Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-11 / 127. szám

1982. május 11., kedd Dunanttffl napló 5 Megkezdődött a XXI. közgazdász r * ____n% r _ H étfőn Balatonfüreden, a SZOT Oktatási Intézetben mintegy hatszáz résztvevővel megkezdődött a XXI. közgaz­dász vándorgyűlés, amelyet a Magyar Közgazdasági Társa­ság, az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság, a TIT közgazdasági vá­lasztmánya és Veszprém me­gye szervezetei rendeztek. A közgazdászok immár hagyomá­nyos eszmecseréjét Csikós- Nagy Béla, a Magyar Közgaz­dasági Társaság elnöke nyitot­ta meg. A XXI. közgazdász vándor- gyűlés vitaindító plenáris elő­adását Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Politikai Bizott­ság tagja tartotta. Az új nö­vekedési pálya kibontakozását, jellemző vonásait és az ezzel összefüggő gazdaságpolitikai alternatívákat értékelte és ele­mezte vitaindítójában. Áttekin­tette gazdasági fejlődésünk legjellemzőbb szakaszait, szólt azokról a mérföldkövekről, ame­lyekhez egy-egy fejlődési sza­kasz köthető. A továbbiakban a Központi Bizottság titkára értékelte az 1978—82-es időszakban bekö­vetkezett változásokat. Ez idő alatt javult az egyensúly, az export 16,5 százalékkal nőtt, ezen belül a tőkés export 20 százalékkal emelkedett. Csök­kent a népgazdaság import- igényessége is. Nőtt a terme­lékenység, a magyar iparban dolgozók létszáma most 100 ezerrel volt kevesebb, mint három évvel ezelőtt. Ugyaneb­ben az időszakban nőtt a szó­ródás a vállalatok között. A nemzetközi mérce szerint ipari üzemeink egyharmada nem versenyképes. A fejlődés jelenlegi alacso­nyabb növekedési üteméről szólva Havasi Ferenc kijelen­tette, hogy ez nem elhatáro­zás kérdése, hanem következ­mény. Amennyire nő a terme­lés versenyképessége, olyan ütemben növekedhet a fejlődés dinamizmusa is. A jövő fejlő­dése érdekében a jelenleg ren­delkezésre álló eszközöket ezért a legcélszerűbben kell felhasz­nálni, éppen a versenyképes­ség fokozása érdekében. A további feladatokkal kap­csolatosan hangoztatta, hogy javítani kell pozíciónkat a tő­kés és a szocialista piacon, s kijelentette: az új növekedési pálya megkívánja, hogy tovább fejlesszük a gazdaságirányítás rendszerét, a tervezést, a sza­bályozókat és a gazdasági szer­vezeteket. Kitért arra, hogy az alacsonyabb növekedési ütem nem vonatkozik a mezőgazda­ságra. Mezőgazdaságunk ho­zamai világszínvonalúak, a költségek azonban magasak. Itt elsődleges feladat a ráfordí­tások mérséklése, vagy a ho­zamok további növelése. A megnyitó plenáris ülést követően a vándorgyűlés részt­vevői négy szekcióban össze­gezik az intenzív, keresletvezé­relt növekedés eddigi tapasz­talatait és a további tenniva­lókat. Mikor megyünk orvoshoz? Ha betegnek érezzük magunkat. Ez a logikus, legegyszerűbb, magától értetődő magyarázat. Látszólag. Mert a gyakorlat azt mutatja, hogy - természetesen ha nem súlyos esetről van szó — elsősorban akkor, ha van rá időnk. A dolog kétoldalú. A rendelők többségében szín. te állandó a zsúfoltság. S bár az ember a vizsgálat idejére igazolást kap az orvostól, o vá­rakozással elfecsérelt munka­időt - keresetet - nem pótolja a hivatalos papír. Nem is szól­va arról a nem jelentéktelen tényről, hogy a többség nem táppénzre menni, hanem gyó­gyulni akar. Az érem másik oldala viszont az, hogy vannak a betegellá­tásban is csúcsidők és üresjá­ratok. Ha ezeket valahogy össz­hangba lehetne hozni, minden Rostocki pedagógus- kórus Baranyában Közös hangverseny a komlóiakkal Az elmúlt napokban a Rostocki Pedagóguskórus vendégszerepeit megyénk­ben. A rostockiakat a Komlói Pedagógus Kamarakórus lát­ta vendégül. A két kórus kö­zös hangversenyt adott hét­főn este a komlói pártbi­zottság nagytermében. — Harmadszor járunk Ma­gyarországon — mondja Kari Heinz Hahn, a kórus vezető­je. - Kórusunk 1955-ben alakult, azóta felléptünk Csehszlovákiában, Lengyel- országban, Leningrádban és Rigában is. Műsorunkon régi német mesterek: Hessler, Gastoldi, Dowland, valamint klasszikus és • német népi kórusművek szerepelnek. Bartók néhány feldolgozását és magyar népdalokat is énekelünk. — A kórus negyven fős — veszi át a szót Cathleen Struck, a kórus titkára -, zömmel pedagógusok alkot­ják, de van közöttünk mér­nök, adminisztrátor, közgaz­dász. A kétszázhúszezer la­kosú városunkban, Rostock­ban évente tízszer lépünk fel. Kórusunk háromszor nyerte el a „Népzenei Kul­túráért" kitüntető címet. A vendéglátó Komlói Pe- dadógus Kamarakórus négy éve alakult. Nemrég a rádió „Kóruspódium" műsorában mutatkozott be. — Egyházi és világi közép­kori kórusműveket adunk elő — mondja Ruzsinszky László, a kórus elnöke. — De mai szerzőktől is énekelünk. A kórus tagjainak fele peda­gógus, a többiek bányászok, diákok, egészségügyi és víz­ügyi dolgozók. Közeli ter­vünk, hogy a rostockiak meg­hívásának eleget tegyünk. Ez lesz az első külföldi fel­lépésünk. A Rostocki Pedagóguskórus ma este 6 órakor a Leöwey Gimnáziumban lép fel. A gimnázium nagy kórusa, va­lamint a német nemzetiségi tagozat kórusa a vendégek tiszteletére ad hangversenyt. Kőszegi L. Gazdát cserélt a József Attila Művelődési Ház Pécsett, a Puskin Művelődési Ház megromlott állaga miatt a jövőben már nem képes el­látni a bányaüzemek, illetve a hozzá tartozó lakóterület köz- művelődési életének irányítását. Ezt a feladatot a Mecseki Szén­bányák az ugyancsak a keleti városrészben működő József Attila Művelődési Házzal kíván­ja megoldani. A vállalat kez­deményezésére az intézmény átvételéről tegnap délután a városi tanácson írtak alá meg­állapodást, a bányavállalat és a tanács vezetői. A művelődési ház üzemeltetéséhez a város évenként 200 000 forinttal járul hozzá. Veszélyben a krumpliskenyér? Drágállja a hazai gyártású burgonyapelyhet a sütő- és hű­tőipar, szemrehányó megjegy­zést fűzve hozzá, miszerint a hazai peheiy ára magasabb a korábban lengyel és tőkés im­portból beszerzettnél, holott azt vám- és szállítási költség is terhelte. De sokallják a So­mogy megyei Zöldért burgonya­pépjének árát is, emiatt a zá- kányi pépgyár kihasználtsága csak huszonöt százalékos. Is­meretes, az idén állt munkába a Szentlőrinci Állami Gazdaság vajszlói burgonyapehely-üzeme. Mennyiben fogja befolyásolnia hazai sütő- és hűtőipar tartóz­kodása értékesítési lehetőségei­ket? Ezt kérdeztük dr. Joó Jó­zseftől, a gazdaság igazgató- helyettesétől. — Nincsenek értékesítési gondjaink. Évi 200 vagon bur­gonyapelyhet gyártunk, ezt nem nehéz eladni. — A sütőiparral most ülnek le tárgyalni a szerződésköté­sekről. Az árvitában mi a gaz­daság érve? — A sütőipar a burgonyás­kenyérnél az öt évvel ezelőtti árral kalkulál, akkor tényleg olcsó volt a lengyel pehely. Az­óta igencsak drágultak az ener­giaárak, az import burgonyape-^ hely ára is felment. Mi kilo­grammonként 54,70-ért adjuk a pelyhet. Bár szabadáras ter­mék, ennek ellenére nyolc szá­zalék hasznunk van rajta. Ez tisztességes haszon, s kell ah­hoz, hogy a vajszlói üzem épí­tésére felvett 90 millió forintnyi hitelt vissza tudjuk fizetni. — A burgonyapép kilója 4-5 forinttal olcsóbb a pehelynél. Mi van, ha a sütőipar a pép mellett dönt? — A burgonyapehely könnyen szállítható, tárolható, forgal­mazható, ezekkel a tulajdon­ságaival nehéz lesz versenyez­ni. A pépet előbb szárítani kell, csak hét napig áll el, s nyá­ron, amikor elfogy a burgonya, nincs pép. — És ha a sütőipar ennek ellenére kivár vagy nemet mond? — Ha sokáig kivárnak, akkor szükség szerint eladjuk külföl­dön, jövedelmező áron. Máris itt van két holland telex, szíve­sen vásárolnának a vajszlói burgonyaphelyből. — Jelenleg huszonöt kilós zsákokba csomagolnak, nagy- fogyasztóknak szállítanak. A háziasszonyok mikor juthatnak hozzá a burgonyapehelyhez? — Tervezzük kisebb csoma­gok piacra hozatalát is, hiszen a vajszlói pehely felhasználásá­val burgonyapürét, Sokféle tész­tát készíthetnek a háziasszo­nyok. Ezt a csomagolást most készítjük elő, ősztől vagy jövő­re jelenünk meg vele - hang­zott e| végezetül dr. Joó József igazgatóhelyettes ígérete. Miklósvári Zoltán Az ű] autóbusz-menetrend Elkészült az új hivatalos autóbusz* menetrend, amely május 23-án éjfél­kor lép életbe, érvényessége pedig 1983. május 28-án 24 órakor jár le. Az új menetrendről, a belföldi, vala­mint a nemzetközi menetrendszerű autóbusz-forgalomban bekövetkező változásokról a Volán Tröszt béri to­vábbképzési központjában tájékoztat­ta a sajtót Tapolczai Kálmán vezér­igazgató. A menetrend első kötete a Budapest környéki (Pest megyei), a második a dunántúli, a harmadik a Duna—Tisza-közi, a tiszántúli és az észak-magyarországi hivatalos me­netrendet tartalmazza. A nemzetközi és a távolsági autó- buszjáratok továbbra is érvényben ma­radó menetrendjéhez május 23-tól ér­vénybe lépő 84 oldalas pótlékot ad­nak ki. Az új hivatalos menetrend árusítását május 17-én kezdik meg az autóbusz-állomásokon, a Volán utazási irodákban és a Volántourist irodahálózatában. Hétvégi betegek... bizonnyal csökkennének a kü­lönféle panaszok, kifogások is. Az várható volt, hogy az öt­napos munkahétre való áttérés a betegforgalomra is hatással lesz. A megnövekedett szabad idő és legalább ilyen súllyal az orvosoknak, asszisztenseknek is Járó munkaidőcsökkentés óha­tatlanul okozott, okoz ma is átmenetileg gondokat. Pécs vá­ros Tanácsának egészségügyi osztálya, a kórház és rendelő- intézet vezetése az eltelt négy hónap tapasztalatait megvizs­gálva azt állapította meg, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés az intézményeknél kü­lönösebb zökkenők nélkül tör­tént meg. Ugyanakkor az is hangot ka­pott, hogy a lakosság nem kel­lő mértékben veszi igénybe a hétköznap 18—19 óráig, szom­bat délelőtt pedig a 7—13 órá­ig tartó szakrendeléseket. Az első negyedév tapaszta­latai alapján a legnagyobb a betegforgalom a hét első két napján, különösen délelőtt. Túl azon, hogy az egészségügyi ve­zetés törekszik a szakrendelé­sek személyi megerősítésére ezekben az időpontokban, ma­gára hagyatva képtelen elérni a kívánt célt. Továbbra is szor­galmaznia kell minden munka­helyi vezetőnek, hogy a dolgo­zók lehetőleg a munkaidő utáni rendeléseket vegyék igénybe. A felnőtt körzeti orvosi ellá­tás időtartama az ötnapos mun­Cukorbetegeknek, diétázóknak Kímélő ételek a pécsi Borostyánban A pécsi Borostyán Étterem­ben tegnap már délelőtt kilenc órakor kifüggesztették azt a menüválasztékot, ami a megye- székhelyen élő több ezer cuk­ros gondján enyhíthet, nem szólva a fogyni szándékozók­nak ajánlott főztekről. Deák Ferencné üzletvezető kissé tar­tott a „premiertől”, holott évek­kel ezelőtt még az Otthon ét­teremben dolgozott, naponta több száz adagot főztek a ven­dégeknek, tehát ugyancsak van gyakorlata e területen. — Lehet, hogy túlzott óvatos­ság a harminc adag, amivel in­dulunk, de egyelőre nem ismer­jük az igényeket. — Mit ajánlanak etiédre a cukorbetegeknek és a diétázni szándékozóknak a kalóriasze­gény ételekből? kahét bevezetésével nem vál­tozott. Hasonlóképp nem oko­zott gondot a gyermek-körzeti ellátás sem. Figyelemreméltó viszont a szombat-vasárnapi ügyeleti for­galom ugrásszerű emelkedése. Március végén például a gyer­mekorvosi ügyeletén 976 bete­get kellett ellátni úgy, hogy kisegítő orvosokat kellett beál­lítani. A felnőtt betegeknél sem volt sokkal rózsásabb a hely­zet. Végül is valóban zökkenő- mentes volt-e az áttérés az öt­napos munkahétre Pécs egész­ségügyi ellátásában? A statisz­tika szerint január óta a la­kosság részéről mindössze két panasz érkezett a rendelőinté­zet vezetéséhez. Az egyik kifo­gásolta az ellátás szakmai színvonalát, a másik az orvos magatartását bírálta. Egyik eset sem az új szervezési intézkedé­sek következménye. K. Gy. — A cukrosoknak burgonya­levest és tökfőzeléket marha- pörkölt feltéttel, a kímélő me­nüben zöldséges burgonyale­vest, tökfőzeléket sertéssülttel és piskótatekercset. A normál ételekhez viszonyítva legalább ötven százalékkal olcsóbban adjuk a felsorolt ebédet, és ez így lesz a továbbiakban is. A heti étlap kellő választé­kot kínál: erőleves és cigány­pecsenye, csőben sült karfiol sertéssülttel, főtt marhahús gyü­mölcsmártással, meg grillcsirke petrezselymes rizzsel, aztán alu­fóliában sült karaj, meg túró­gombóc, kapor-, illetve sóska- mártás főtt sertéshússal. Matarics Ferenc, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat áruforgalmi osztályvezető-he­lyettese megjegyzi: — Az ötlet tulajdonképpen nem újkeletű. Berényi Imre mes­terszakácsunk, a dietetikusok által összeállított receptek alap­ján több ételt készített, tavaly másodízben szerveztük meg a cukorbeteg gyerekek számára a nyári tábort, de legalább ennyire fontosnak tartjuk, hogy a felnőtt cukrosokat és diétáz­ni szándékozókat mentesítsük a mindennapi gondoktól. Válla­latunk a Borostyán Éttermet találta alkalmasnak erre a fel­adatra, amelyhez nagy segít­séget nyújtott és biztosít a Me­gyei Kórház. Diétás nővérük ál­lítja össze a recepteket, segít az étlap szerkesztésében. Ter­mészetesen az ebédelőfizetés is lehetséges és ha erre igény lesz, diétás vacsorával is szolgálunk vendégeinknek. Egyébként azon is gondolko­dunk, hogy a későbbiek során valamelyik éttermünk kimondot­tan diétás ételeket főz a ven­dégek számára. Salamon Gyula Pató Palák Valamennyien ismerjük Pató Pál urat és „klasszikussá" vált mondását: Ej, ráérünk arra még ... Újabb időkben - mint annyi más — a patópálság is meg­változott. Lényegében persze nem, csak külsőségeiben. Ilyen naiv és gyermekes nyíltsággal már nem fogalmaz senki. Mint annyi mást, ezt is „finomab­ban", „modernebbül” mond­ják. így például: „átszervezé­sek miatt sajnálatosan halasz­tást szenvedett” ... Vagy esetleg: „nem zárkózunk el a kérdés napirendre tűzése elől, amennyiben" ... A megfogalmazások lehető­ségskálája szinte végtelen, mindez azonban csak máz, mögötte Pató Pál úr eredeti mondata rejlik. A maga eredeti nyerseségében. Amit minden józan eszű polgár azonnal föl is fog, és kihámoz a szóvirá­gok burjánzása alól. Hiába tehát a manőverek, azért a lé­nyeg mégis mindenki előtt vi­lágos. Fölmerülhet a kérdés, hát akkor minek ez a sok ködösí­tés? Minek az a sok elveszte­getett idő és fáradság, amit a mellébeszélésre fordítanak egyesek? Komolyan hihetik-e, hogy a jó kis bonyolult mellé­beszélésekkel elterelik a figyel­met arról, hogy — Petőfi nyílt és világos stílusában fogalmaz­va, nem pedig a mi ködnyel­vünkön: — nem csinálnak sem­mit? Annyiban igennel felelhe­tünk, hogy válaszolni csak ak­kor szokás, ha adva van a kér­dés is. És a lényegretörő, pon­tos kérdést — amit föltenni nem is mindig könnyű — sok­szor egyszerűen nem teszi fel senki. Sok esetben a patópál­ság már akkor belép, amikor azt kellene mondani: kérem, uraim, miért dolgoznak önök így? Miért nincs ez vagy az? Miért nem tartották be az ígé­retüket? Miért nem foglalkoz­tak ezzel a dologgal? Miért nézik el, hogy ...? A kérdéseket persze azért sokszor fölteszik. Felettesek, dolgozók, vevők, fölhasználok, kárvallottak. Vagy a sajtó. Ha például a televízió kérdez, ak­kor válaszolni kell valamit. Vagy legalábbis kellene. És a válasz érdekes módon sose az: hát kéremszépen, úgy gondol­tuk, ráérünk már arra, egysze­rűen lusták voltunk . . . A múlt héten Vitraynak sen­ki se válaszolt, miért áll egy éve érintetlenül a szép — s kellően népszerűsített — gesz­tussal megvásárolt helyiség, •amelyben a mozgássérült gye­rekek kaphatnának gyógyulá­sukhoz kedvezőbb lehetőséget (s persze: több gyerek is, mint most!). Az el nem hangzott válasz mögött valami átszerve­zés rejlik. Az ügy labdáját még csak egymásnak se dobálják, hanem az egyszerűen a föld­re pottyant -, idegen labda a pályán, .nem nyúl hozzá senki. Pató Pólóknak egy esztendő egyszerűen semmiség. Az ese­ten nézők ezrei (vagy tízezrei, százezrei?) háborogtak. Sze­rencse, hogy a műsor követ­kező része, annak is a ritka nagyszerű tévés pillanatok egyikét jelentő vége. amikor Kovács Ádám feltaláló-kisipa­ros és a pécsi Romhányi pro­fesszor találkoztak egymással, visszaadta a nézők hitét az em­berekben. De a Felajánlom . . . utolsó adásában is tetten érhetők voltak Pató Pólók. Nem mindig nevezték meg őket. Egy nyu­gati országnak kell valami új ötlet — nekünk nem ... Az új­fajta tömítőt előbb elutasítja egy vállalat, majd mikor a té­vé érdeklődik, bizonytalan Ígé­reteket tesz. Előbb valami olyat mondván: gyártanánk, ha vol­na rá érdeklődés. Nem pedig azt: igen, gyártani fogjuk, mert jobb, mint az eddigi . . . Tudom, e mögött az érdekeltségi rend­szerek hibái is ott húzódnak, de egy szemlélet is, amit nem lehet eleget ostorozni .. . H. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents