Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-04 / 120. szám

1982. május 4., kedd Dunántúli napló 3 Több terméket exportra! Újpelre felhívása Tanácskozást tartottak az újpetrei termelőszövetkezet szocialista brigádvezetöi. Oláh János brigádvezetö a következő felhívást ismer­tette: 1982-ben ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évforduló­ját. Az évforduló tiszteleté­re, mi, az újpetrei Petőfi Mezőgazdasági Termelő­szövetkezet Steinmetz Miklós komplex-betakaritó szo­cialista brigádjának tagjai felhívással fordulunk a me­gye mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteiben műkö­dő valamennyi szocialista címért küzdő és a címet már elnyert brigádjaihoz, hogy az évforduló méltó megünneplése érdekében vállalják a terv mennyiségi és minőségi túlteljesítését, illetve a termelés mutatói­nak javítását. A vállalások kapcsolódjanak a VI. öt­éves terv megyei célkitűzé­séhez, mely 1982-re a me­zőgazdasági termékek ter­melésének 5 százalékos nö­vekedését, az export áru­alapok bővítését irányozta elő. Termelőszövetkezetünk fo­kozza a gazdaságosan ex­portálható élelmiszerter­melést. 1982. évi tervünk­ben 7 százalékos gabona többlettermést irányoztunk elő. Brigádunk az alábbi vál­lalásokkal járul hozzá a népgazdasági, ezen belül a termelőszövetkezet ered­ményének fokozásához: 0 A 6138 hektár gabo­na-, borsó- és napraforgó­terület 27 253 tonna ter­mését 2 százalék alatti szemveszteséggel takarít­juk be a minőség meg­óvása meHett. A betakaritó gépek kifo­gástalan előkészítése és a rendszeres karbantartási munkák elvégzésével vál­laljuk, hogy a tervezett 2,9 millió forintnyi alkatrész­felhasználási tervet 300 ezer forinttal csökkentjük. 0 Bekapcsolódunk a tsz átfogó energiatakarékos­sági tervének végrehajtásá­ba. A betakaritó gépekre tervezett 1,2 millió forint üzemanyag-felhasználást 5 százalékkal csökkentjük. 0 Szükség esetén más gazdaságok betakarítási munkáihoz segítséget nyúj­tunk. 0 A kombájnos szakma elsajátítása és az utánpót­lás biztosítása érdekében évenként öt fiatal szak­munkás betanításáról gon­doskodunk. 0 A szakmai tanfolya­mokon megismerjük és el­sajátítjuk a legújabb agro­technikai módszereket és azokat szövetkezetünkben alkalmazzuk. 0 A brigád tagjai kö­zül hárman megszerzik a második, illetve harmadik szakmájukat. 0 Fegyelmezett mun­kával, a munkaidő maxi­mális kihasználásával pél­dát mutatunk dolgozótár­sainknak. 0 Részt veszünk szer­vezett politikai oktatásokon és ismeretterjesztő előadá­sokon. 0 Társadalmi munkával kivesszük részünket a ter­melőszövetkezet pécsde- vecseri parkerdejében levő úttörőtábor koszerűsítésé- böl, fejenként 20 órát fel­ajánlva. 0 Kezdeményezzük az újpetrei körzeti általános iskola felújítását, a munkák végzéséhez fejenként 20 társadalmi munkaórát aján­lunk fel. Kérjük a brigádokat, hogy munkaverseny-felhi- vásunkhoz mind nagyobb számban csatlakozzanak. Mittel fütsünk? ff.) Energiapazarló épületek kell biztosítani. A távfűtéses lakásokban élők egyéni hőigé­nyét nem méltányolják a ra­diátorok, a lakók vagy fáznak, vagy gyakran kitárják az ajtót, ablakot. Ez a távfűtés legna­gyobb hátránya. Technikailag egyelőre még megoldatlan az egyéni hőigény kielégítése. Egyre több szó esik arról, hogy ki amennyi távhőenergiát használ el, annyit fizessen. Ez a mai huzatos, „levegősen" záró ajtójú, ablaké — házak és az egyénileg szabályozhatat­lan hőmennyiség felvétele mel­lett irreális. így aztán akarva- akaratlanul fűtjük az utcát. A PÉTÁV majd 3000 lakást olajjal fűt. Hiába az olajkivál­tási program, ezeket a távfűtő műveket nem tudja kicserélni széntüzelésűre. A sűrűn beépí­tett városrészekben sem szén, sem salak tárolására nem lehet utólag helyet szorítani, nem beszélve a szállítási zajról, a porról és a levegő szennyezé­séről. Tehát a megyében 9 ola­jos hőközpont marad —, idővel néhány átállítható közülük föld­gázra. A termálvizes távfűtés Sziget­váron néhány éves próbálko­A fűtéssel kapcsolatban igyekszünk körbejárni a jelen­legi helyzetet és felvázolni a lehetőségeket. Nem árt azon­ban a fűtést megelőző ténye­zőkre is felhívni a figyelmet. Éspedig magára az épületre, amelyet majd fűteni akarunk. Köztudott az érdekellentét az épület tervezője, beruházója, építője és használója között, ha nem magánerős építkezés­ről van szó. A magánerősnél viszont az építtető anyagi hely­zete a meghatározó. A pilla­natnyi érdekek vajon minden esetben számolnak a majdani üzemeltető, tulajdonos hosszú távú érdekeivel? A pécsi Déryné utcában a Bányamúzeum épületének padlásán üzemel a PÉTÁV automata gázkazánja, mely az épületet, 12 la­kást és a Janus Pannonius Gimnázium egy részét látja el táv­fűtéssel. A 73-as első, majd a 79-es második olajárrobbanás meg­változtatta korábbi energiapolitikánkat. Egy évtizede még az olaj volt a minden másnál korszerűbb, higiénikusabb, ké­nyelmesebb és talán olcsóbb fűtőanyag Az energiahordozók és az energetikai beruházások első helyét az olaj foglalta el. Most is az olaj áll az érdeklődés középpontjában — és­pedig az olajfelhasználás csökkentése. ■ *--------------------------------------------­o Magyarországon a lakás­állomány mintegy 3,5 millió. Kétharmada családi ház. ösz- szes energiafelhasználásunk egyharmadát viszik el a lakos­sági és kommunális fogyasztók. Ezen belül a tetemes energia négyötödét emészti fel a fűtés és szellőztetés (64 százalék), valamint a használati meleg víz (18 százalék), a maradék majdnem egyenlő arányban oszlik meg a nem termikus vil­lamos fogyasztás, a főzés és a felújítás, karbantartás között. Elöljáróban még három lénye­ges adat: lakásállományunk 83 százalékát helyi, 7 százalékát központi és 10 százalékát táv­fűtéssel fűtjük. Az tény: takarékoskodnunk kell az energiával. Az is tény, hogy még ebben a tervidőszak­ban 300 000 kommunális olaj­kályhát kell megszüntetni or­szágosan és az olajfűtésű laká­sok számát is ajánlatos 200 ezerrel csökkenteni. követelménye még, hogy a fa­lak, födémek, nyílászárók meny­nyire szigetelnek, mennyire tud­ták hőhídmentesen megépíteni az épületet és mennyire lehet majd benne szabályozni a hő­felhasználást. Országos gond — rosszak a nyílászárók. Ezek 12-17 száza­lékos energiapazarlásra kény­szerítenek minket. Megdöbben­tő, hogy évente 800 000—egy­millió tonna kőolajjal fűtjük az utcát. Mit tehetünk? Hőszigetelés vonatkozásában csak jelentős — ám a mai árak mellett is gyorsan megtérülő — beruhá­zással érhetjük el a pocséko­lás megszüntetését. A mai szén, olaj, gáz stb. árak mel­lett szinte követelő igény: az épületek teljes felújítását össze Az épület alakja (legkevés­bé energiaigényes a kocka és a négyzet alapú, az emeletes), az épületek egymáshoz viszo­nyított helyzete, tájolása sok szenet, olajat, villamos ener­giát, gázt .^megfoghat", vagy nagyon is sokat elvihet fölös­legesen. A tájolásnál az is döntő, hogy mennyire haszno­sítjuk míndannyiunk ingyen energiaforrását, a napsugarat. A délre, délkeletre, délnyugat­ra néző ablakok méretezése sem elhanyagolható, ha pél­dául lakószobákat tervezünk abba az irányba. (A lakószoba ablakmérete ideális, ha eléri az alapterület 15—20 százalé­kát.) A hőszigetelés lényeges kell hangolni az energiaház­tartás korszerűsítésével. o Baranyában több mint 28 000 lakást fűt a PÉTÁV. A távfűtés komfortfokozatában más és több mint az egyedi szenes és olajfűtés, ugyanakkor a nem­rég megemelt árak mellett is olcsóbb. (A távfűtési díj majd kétharmadát a berendezések fenntartása, amortizációja, kar­bantartása emészti fel.) A szigorú takarékossági elő­írások megszabják, hogy a la­kások és intézmények milyen rendeltetésű helyiségeiben^ maximum milyen hőmérsékletet zás után megbukott. A „befo­gott" termálvíz alacsony hő­fokú, kevés hozamú és rendkí­vül agresszív összetétele miatt rövid időn belül tönkrementek a radiátorok. Tavaly Szigetvá­ron is átálltak az olajfűtésre. Hiába akarunk vagy va­gyunk kénytelenek takarékos­kodni a fűtőenergiával, ha épületeink, tüzelő- és fűtő- berendezéseink, nyílászáróink, fűtésszabályozó lehetőségeink ma még többnyire pocsékolás­ra, pazarlásra kényszerítenek. Fűtenünk viszont kell. De mivel? Mennnyivel? Mennyiből? Murányi László (Folytatjuk) A burganyatüz nem okoz teriletcsökkemést A vajszlói burgonyapehely-üzem feldolgozó gépsora Fotó: Erb János Pótolták az elégett vetőgumót Holland fajtát szállít partnereinek a Szentlőrinci Állami Gazdaság Az április 9-én hajnalban ki­tört szélvihar rövidzárlatot és tüzet okozott Majláthpusztán, a Szentlőrinci Állami Gazdaság burgonyatároló telepén. Az erős szél összecsapta a 380 voltos villamos légvezetéket, a rövid­zárlattól megolvadt kábel a bur­gonyát védő szalmabólókra, fó­liára csörgött. A lángokat sikerült megfékezni, s ezzel a nagyobb bajt elkerülni, de a keletkezett kár így is tetemes, az első becs­lések szerint 2,5 millió forint. Az import vetőburgonyából pe­dig 760 tonna vetésre alkalmat­lanná vált. A tűz okának részletes felde­rítésére indított vizsgálat még nem zárult le. A burgonya ve­tése közben megkezdődött, s noha a hideg esős időjárás miatt ez a munka is késik, a termelők az ország minden ré­szében várják, hogy a fém­zárolt, külföldi vetőburgonya Szentlőrincről megérkezzen. Horváth Attilát, az állami gazdaság burgonya ágazatveze­tőjét kérdeztük meg, tudják-e teljesíteni vállalt kötelezettsé­geiket. Importból vagy hazai vásárlásból pótolják a tűz kö­vetkeztében tönkre ment hol­land vetőburgonyát? — Tekintve, hogy elegendő tartalékkal rendelkezünk, sem terven felüli importra, sem ha­zai beszerzésre nincs szüksé­günk. Fajtaátcsoportosítást haj­tottunk végre, vagyis mi ma­gunk kevesebb Desire-fajtát vetünk az idén, helyette több ipari burgonyafajtát termelünk, így maradéktalanul ki tudjuk elégíteni partnereink holland vetőgumóigényét. Évente 4000— 5000 tonna vetőburgonyát adunk el 27 nagy partnerünk­nek, s besegítünk a rendszerhez nem tartozó termelők ellátásá­ba is. A szállítás jelenleg is fo­lyamatban van, a vetőgumó na­gyobb része célhoz ért. sőt el is vetették. Mindössze 350—400 tonnával vagyunk még adósok, s ezt folyamatosan szállítjuk. A majláthpusztai burgonya­tűz tehát szerencsére nem okoz vetésterület kiesést a burgonyá­nál. A gazdaság sem kény­telen csökkenteni saját terüle­tét, ha a partneri igényeket elő­térbe helyezi Az idén szokott területen, 500 hektáron termel­nek burgonyát a gazdaság táb­láin, részben vetőmagszaporí- tásra, s részben a márciusban üzembe állított új burgonyape- helygyárunk nyersanyag-ellátá­sára. A 200 millió forintos be­ruházással létesített vajszlói burgonyapehely-üzem éves nyersanyagigénye 14 000 tonna burgonya, amiből kb. 2000 ton­na burgonyapelyhet állítanak elő. Ezt a mennyiséget a gaz­daság a szomszédos tsz-ekkel kooperálva itt a gyár közelé­ben termeli, illetve termelteti meg. Az új üzemet — minden kü­lön avatóünnepség nélkül — márciusban átadták rendelteté­sének Megkezdődött s ezekben a napokban már három mű­szakban folyik a burgonyape- hely gyártása. Az első vevő a Kecskeméti Konzervgyár, amely közkedvelt bébiételek gyártásá­hoz használja fe| a vajszlói bur­gonyapelyhet. Kecskeméten kí­vül különböző kereskedelmi vál­lalatok vásárolják fel a pely- het. A legérdekeltebbekkel, a sütőipari vállalatokkal ezekben a napokban köti meg a gazda­ság a szerződéseket.-c —Rné— Dicsérő oklevelet kapott a kémesi tsz új terméke A napokban a kőbányai vásárvárosban megrendezett CONSTRUMA '82 nemzetközi építőipari kiállításon a kémesi Közös Üt Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet AGROSÁTOR elnevezésű terméke —, amit nyil­vánosan ezen a kiállításon mu­tattak be először —, elismerő llgrosátor - sokféle hasznosítással Olcsó, gyorsan megtérül, gyenge tsz-nek is hozzáférhető oklevelet kapott az Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól. Az elmúlt év októberében részt vettünk a kémesi tsz-bén a sokféle hasznosítású fóliasá­tor házi bemutatóján. Ennek kapcsán elmondtuk, hogy a ponyva fedésű mezőgazdasági épületszerkezet előnyös tulaj­donságai közé tartózik az, hogy rendkívül plcsó és gyor­san, bárhol felépíthető. (Anya­ga egységcsomagban helyszín­re szállítható.) A sátor kialakí­tását épületen kívüli feszítéssel oldják meg, így belső tere men­tes mindenféle alátámasztástól. Ezáltal alkalmazási lehetőségei korlátlanok. A kémesi tsz-ben kialakított első mintapéldányo­kat eddig szabadtartásos szarvasmarha-istálló, szálasta­karmány-tároló, illetve magtár céljaira használják. Univerzális jellegénél fogva azonban rak­tárnak, gépszínnek, műtrágya- rcktárnak, juhhodálynak, bár­milyen tömegtakarmány tároló­nak; zöldségtermesztésben fó- liaalagutak kiképzésére, de egyéb célokra, pl. kisméretű fe­dett . sportpályák kialakítására egyaránt alkalmas. A szerkezet egyszerűsége és felállításának minimális elő­munkálatai lehetővé teszik a sajáterős kivitelezést, a saját anyagfelhasználást (pl. fa­anyag), -ami lényeges költség­megtakarítást jelenthet. Az ala­csonyabb beruházási költség- igény, a gyors üzembe helyezés lehetősége, s ezek révén a be­fektetett pénzeszközök gyors megtérülése lehetővé teszi, hogy az Agrosátor a gyen­ge eszközellátottságú tsz-eknek is hozzáférhetővé váljék. A sok hasznosítású új termé­ket a kémesi tsz gyártja. Ter­vezője a Baranya megyei AG- ROBER; forgalmazója a pécsi AGROKER. A három vállalat a termék terjesztésében, megis­mertetésében közreműködő Al­kotó Ifjúság Egyesüléssel közö­sen megalakította az Agrosátor Gazdasági Társaságot. A gyárt­mány műszaki fejlesztéséről, gyártási volumenéről, terjeszté­séről stb. a négy szerv a to­vábbiakban közösen dönt. A kémesi Agrosátor kék- sárga színű alapmodelljét a május 19—27. közötti tavaszi BNV-n is bemutatják.

Next

/
Thumbnails
Contents