Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-07 / 123. szám

1982. május 7., péntek Dunántúlt napló 5 Nagy-Britannia magyarországi nagykövetének látogatása Pécsett Megbeszélések a Mecseki Szénbányák vezetőivel Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója köszönti a nagykövetet (a kép jobb szélén) és kíséretét Nagy-Britannia budapesti nagykövete, Bryan George Cartledge és felesége tegnap Pécsre látogatott. A vendége­ket Czente Gyula, Pécs város Tanácsának elnöke fogadta és tájékoztatást adott a város ipa­ri, kulturális, tudományos és művészeti életéről. Az angol diplomata ezt követően váro­sunk nevezetességeivel ismer­kedett. Délután a Mecseki Szénbá­nyáknál folytatódott a program, amelyen a követség kereskedel­mi másodtitkárán kívül a jelen­leg Magyarországon tartózkodó ipari delegáció tagjai közül L. Reid, az AMBEC angol bá­nyagépgyártó egyesület vezér- igazgatója, 1. Rogers, azEINCO bányarakodó gépeket gyártó cég igazgatója és Kiss Tamás László, a TSW bányabiztosító berendezéseket gyártó cég kép­viselője vett részt. Mérei Emil, a Mecseki Szén­bányák vezérigazgatója ismer­tette a 200 éves mecseki szén­bányák történetét és utalt a régi angol—magyar bányakap­csolatokra, melynek legelső megnyilvánulása a sújtólég el­len 1819-ben a Mecsek bá­nyáiba behozott angol Dawy- féle biztonsági bányalámpa volt. Azóta a mai napig is több angol céggel álltak és állnak partneri kapcsolatban. A ve­zérigazgató említést tett a ven­dégeknek a mecseki szénbá­nyák előtt álJó nagyarányú fej­lesztési programról és arról, hogy az itteni bányaművelés a világon jelenleg egyedülálló geológiai nehézségekkel küzd. Dr. Schwarcz József, a válla­lat pártbizottságának titkára a fejlesztési programról szólva a nehéz fizikai munka könnyíté­séről beszélt, amely az angliai bányagépgyártás segítségével is történhet. A nagykövet kíséretében levő angol bányagépeket gyártó cégek képviselői élénk érdek­lődést tanúsítottak az itt folyó termelés iránt, és beszéltek a kölcsönös tapasztalatcsere, va­lamint segítségnyújtás lehető­ségeiről. Az angol nagykövet és kísé­rete ezt követően ellátogatott a Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztai lovastelepére. A nap utolsó programjaként a kastélyszállóban látták vendé­gül. Hogy minden kis boltban legyen Maggi... A pécsi Univerzum üzletfele­ként tegnap a Misina étterem­ben a Debreceni Konzervgyár mutatkozott be termékeivel a Baranya és a Tolna megyei Fo­gyasztási Szövetkezetek keres­kedelmi szakemberei, boltveze­tői előtt. A közös vaHalat azzal a céllal szervezte a találkozót tagszövetkezeteinek, hogy meg­kóstoltassa és széles körben ajánlja a debreceniek belföld­re kínált, meglehetősen színes konzervválasztékát, elsősorban is a svájci Nestlé-cég licence alapján gyártott Maggi leves­porokat. A bemutató, a Nestlé cég szakmai filmjével együtt hasznos volt, miután dr. Gyenis Jenő igazgatóhelyettes a részt­vevők kérdéseire válaszolva ar­ra is ígéretet tett, az ismertetett termékeket az Univerzum köz­reműködésével a községi bol­tokba igény szerint, folyama­tosan szállítják. A szakmai összejövetelen az idén önállóvá vált Debreceni Konzervgyár kereskedelmi veze­tője, Mezei Ernőné a kínált ter­mékek mellett néhány jövőbeni újdonságukra is felhívta a fi­gyelmet. A meglévők mellett még az idén kijönnek a tyúk­húsleves- és a marhahúsleves­kockával, négy forint körüli áron. A Maggi levesporokból jejenleg hétfélét gyártanak, két éven belül további három leves­porral bővítik a választékot. Kí­sérleteznek: újfajta, formater­vezett üvegekbe töltenek, to­vábbá a Hajdú-Biharban létre­hozandó kis üzemeikben egye­bek mellett házi ízű savanyú­ságokat készítenek, melyeket elsősorban a tőkés piacokra szánnak. A bányász­nyugdíjasok helyzetéről A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének a kezdeményezé­sére márciusban és áprilisban az ország valamennyi bányász­lakta körzetében — tájékozódó jelleggel — általános felmérést végeztek a bányász nyugdíja­sok, illetve a bányászözvegyek életkörülményeiről. A Mecseki Szénbányáknál több mint 9000 nyugdíjast és 1700 özvegyet ke­restek fel. A felmérés szerint a nyugdí­jasok egy része az alacsony já­randóság miatt megélhetési gondokkal küszködik. A Mecseki Szénbányákhoz tartozó nyugdí­jasok 28 százaléka — mintegy 1600-an — 1500—3000 forint alatti járulékból tartja fenn magát. Ugyanilyen arányú azoknak a száma, akiknél a nyugdíj összege 3000 és 5000 forint között van. A bányász­özvegyek többségénél a havi járulék viszont nem éri el a 2500 forintot. Közöttük különö­sen azoknak a helyzete nehéz, akik a több gyermek miatt ko­rábban nem tudtak munkát vál­lalni. — Nem! — mondta hatá­rozottan még „fogdás korá­ban”, úgy március elején Be- dő Zoltán. — Nem tartozom a nehéz fiúk közé. Tudtam, hogy egyszer lebukok . . Pedig a könnyebb esetek kö­zé sem tartozik, már csak azért sem, mert amikor a Pécsi Vá­rosi Bíróság dr. Wágner Ernő tanácsa a napokban ítéletet mondott fölötte, ,,a Magyar Népköztársaság nevében . . .” formula koránt sem volt isme­retlen az 1945-ben született fia­talember előtt. Korábban ugya­nis már kétszer hallotta: első ízben 1976-ban ítélte el a Pé­csi Járásbíróság 1 és és 4 hó­napi szabadságvesztésre — lo­pás miatt, másodszor a Nagy­atádi Járásbíróság 1978-ban, visszaesőként és jogtalan be­hatolás útján elkövetett lopás Ballagás szombaton Holnap, május 8-án szerte az ország középiskoláiban ballag­nak a diákok. Baranya megye harminc gimnáziumában és harminchat szakközépiskolájá­ban 1818 diák vesz búcsút is­kolájától. Pécsett, a Dobó Ist­ván úti Általános Gimnázium tanulói népi motívumokkal hím­zett blúzban ballagnak szom­baton 11 órakor, az ének-zene tagozatos osztály szolgáltatja az ének kíséretet. A Janus Pan­nonius Gimnázium és Szakkö­zépiskolában 12 órakor száz­negyven diák ballag. A Leöwey Klára Gimnáziumban két rész­ben tartják — 9 órakor és 11 órakor - a ballagást. A Koma- iov Gimnázium és Szakközép- iskolában százhúsz végzős diák, a Művészeti Szakközépiskolá­ban tizenkilenc tánc- és zene­tagozatos, valamint huszonkettő képző- és iparművész tagoza­tos búcsúzik az iskolájától, 10 órakor. A Nagy Lajos Gimná­ziumban 10.30-kor a hagyomá­nyoknak megfelelően bocsátják útjukra a százkilencvenhat vég­zős diákot. A mohácsi Marek József Me­zőgazdasági Szakközépiskola tanulói szombaton 10.30-kor fogatokon és hintákon járják körbe a várost zenészek kísé­retében. Búcsút vesznek az is­kolától, a várostól és kikocsiz- nak majd a mohácsi Új Ba­rázda Termelőszövetkezetbe. A mai nap a vidámságé. Minden' iskolában ma tartják a zöldnapot. Az éretlenek — oz érettségi előtt álló diákok - tréfás, jelmezes programokkal, Csínyekkel szórakoztatják taná­raikat, társaikat. Versenyben maradni 11 FESTO-klub tagja lett a Sopiana Gépgyár A FESTŐ cég neve nem is­meretlen a magyar szakembe­rek előtt sem: a mikroprocesz- szorok, pneumatikák világában pedig nagyon sok országban „jegyzik" A nyugatnémet gyár képviselői tegnap Pécsett, a So­piana Gépgyárban voltak, ahol — mint itt hallottuk: elsősor­ban a vezető magyar cégekkel való szorosabb együttműködés reményében — a FESTO-klub tagjává „fogadták” a pécsi gyárat. A Sopiana eddig is használt különböző termékeihez FESTO-elemeket, a klubtagság azonban olyan műszaki ismere­tek áramlását teszi közvetle­nebbé, gyorsabbá, amelyek ré­vén a műszaki fejlődés lépé­seit — adott termékcsaládra nézve — gyorsabban teheti meg a pécsi gyár. A klubtagságnak — túl azon, hogy a világpiacon ma már csak világszínvonalú termékek­kel lehet versenyben maradni — konkrét, közelebbi haszna is van: a FESTŐ a pécsi gyár ren­delkezésére bocsátja az elektro- pneumatika terén elért műszaki fejlesztési eredményeit, más­részt közvetlen segítséget ad a FESTO-elemek beépítéséhez. A Sopiana Gépgyár elsősorban az elektropneumatikus vezérlések használatánál számít a FESTŐ közreműködésére. A banán tényleg csúszik... kísérlete, illetve fogolyszökés kísérlete miatt, három és fél évre . . Megrögzött tolvaj hát Bedő, most lezárult bűncselekmény- sorozata is e körbe tartozik. 1980-ban szabadult legutóbbi büntetéséből, alig egy évig tu­dott csendben maradni. 1981 december ' és 1982 februárja között — mint arról az ügy még vizsgálati szakaszát köve­tően beszámoltunk — több íz­ben lopott, különböző értéke­ket különböző lakásokból. Járt a pécsi Rácváros u. 41-ben, ahonnan elemeit néhány dol­got, igaz, itt nem okozott túl nagy kárt — viszont ha már ott volt, gyorsan megevett két ba­nánt is! Teljesen elfelejtkezett arról a bizonyos banánhéjról . . . Lopott a Felsőmalom u. 4- ből is — ide az ajtót vésővel felfeszítve jutott be —, többek között egy Akai-magnót, de összesen innen 12 800 forint ér­tékben vitt el dolgokat. A leg­nagyobb fogása e sorozatban a Nagy-Flórián utca 21-ben volt: betétkönyvek, készpénz, mindösszesen 24 720 forint ér­tékben. Utána következett az Aradi vértanúk útja 26.: csak­nem 3000 forint értékű holmit vitt innen el. A rövid idő alatt négy bűn- cselekményt elkövető fiatalem­bert — aki márciusi beszélge­tésünkkor a haverok és a csa­lád követelő s«zük|ség létéi vei magyarázta magatartása motí­vumait — az ügyész nagy ér­tékre, üzletszerűen, részben dolog elleni erőszakkal elkö­vetett lopás bűntettével vádol­ta. A bíróság ítélete: 3 év és 6 hónapi, fegyházban letölten­dő szabadságvesztés, illetve négy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. —mészáros— Könyu Maradjatok reggelig Javarészt régebben megje­lent írásokból állította össze ezt a könyvét Galsai Pongrác, még­is úgy érezzük, hogy a benne sorakozó elbeszélések, tárcák, portrérajzok az újdonság erejé­vel hatnak. Újra olvasva őket igazi szellemi izgalmat jelen­tenék, más arculatukat is meg­mutatják, s elárulják azt a tit­kot, mely Galsai írásait sokunk számára oly vonzóvá teszi. Ez a titok mindenek előtt a leírás elevenségében, az alakokról festett találó és plasztikus jel­lemzésben, valamint a vallo­másszerű bemutatás részletező őszinteségében rejlik. Galsai csaknem mindig olyan, dolgok­ról ír, melyek saját élményeiből, tapasztalataiból fakadnak, ön­életrajzi jellegűek. Az egyéni indíttatások azonban egy pon­ton törvényszerűen általános ér- vényűekké válnak, közérdekű mondanivalóvá szélesednek, de mindvégig megőrzik a történe­tek eredetiségének varázsát. Bizonyára ez is Galsai írói tit­kainak egyike. A kötetet nyitó elbeszélések a gyermek- és ifjúkor hol szo­morkás, hol anekdotikusan vi­dám emlékeit dolgozzák fel. Az események színtere itt többnyire a szülőváros, Pécs Vagy még közelebbről a család. Megka- póan őszinte írás keretében rajzóira meg a papi reveren­dát élete alkonyán levető apa alakját (Egy magánzó élete és halálai, s a nagyanyáét, akinek kedvesen humoros egyénisége szinte önként kívánkozott az író tollára. (Tojástragédia). A háborús évek döbbenetes epi­zódja elevenedik meg A néger című elbeszélésében, mikor a mit sem sejtő gyermek szemé­vel láttatja az állomáson ösz- szezsúfolt, sorsukra váró embe­reket. Különösen egy-egy, a tö­megből kimerevített arc marad emlékezetes számunkra. Mégis inkább azok az írások ragadnak meg bennünket, me­lyekben sajátosan egyéni hu­mor és irónia keveredik, s ahol a történet anekdotikus magva iái felismerhető. Szemléletes képet fest a koalíciós idők tar­kaságáról a Holdfénykeringő, A fekete csalogány. A besurra­nó szerkesztő A fekete csalo­gány kettős életet élő figurája, valamint A besurranó szerkesz­tő szatirikus önportréja írói te­litalálat a maga nemében. Ter­mészetesen az ötvenes évek tragikomikus furcsaságairól is találóan jellemző történeteket őrzött meg az író emlékezete. A Hogyan tanulhatunk meg verset írni? minősíthetetlenül rossz költője — a pécsiek ál­tal jól ismert figura — több mint egy naiv dilettáns, egy korszak személetét karikírozó típus. Mint ahogy A két Jahn című tárcában sem csupán egyedi esetről van s;ó. A jelen­ség, hogy semmi dolgokból gyakran véresen komoly prob­lémákat csináltak egyesek, ál­talánosan jellemző volt. A Tán­cosnő vőlegényében éppen ez a jelenség idézi elő a szomorú tragédiát, majd később a lel­kiismereti kálváriát, s végül a teljes összeomlást; Mai életünk furcsa tüneteit remekül megrajzolt figurákban ábrázolja Galsai Pongrác. A Merénylet feltűnési viszketeg- ségben szenvedő nőalakja, az Imre király dédelgetett, nőfaló művészhőse jellemző vonásaik­kal napjaink eleven valóságá­hoz kötődnek. Az öröksajtó ab­szurd helyzete és még ab­szurdabb figurája úgyszintén a mából való. A kötet élvezetes olvasmá­nya a Rokkantnapló, mely az író balfi gyógykezelésének nap­jait pergeti vissza elevenen, színesen. A Fehér ingben című ciklusba sorolt szabálytalan író­portrék pedig Berda József, Füst Milán, Kellér Andor, Ko- dolányi, Tersánszky,- Simon Ist­ván alakját idézik. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents