Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-30 / 146. szám

1982. május 30., vasárnap Dunánt últ napló 3 Baranyai' j um 1 BNV t Ki mit venne, ki mit kínál? ■ Kooperációs lehetőséget keres a Sopiana ■ Érdeklődés a Mechlabor és az ÉPGÉP íj gyártmányai iránt Elkésett start, lökésszerű kínálat Borsószüret Máriagyűdön Körtánc borsóiigyben Termelők, felvásárlók, forgalmazók véleménye a szezon elején M agam sem vagyok teljesen tisztában azzal, mi is a helyzet borsóügyben. Pedig jó néhány termelővel beszéltem az elmúlt két napban, megkerestem féltucatnyi illetékes szakembert. A jelenlegi helyzet kísértetiesen hasonlít a néhány évvel ezelőtt történtekre. Baranya déli részén is­mét kitört a borsóháború. A termelő az áfészt, az áfész a Zöldért-tet hibáztatja, a Zöldért a fo­gyasztási szövetkezetét, miközben leleményes ma­gánfelvásárlók járják ismét a Siklós környéki bor­sóföldeket és több forintot ígérve, kocsiba rakják a duzzadó zsákokat, hogy aztán néhány óra múltán a Bosnyák téri piacon jó áron adjanak túl a por­tékán. Gyorsmérleget készítettünk néhány baranyai vállalatnál: mit kínáltak, mit néztek ki, mit vásároltak — vagy szeretnének mielőbb megvenni — a tavaszi BNV-n, a beruházási javak se­regszemléjén. A Sopiana Gépgyár a koo­perációs lehetőségeket keresi, kész termékért alkatrésszel, munkával fizetne. Az NSZK- beli Lohman cégnek átadták a hidraulikus tengelykapcsolók közös gyártásáról korábban fo­lyó tárgyalásaik két kézzel fog­ható eredményét, a mintada­rabokat. Elvi tárgyalásokat foly­tattak a jugoszláv Sever cég­gel — aki különböző nagysá­gú hajtóműveket gyárt a pécsiek beépítenék csomagoló­gépeikbe a Sever termékeit, ha cserébe a nekik szükséges for­gácsolt alkatrészekkel fizethet­nének. A Festő osztrák cégnek — pneumatikus elemeket és elektropneumatikus vezérlése­ket gyárt és forgalmaz — a pécsiek vevőik lennének, ha cserébe alkatrészeket gyárt­hatnának. Az NSZK-s Bau- Mül'ler eddig is szállított fék­motoros hajtóműveket Pécsre, további szállítások és együtt­működés ügyében folytak biz­tató tárgyalások. A svéd vi­lágcég, az Atlas-Copco elége­dett a Sopianóban készített 100 mintadarabbal, most újabb 1900 darab megmunkálására kötöttek megállapodást. A Mechlabor pécsi gyára bemutatta a vállalati fejlesz- tésben kialakított és Pécsett gyártott 24 csatornás stúdió magnetofon prototípusát — si­kerrel. Több külföldi cég már a BNV-n szívesen kötött volna a Bécsiekkel szerződést. A Mecseki Szénbányák veze­tőit az foglalkoztatta, hogy a liászprogram fejlesztési-beru­házási megvalósításához mit kínál a szakágazat. A Várpa­lotai Szénbányák, az angol DovVty cég és a vállalat mű­szaki kollektívájának együttes közreműködésével létrehozott középmeredek telepi pajzsból 10 szállítására kötöttek szerző­dést a pécsiek. A pajzsokat szeptemberben építik be, ha az üzemi kísérletek eredmé­nyesek lesznek, újabb pajzso­kat vásárol a szénbánya. A két pécsi szabadalom a sé­rültszállító kocsi és az útpor- talanító eljárás ügyében gyak­ran ültek tárgyalóasztalhoz a pécsiek a vevőjelöltekkel. Az exportnövelő beruházást végrehajtó Pécsi Bútorgyár 6— 7 millió forint értékű beren­dezések, gépek, szerszámok megvásárlása ügyében tár­gyalt. Az olasz cégek közül az ADRO szerszámokat, a SAG és a MIATTON gépeket szállít majd, ha az árajánlatuk, el­fogadható. Tárgyaltak a szer­számgyártó osztrák LEITZ, va­lamint egy lengyel céggel. Az NSZK-beli HOLZ-HER cég kép­viselőivel tárgyaltak legtöbbét a bútorgyáriak. A furnérvágó olló várhatóan a III. negyed­évben érkezik, a középteljesít­ményű (35 köbméter/műszak) lapszabász gép is várhatóan munkába áll Pécsett a jövő év­ben, sok más H-H-termékkel együtt. A pécsiek felvetették a vásáron a HOLZ-HER cég képviselőjének a pneumatikus szerszámok szállítási hiányos­ságait. Az ÉPGÉP új gyártmányok­kal rukkolt ki a BNV-n, vala­mennyi gyártását rövidesen megkezdik. Slágerük az ener­giatakarékos, gázzal üzemelő GFG-251 gőzfejlesztő első kí­sérleti példánya volt. Az épít­kezések korszerű, hatékony és gazdaságos eszközeként ara­tott sikert a TRM-6 kihordó­szalagos betonszállító mixer A megyében és annak hatá­rain kívül működő folklór-együt­tesek szép seregszemléje zaj­lott le tegnap Pécsett, a József Attila Művelődési Házban, ahol a magyar és nemzetiségi nép­dalkörök valamint citerazeneka. rok találkozóját rendezték meg a megyei művelődési szervek. A jelenlévő 18 népdalkor szá­mára lehetőség volt a Népmű­velési Intézet zsűrije előtti mi­nősítésre is. A csoportok egy kivételével éltek is ezzel a lehe­tőséggel. Kilenc magyar nép­dalkor vett részt a tegnapi ta­lálkozón, és nem csak bara­nyaiak. A minősítés végett egy tolnai és egy budapesti nép­gépkocsi. A harmadik gyárt­mányuk a PIMEX korszerű árokducoló berendezés is sok vevő szándékú vállalatot ho­zott a pécsiekhez. A TITÁN kereskedelmi Válla­lat különösen a Békés megyei Vegyesipari Vállalat gyomai gyárában készített — n kis la­kásoknál jól használható — gázüzemű ÉTI-kazánok vásár­lását szorgalmazta a BNV-n. Ez évre 200 darabra tudtak szerződést kötni, jövőre, ha a gyomai termelés felfut, várha­tóan 20—25 százalékkal több ÉTI-kazánt kap a TITÁN. A RIVAL-kazánokból is szeretne többet beszerezni a vállalat. A külföldiek közül tárgyaltak fű­részáru ügyében a svéd Sand- vik és kéziszerszámok vásárlása ügyében a belga Ridgid céggel. Az osztrák Walter céggel meg­állapodtak, hogy az ősszel Dél- Dunántúlon áruismertető be­mutatót tartanak a kiskereske­delmi vállalatok szakemberei­nek. dalkör is színpadra lépett. Az ismert, évek óta működő ama­tőregyüttesek között újabbak is szerepeltek tegnap, mint pél­dául a Ságvári Művelődési ház Fábián János vezette népdal­köre. A nemzetiségi népdalkö­röket a drávasztárai menyecs­kekórus és a Janus Pannonius Óvónői Szakközépiskola kórusa képviselte. Német nemzetiségi népdalkor hét szerepelt tegnap a seregszemlén, képviselve Ba­barc, Mohácsa Palotabozsojk, Somberek Szekszárd, Székely- szabar, Villány nemzetiségi kó­rusait továbbá a Leőwey Gim­názium német tagozatán tanuló nemzetiségi fiatalókat. Szerda délelőtt kilenc óra. A Siklósi ÁFÉSZ máriagyüdi fel­vásárlótelepén alig néhány ter­melő várja a mérlegelést: két- három zsák kerül elő a kocsik csomagtartójából, miközben az átvételre várók amiatt zsörtö­lődnek, hogy egyik napról a másikra harminc forintról ti­zennégyre zuhant a felvásárlá­si ár. — Hétfőn még harminc forin­tot fizettek a borsóért — dohog a Trabantnak támaszkodó kö­zépkorú férfi —, annyi volt a zsák, hogy mozdulni sem lehe­tett tőle, most meg alig van, és tizennégyet adnak érte. Nem nagytermelő vagyok, itt a domboldalban van egy kis par­cellám, három zsákkal hoztam. De akik szerződést kötöttek az áféssze], bérmunkásokat fogad­tak a szedésre és alig keres­nek a borsón. Mert öt forint­nál olcsóbban az alkalmi mun­kás hozzá sem nyúl, ennyit kér a leszedett borsó kilójáért, meg teljes ellátást. A szomszéd is azt mondta, ha ez így folytató­dik, jövőre inkább kukoricát vet a területre, azzal legalább nincs annyi méreg. Harmincról tizennégyre Miközben Dara Sándor át­vevő elintézi a papírmunkát, az Egerbe induló gépkocsira ke­rülnek a zsákok. — A hét elején annyi borsót hoztak a termelők, hogy nem tudtunk mit kezdeni vele. Az átvételt is le akarták állítani, de azt mondtuk, ami megter­mett, mégiscsak megvesszük, ne vesszen kárba. Különben, ha a magánvéleményemre kí­váncsi, megmondom: a szerve­zéssel is baj volt. Előbb kellett volna megkezdeni az átvételt! A faluvégen tucatnyi ember hajladozik a sorok között, köz­tük a gazda, Kiss lózseI és felesége. — Mi nem kötöttünk szerző­dést, minek idegesítsem magam az átvételnél. Kedden, mikor itt tizennégyet adtak a borsó kilójáért, Pesten huszonnyolcért vették meg. Az idei termés kü­lönben nem lesz olyan jó, mint korábban volt. örülök, ha er­ről az egy holdról tizenöt má­zsát leszedhetünk. — A területünkön — kezdi Hodnik Tibor, a Siklósi Áfész főosztályvezetője — megközelí­tőleg 700 termelővel kötöttünk szerződést, és huszonnégy va­gon borsó átadására vállaltunk kötelezettséget a Zöldértnek. Hétfőn több mint a háromszo­rosát hozták a termelők annak a mennyiségnek, mint amit elő­re bejelentettek. A Zöldérttel való megállapodás alapján harminc mázsa borsót az előre megállapított áron adtunk át, száztíz mázsát pedig csak ti­zennégyért vásárolhattunk föl, mert nem adtak többet érte. Ekkorp többletmennyiséget tá­rolni sem tudunk és a Zöldért sem képes egyik óráról a má­sikra értékesíteni. Persze hogy a termelők kifogásolták a keddre bekövetkezett árzuha­nást. De szerdán tizenhatért, csütörtökön pedig tizennyolc forintért vásároltuk már a bor­sót. Az a legnagyobb gondunk, hogy a termelők nem jelentik előre, hogy mennyi borsóval számolhatunk, mennyit" visznek be a felvásárlóhelyekre. Ma — csütörtökön — például az elő- jelentés szerint két vagon bor­sót kellene átvennünk, délig mindössze ötven mázsára tehe­tő az a mennyiség, amit be­hoztak. Hova gurulnak a szeinek? — Gondolom, ebben az is közrejátszik, hogy igen hagy volt az árzuhanás, és más csa­tornákon értékesítik. — A termelő három vasat is tart a tűzbe. Ha a mi átvételi árunk megfelel, a telepekre vi­szi a termést. Ha nem, Buda­pestre szállítja, vagy a masze­koknak adja el, akik jiéhány forinttal többet adnak érte. Balázs János,, a MÉSZÖV osztályvezetője, a következő­képpen vélekedett a borsóügy­ről : — Az csak látszat, hogy olyan sok a borsó, mert amit előre bejelentenek, nem érkezik meg a felvásárlóhelyekre. Ha rá­ígérnek, a termelő másnak ad­ja el, így kerül a bérbe adott üzletekbe, a maszek fefvásár- lókhoz. A Siklósi Áfész egy nap alatt százhetvenezer forintot fizetett rá arra, hogy keveseb­bet jelentettek a termelők, mint amit beszállítottak, mert a Zöldért csak az előre jelzett mennyiséget vette át harminc­forintos áron. Az is igaz, hogy az elmúlt hét végén kiadós eső áztatta a földeket, és a párás levegő hatására megduzzadtak a szemek, így több lett az elő­re kalkulált mennyiségnél. Az áfész csak közvetítő, a hétvégi felvásárlás azért nem megold­ható, mert hétfőn általában valamennyi zöldségesbolt zárva van. így érthető, hogy lökés­szerűen jelentkezik a nagyobb mennyiség. Bejelentés és árképzés — Mi már május 20-án tud­tuk, miközben végigjártuk a termelőket, hogy május 24-re jóval több borsó várható — kez­di Tomsics Lajos, a Zöldért osz­tályvezetője. 25-28 forint körüli felvásárlási árat ajánlottunk, mert tudtuk, hogy hétfőre döm- ping várható: százhetvenhét mázsát vettek ót a telepeken, de ilyen magas árfekvésű árut egyik napról a másikra nem lehet értékesíteni. Érthető, hogy levittük az árat a következő napon. Ennek viszont az lett a következménye, hogy a beje­lentett mennyiség alig harma­dát tudta csak átadni az áfész részünkre: május 26-án példá­ul a 244 mázsa helyett 88-at. Igaz, hogy az árképzés a mennyiség függvénye, de kér­dem, hogyan alakíthatunk ki egy reális felvásárlási árat, ha az előre bejelentett mennyiség meg sem közelíti a ténylegeset? Koronics Károly, a Zöldért igazgatóhelyettese: — Énszerintem nincs semmi­féle háború, csupán a több csatornás értékesítés negatív hatásai érvényesülnek. A szer­ződés nélküli maszek kereske­dők és a kistermelők egy jelen­tős része spekulál. Ez nehezíti a jó mennyiségi információ, és így a kereslet-kínálatnak meg­felelő felvásárlási ár kialakítá­sát. Dehát ebből nagyobb baj nincs. Véleményem szerint sem a termelő, sem a fogyasztó nem szenved kárt, csupán érzi, a kereslet—kínálat közvetlen hatását, illetve a több csator­na egyéb elemeinek eseten­ként negatív érvényesülését. Gondolom, ennyi elég a bor­só körüli körtáncból. A többi az arra illetékesek dolga. Saiamon Gyula A pécsi Szerb-horvát Tanítási Nyelvű Általános Iskola zenekara Läufer László felvételei M. L. A pécsi Leöwey Klára Gimnázium német nemzetiségi tagozatának kórusa, kamarakórusa Népdalkörök, citera- zenekarok találkozója

Next

/
Thumbnails
Contents