Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)
1982-05-10 / 126. szám
Szex-KRESZ Mit csinál Szilágyi János? „Halló, itt vagyok!" Nemi életről, védekezésről - okosan A szexualitás ma divatos téma, sokak szerint kissé túllihegett is, ennek ellenére a magyar családok többségénél a fiatalok nemi felvilágosítása még mindig tabu. Pedig bizonyítható tény, hogy a 18 év alatti fiúk és lányok egy része már belekóstolt a nemi életbe, rendelkezik szexuális tapasztalattal, nem szűzen megy a házasságba. Sajnos, nem ritka a fiatalok abortusza. Ki tudja miért, a szüA „Táskarádió” útra indítójával, a „Kettesben” című rádióműsor csevegő és nehéz pillanatokat okozó riporterével, Szilágyi Jánossal beszélgettünk: — Mikor született a „Halló, itt vagyok!"? — Nagyon régóta gondolkodtam olyan műsoron, ami egész éjjel megy, rengeteg jó zenével és közben bárki felhívhat, elbeszélgethetünk „élőben” a hallgatók előtt. Az ötlet két éve került elő a feledés homályából. A műsor technikai ökoikból nem lehetett „élő”. Nehezen pörögnek fel a beszélgetések, a telefonvonalak megbízhatatlanok .. _ — Hogyan készül a műsor? — A műsor adása előtti hétfőn - ahogy a rádióújság megadja - este nyofc és éjfél között hívhatnak. A négyórás beszélgetésből egyórás műsor lesz. — A férfiak vagy a nők a gyakoribb telefonálók? — Még mindig sokkal több a nő. Talán azért, mert a nők szerintem erősebb mélyebb érzelmi életet élnek. — Éri-e bírálat a műsort? — Panaszkodnak, hoqy későn megy a műsor. Szerintem az emberek éjszaka másként beszélnek, másként hallgatnak. Ezt a műsort nem lehet délben adni. Sokan mondják, hogy türelmetlen vagyok. Hát az ember nem bújhat ki a bőréből. Gyűlölök telefonálni! Egy-két perc után folyik rólam a víz. Nagyon csodálkoztam magamon: hogy bírom ezt! Volt olyan, amikor nagyon közel voltam ahhoz, hogy elbőgjem magam. De az a dolgom, hogy a telefonálót meghallgassam, megértsem. — A „Halló, itt vagyok" népszerű, nagy halgatottságú műsor. Mi lehet az oka? — Belesünk egymás életébe. A telefonálók azzal szokták befejezni: „nagyon köszönöm, Ihogy meghallgatott!" Arra gondolok, hogy nem hallgatjuk meg egymást, hogy nem mondjuk el problémáinkat se feleségnek, se barátnak. — Mire készül, milyen meglepetést tartogat közönségének Szilágyi János? A „Kettesben" után lesz-e új könyve? —• Ez évben megjelenik a könyv folytatása. — És a rádió? Televízió? — Egy magazinműsort szeretnék csinálni: „Oldott nyakkendővel” címen. Komoly dolgokról szubjektiven, komolytalanról érdekesen beszélni. A tévénél most lesz egy doku. mentumfilmem a tévéhíradósokról. — A „Halló itt vagyok !"- ban a riporter hallgat, de ki hallgatja meg Szilágyi Jánost? — Szerencsés alkat vagyok. Eléggé kibeszélem magam. Kőszegi Lajos Nem mindig vicc! Találós kérdés százhúszezerszer Milyen lehetett az ősmagyar kabaré? lök azt hiszik, hogy ha nem beszélnek róla, akkor nem következik be a „baj”. A napokban látott napvilágot a Médicina gondozásában Szex-KRESZ címmel egy füzet, mely az ellen az álszemérem ellen veszi fel a küzdelmet, röviden, okosan, ügyesen. Figyelemre méltó a szerzők ajánlása a szülőkhöz, nevelőkhöz. „Ne riadjanak meg, ha ezt a füzetet meglátják a gyermekük kezében. Elolvasása jó alkalom arra, hogy gyermekükkel őszintén elbeszélgessenek olyan kérdésekről, amelyekről eddig esetleg azt hitték, hogy nem illik róluk beszélni. A tények előtt nem hunyhatunk szemet." A kiadvány a nemi élet kérdéseivel foglalkozik, a fő hangsúlyt azonban a nem kívánt terhesség elleni védekezésre helyezi. A fiatalok olyan kérdésekre kapnak választ, hogy örömet okoz-e az első közösülés, menstruációkor szabad-e nemi életet élni, hogyan jön létre a megtermékenyítés, fontos-e vezetni a mentsruációs naptárt, miből áll a nőgyógyászati vizsgálat, a szerelmi előjáték során teherbe eshet-e a lány. A fogamzásgátló módszerek közül bő teret szentel a tablettáknak, tanácsot ad hozzájutásukhoz, szedésükhöz, használatukhoz. Foglalkozik az esemény utáni tablettával (Postinor). s azzal is, hogy kiknek ajánlható. A zsebben elférő kiadvány fiataloknak íródott, mert „joguk van a tudáshoz". Csak bízni lehet abban, hogy e jogukkal élnek is. A kiadón és a könyvkereskedelmen ezúttal nem múlik... Roszprim Nándor Bir öküzüm var — kendi bo- kunu kendi küriir. Nedir o? — Burgu! — Na rendben van, szóval ez egy török találós kérdés. Magyarul annyit tesz, hogy .Melyik állat hányja ki maga alól a saját piszkát? — A fúró!” Elmondhatnám a modem magyar változatát is, némi munkahelyi fúrókról, „melyek" szerszámból emberré váltak. Legfeljebb azt a bizonyos — embertelenségből összegyűlt — emberi szennyüket nem maguk hojdják el, miként a török mondásban. Másokkal hordat- ják. Ez a fúró emberré válásának fejlődéstörténete. De ne vegyük el Mándoki László kenyerét, aki a bölcsességek sorában ősi népi „aranyköpéseket" is gyűjtött. Mór 120 000-et. Kandidátusi dolgozat, s a címe: „Magyar találós kérdések és nemzetközi kapcsolataik". Gazdag gyűjtemény. Megtudhatjuk belőle, hogy már őseink körülülték egymást, esténként, zsölyének tán nyerget használtak és találós kérdéseket mondtak, hogy „Vidámítsák azt, aki nem szerentsés”. Talán így született a magyar kabaré, mert az emberek egyéb megoldás híján jót röhögtek saját magu-- kon. A nemzetközi kapcsolatokhoz pedig akkor nem a valuta, hanem a nyereg hiányzott. A kandidátusi dolgozat címe mégis pontos, mert Mándoki László szerint: — Már az ószanszkrit nyelvben is vannak találós kérdések, vetélkedőjellegűek. A kutatások során eddig három szempontból közelítették meg ezt a kérdést: egyesek mitologikus eredetűnek, mások oktatójellegű- nek, végül a harmadik felfogás vallói szórakoztató célúnak tartják a találós kérdéseket — De minek tartja ezeket Mándoki László? — Aki elmélyülten és előítélet nélkül, vagyis valóban tudományosan közelíti a választ, az láthatja, hogy mind a három vonás megvan,, de általában nem együtt, hanem három részre tagolódva, más-más találós kérdésben. — Magyarországon? — Sosem tudjuk meg pontosan, hogy milyen volt az eredetük. Hiszen jórészt csak 1500 után foglalták ezeket először írásba. Pedig volt már előtte is magyar találós kérdés. Az ilyen kérdés ugyan nem mindig vicc, de a vicc — ha igazi — mindig nagyon komoly is. Mándoki László újdonságokat is felfedezett: — Kevés a forrásunk a kutatáshoz. Négy év munkájával, idegen nyelveken, például mongolul, oroszul is kutattam. Úgy érzem, sikerült végre forrásmunkákat feltárni, azokat összeállítani és a további kutatást ezzel mások számára is megalapozni. Eddig nem volt ilyen teljes forrásmű. Két bolgár város 250 török nyelvű találós kérdésében 40 olyat fedeztem fel, amelyik nincs benne a 10 000- es török gyűjteményben. — Igaznak véli-e a francia mondást, hogy a humor az elme tisztálkodása? — Nagyon igaznak! Csak nem mindig tisztálkodunk! Földessy Dénes Értékítélet?!? Omega vagy Neoton? Lemezforgalom,981 Mit keresett a magyar közönség? Milyen zenei stílusirányzat viszi el napjainkban a pálmát Magyarországon és milyen lemezeket ítélünk „halálra"? — A választ megkapjuk ha az 1981-ben megjelent Pepita-, Krém- és Start-lemezek havi eladási átlagait böngészgetjük. Az Omega! - Igényesen hangszerelt zenéjük tömegeket vonz. A novemberben megjelent Arc című nagylemezükből havi 60 ezret vásárolt meg a közönség. Igaz, az első helyen a Hungária együttes havi 76 ezres átlagával áll. A koncert című film után nem kis nosztalgiával kértünk hasonló című nagylemezt, amiből két hónap alatt 100 ezer példány fogyott el. A koncerttel azonos szinten áll a P. Mobil, szintén 50 ezres □ Hétfői átlaggal. A következő lépcső az EDDA II. nagylemeze, Komor László és Szüfs Judit - havi 20 ezres forgalommal. Ezután nagyobb szünet következik és jönnek azok a művek, melyekből havonta csak egy-két ezer kelt el. Ilyen például Korda Beáta, Figyelem, itt vagyok című hanglemeze, aztán az „eszményi" című lemez, amelyet a boltokban megforduló vevők, úgy tűnik, mégsem „eszményítenek". Van még egy kimutatás arról is, hogy melyik lemezek érték el 81-ben a 100 ezres példányszámot. (Zárójelben tegyük hozzá, hogy van olyan nagylemez is, amely 1977 óta erre vár, és van, amelyik 81 októberétől decemberig már a 152 ezernél tart.) A 100 ezresek közül említésre méltó három lemez. Múlt év júniusi, illetve októberi kiadások, és ilyen rövid idő alatt elérték, sőt, „lekörözték" a 100 ezret, a Hotel Men- thol-Hungaria, A koncert és az EDDA II. Végül, nem tartozik a popzenéhez, de a 100 ezer példányszámot túlhaladta és a „sikerlistán” csaknem mindig ott szerepel: Hofi Géza. Legutóbbi nagylemeze — Te, figyelj, haver! — ’81 júliusi kiadás, és már eddig 140 ezer példányt vettek meg belőle. Sári Gyöngyi „Csodafegyverek" Tegnap, május 9-én volt 37. éve, hogy a náci Németország életben maradt vezérei a szövetséges hatalmak előtt aláírták a feltétel nélküli kapituláció okmányát, s ezzel Európában véget ért a II. világháború. A történelmi határkőnek tekinthető nap nemcsak az európai háború végére tett pontot, hanem a laikusok előtt is szétoszlatta a német csodafegyver legendáját. Az emberiség írott történelmében az első „csodafegyver" a szúró-vágó vasészközök harci alkalmazása volt, amíg csak egyetlen népcsoport rendelkezett vele. Ugyancsak ilyen volt az íj és nyíl, amit Ázsiában és Amerikában találtak fel. A nyilaiktól való rettegésre először a hunok tanították meg Európát, majd néhány évszázaddal később a honfoglaló magyarok. Nem a fegyver volt akkor már az újdonság, hanem annak tökéletes harci alkalmazása. Európában azonban hamarosan feltalálták a hagyományos íjnál messzebb hordó, a páncélt is átütő nyílpuskát, számszeríjat. II. Ince pápa 1139-ben egyházi átokkal fenyegette meg azokat az „elvetemült harcosokat”, akik az „Istennek utálatos és keresztény kézbe nem való" nyílpuskát használnak. Ez a szigorúság később sokat enyhült, s megjelentek a nyílágyúk i-s: 1241-ben a Magyarországot feldúló mongol hadak többek között azért nem tudták bevenni az ország egykori fővárosát, Esztergomot, mert nem találták meg a nyílágyúk ellenszerét. A 14. század végén új korszak következett a fegyverzetben: a tűzfegyverek korszaka Berchtold Schwarcz, Benedek- rendi szerzetes „ördögi találmányával”, a puskaporral. (A tudós szerzetes dicsősége eléggé kétséges, hiszen a kínaiak már jóval korábban ismerték a puskaport, de csak tűzijátékra használták.) Ahogy ' Engels megállapította az Anti-Dühring- ben: „a lőpor forradalmasította az egész hadviselést", de megint osak nem biztosított- senki számára világhatalmat. A kezdetleges puskákat és ágyúkat eleinte, akár csak a nyílpuskákat, utálat övezte: a 15. századi olasz zsoldoshadseregekben a fogságba esett puskásokat kegyetlenül büntették: kiszúrattók a szemüket. A nehéztüzérség 1453-ban Bizánc ostromakor mutatkozott be, és szétverte a város hét méter vastag védőfalát. Ugyanezek az ágyúk azonban 3 évvel később Nándorfehérvárnál már nem hozták meg a győzelmet II. Mohamed török szultán seregének. (Érdekesség, hogy a törökök óriáságyúit egy Orbán nevezetű, brassói származású magyar mester öntötte.) Az utóbbi’félezer évben sokféle csodaágyút készítettek: a kőgolyókat lövöldöző mozsárágyúktól az USA hadserege által Vietnamban hagyományos lőszerrel bevetett atomágyúig, a Long Tom-ig. Furcsa tisztelgés a női nem előtt a katonák részéről, hogy a különleges űrméretű ágyúknak — akárcsak a meteorqlógusok a hurrikánoknak - előszeretettel női nevet adtak: Cathérine, Kövér Berta, Dóra ... Az atomágyút azonban már „fiúsították”, ami talán a fegyverek történetében beállt minőségváltozást is jelzi. Ha csak az utóbbi száz év fegyvertörténelmét nézzük, Dreyse-féle há- tultöltős gyutüs puskától a géppuskákig, géppisztolyokig, a gőzüzemű tengeralattjáróktól az atomtengeralattjárókig, a léghajóktól a szuperszonikus vadászbombázóig, a közúti páncélvonattól a harckocsikig, a hadiröppentyűtől a ballisztikus rakétákig sokféle „csoda- fegyver” létezett. Bár talán csak kétes értékű vigasz: olyan csodafegyver, amely gazdájának abszolút hatalmat biztosítana, ma sem létezhet. D. I. A nyilágyú, amely „csodafegyver” volt a középkor derekán Kaliili hírmagazin Elektra. Euripidész: Oresztész című tragédiájában nagy sikerrel játssza Elektra szerepét Vajda Márta, a Pécsi Nemzeti Színház egykori vezető művésznője a békéscsabai Jókai Színházban. Az előadást most a fővárosban is bemutatják. (Képünkön: Vajda Márta.) Bernstein-opera. Leonard Bernstein, a világhírű zeneszerző, karmester és zenepedagógus új operát írt Zűrzavar Tahitiben címmel. Az Egyesült Államok után Európában először a milánói Scala adja elő, a tervek szerint 1984-ben. Dr. Bécsy Tamás, a Pécsről elszármazott irodalomtörténész, esztéta és színikritikus, aki a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanára, ismét oktat majd Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán, az új tanévtől kezdődően. Mozart Requiem című zeneművét régóta nem lehetett magnókazettán megvásárolni. Most kiadták, és a hanglemezt árusító boltokban kapható. Háry János, Kodály: Háry János című dalművét mutatja be ma, május 10-én este a Népszínház operatársulata Baján, a József Attila Művelődési Házban. A nap szerettei. Idei ötödik külföldi vendégszerepléséről érkezett haza a Győri Balett: az ausztriai Grázban május 5-én és 6-án A nap szerettei című produkciójukat mutatták be. F. D.
