Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-28 / 144. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 144. szám 1982. május 28., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Eredményes műszaki átadás flKElf kéthónapos bravúros munkája Keddre virradóan forgalomba helyezik a felüljáróhoz kapcsolódó útrendszert A tartalomból: Hol szökik el a meleg a lakásokból? (5. oldal) Gyttzött a PMSC Ausztriában (8. oldal) Országgyűlési küldöttség utazott Luxemburgba és Belgiumba Átadás előtt a 6-os út új szakasza A szovjet- amerikai csúcstalálkozó lehetőségeiről A szovjet-amerikai csúcsta­lálkozó lehetőségeiről szólt Georgij Arbatov akadémikus, az ismert szovjet Amerika-szak- értő csütörtökön Moszkvában megtartott sajtóértekezletén. Kijelentette: a Szovjetunió ál­láspontja szerint nem szabad elsietett, nem kellően előkészí­tett találkozót tartani a két ország vezetői között. „Egy ilyen találkozó túlságosan is kocká­zatos lenne” — mondotta. Arbatov hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozót kellően elő kell készíteni. Nem zárta ki an­nak lehetőségét, hogy az elő­készületek során a két ország külügyminisztere találkozzék egymással. Egy esetleges csúcs- találkozó napirendjéről azt mondotta, hogy azt „a legjobb a résztvevőkre bízni" - más­szóval nem tartotta szükséges­nek az előzetes megállapodást a megvitatásra kerülő témák­ról. Ugyanakkor nyomatékosan leszögezte, hogy a legfonto­sabb téma a hadászati nuk­leáris fegyverzet kérdése lehet. E téren a Szovjetunió nem a tárgyalások elnevezéséhez ra­gaszkodik, hanem ahhoz, hogy mindazt a pozitívumot meg­őrizzék, amely e kérdésben a korábbi megállapodások során létrejött. A szovjet akadémikus „mí­tosznak” nevezte az olyan el­képzeléseket, amelyek szerint a Szovjetunió tiltakozna a meg­állapodások hathatós ellenőr­zése ellen. Az ellenőrzés módja és formája elsősorban attól függ, hogy milyen megállapo­dások jönnek létre, jnilyen fegyverekre és milyen arányok­ban terjednek ki azok. A Szov­jetunió hajlandó a legmesz- szebbmenőkig elmenni az el­lenőrzés kérdésében, ha az lé­nyeges csökkentést eredmé­nyezhet a hadászati fegyverek terén. Arbatov szerint az Egyesült Államok politikájában jelenleg „skizofrén” jelenségek mutat­koznak: miközben az elnök csúcstalálkozót javasol, más magas rangú kormánytisztvise­lők folytatják a fegyverkezési kampány propagálását, újabb tömegpusztító fegyverek gyár­tását sürgetik, sőt maga Rea­gan elnök is ugyanabban a be­szédében, amelyben a tárgya­lások gondolatát elfogadta, élesen szovjetellenes kijelenté­seket is tett. Az a tény azon­ban, hogy az Egyesült Államok vezetése hosszú huzavona után ma elfogadja a tárgyalások gondolatát, pozitív jelenség, még akkor is, ha óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy ezzel esetleg csak a nemzetközi köz­véleménynek akarnak gesztust tenni, kedvező színben kívánják feltüntetni Washington politi­káját. Kirchschläger Taskentbe utazott Rudolf Kirchschläger oszt-' rák szövetségi elnök csütörtö­kön (Moszkvából Üzbegisztán fővárosába, Taskenbe utazott. Az osztrák államfő a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének meghívására kedd óta tartózkodik hivatalos láto­gatáson a Szovjetunióban. Az osztrák szövetségi elnök Taskenten kívül ellátogat Ki- jevbe, Ukrajna fővárosába is. 1974 szeptember vége - for­galomba helyezik a pécsi felül­járót. 1976 június — megindul a közlekedés a felhajtóágon. Hat­éves szünet következik ezután, majd 1982 május végén elkészül az északi lehajtóág, a hozzá tarto­zó úthálózattal. Ezzel jutott a „nagy” felüljáró abba az álla­potba, amikor már sor kerül­hetne az annak idején elma­radt avatásra. A nagy létesít­ményről ugyanis most jelent­hetjük: elkészült. És amikor ezt a szót leírja az újságíró, meg­fogalmazódik benne a kérdés: miért csak most? .. . Mert a jú­lius végén átadandó autóbusz­állomás miatt tovább már nem halogatható? ... Holott... Holott erre a városnak már öt esztendeje is nagy szüksége lett volna. Amikor nem volt még Tüzér utcai felüljáró, de volt állandóan növekvő forgalmi igény Lvov-Kertvárosból nyugat - azaz Újmecsekalja, Orfű- Abaliget stb. — felé, s ami kényszerűségből az amúgy is zsúfolt belső úthálózatot ter­helte. Az említett hat esztendő alatt igen sok magyarázat hangzott el a beruházásnak az egyik évről a másikra halasztása kap­csán, de ezek a tegnapi mű­szaki átadási eljárás során hal­lottak ismeretében (sajnos csak) utólag kételyt ébreszte­nek. Bámulatosan rövid idő alatt készült el ez az útrendszer, (milyen kár, hogy erre most rá kell csodálkoznunk, holott ez kellene, hogy a természetes le­gyen). Bár február végén meg­kezdődtek már az előmunkála­tok, a Közúti Építő Vállalat áp­rilis 6-án kapott teljes munka- területet, s íme május 27-én megejthető volt a műszaki át­adás. Éspedig az utak olyan állapotában, hogy az eljárás­ban részt vevők körül — igaz, hogy óvatosan és illegálisan, de - jártak már az autók. Egy ilyen kéthónapos munkát talán a legnagyobb szükség idején is le lehetett volna bonyolítani! Aztán a költség, összesen 13 000 négyzetméter útfelület készült el és 2770 négyzetmé­ter járda (aminek egy része még nincs kész) 15 millió fo­rintért. Az eredeti nagy beru­házás „árnyékában” ez sem egy óriási tétel, s ráadásul évekkel ezelőtt - a közben volt árváltozásokat ismerve — még kevesebből is „megúszható" lett volna. No de elég a múlton való el­mélkedésből. Inkább örüljünk annak, ami elkészült. A megej­tett műszaki átadás egyetlen korrekciót írt elő (ami azt je­lenti, hogy összességében kifo­gástalannak ítélték a KÉV mun­káját, s a korrekcióra sem az ő hibájából van szükség): a Do- mus mögötti, a felüljáróra vi­vő-útrész bevezető. íve olyan lett, hogy csuklós autóbusz csak uggyel-bajjal kanyarodhat ott. Itt a kialakított szegélyt meg kell bontani, az ívet ót kell ala­kítani. A szemle végén megszü­letett az állásfoglalás: keddre, azaz június 1-re virradóan kell megnyitni a forgalom számára az útrendszert. Addig el kell vé­gezni az utómunkálatokat: be­fejezni a burkolati jelek felfes­tését, kihelyezni az összes táb­lát, átprogramozni az új hely­zetnek megfelelően a Szalai András úti csomópont lámpáit. Kedd hajnaltól tehát' a kihe- . lyezett táblák szerint kell köz­lekedni, s attól kezdve termé­szetesen visszaáll a tömegköz­lekedés korábbi rendje is. Egyetlen megfontolásra váró javaslat hangzott el: a menet­időt rövidítendő, a Lenin tér felől jövetben is a Bajcsy-Zsi- linszky útra kellene hozni a 30- as járatokat. H. I. Ülést tartott a Miniszter­tanács * A kormány Tájéko'ztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az 1982. évi népgaz­dasági terv végrehajtásá­nak eddigi menetéről. A kormány a helyzet elem­zéséből, s főleg a nemzet­közi gazdasági feltételek rosszabbodásából levonha­tó következtetések alap­ján a minisztériumokat és az országos hatáskörű szerveket arra kötelezte, hogy a tervezett célok el­éréséhez tegyenek . további intézkedéseket az export­képes termelés növelésére, az energiával, az anyaggal való takarékosság fokozá­sára, a költségvetési és az egyéb kiadások mérséklé­sére. A Minisztertanács meg­tárgyalta és jóváhagyta az 1981. évi állami költségve­tés végrehajtásáról szóló jelentést, és egyidejűleg úgy döntött, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. Budapestre érkezett Leenyid Szmirnov Baráti munkalátogatásra csütörtökön hazánkba ér­kezett Leonyid Vasziljevics Szmirnov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnök- helyettese. A szovjet ven­déget és kíséretét a Feri­hegyi repülőtéren Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta. Jelen volt Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Leo­nyid Szmirnov eszmecserét folytat a két ország közötti együttműködés időszerű kérdéseiről, látogatást tesz ipari és mezőgazdasági nagyüzemekben. A luxemburgi képviselőhöz, valamint a belga képviselőház és szenátus meghívására csü­törtökön Péter Jánosnak, az országgyűlés alelnökének veze­tésével magyar parlamenti kül­döttség utazott hivatalos láto­gatásra Luxemburgba és Bel­Baranya megye vízgazdálko­dása címmel egész napos ta­nácskozást tartott május 27-én Pécsett a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Te­rületi Szervezete. Dr. Hernády Alajos elnök a megnyitójában az olyan kutatási eredmények gyakorlati hasznosságát hang­súlyozta, amelyek nélkülözhe­tetlenek a gazdasági vezetés számára, amikor vízügyi felada­tokban hozza meg a döntése­ket. A részt vevő több mint száz szakember a munkaterületén most elsősorban az 1981. évi hidrológiai vándorgyűlésen fel­vetett kérdésekkel foglalkpzik. A munka nemcsak nagy, de jelentős is, hisz az akkor be­érkezett 150 dolgozat egyhar- mada baranyai vonatkozású. A szakmai napot őszinteség, élénk vitaszellem jellemezte, s örvendetes, hogy a mintegy 15 előadó gazdasági megközelí­tésben világította meg a vázolt kérdéseket. Az adott pénzügyi lehetőségek keretei között mér­legelték a megoldásokat. Né­hány érdekes vitatémát szeret­nénk felvillantani a szakmai napról. Pécsett is súlyos gond a szennyvíztisztítás, ahol a jöven­dőbeli tisztítótelep majdnem egymilliárd forintba kerül, s nem mindegy, hogy az összeget milyen új technikai, technoló­giai megoldások kivitelezésére költik el, hogy az üzemeltetés hatásfoka évtizedek múlva is megfelelő maradjon. Az épít­kezésnél nem szükséges túlköl­tekezni, külföldi példákra hivat­kozva, ugyanis kitűnő hazai gépek, berendezések vásárolha­tók. A vitavezetők az ésszerű­giumba. A küldöttség búcsúz­tatásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Jacques G. Gerard, a Belga Királyság budapesti nagykövete és Henk Revis, a Holland Királyság budapesti ideiglenes ügyvivője. ségre, a takarékosságra hívták fel a figyelmet az üzemi hulla­dék- és szennytisztítással kap­csolatban, tudniillik néhány ba­ranyai cég alkalmaz mobil iszaptalanító berendezést, ame­lyet bérbe lehetne adni. A szennyvíztisztítást megelőzi egy még égetőbb probléma, az egészséges ivóvíz akut hiánya, főként az aprófalvakban. A Duna és a Dráva menti terasz- kavicsréteg lesz az elkövetke­zőkben a legnagyobb poten­ciális vízadó térség, többek kö­zött Pécs, Komló, Magyareg- regy, Mázaszászvár, Szentlő- rinc, Szigetvár, Szalánta, Siklós, Harkány vízmüvei részére, de emellett a helyi víznyerésről sem mondanak le. Jó ütemben épül a Duna II. vízvezeték, amelyre a környékbeli falvak vízmüveinek egy részét rákö­tik, de elgondolkoztató, hogy épp a kistelepülések nem tud­nak elegendő pénzt összeadni a társulási formában sem új vízvezetékrendszer építésére. Tehát az állami és más pénz­ügyi források felkutatása elen­gedhetetlen. Amíg nem lesz elegendő egészséges ivóvíz, addig palackozott, vagy tartá­lyos ivóvízhez juttatják a fo­gyasztókat, de megpróbálkoz­nak a Baranya megyei Vízmű Vállalat nitrátmentesítő beren­dezésének a sorozatgyártásá­val. Az ankéton ezenkívül szó esett még a vizminőségvéde- lemről, a csatornázásról, a meliorációról, a geotermikus energia hasznosításáról, s a szakszerűtlen, vagy teljesen el­hanyagolt hígtrágyakezelésről. Cs. J. Az üszögi ipari víztározó Fotó: Sándor Tiborné Hegyei ankét a vízgazdálkodásról Legfontosabb az egészséges ivóvíz biztosítása

Next

/
Thumbnails
Contents