Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-29 / 145. szám

1982. május 29., szombat Dunántúlt napló 3 Gazdaságosabb termelésfejlesztés Szűkös hitel, nagy beruházások Beszélgetés dr. Yendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Szombati interjú Kiiltüldi üdvözletek Kádár János 70. sziiíeiésnapja alkalmából A múlt esztendőt a ked­vezőtlen kilátások el­lenére is já ered­ménnyel zárta a mezőgaz­daság. Ennek a ténynek az ismeretében az idei le­hetőségekről beszélgettünk dr. Vendégh Ferenc mező- gazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettessel. — A mezőgazdasági nagy­üzemek 1981-ben 4,5 milliárd forinttal több nyereséget értek el a tervezettnél. Mire ad le­hetőséget ez a többletnyere­ség? Vagy ismerve például a hiteltörlesztések meggyorsítá­sát, a hitelkeretek szűkülését, lehet-e egyáltalán szabadon felhasználható többletnyere­ségről beszélni? — Ennél a 4,5 milliárdnál hangsúlyozni kell. hogy - az adózás rendszeréből követke­zően — a költségvetés bevéte­lei is a tervezettet lényegesen meghaladó mértékben emel­kednek. Az előzetes adatok szerint az adótöbblet, a követ­kező évek . hiteltörlesztésének előrehozása, a forgóalap-fel- töltési kötelezettség, a terve­zettnél kevesebb amortizáció és a nyereségrészesedési többlet miatt a beruházási vásárlóerő a tervezettet alig haladja meg, különösen, ha azzal is számol­nunk kell, hogy hitelfelvételre — a múlt évhez képest — lé­nyegesen szerényebb mérték­ben nyílik lehetőség. — A mezőgazdasági nagy­üzemek egyharmadában az eredmény a korábbival azonos szinten maradt, illetve az alá csökkent. Az állami gazdasá­gok nyereségének 30 százaléka a négy mezőgazdasági kombi­nátban képződött. Az ágazat keretein belül van-e valamilyen lehetőség átcsoportosításra? — A jövedelemnek a szabá­lyozó rendszeren kívüli eszkö­zökkel történő átcsoportosításá­ra nincs szükség! A nagyobb nyereséggel záró gazdaságok­nál ugyanis dinamikusabban nőtt az adó összege is. Hason­ló hatást váltott ki a hiteltör­lesztések előrehozatala is, hi­szen a bank azoknál a gazda­ságoknál „gyorsította" a lejá­ratot, ahol a magasabb jöve­delemből több „szabad” fej­lesztési forrás képződött. . . Azt sem szabad elfelejteni, hogy az alacsony jövedelmű és ked­vezőtlen adottságú nagyüze­mek helyzetének javításához szükséges pénzügyi forrást az ágazatnak önerőből kellett megteremtenie, az energiahor­dozók árához nyújtott dotáció megszüntetésével és a tejpré­mium mértékének 20 százalé­kos csökkentésével teremtették elő a szükséges összeget. Ezzel tekintélyes összegű, eddig eredménynövelő forrást csopor­tosíthattunk át az átlagosnál jobb gazdaságoktól az alacso­nyabb jövedelműek javára. Ha ezeken túl még bármilyen in­dokkal hozzányúlnának a gaz­daságok jövedelméhez, akkor az már a hatékonyság növelé­sét, a tervezett termelés fejlesz­tését akadályozná. — A mezőgazdasági üzemek a szűkös beruházási lehetősé­gekre panaszkodnak, ugyan­akkor a mezőgazdasági beru­házások a tervezett szintnél rendre magasabbak. Vajon en­nek az ellentmondásnak nem az-e az oka, hogy a mezőgaz­dasági beruházások szerkezete nem a terv szerint alakul? Hogy az üzemek elsősorban és ért­hetően a gyorsan megtérülő beruházásokra (például kiegé­szítő tevékenység) és nem az alapvető, de kisebb nyereséget hozó tevékenységekre koncent­rálnak? — Ami a panaszkodást illeti, nem szabad elfelejteni, hogy a mezőgazdasági üzemek egy- harmadának alig van fejlesz­tési forrása, és a minimális vagy teljesen hiányzó, úgyne­vezett sajáterő miatt nem tud­nak hitelt felvenni. Ami a töb­bieket illeti, népgazdasági okok miatt maga a felvehető hitelkeret is szűkös. A mező- gazdasági beruházások szerke­zetét tekintve csak az építési beruházások térnek el a terve­zettől. Igaz, ezek adják az ösz- szes beruházások egyharmadát. De ez az elmozdulás sem ellen­tétes a népgazdasági tervben megfogalmazottakkal. Például a gazdaságok a tervezettnél több szarvasmarha- és sertés- férőhely építéséhez fogtak. Je­lentős mértékben túlteljesítet­ték a baromfiférőhely-beruhá- zósok időarányos tervét és a tárolóterekkel kapcsolatos be­ruházási igény is több a ter­vezettnél. — Szűkös hitelkeret, túltelje­sített beruházások! Honnan a pénz? — Persze egyetlen gazdaság sem építkezett valamiféle „el­ásott kincsből”. Az általános pénzhiány melletti többlet­beruházásokat az tette lehe­tővé, hogy a mezőgazdasági üzemek 1981-ben kezdeménye­zett beruházásainak nagy ré­sze megfelelt a konvertálható árualapokat bővítő hitelfeltéte­leknek, s íqv hozzáiutottak az általuk igényelt pluszhitelhez. Ennek megfelelően az 1981- ben terven felül igénybe vett konvertálható hitelt a Magyar Nemzeti Bank elsősorban az alaptevékenység fejlesztését elősegítő beruházásokhoz fo­lyósította. Ugyancsak a terve­zettet meghaladó mértékben vettek igénybe összegeket az energia-racionalizálási beruhá­zásokhoz az e célra elkülöní­tett keretből ... A gép-, a me­liorációs és az ültetvénytelepí­tési beruházások a 'tervezett szinten alakultak. — Vajon a beruházások mel­lett a mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltségi rendszere szavatolja-e a gazdaságos ter­melésfejlesztési? — Már csak azért sem lehet a beruházás a termelésfejlesz­tés kizárólagos eszköze, mert sok gazdaságnak ehhez nincs is pénze. Elkoptatott dolog lenne most úgy általában a kihasználatlan tartalékok em­legetése, de a különböző fej­lettségi színvonalon álló, eltérő adottságú és jövedelmű mező- gazdasági nagyüzemek között a termelésfejlesztést szolgáló gazdasági együttműködéseknek valóban olyan „telér"je rejlik, amit vétek lenne kiaknázatla­nul hagyni. Például, amíg az alacsony jövedelmű gazdasá­goknak általában kevés és el­használt gépük van, amíg a termőföldet nem tudják időben és jól megművelni, s gondjaik vannak a rét- és legelőterüle­tek, a meglévő állatférőhelyek hasznosításával is, addig az erős gazdaságokban a növény- termelés és az állattenyésztés további dinamikus fejlődését sok esetben a kellő termőterü­let hiánya akadályozza. Éppen ezért az együttműködés kibon­takoztatása érdekében az erős nagyüzemek meghatározott célra tartalékalapjukat is át­adhatják az alacsony jövedel­mű gazdaságoknak, és ennek fejében részesedhetnek gazda­sági eredményeikből. Emellett az erős gazdaságok anyagi- és szellemi kapacitásainak mozgó­sítása érdekében például a gyenge és erős gazdaságok együttműködése esetén éppen úgy elszámolható az árkiegé­szítés - meghatározott felté­telek mellett - és a termelési adókedvezmény, mintha a gyenge adottságú gazdaság egymaga dolgozott volna. A közösen elért eredmény utáni adózás is az alacsonyabb jöve­delmű üzem feltételei szerint történik.- Segiti-e a gazdaságos ter­melésfejlesztést a kistermelők­kel kiépített kapcsolatrendszer bővítése? — Ez a „beruházásmentes" termelésfejlesztésnek egy má­sik formája. Ennek eredménye­ként jelentősen bővült azoknak a kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági nagyüzemeknek a köre, amelyek a háztáji gaz­daságok által termelt és a nagyüzemen keresztül értékesí­tett egyes mezőgazdasági ter­mékek után árkiegészítést kap­nak. A tejár-kiegészítést, a tej­prémiumot, a vágómarhaár-ki- egészítést a mezőgazdasági üzemek akkor is megkaphatják, ha állataikat szerződéses for­mában a kistermelők tartják . . . Rugalmasabbá váltak a koráb­ban állami támogatással léte­sített termelőberendezések hasznosítását előíró szabályok is. Egyes — nagyüzemi módon gazdaságosan nem használha­tó — termelőkapacitásokat, mint például istállókat, ültet­vényeket a mezőgazdasági nagyüzemek akár bérbe is-ad­hatnak. Végül, de nem utolsó­sorban lehetővé tettük, hogy a mezőgazdasági üzemi dolgo­zók az alaptevékenység kereté­ben — külön megállapodás alapján — munkakörükbe nem tartozó munkákat is vállalja­nak ... Az ilyen és az ezek­hez hasonló termelésbővítést ösztönző intézkedések kidolgo­zásával a továbbiakban is fog­lalkozunk. Bonyhádi Péter Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak 70. születésnapja alkalmá­ból további köszöntő táviratok érkeztek külföldről. Meleghan­gú üdvözletét küldött Pham Van Dong, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság miniszterelnö­ke, Babrak Karmai, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitká­ra, Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke, Eze- kiasz Papajoannu, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) főtitkára, Georges Mar­chais, a Francia Kommunista Párt főtitkára, a Görög-Kommu­nista Párt Központi Bizottsága, René Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke, Her­bert Mies, a Német Kommunis­ta Párt elnöke, Enrico Berlin- guer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, Alvaro Cunhal, a Por­tugál Kommunista Párt főtitká­ra, Athos Fava, az Argentin Kommunista Párt főtitkára, Pe­ter Symon, az Ausztráliai Szo­cialista Pórt főtitkára, a Bang­ladesi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, Jorge Kolle, a Bolíviai Kommunista Párt KB első titkára, Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitká­ra, Manuel Mora Valverde, a Costa-Rica-i Népi Élcsapat Párt KB főtitkára, René Maugé, az Ecuadori Kommunista Párt fő­titkára, az Egyiptomi Kommu­nista Párt Központi Bizottsága, Samora Moises Machel, a Fre- limo Párt és a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke, a Guate­malái 'Munkapárt Központi Bi­zottsága, Rigoberto Padilla, a Hondurasi Kommunista Párt KB főtitkára, Cs. Radzsesvara Rao, az Indiai Kommunista Párt Or­szágos Tanácsának főtitkára, az Iraki Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, Mureddin Kia­Sarikadi Nagy Barna, az Or­szágos Béketanács főtitkára a magyar bákemozgalomnak a leszerelési ülésszakhoz intézett üzenetét adta át, hangsúlyoz­va, hogy a most folyó béke és barátsági hónap rendezvé­nyei során — munkásgyűlése­ken, politikai fórumokon, béke­találkozókon — sok tízezren ismerkedtek meg az üzenet tervezetével. E „népszavazás" során közvéleményünk kifejezés­re juttatta a feszült nemzetközi helyzet, a feayverkezési hajsza miatti aggodalmát, s azt a cse­lekvő békevágyat, amely a tárgyalásokba, a nukleáris konfliktus elkerülhetőségébe ve­tett hiten, meggyőződésen ala­pul. A rendezvényeken megfo­galmazódott észrevételek, ja­vaslatok figyelembevételével alakult ki a dokumentum végle­ges szövege. Az üzenet a többi között hangsúlyozza: mi, magyarok a jövőben is biztonságban, bé­kében alkarunk élni, ezért dol­gozunk, ezért vagyunk készek az együttműködésre a világ minden népével, és ezért köve­teljük a kormányoktól: tárgyal­janak egymással, találják meg a vitás kérdések ésszerű meg­oldásának lehetőségét. Tágabb hazánk, Európa ma történelmének leghosszabb olyan időszakát élheti, amely­ben nem pusztít háború. Ma mégis mélységes aggodalom tölt el bennünket, mert egy nuri, az Iráni Tudeh Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Meir Vilner, az Izraeli Kommu­nista Párt KB főtitkára, Ali Nasszer Mohammed, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára, Gilberto Vieira, a Kolumbiai Kommunista Párt KB főtitkára, Ali Jata, a Marokkói Haladás és Szocializmus Pártja főtitkára, Antonio Gomez, a Mexikói Egyesült Szocialista Párt főtitká­ra, Tornas Borge parancsnok és Julio Lopez, a Nicaraguái San­dinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezetőségének tagjai, a Paraguayi Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága, a Palesztinái Kommunista Párt Központi Bizottsága, Jorge Del Prado, a Perui Kommunista Párt főtitkára, a Salvadori Kommu­nista Párt Központi Bizottsága, Khaled Bagdas, a Szíriái Kom­munista Párt főtitkára, a Szu- dáni Kommunista Párt Központi Bizottsága, Mohammed Harmel, a Tunéziai Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára, Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt KB első titkára. Kádár Jánosnak szívélyes üd­vözletét küldött Mauno Koivisto, olyan fegyverkezési verseny szemtanúi vagyunk, amelyik földünk több mint négymilliárd lakóját egy új világégéssel fe­nyegeti. A fegyverkezés előtérbe kerü­lése, a tárgyalások elodázása az élet minden területén érez­teti hatását Jószándékú, megegyezésekre törekvő tárgyalásokra van szük­ség, amelyekhez megvannak a megfelelő kiindulópontok. A SALT-folyamat újraélesztése, egy igazi nulla-megoldásként a valóban minden nukleáris fegy­vertől megszabadított Európa, a vegyi — és a neutron-fegy­ver kiiktatása az arzenálokból. Mindez a feszültség enyhülésé­nek újabb biztató távlatait tár­hatná fel. Az üzenet végezetül hangsú­lyozza,: elérkezett a közös cse­lekvés, a tettek ideje A ma­gyar nép kész arra, hogy ere­je és tudása legjavával járul­jon hozzá a béke, az enyhülés, a megértés, a termékeny kap­csolatok világának építéséhez. A találkozón Boldizsár Iván állami-díjas író, az OBT el­nökhelyettese a csütörtökön rendezett értelmiségi béketa- nácskozcson elfogadott felhí­vást, és a leszerelési ülésszak elnökéhez intézett levelet nyúj­totta át Púja Frigyesnek. Hol­lón Zsuzsa akadémikus, az OBT elnökségének tagja a nemrég kibontakozott nukleá­ris háborúellenes magyar or­a Finn Köztársaság elnöke, Ka- levi Sorsa, a Finn Szociálde­mokrata Pórt elnöke, Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancel­lárja, Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancel­lárja. A Központi Bizottság első tit­kára sok üdvözletét kapott ne­ves személyiségektől, többek kö­zött Pjotr Fedoszejevtől, a Szov­jet Tudományos Akadémia al- elnökétől, Anatolij Karpov szov­jet sakkvilágbajnoktól, Arkagyij Rajkin szovjet előadóművésztől, Billy Grahamtől, az amerikai déli-baptista egyház vezető lel­készétől, továbbá a hazánkban akkreditált diplomáciai képvi­seletek több vezetőjétől. üdvözlő táviratot küldött szá­mos szervezet és intézmény, köztük a Lenini Komszomol Köz­ponti Bizottsága, a Béke és Szocializmus szerkesztő bizott­sága, a Szovjet-Magyar Baráti Társaság több kollektív tag- szervezete, szovjet üzemek kol­lektívái és magánszemélyek. Több országból küldték el kö­szöntésüket és jókívánságukat magánszemélyek, intézmények és különböző szervek képviselői. vosmozgalom nyilatkozatát, Tóth Károly református püspök pedig a magyarországi egyhá­zak állásfoglalását, illetve O' vi­lágvallások közelmúltban tar­tott moszkvai béketalákozójá- nak dokumentumait adta át. Púja Frigyes a találkozón hangsúlyozta, hazánk és a többi szocialista ország politi­kájával a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását szol­gálja, a leszerelés előmozdí­tásáért lép fel, Kormányunk — az ENSZ-közgyűlés leszerelési ülésszakán részt vevő magyar küldöttség is — eredményeseb­ben munkálkodhat e feladat­nak elvégzésén, ha maga mö­gött tudhatja közvéleményünk cselekvő támogatását. A kül­ügyminiszter szólt arról, hogy kedvezőtlen nemzetközi körül­mények között, nehéz helyzet­ben kerül sor erre az ülésszak­ra, az enyhülés ellenfelei újra hidegháborús szólamokat han­goztatnak, s nyomást próbál­nak gyakorolni a szocialista or­szágokra. Kifejezte reményét, hogy mindezek ellenére a ta­nácskozás eredményes mun­kát végez majd. A külügymi­niszter elmondotta, hogy kor­mányküldöttségünk a magyar békemozgalom dokumentumait átadja majd az ENSZ főtitká­rának, s kezdeményezi, hogy a magyar békemozgalom üzene­tét az ülésszak hivatalos do­kumentumaként tegyék közzé. A szederkényi Karasica Gyöngye Termelőszövetkezet majorjában három sátorból álló új tehenészeti telep létesül. Kádár János köszöneté a születésnapi jókívánságokért Kádár János az alábbiak közlésére kérte fel a Magyar Táv­irati Irodát: „Ezúton mondok őszinte köszönetét a párt-, állami és tár­sadalmi szervezeteknek, a gyárak, a vállalatok, a termelő- szövetkezetek, a kulturális, az oktatási és más intézmények dol­gozóinak, mindazoknak, akik 70. születésnapom alkalmából kollektív vagy egyéni jókívánságaikkal megtiszteltek. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára" Púja Frigyes és a békemozgalom vezetőinek találkozója Púja Frigyes külügyminiszter hivatalában fogadta az Orszá­gos Béketanács vezetőit, a magyar békemozgalom több jeles személyiségét. A találkozón a küldöttség a magyar nép háború­ellenes állásfoglalását, békeakaratát megfogalmazó doku­mentumokat nyújtott át, kérve, hogy az ENSZ-közgyülés má­sodik rendkívüli leszerelési ülésszakán részt vevő magyar kor­mányküldöttség juttassa el azokat a testülethez.

Next

/
Thumbnails
Contents