Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-08 / 124. szám

1982. május 8., szombat DunQntffli napló 13 Szovjet-magyar áruforgalom Kitüntették a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatot Elismerő oklevéllel tüntették ki tegnap délután a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalatot az elmúlt évben elért eredményekért, amely eredmény a dolgozók­nak 6 százalékos béremelke­dést, a vállalatnak pedig 8 mil­lió forinttal több nyereséget biztosított. Eredményeiket nézve, többek között jelentősen túlteljesítették a búzafelvásárlási terveket, an­nak ellenére, hogy az elmúlt évben gyengébb volt a gabo­natermés, kukoricából pedig rekordmennyiséget tároltak. Az év folyamán több mint 100 ezer tonna exportszállítást bonyolí­tottak le. Keveréktakarmány-gyártásban maximálisan kielégítették a me­zőgazdasági üzemek és a la­kosság igényeit, sőt egyéni kí­vánságra egyedi keverékeket is készítettek. Az elmúlt évben he­lyezték üzembe a korszerű tech­nológiával felszerelt mohácsi malmot. Mikor a sütőipari termékek váíasztékának növeléséről be­szélünk, talán nem mindig jut eszünkbe, hogy ehhez a meg­felelő minőségű lisztet a Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat biztosítja, sőt az ő ösz­tönzésükre kezdték el gyártani az alföldi, a sajtos és a bako­nyi kenyeret. A tegnapi ünnepségen az el­ismerő oklevelet Sípos Sándor, a Gabona Tröszt személyzeti és szociális igazgatója nyújtotta át Koós Lászlónak, a vállalat igaz­gatójának. Jegyzőkönyv-aláírás Pécsett a MÁV igazgatóságán Huszonhatodik ülését tartotta Pécsett a Szovjet-Magyar Köz­lekedési Együttműködési Állan­dó Munkacsoport, amely ked­den kezdte meg munkáját a Mecsek aljai városban. A MÁV Pécsi Igazgatóságának oktatási és továbbképző központjában rendezett tanácskozáson a kü­lönböző közlekedési ágazatok vezető szakemberei egyeztették az idei szállítási feladatokat, konkretizálták az elkövetkezen­dő időszak munkáit. A Szovjet- Magyar Közlekedési Állandó Munkacsoport tegnap befejezte munkáját, és ebből az alkalom­ból a szerződés afáírására Pécs­re érkezett V. N. Ginyko szovjet közlekedésügyi miniszterhelyet­tes, valamint Urbán Lajos ál­lamtitkár, akik az ülésszakot ve­zették. A szerződés aláírásáról a felvételt Kopjár Géza készí­tette. Balról Urbán Lajos, jobb­ról V. N. Ginyko. Gyermekpszichiátriai osztály a szigetvári kórházban Régi hiányt pótolva, meg­kezdte munkáját Szigetváron az új kórház gyermekpszichiátriai osztálya. Eredményekről, rész­letekről természetesen egy-két nap után még korai lenne be­szélni, de a legfontosabb ered­ményt jól tükrözi az Egészség- ügyi Minisztérium illetékes fő­osztályának nemrégiben kelt állásfoglalása: .....A kialakí­tásra kerülő osztály hiányt pó­tol, és jelentősen javíthatja a serdülők mentálhygiénés ellátá­sát.” A régóta élő gond az volt, hogy bár a Pécs város Egyesí­tett Egészségügyi Intézményei­nek keretében működő Baranya megyei Gyermek Ideggondozó Intézet ellátta az ambuláns ren­delést, a megfelelő fekvőbeteg- ellátási háttér nélkül, az egyes esetek gyógyítása igen nagy nehézségekbe ütközött. Befejeződött a gyermeknevelési tanácskozás Csütörtökön folytatódott és tegnap befejeződött Pécsett a gyermeknevelésről rendezett tanácskozás. A módszertani böl­csődében csütörtökön Gyüdi Sándorné megyei óvodai fel­ügyelő: A család szerepe az érzelmi nevelésben; dr. Gálfi Ilona főorvos: Az egészségká­rosodott kisgyermekek helye a közösségben; Sárvári Jenőné tanár: A gyermekek .egészség- nevelése címmel tartott elő­adást. Az előadásokat követően a bölcsődékben és óvodákban dolgozó gondozónők, óvónők cseréltek véleményt, tápasztala- tot azzal a céllal, hogy minél közelebb kerüljön egymáshoz az intézmények nevelési gya­korlata. Tegnap délután dr. Várbíró Béla városi gyermekgyógyász főorvos a csecsemők táplálásá­ról tartott előadásával befeje­ződött a háromnapos rendez­vény. A tanácskozás idejére rendezett bébiétel-, bébiital- bemutatót és a harmonikus csa­ládi életet ábrázoló fotókiállí­tást több mint 300-an tekintet­ték meg. Különösen-nagy gondot je­lentett ez a 10—18 év közötti korosztálynál, ahol a pubertás- és az azt megelőző állapot speciális orvosi, pszichiátriai, pedagógiai problémákat vet fel. Gyakran ilyen esetben arra is szükség van, hogy az ered­ményes kezelés érdekében a gyermeket egy időre elválasz- szák korábbi környezetétől. A depressziók, a különféle egészségkárosító szokások, a deviáns — környezetéhez alkal­mazkodni nem tudó, azzal szem­beforduló — magatartás csak ilyen speciális célra létrehozott kórházi osztályon gyógyíthatók. A szigetvári kórházban létre­hozott 30 ágyas gyermekpszi­chiátriai osztályon orvosok, pszichológusok, pedagógusok foglalkoznak majd az oda be­utaltakkal. Remélhetőleg, a most megindult, s országosan is élen járó kezdeményezés nagy segítséget nyújt a gyermekkori pszichés zavarok leküzdésében. K. Gy. Nürnberg, 1946 A nürnbergi perek 35. év­fordulójára készült Nürn­berg, 1946 című dokumen­tumfilmet tegnap mutatták be a Kossuth Klubmoziban. A filmet Róna Péter ren­dezte, azzal a legfőbb szándékkal, hogy a fiata­loknak bemutassa, az idő­sebbeknek újra felfedezze a fakuló történelmi képso­rokkal, a hajdani elmaradt összefüggésekkel a nürn­bergi pert. A filmet, a békehónap keretében, megyénk váro­saiban ünnepi bemutató­kon mutatják be. A bemu­tatókat a Hazafias Nép­front Baranya megyei Bi­zottságával és helyi szerve­zeteivel közösen a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat rendezi. A dokumentumfil­met Pécsett, a Ságvári Mű­velődési Házban 3-án dél­után 3-kor: Komlón a Zrí­nyi filmszínházban 11-én este 6-kor: Mohácson a Kossuth moziban 12-én délután 4-kor és este 6-kor: Szigetváron a Zrínyi mo­ziban 24-én este 6-kor: Siklóson a Táncsics mozi­ban 26-án este 6-kor ve­títik. Május végén és június­ban megyénk többi film­színháza is bemutatja majd a Nürnberg, 1946 cimű do­kumentumfilmet. (Munkatársunk telefonjelen- tése) R endhagyó találkozásra gyűltek össze tegnap délután Mohácson, a Park utcai Általános Iskola jelenlegi és egykori , tanárai, mintegy százan. Az iskola mai épületét 20 évvel ezelőtt adták át rendeltetésének. Az oktató­nevelő munkában mintegy 200 éves hagyományokra vissza­tekintő városban a mostani Park utcai iskola az egyik leg­A rádió könyvklubja Pécsett Beszélgetés Berták Lászlóval és Lázár Ervinnel Nagy érdeklődéssel kísérték a pécsi irodalombarátok azt a csütörtöki estet, melyen a rá­dió könyvklubja keretében Ber­ták Lászlóval és Lázár Ervinnel beszélgetett a Várkonyi Nán­dor fiókkönyvtár olvasójában Czigány György. A beszélgetést a felhangzó versek, novellák, valamint a Mecsek Fúvósötös játéka tette színesebbé. A meg­hitt hangulatú irodalmi esten ismét szóba került a szülőföld, a Dél-Dunántúl, a Somogybái indult Berták László és a tol - nai születésű Lázár Ervin meg­határozó élményei. És az is, amit Magyarországon, ha mű­vészetről van szó, dunántúli jel­legnek, pannon sajátosságnak, valami mindent átható harmó­niának, derűnek neveznek. Hogy ez sokkal több, mint a táj és a felszíni jelenségek egy­szerű regisztrálása, arra sok hazai művész szolgáltatott már példát, s amire legkézenfek­vőbb ma Csorba Győző, Ta- káts Gyula alkotásait említeni. Hogy a versírás itt ma épp olyan megszenvedett valóság, mint bárhol másutt a világon, arra Berták lírája is példa. Lázár Ervint, az egykori pé­csi újságírót a könyveiben meg­alkotott csodálatos világ ere­detéről faggatta Czigány György, s jutott el erre vála­szolva az író a gyermekkor já­tékaihoz, melyek annyira való­ságfelettiek, vagy ezek színteré­hez, a Tolna megyei puszták világához, a vidékhez, ahonnan Illyés Gyula is származott, ahol Petőfi iskolába járt, s ahol több száz . Petőfi-verset tudtak annak idején parasztasszonyok. Lázár Ervin e vidékről, s a föld­osztásról akar most könyvet ír­ni, Berták László Ágakból gyö­kér címen összeállított kötete pedig most került el a Mag­vető Kiadóhoz. Jubileumi találkozó Mohácson régebbi intézmény, hiszen elődje, a Gólya utcai egytan- termes, nádfedeles épület 1816-ban kezdte meg működé­sét. Az épület helyén ma is is­kola működik, amelyik része a jubiláló intézménynek. A szép múlttal rendelkező mohácsi általános iskola im­már 20 éves modern épületé­ben Bauhofler József igazgató kibővített nevelőtestületi érte­kezleten méltatta az eltelt két évtized törekvéseit, eredmé­nyeit. Kiemelte, hogy tanítvá­nyaik közül sokan választották a pedagógus hivatást, ma is négyen tanítanak azok közül, akik itt végezték el az általá­nos iskolát. A jubileumi találkozón részt vett a testvérintézmény, a ju­goszláviai Vörösmart község magyar oktatási nyelvű általá­nos iskolájának 40 tagú kül­döttsége is. Az épület alagso­rában iskolatörténeti kiállítás nyílt, és hagyományaiknak megfelelően megjelentették a Park utcai iskola 1982-es Év­könyvét. Este pedig az iskola volt és mai tanítványai adtak hangulatos műsort a jubileum tiszteletére. W. E. FILMJEGYZET Elmaradások Kötelességemnek érzem ezen a hasábon, hogy valamennyi magyar film kapjon méltatást. Ám a jegyzetíró is ki van téve a filmforgalmazás és saját ide­je esetenkénti fáziskülönbségé­nek — el-elmarad egy-egy ma­gyar film jegyzete. E hét új ma­gyar bemutatóját, a Cha-cha- chát Mohácson kezdték ját­szani, itt hát az alkalom, hogy most szóljak a pécsi filmszem­lén bemutatott Requiemröl és Szívzűrről. Frajt Edit első vetkőzését si­került lekésnem, a mozi ugyan­is minden előzetes bejelentés nélkül elhagyta a Híradót a Requiem elől. No, de sebaj, a művésznő bájait volt idő kita­nulmányozni a hátralévő idő­ben is, szobában és vízparton, hanyatt, hason és cigánykere­kezés közben — ha az ötvenes évek törvénysértő idejét nem is ismerhettük meg Fábri Zoltán filmjéből, letehetjük a kisdok­torit a főszereplő anatómiájá­ból. Opponensek azonban szép számmal adódhatnak, mondván, hogy Frajt Edit valóban egy csinos nő, de semmiképpen nem lehet „a" csinos nő. Nem­csak arról van szó, hogy ahány férfi, annyi a tökéletesnek mon­dott arányszám a keblek és.a fenekek méreteit összevetve; hogy van aki szerint a hosszú fekete haj az igazi, mások pe­dig a rövid szőkéket részesítik előnyben — és akkor még nem szóltunk szemekről, szájról, fül­ről, nyakról, vállról, hátról, has­ról, csípőről és még ezernyi részletről, s 'ezek kölcsönös vi­szonyáról, átmeneteiről. Ha Örkény István leírja, hogy Netti egy csodálatos, szép asz- szony, akkor az olvasó — anél­kül, hogy képzeletében bárki is megjelenne — egy csodálatos szép asszonyt képzel. Ez az asszony minden olvasóban cso­dálatos és szép: a nő. Ha azonban filmen jelenik meg, ott csak egy konkrét személy adhat neki figurát: aki — le­gyen bármilyen szép és csodá­latos — a maga mivoltában csak egy közülük. Elmarad va­lami a nő „tárgyiasulása" kö­vetkeztében - s ez természe­tes: ez az egyik különbség iro­dalom és film között. Az viszont már nem természe­tes, hogy elmarad a Requiem Hannover Istvánért, elmarad a kellő indokoltsága, hogy e lé­nyegében szerelmi történet miért éppen a törvénytelenség időszakában játszódik — elma­rad a tragédia — s marad egy fehérmájúsággal gyanúsítható szép nő szexuálterápiás sámán­kodása. Nagyítóval kell azonban ke­resni az elmaradásokat a Szív­zűr című filmben. Böszörményi Géza nemcsak az ötvenes évek­ben tapicsgáló magyar filmek­kel szemben adott vigaszt. Nemcsak cselekménye idejének megválasztásában friss, hanem szemléletében, stílusában is. Igazán remek filmmel ajándé­kozta meg a magyar film iránt is érdeklődőket. Böszörményi még a csodát is reálissá teszi; s irreálissá, ha a csoda elma­rad, meghiúsul — gondoljunk csak a repülő ács esetére és esésére. Nemcsak kellemes perceket szerez filmjével, adalékokat is ad jelenkori önmagunk megis­meréséhez. Ha filmjének 'teljes­ségét hiányoljuk, ha a meggyő­ző áttörés elmaradását fájlal­juk, hivatkozhatunk humorá­nak eklektikusságára, az igazi „slusszpoén” hiányára — ám szálkát keresni gerendák közt böszörményis filmpoSn lehetne. B. L. 20 éves a Park utcai Általános Iskola

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents