt a vikendkenyér, amikor máshol megkezdték, mi egy hét múlva átvettük és gyártottuk. Elképzeléseinknek, éves terveinknek egyik alapját mindig oz újdonságok képezik. F. D. Újabb elemes bútorosaiéit Győrből Újabb bútorcsaláddal bővítette az elemes bútorok választékát a győri Cardo Bútorgyár: most kezdték meg a tavalyi BNV-n bemutatott Anitra fantázia nevű szekrénysor gyártását. Az elegáns megjelenésű, színezett, pácolt bútor — amelyhez akasztós szekrény és üvegajtós könyvszekrény tartozik — a gyár tervezőinek munkáját dicséri. Figyelembe véve a házgyári lakások méreteit, s ugyanakkor gondolva a magánerőből épülő lakásokra is, a szekrényt alacsony és középmagas kivitelben állítják elő. Dr. Dombi Tiborné kocsijának mindig van fuvarja Magánfuvarozók Nincs kijelölt várakozóhelyük A társadalom segítségére Ss szükség van Természetvédelem a jog eszközeivel A jogszabályok július l-én lépnek hatályba A diétás vendéglői étkezésről lapunkban többször írtunk. Az így megfogalmazott gondok, igények láttán — de már korábban is — újdonságokat készít a Pécsi Sütőipari Vállalat. Legutóbbi írásunk után felkeresték a vendéglátó vállalatokat: mérjék fel a diétás pékáru utáni igényt, s annak alapján sütnek ilyen kenyeret, péksüteményt. A Pécsi Sütőipari Vállalat az V. ötéves terv utón egy nagy- beruházás, egy nagy kenyérgyár birtokosa lett: napi termelőképességük 48 tonna. Az V. ötéves terv végén hozzálát- - tak az új süteményüzem létesítéséhez, amit 1983-ban fejeznek be. E két létesítménnyel jelentős termelőeszközhöz jutottak, ugyanakkor megnőttek a választékbővítésnek, a korszerűbb termékeknek, a szállítás korszerűsítésének a lehetőségei is. Így kezdték el elsősorban a kenyérgyárban —, ahol addig csak egyfajta fehér kenyér készült —, bővíteni a választékot, a burgonyapely- hes, a kukoricapelyhes, végül az alföldi fehér kenyérrel. A választékbővítés nyomán a szállítás korszerűsítése következett. Bővítették a konténeres, illetve a lapos rekeszes szállítást, és a kenyérnek ma már a 70 százaléka ilyen módon jut az üzletekbe. Tervezik, hogy az év végéig a teljes mennyiséget ilyen rekeszekben szállítják, ami megóvja a kenyér formáját. Felülvizsgálják a kenyérszál- litás rendjét, tovább akarják csökkenteni az üzletek nyitás előtt utcára rakott rekeszek számát. Zárható konténereket akarnak vásárolni, hogy a kenyér tisztán és teljes számban megmaradjon a bolt nyitásáig. Dunaújvárosban és Budapesten gyártanak már ilyen konténereket. A további újdonságokról dr. Csaba István igazgató beszélt. — Befejeződött az új süteményes üzem építése. A három gyártóvonal közül még csak a zsemlekészítő dolgozik. A minőség javult, számok is bizonyítják, hogy népszerűbb lett a zsemle. Korábban naponta 60—70 ezret adtak el belőle Pécsett, most pedig napi 110— 120 ezret kell sütnünk. Az első zsemleszállítmóny este 11 utón sül ki, a legutolsó hajnali 6-kor. Vagyis 4—5 óránál régebbi zsemle nem kerül ki a gyárból. A- süteményüzem második gyártó vonalán kifli sül majd, óránként 15 ezer. Ha minden Kevesebb a panasz a ruházati termékekre, s a reklamált cikkek listáján változatlanul a bútorok és a műszaki áruk foglalják el az első helyet — állapította meg az Orszáqos Kereskedelmi Főfelügyelőség a közérdekű bejelentések és panaszok irodájához érkezett bejelentések alapján. Az év első negyedében az irodához érkezett 214 panasz és bejelentés mintegy háromnegyede jogos volt. A panaszosoknak csoknem fele az iparcikkek garanciális javításának, cseréjének körülményeit kifogásolta. A vásárlók jogosan észrevételezték például, hogy egyes termékek garanciális javítása („Evrika” félautomata és automata mosógép, Alba- lux mosógép, Mira kazettás magnetofon) az alkatrészutánpótlás gondjai miatt elhúzódott A panaszbejelentések alapján jól megy, az év végén megkezdjük a termelést, és akkor a kifli — ami pillanatnyilag talán a leggyengébb termékünk — minőségileg jelentősen javul. Legtöbbet a harmadik vonaltól várjuk, ami, ha minden sikerül, jövőre valósul meg. Ez az úgynevezett darabáru vonal. Negyed-, fél-, háromnegyed- és egykilós termékeket gyárthatunk. A korszerűsítés érdekében és a pazarlás csökkentése érdekében megpróbálunk többféle kisebb méretet sütni. Sokan kérik például, hogy kilósnál kisebb kenyér is legyen. Az alapvető termékekből így akarjuk javítani a minőséget, és bővíteni a választékot. — Mind erősebb az igény a korszerűbb táplálkozásra. — Elképzelésünk és szakemberünk van, de bizonyos előkészületek szükségesek, hogy egészségesebb, vagyis barna, félbarna, rostdús kenyeret is süssünk. Már sütjük a bakonyi barnát, a víkendkenyeret, rozscipót és májusban újra gyártjuk a félbarna kenyeret. Ezt hiányolta a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat is. Szójás termékekkel is próbálkozunk. Az úgynevezett Misina család nevű készítmények a szója nagy fehérjetartalma - miatt biológiailag értékesebbek. A diós búr, a gesztenyés bur, a diós- és a gesztenyés párna és a dióstekercs töltelékét szójával felezzük. Ettől az ilyen sütemény olcsóbb lesz. mert a szója olcsóbb, mint a dió, ugyanakkor értékesebb, egészségesebb. A próbasütés és a kísérleti gyártás sikerült, most várjuk a termékre az engedélyt. Először a szakboltokba szállítunk majd, s ha megkedvelik, akkor korlátlanul kielégítjük az igényeket. Elég régóta gyártanak lisztérzékeny gyerekeknek pékárut. Dr. Varga Levente orvos-adjunktus nagy lelkesedéssel foglalkozik a kérdéssel. Hetente több mint 100 ilyen kenyeret sütöttek. Az összetétele: burgo- nyapehely 10, kukoricakeményítő 60 és liszt 30 százalék. Coeliban néven glutinmentes kenyéralapanyaggal kísérleteznek. Ezt kilós zacskókban, kilós mennyiségben árusítanák, s ahol lisztérzékeny emtífer van. odahaza is felhasználhatják. Az orvosi vélemény igen kedvező. — Munkatársaink folyamatosan figyelik a szaklapokat - mondja végül dr. Csaba István. megállapították azt is, hogy a Keravill a Kermi-közlemény félreértése miatt nem hajtotta megfelelően végre az élet- és vaavonbiztonsági követelményeknek nem megfelelő EVJ—3 típusú főzőlap árusításának megszüntetését és a vásárlók kártalanítását. Több vásárló jelezte az áruellátásban jelentkező hiányokat. Különösen a különböző alkatrészeket, a betonkeverőt, hőtárolós kályhát, olcsóbb lemezjátszókat, 80 literes hidrofort, hőpámót, gombelemet és a kriptonégőket keresték gyakran hiába az üzletekben. A vásárlók több esetben azért fordultak az irodához, mert több hónapos várakozás után sem javították meg a kifogásolt bútort, illetve nem intézkedtek a vállalatok a cseréről vagy a pénzbeni kártalanításról. A vállalkozási paletta az év elejétől tovább bővült. Az illetékes tanácsok szakigazgatási szerveihez egymás után futottak be a kérelmek a magánteherautók és magántaxik használatának engedélyezésére. Volt olyan kérelmező, aki még tavaly, a rendelet megjelenése előtt megkereste az illetékes tanácsi szerveket. Nem tanácsolták el. Baranyában az év eleje óta harminchárom magánteherautó végzi e szolgáltatást, melyből tizenhét szállító kisiparos Pécsett kapott működési engedélyt. A magántaxik száma a megyében huszonkettő. Közülük tizenhat működik Pécsett. Az említetteken kívül egy autómentő dolgozik Harkányban, továbbá egy- egy palackszállító jármű hordja a pb-gázt a megrendelőknek Mohácson, illetve Harkányban. Vállalkozási kedvben tehát nincs hiány, és ha a magánfuvarozók kellőképpen feltérképezik a szállítási fehérfoltokat, akkor ennek mindenképpen a lakosság látja a hasznát. A A TDZÉP-telepeken mind gyakrabban látjuk a másfél, három- és öttonnás teherkocsikat, melyek oldalára nagy betűkkel mázolták föl a félreérthetetlen jelzést, miszerint a szállítójármű magánfuvorozást végez. Találkozhatunk e tehergépkocsikkal az áruházak bútorraktárainál, piaci zöldségszállítást végezve és még sorolhatnánk. A magánfuvarozási engedélyek kiadása iparengedélyhez kötött, amit a KIOSZ ad ki. Annak gyakorlását ar engedély megszerzését követően hat hónapon belül meg kell kezdeni. Gond: ha valaki új tehergépkocsit kíván vásárolni, legalább egy—másfél évet kell várnia a kiválasztott típus megérkezésére. A leghosszabb a várakozási idő a Barkósra és az IFA-ra, de legalább ennyire keresettek a szovjet UAZ és a román ARO kisteherautók. A használt kocsikhoz való hozzájutás pedig attól függ, hogy a vállalatok mennyit adnak át az Autóker- nek. A sorban állás kellően érzékelhető abból is, hogy csak Baranyában legalább harmincon várnak a teherautó megérkezésére. Néhány hónap tapasztalata alapján nem vonhatunk részletes mérleget a magánfuvarozók munkájáról, ám több olyan napi gond merül fel, amit érdemes közreadni. Igaz ugyan, hogy a magántaxik és teherautók általában a Volán tarifát alkalmazzák, ám a taxióra hiánya vitára adhat okot a fuvaroztató és a fuvarvállaló között. A szállítást végző magánfuvarozók szívesen vállalják a bútor, építőanyag fel- és iepakolását, az emeletre való cipekedést is. Rendelet nem tér ki külön arra, hogy ezért mit kérhet a magánteherautós. A másik kérdés, ami mind többször' felmerül: a parkolási hely. A kialakult gyakorlat szerint fizető- parkolóban, vagy a pályaudvartól több száz méterre állnak meg a kocsik, mert számukra nincs kijelölt várakozóhely. A magánfuvarozók hajlandók lennének bérleti díjat is fizetni a parkolóhelyért, csak kapnának. Az üresjáratok csökkentését segítené elő annak az ötletnek a megvalósításo, ha a pécsi KIOSZ—ÉLISZ megrendelő irodába CB rádiót szerelnének föl, így a kocsikban elhelyezendő készülékekkel közvetlen kapcsolatot teremthetnének: ezáltal szervezetté válhatnának a fuvarok. Az ötlet életre való, a magánfuvarozók a teherautókba szerelendő CB rádiók költségeit is vállalnák, annak megvalósítása viszont az irodát működtető szervezetek anyagi lehetőségeitől is függ. Salamon Gyula 1976. április 1-én lépett hatályba az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény, amely első alkalommal szabályozta átfogóan a környezetvédelem fő kérdéseit és alapvető jogi megoldásait. A fő környezeti összetevők védett jogtárgyakká váltak, jgy a föld, a vizek, a levegő, az élővilág és a települési környezet. A törvény életbelépése óta jelentős előrelépések történtek az emberi környezet védelmének megszilárdítása terén. A természetvédelemről külön átfogó jogi szabályozás 1961- ben született, ennek rendelkezései azonban jórészt meghaladottakká váltak. Törvényhozásunk a közelmúltban már gondolt olyan új »szabályozás megalkotására, amely a megváltozott társadalmi-gazdasági feltételekhez igazodó védelemre ad lehetőséget. Az Elnöki Tanácsnak a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. számú törvényerejű rendeleté szerint szabálysértésnek minősül (és bírságolást von maga után) az a cselekmény, amellyel védett természeti területen bárki a védelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat: szemetel, a területet más módon szeny- nyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak. A kiszabható pénzbírság összege 10 000 forintig terjedhet. A természeti tárqyak, továbbá a növény- és állatfajok közül azoknak, amelyeknek tervszerű megóvása, megőrzése és fenntartása az emberi környezet védelme szempontjából, tudományos vagy kulturális érdekből, illetőleg más közérdekből indokolt, különleges oltalmat biztosít a jogszabály. Az új Tvr. végrehajtásáról alsóbb szintű jogszabályok rendelkeznek. Ezek közül kiemelést érdemelnek a következők: — A természetvédelmi értékek oltalmát társadalmi jelentőségüknek megfelelően és a népgazdaság erőforrásaival összhangban tervszerűen kell megvalósítani. — Regionális jellegű terület- rendezési, területfejlesztési, víz- rendezési, meliorációs és a táj jellegét megváltoztató egyéb tervet jóváhagyása, illetőleg módosítása előtt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal (OKTH) egyeztetni kell: — Ha valamely természetvédelmi érték hirtelen bekövetkezett súlyos veszélyeztetése miatt a védetté nyilvánítási eljárás lefolytatására nincs mód, az OKTH elnöke, illetőleg a megyei tanácselnök azonnal végrehajtandó határozattal 30 napig tegedő időtartamra elrendelheti a veszélyeztető tevékenység felfüggesztését. Európa több országában kedvezőtlen az állategészségügyi helyzet, több helyen fertőző állatbetegségek ütötték fel fejüket. Mi a helyzet nálunk? Az ország állategészségügyi helyzetéről dr. Glózik András, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai főosztályának vezetője az MTI munkatársának elmondotta: — Tíz éve tökéletesen megnyugtató a hazai állatállomány állategészségügyi helyzéte. — A kedvezőtlen külső tényezők ellensúlyozására az 'állategészségügyi hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket. Alapvetően fontos, hogv fertőzött állat, élelmiszer, de még A természetvédelmi bírság mértékét a jogszabály a) védett természeti területen a védelem céljával ösz- sze nem egyeztethető tevékenység folytatása esetén megkezdett hektáronként legfeljebb 20 000 forintban határozza meg. b) Védett természeti területnek, vagy részének engedély nélküli megváltoztatása, átalakítása, megrongálása, vagy más módon történő károsítása esetén megkezdett hektáronként, illetőleg barlang esetében megkezdett 100 négyzetméterenként legfeljebb 100 000 forintban állapítja meg. c) Védett növény- vagy állatfaj egyedével kapcsolatos tevékenység engedély nélküli végzése esetén a birság az egyed pénzben kifejezett értéke. d) Fokozottan védett állatfaj egyedének szaporodását jelentős zavaró tevékenység esetén legfeljebb az egyed pénzben kifejezett értéke. Fokozottan védett növényvagy állatfaj hazai állományának fennmaradását veszélyeztető, tömeges pusztulás előidézése esetén az elpusztult egyedek pénzben kifejezett értékének legfeljebb tízszerese. A védett és fokozottan védett növény- és állatfajok pénzben kifejezett értékét az OKTH elnöke állapította meg. (Ezek növényfajták esetén példányonként 500—3000 forintot, gerinctelen állatok esetén 500— 10 000 forintot, gerinces állatok esetén 500—20 000 forintot képviselnek. Egy úgynevezett nagyfoltú bagoly értéke például 10 000 forint: egy siket fájd és egy fekete sas értéke 20 000 forint. A vándorsólyom értéke 50 000 forint, míg az emlősök közül a földi kutya és a vidra értéke 50 000—50 000 forint.) A fokozottan védett barlangok között említi a jogszabály a Mecsek hegységben az aba- ligeti barlangot, a mánfai Kőlyukat és az orfűi Vízfő-barlon- got Úgy vélem nem szorul bővebb okfejtésre, hogy a természetvédelmi munkát az eqész társadalom részvétele nélkül eredményesen végezni nem lehet. Az állami szervekre háruló tennivalók mellett a társadalmi szerveknek is jelentős feladata annak elősegítése, hogy a természet védelmében a lakosság öntevékenyen társadalmi munkával is részt vegyen. Az új természetvédelmi jogszabályok 1982. július 1-én lépnek hatályba. Dr. Gátos György megyei bírósági elnök- helyettes takarmány se kerüljön az országba a járványokkal sújtott területekről. Ezt az érvényben levő nemzetközi állategészségügyi megállapodások alapján biztosítani tudjuk Ezen túlmenően: a nem veszélyeztetett helyekről érkező állatokat és termékeket is szigorú ellenőrzésnek vetjük alá az országhatárokon. Az állategészségügyi védekezés szigorú eljárásait kiterjesztettük az ország nagyüzemi állattartó telepeire, ahol viszonylag nagy értékű állatállományt tartanak, nevelnek. Ezekre a telepekre feloldásig csakis a legszükségesebb forgalom irányulhat, a telepek látogatására csakis a legindokoltabb esetekben van lehetőség. Panaszok az iparcikkek garanciális javítására Megnyugtató az állategészségügyi helyzet
