Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)
1982-05-10 / 126. szám
Kínálat diákturistáknak Mit nyújt az Expressz a fiataloknak? És mit kínálnak a dél-dunántúli irodák az ideérkező diákturistáknak? — a televízió Ablak című műsorához kapcsolódva ezt kérdeztük az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Irodák megyei kirendeltségének vezetőitől. Dél-dunántúli körképünket kezdjük azzal, hogy valameny. nyi megyében idén először kijelölték azokat az éttermeket, kempingeket, ahol a diákigazolvánnyal rendelkező vendégek kedvezményesen kaphatnak ételt, illetve szállást Vegyük sorra: Baranyában Pécsett, az Eszék, a Mecsek és a Vásár- csarnok étteremben, Harkányban a Bányász, Mohácson a Béke, Siklóson a Vár, Szigetváron az Oroszlán étteremben fogadják a diákokat. Szállást, rendkívül olcsón a mecseki kemping biztosít. Tolnában a szekszárdi Garai, a paksi-csillaghegyi Munkás, Bonyhádon a Béke, Dombóváron a Dombóvár étterem a „diákigazolvá- nyos” étkezde. Tolnában 50 százalékos kedvezménnyel kapnak szállást a diákok a guna- rasi, a dunafödvári „Kék Duna”, a fadd-dombori „Hullám" és a szekszárdi „Sió” kempingben. A somogyi kínálat: Balatonfenyvesen a Vigadó, Balatonszemesen a Tücsök, Boglárlellén a Becsali csárda, a Hullám, a Platán, és a Vörös Csillag, Fonyódon a Delta, Siófokon a Fogas, Barcson a Boróka, Kaposváron a Badacsony, Marcaliban a Baglas étteremben tálalnak, diák- menüt, s diákigazolványos szállás a siófoki Gamásza kemping. Zalában a kijelölt diákétterem a zalaegerszegi Napfény és Zala, Nagykanizsán pedig a Béke étterem. A zalaka- rosi kempingben az elő- és utószezonban, a nagykanizsai és a vonyarcvashegyi kempingben főszezonban is kapnak a diákok olcsó szállást. Az Expressz tavaly adta ki először a turisztikai és sport- programokat ajánló füzetét. Baranyában pincetúrára Harkány—Siklós—Máriagyűdre invitálják a fiatalokat, és barlang- túrát szerveznek Abaligetre, völgytúrát Sikondára, és bemutatják az Ormánság nevezetességeit. Somogybán egynapos kirándulásokat szerveznek Buzsákra, Niklára, a Berzsenyi emlékházhoz, Csurgóra, a Csokonai múzeumba, Szennára, a falumúzeumba, és a nagyatádi művésztelepre. Rendkívül olcsók ezek az egynapos túrák: ebéddel együtt 170—180 forint. A somogyi fiataloknak szervezik meg május 15-én, szombaton az ATI-val közösen a hagyományos autóstúrát — ez lesz a harmadik. Most először kocsiznak ki a résztvevők a megyéből, mert idén a túra végcélja Szigetvár. Augusztusban pedig a szintén régi hgyományokon alapuló Somogyi Néplap Kupát rendezik meg a fonyódíigeti úttörőtáborban, amire augusztus 27-29. között több mint ezer fiatalt várnak. A sportprogramok között ezúttal már a kosárlabdatornára is lehetőség nyílik. Tolnában kétségkívül ma is a legnépszerűbb kirándulóközpont a gemenci parkerdő. Ám az itteni látványosságokon kívül a megyei Expressz-iroda szervez kirándulásokat Decsre, a tamási termálfürdőbe, szekszárdi pincepartira is. Lovasbemutatót ajánlanak Regölyben, és sárközi táncházbemutatót szerveznek Decsen, illetve Bonyhádon. Szekszárdon öt kollégium ad nyári szállást a diákturistáknak. Még idén szeretnék megvalósítani, hogy legalább egy kollégiumban a hétvégeken egész évben fogadhassák a kirándulókat. A tolnai fiataloknak pedig jó hír, hogy a balatoni úttörőtáborokon kívül idén nyáron már a dombóvári tanács bélatelepi üdülőjében is kaphatnak szállást a csoportok. Balatonföldváron pedig június 18-20. között rendezik meg a hagyományos sportnapokat, mintegy háromszáz résztvevővel. Zalában az Őrség szépségeit bemutató túrákat szerveznek, többek között kirándulásokat Zalakcrosra, a bivalyrezervátumba, Nagykanizsára, a parkerdőbe. Olcsó szállást tudnak biztosítani a zalaegerszegi munkásszállón, valamint a keszthelyi iroda fizetővendégszolgálatánál július—augusztusban. Elmondjuk még, hogy az Expressznek a Balaton mellett Kilián-telepen, Balatonföldváron és Szemesen, valamint Kőszegen vannak központi üdülői. Tavaly a Velencei-tónál adtak át egyet, áprilisban nyílt meg a keszthelyi négyszázszemélyes Park Szálló, jövőre pedig Balatonföldváron adják át a hatszáz- személyes ifjúsági szállót. Mégis sok vád éri az ifjúsági utazási irodákat: sok a visszautasított program. Aminek legfőbb oka abban keresendő, hogy szinte valamennyi hazai iskola a tavaszi szünetben és közvetlenül a tanévzárás után akar tanulmányi és osztálykirándulásokat szervezni. Egyet kell értenünk az utazási irodák vezetőivel: ezt ma Magyarországon lehetetlen biztosítani, sem szállást, sem közlekedési eszközt. G. M. 24.5 millió idegenforgalmi fejlesztésre A Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság az idegenforgalmi alapból rendszeres támogatást nyújt a megyében folyó olyan beruházásokhoz, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak az idegenforgalomhoz. Idén 3.5 millió forint felosztását hagyta jóvá a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága a legutóbbi ülésén. Pécs környékén a legnagyobb összegű támogatást az üszögpusztai üdülőtelep kapja, a Pécsi Állami Gazdaság itt jelentős fejlesztéseket tervez, egyebek közt a tó környezetének a rendezését is, és ehhez kap 500 ezer forintot 150 ezer farín jut a Janus Pannonius Múzeumnak a jakabhegyi kolostor további feltárásához és helyreállításához. 60 ezer forinttal segíti a MIV a Jakab- hegyre vezető út építését azzal a kikötéssel, hogy az út nem méhet a hegytetőig. Az építésben közreműködnek az Erdő- gazdaság, a DÉDÁSZ, az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal szakemberei, valamint a MÉV munka sörei. Az úton Kővágószőlős felől mintegy 600 méterre lehet megközelíteni a babás szerköveket, tehát az autós turistákat mozgásra kívánják késztetni. Nagy összegű támogatást kap Pécs Idrisz baba türbéje kerítésének a helyreállítására, mert ezt az utóbbi időkben szinte teljesen széthordták. Siklóson nyilvános W. C.-t építenek és a várba vezető, nagyon megrongálódott hidat újítják fel MIB-támagatással. Harkányban az ősparkban tervezett munkákat segítik, Villányban pedig a pincesor parkosítását, asztalok és padok felállítását, parkoló létesítését támogatják. Ősszel ugyanis a jeles történelmi borvidék központjában borfesztivált fognak rendezni, s pincesor csinosítása ezt a célt szolgálja, A Baranya megyei Vízmű Vállalat a Vörös-hegyen kilátót létesít a MÉV által adományozott fúrótorony felhasználásával és 200 ezer forintos MIB-támoga- tással. A szigetvári várban folytatandó munkákat fél millió forinttal segíti a MIB ennek fontos része a dzsáminak a termál- fűtés-hálózatba való bekötése — a kitűnő akusztikájú terem egész évi kihasználásához nyújt ez segítséget. Mindazoknak a munkáknak a teljes értéke, amit a MIB támogat, meghaladja a 19 millió forintot. A költségek jelentős részét a helyi tanácsok fedezik külső szervek 3,5 milliós hozzájárulásával kiegészítve, s közel 2 millió forint értékű társadalmi munkára is számítanak a megvalósításban. H. I. Az agyaggyáros- Nem hinném, hogy megfelelő riportalany lennék — mondja a szekszárdi Garai Szálló éttermében, törzshelyén és „irodájában”, majd „gyárában”. _ 2- Szerdán lesz másodfokon a tárgyalásom.- Fellebbezett?- Nem én. Első fokon felmentettek.- Milyen ügyben?- Hát amiért maga is megkeresett . . .- Az agyagkészítés miatt?- Igen. Aztán elmondja perének történetét, ami egy szövetkezettel történt szóbeli megállapodásából, illetve a szövetkezetnek annak későbbi letagadásából indult.- Volt már büntetve?- Igen, néhányszor.- Például miért?- Pár éve végigjártam a pa- rasztpörtákat, és ócska, rozsdás patkókat, roskatag, falnak támasztott kocsikerekeket gyűjtöttem össze. A gazdáik örültek, hogy megszabadulnak tőlük. Aztán kipofoztam a patkókat és a kocsikerekeket, azaz lemostam róluk a trágyát, és eladtam őket a nyugatnémeteknek márkáért. Egy patkót egy márkáért, egy kocsikereket 15—25 márkáért. — Nem csoda, ha megbüntették! — Csodának nem az, csak furcsa. Mert én nem közvetlenül adtam el a nyugatnémeteknek, hanem az Ártexen keresztül. Én eladtam az Artex- nek forintért, azok meg déem- ért a nyugatnémeteknek. És adóztam utána . . . — S akkor miért büntették meg? — Mert nem volt iparengedélyem. Használtcikk-kereske- dői. Bár nem mindegyik kerék volt használt, mert amikor beindult az az üzlet, csináltattam új kereket is, amit aztán elástam a trágyadombba, s amikor kellőképpen patinalizá- lódott, akkor ki. A sok süket nyugatnémet meg vette. Tudja, az a baj, hogy ami máshol normális üzletmenet, legyen szó szóbeli megállapodásról vagy patkóról, az nálunk nem az. — Agyagot mióta csinál? A patkóügy miatti elkeseredésemben öt éve elmentem egy kaposvári fazekas barátomhoz, hogy itt vagyok, szeretném megtanulni a szakmát. Ő azt mondta, ne a fazekasságot tanuljam meg, hanem csináljak agyagot. Fazekas, keramikus sok van, agyagkészítő meg nincs. Egy lapáttal, egy hússzor-huszas szitával, meg egy talicskával kezdtem, tizenegy mázsa negyven kiló volt a „tananyag”, akkor kétszáz forintért adtam mázsáját. Amúgy más négyszázért árulta. Most hatvan mázsát készítünk naponta, 320-ért áruljuk. A pesti maszek 550-ért. Rajtam kívül ő csinál még agyagot az országban. Tíz vállalat, szövetkezet vesz tőlem, meg rengeteg maszek keramikus. — Maga is maszek? — Nem, most a Borsod megyei harsányi termelőszövetkezet bedolgozója vagyok, tőlük kapok fizetést, és. a gépekért az amortizációt. Most indítottam be náluk egy cserépüzemet, a nyugatnémeteknek szállítanak majd radiátorra való 600 milliós beruházás Baján Gyorsfagyasztas nagy tételekben Megháromszorozódik a tőkés export A statisztika szerint a világ első néhány országa között vagyunk a különböző mirelit, azaz gyorsfagyasztott árufélék termelésében és kivitelében. Közrejátszik ebben az a kevésbé ismert tény is, hogy 1942 nyarán a Diószegi Cukor- és Konzervgyárban indult meg Közép-Európában először a mirelittermékek kísérleti, majd üzemszerű előállítása, akkor „Frigelite" márkanéven. (Ma a helység neve: Szládkovicsovo, galántai járás). 1947-ben a Csepel-szigeten folytatódott ez a munka, főleg exportra. A szélesebb körű hazai árusítás és fogyasztás kezdetei a hatvanas évek első felére esnek; 1970- től pedig minden új és felújított hűtőház mellé már gyors- fagyasztó üzemrész is települt. Jelenleg a Magyar Hűtőiparnak 10 gyáregysége működik, nyolc vidéken. Közülük a Bajai Hűtőgyárban 1980-ban 600 millió forintos beruházás kezdődött meg, aminek eredményeiről és jelenlegi helyzetéről Vásárhelyi György igazgatót kértük meg, tájékoztassa a HDN olvasóit. A nagyberuházás megindulásáig évente 10 000 tonna gyors- fagyasztott (mélyhűtött) zöldség- és gyümölcsféleséget termeltek, és mintegy 7000 tonnát tudtak tárolni. A beruházás befejezésétől, 1983 januárjától gyorsfagyasztásos termelő-kapacitásuk 130 százalékkal növekszik. Vagyis mintegy 23 000 tonna mirelit zöldség- és gyümölcsfélét tudnak előállítani, if- letve tárolni a korábban évi 10 000 tonnával szemben. A tavaly októberben átadott új mélyhőmérsékletű (—25 ”C) tároló- és gyorsfagyasztó épület- egységgel az idei évben már 14 000 tonna mirelitárut képesek termelni, azaz 40 százalékkal többet az előző évinél. Mindez a tárolási kapacitás- bővüléssel — választékbővítésre is lehetőséget ad a magyar hűtőiparban. Baját ugyan ez csak kis részben érinti, de tény, hogy már az idén az eddigi mintegy 200 mireltféleség 10—15 féle újdonsággal (gyümölcstorták, krémek, almafélék stb.) gyarapszik. A Magyar Hűtőipar bajai gyárában nem a választékbővítés volt a cél. (Egy hámozott, szeletelt almafélével itt is növekszik eddigi 7—8 féle választékuk.) Itt a hagyományos fő profilban, (zöldség- és gyümölcsfélék) termelhetik és tárolhatják mindenből a többszörösét. Részben már az idén, de főleg 1983-tól Baján megkétszerezik a mirelit csemegekukorica, a zöldborsó termelését; párologtatókat. így együtt az éves termelési értékünk 11 millió. Különben van egy műhelyem, az maszek, cserépkályhákat, gyertyatartókat csinálunk kedvtelésből meg exportra. — A gépek honnan vannak? — Roncsként, kiselejtezve vettem őket, többek között a Zsolnay-gyártól. Az a vákuumprés például háromból lett összerakva. Most így együtt érnek vagy tízmilliót. Itt tizennégy ember dolgozik, Harsányban 30, mind a tsz alkalmazottja. Az épület téglagyár volt, úgy bériem a tanácstól. — Nem fél a szerdai tárgyalástól? Miért jár mindig a törvény mezsgyéjén? — Én már voltam halálra ítélve a háború alatt, aztán kilenc évig Szibériában voltam hadifogságban. Mitől féljek akkor most? És szeretem kipróbálni a törvények határait, de azért arra vigyázok, hogy a börtönt ne érdemeljem ki. Tudja, amiért 5—6 éve még megbüntettek, azt ma már támogatják is. A fiamnak már könnyebb lesz, ő az ott a présgép mellett. Különben erdőmérnök. De az erdészetet mindig megtalálhatja négyezerért. Amíg kedve van, ezt csinálja. Bodó László A legkorszerűbb technológiával termelnek: a hűtőalagúton át érkező áru gyorsfagyasztás után azonnal helyben tárolható is az univerzális állványokon. spenótból, zöldbabból mintegy három-, három és félszer többet állítanak elő, mint korábban. Ugyanez vonatkozik a pri- taminpaprikára és a gyümölcs-* félékre is. Termékeiket elsősorban tőkés exportra készítik, ami a bővülés nyomán megháromszorozódik. Portugália, Luxemburg és Franciaország kivételével valameny- nyi európai tőkés országba, valamint Kuwaitba exportálnak. Utóbbi jelenleg igen kedvező üzletfél, mivel nagy tételben, dollár elszámolással rendel minden áruból, amiket hűtőlánccal továbbít a különböző arab emirátusokba. Az építkezések teljes ideje alatt a termelés folyamatos, illetve az elkészülő új részlegek azonnal bekapcsolódnak gyorsfagyasz- tó-hűtőtároló termékeikkel a termelési ütem fokozásába. A kivitelezési határidő: 1982. december 31. Az építkezések jelenlegi üteme szerint azonban úgy látják, kb. két hónappal korábban, már októberben elvégezhetik a műszaki átadást- átvételt. így az év utolsó két hónapjában már teljes kapacitással termelhet a bajai hűtőgyár. Wallinger- Endre Szeretni kell a jószágot Versenyezni tejtermelésből A hír szűkszavú: az 1981. évi országos tejtermelési versenyben Kiss Károly mohácsi gazda 3. díjat nyert. A Terv utcai portát jókora farkaskutya őrzi. Á csöngetésre egy kislány nyit ajtót — feltételezhetően az unoka — de semmit sem tud a házigazda országos sikeréről. Kiss Károly szemüveges, megnyerő arcú férfi. Magatartásából, beszédéből nyugalom és nem kevés szomorúság árad. — Lassan két éve lesz, hogy szinte egyik napról a másikra meghalt a feleségem — mondja, mikében befejezi a tejeskannák mosását. — Valószínűleg felszámolom a gazdaságot, pedig nagyon szeretem az állataimat. Egyedül nagyon nehéz . .. Meguntam a sok ve- sződést, minek tagadjam. Harminchét éve foglalkozik állatokkal, a szüleitől ragadt rá a gazdálkodás szeretete. Hajnali négykor már etet, azután fejés, tejcsarnok. Tíz óra körül bekap egy kis harapni- valót és takarmányért indul. Mire hazaér, kezdődik a délutáni etetés, azután az esti fejés és a tej elszállítása. A tíz I tehén naponta 190—200 liter tejet ad. Csak ezután ér véget a nap, hogy hajnalban ismét kezdődjön minden elölről. — Hogyan lehet versenyezni tejtermelésből? A laikus azt gondolná, hogy minden a tehénen múlik . . . — Az állatot becsülni, szeretni kell, nem elég a takarmányt odalökni eléje. A jó gazda erénye a pontosság: félórás, egyórás késést már megérez a jószág és kevesebb tejet ad. Én hét év óta mindig első vagyok a megyei versenyben, igaz, nem is sokat szilvesztereztem életemben. Eddig megérte, a munka mindenért kárpótolt. De már elfáradtam, túl vagyok a hatvanon, a fiaim más pályát választottak. — Jó lett volna valami biztatót Írni a végére ... — Biztatót? Lehet, hogy egykét tehenet megtartok. Gondozom őket, amíg tudom, hogy ez az állatszeretet, ami bennem van, ne vesszen végleg kárba. H. J. Hétfői □
