Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-27 / 143. szám

1982. május 27., csütörtök Dunántúli napló 5 Mtanév S zép és nyugtalan hetek ezek mindenképpen az iskolákban — a tanév utolsó hetei. A finis az utol­só erőbedobások ideje. Már itt a nagy nyári vakáció ígé­rete, de azért még lehet ja­vítani mindazon, amit tanár s diák az elmúlt hónapokban maga mögött hagyott. De nincs meg mindenütt ez az idilli vakációvárás, ha ■diliről még beszélhetünk egyáltalán iskoláinkról szól­va. Tudjuk, a nyolcadikosok nem könnyen kezelhető tár­saság egyik iskolában sem, most pedig, hogy eldőlt, ki hol fogja folytatni a tanul­mányait, sok a panasz, nem bírnak velük. Az általában laza fegyelem érájában nyol­cadikosaink, akik - felméré­sek serege bizonyítja - hiá­nyos tudással, csekély mun­kabírással vágnak neki a középfokú tanintézeteknek, az utolsó hetekben, hónapok­ban a teljes lazításnak szen­telik energiáikat. Hogy ez az iskola munkáját mennyire ne­hezíti, azt talán fölösleges ecsetelni. Van még néhány terület, ahol a korai felvételi miatt a második félév munká­ja a gyerekek szemében szinte fölöslegesnek látszik. Febru­árban eldől például, ki kerül külföldi egyetemre, főiskolá­ra, s márciusban, hogy kit vettek fel tisztképző iskolára. Mondhatnánk, hogy a magu­kat révbe érkezetteknek ére­ző gyerekek az iskola, a pe­dagógus gondja — bár a más munkáját kajánul figye­lő lógós esete nemcsak isko­lai ügy. Többeket izgat viszont ugyanezen hetekben a kö­zépiskolai felvételik ügye. Azokat a leginkább, akiknek jeles bizonyítványé jelentke­zését utasították el a gimná­ziumból. Vannak jó páran. — Milyen osztályzatokat szerez­zen ezután a gyermekem? — kérdezte a főhatóságot hig­gadtan, igaza tudatában az egyik édesanya. Valóban, hányas bizonyítvánnyal jelent­kezzék gimnáziumba a jeles, vajon mit kellene még ten­nie? Nem kevesen vannak idén a középiskolából jó bi­zonyítvánnyal kiszorultak. Fel­lebbezéseiket május 26-án vizsgálták felül — elhelyezé­sük azonban annál is nehe­zebb lesz, mivel a tavalyi 5101 nyolcadikat végzett ta­nuló helyett idén 5556 diák fejezte be az általános is­kolát. Elhelyezésük problé­mát jelent országszerte. Az arányokat talán jobban ér­zékelteti, ha elmondjuk, hogy idén Baranyában 1000 diák érettségizett szakközépiskolá­ban és 800 gimnáziumban. Helyükre mintegy 2700 fő lép a két középiskolai típus intézményeibe. H a arra gondolunk, hogy ez mintegy 12-13 osz­tályt tenne ki, eszünk­be jutnak Baranya egykori kisgimnáziumai Sellyén, Pécsváradon, vagy a meg­szüntetett bólyi szakközépis­kola. Mert a jelenlegi nagy­létszámú középiskolás korosz­tály is szeretne jó starttal nekiindulni az életnek. Idén — a számok és a közvéle­mény is azt sejteti — sokan szorultak ki jó bizonyítványé gyerekek is a középiskolá­ból, elsősorban a gimnáziu­mokból. Ezen iskolatípus iránt, hiszen általános felké­szítést, általános műveltséget ad, s munkába állva, to­vábbtanulásra egyaránt fel­készít — fokozott az érdek­lődés. Mert a jó tanulót, akinek teszem azt, kitűnő nyelvérzéke van és jó sporto­ló, hiába tanácsoljuk el sütő­ipari szakmunkástanulónak. Gállos Orsolya Sajtótájékoztató a diákok nyári mezőgazdasági foglalkoztatásáról Június 20-ún nyílnak a táborok Ünnepi folklórműsor az Oktatási Igazgatóságon A pécsi KISZOV táncegyüttes szórakoztatja a közönséget Népek barátsága Az idén előreláthatóan a ta­valyihoz hasonlóan mintegy 600 ezer diák vesz részt a nyá­ri és az őszi mezőgazdasági munkákban. Foglalkoztatásuk előkészítéséről, és a korábbi években szerzett tapasztalatok­ról Kovács Imre mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter- helyettes tartott szerdán sajtó, tájékoztatót a MÉM-ben. A mezőaazdasági csúcsmun­káknál évről évre hasznos se­gítséget nyújt a tanulóifjúság; különösen a kézimunkaigé­nyes növények: zöldség, burgo­nya, szőlő, gyümölcs, dohány betakarításánál, a kukorica „cí- merezésénél”, a konzervgyárak­ban pedig a mezőgazdasági termékek feldolgozásánál. A nyári táborokban tavaly 46 ezer A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat országos elnöksége szerdán a TIT természettudomá­nyi stúdiójában ülést tartott. A tanácskozáson megvitatták azokat a beszámolókat, ame­lyeket június 26-án terjesztenek a TIT Vili. küldöttgyűlése elé. így értékelték az elmúlt öt év­ben végzett munkát, összeállí­tották a társulati ismeretter­jesztés programját 1987-ig, ja­vaslatot tettek az alapszabály módosítására, és tájékoztatót hallgattak meg a választmá­nyoknak, illetve a választmányi jogú területeknek a VII. kül­döttgyűlés óta végzett tevé­kenységéről. Az elnökség az elmúlt 5 év kedvező változásai közé sorol­ta, hogy javult a lakosság is­diák kapcsolódott be a mező- gazdasági üzemek tevékenysé­gébe, s mintegy 160—170 mil­lió forint értékű munkát végez­tek. Az idén a korábbiaknál is körültekintőbben szervezik meg az iskolások foglalkoztatását. A MÉM első alkalommal ismerte­tő füzetet adott ki, amely a diákokat foglalkoztató mező- gazdasági üzemeknek és az is­koláknak hasznos útmutatót ad a szervezéshez, az üzemek és az iskolák közötti kapcsolat fejlesztéséhez. Előnyös, ha az üzemek hosz. szú távú együttműködési szer­ződést kötnek az iskolákkal. Az idén a központilag szer­vezett 46 ifjúsági építőtábor június 20-án nyitja kapuit. kólái végzettsége, erősödött a tömegkommunikációs szerveze­tek, valamint a könyvkiadás közművelődési-ismeretterjesztő munkája. A megélénkülő tár­sadalomtudományi, művelődési kutatások eredményei révén is szélesedtek a TIT lehetőségei. Ugyanakkor — mint a beszá­moló megállapítja — a fejlődés ellenére még sok a közművelő­dés „fehér foltjai', jó néhányon nem tudnak, vagy nem akar­nak élni semmilyen művelődési lehetőséggel, és megtorpanás, sőt visszaesés következett be a felnőttoktatásban. Az általános és a szakmai műveltség nem nőtt a kívánt mértékben, a szemléletformálás, a nevelés eredményessége elmaradt az ismeretszerzési lehetőségek bő­vülésétől. A májusi békehónap ren­dezvényeként a „Népek bará- sága" címmel ünnepi folklór- műsort rendeztek tegnap dél­után 5 órai kezdettel az MSZMP Baranya megyei Okta­tási Igazgatóságán. A rendez­vényt — mely az oktatási igaz­gatóság és a Baranya megyei Tanács művelődési osztályának összefogása révén született — dr. Koltai Dénes, az igazgató­Ifjúsági sajtónapok Ankét az IH-ban Az ifjúsági sajtónapok akció keretében a KISZ Baranya me­gyei Bizottsága ifjúkommunista- ankétot rendezett tegnap Pé­csett az Ifjúsági Házban, az If­júkommunista, a KISZ Központi Bizottságának elméleti, politi­kai, módszertani folyóirata. Majdnem egyidős a KISZ-szel: első száma 1957 októberében a KISZ első országos értekez­lete alkalmából jelent meg. A folyóirat elsősorban a KISZ- vezetők számára nyújt segítsé­get a mozgalmi munka irányí­tásához. A tegnapi ankéton is — amelyet Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottsá­gának első titkára nyitott meg — KlSZ-vezetők vettek részt a megye szinte minden részéből. Az újságíró—olvasó találkozó vendége Erdős Endre, a KISZ KB tagja, az Ifjú Kommunista főszerkesztője volt. Bevezetőjé­ben ismertette a lap történetét és azokat a szerkesztési törek­véseket, amelyek az utóbbi idő­ben megváltoztatták a folyóirat formátumát. A bevezető után az ankét résztvevői megvitatták az olvasói tapasztalatokat: ho­gyan segíti és miként segíthet­né még jobban a KlSZ-vezetők munkáját az Ifjú Kommunista, mint az ifjúsági mozgalom egyetlen szakfolyóirata. Orvvadászokat vettek őrizetbe Vandál módon pusztító orvvadászo­kat vett őrizetbe a rendőrség Veszp­rémben. A közlekedésrendészeti járőr gyorshajtás miatt meg akart állítani egy jugoszláv rendszámú Opel gép­kocsit. A vezető a felszólításnak nem tett eleget, de néhány perc múlva Veszprém belterületén megállásra késztették. A gépkocsiban — amelyben egy magyar, egy jugoszláv és egy NSZK- beli állampolgár ült — 45 lelőtt ma­darat és egy őzet találtak. Közülük például a kis kócsag és o hamvas héja rendkívül nagy eszmei értékű, különlegesen védett madár. A tete­mek között találtak vörös és kék vér­csét, füles baglyot, kuvikot és más értékes madárfajokat is. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint a ma­darak többségét megrendelésre lövet­ték ki az Alföldön, majd külföldre akarták szállítani, hogy preparálva magas áron értékesítsék. A rendőr­ség az ügyben folytatja a nyomozást. ság tanára nyitotta meg, szólva a béke- és barátsági hónap eszméjéről. Az esten a megyénkben élő magyarság és nemzetiségi la­kosság ének-, tánc- és zenekul­túrájából hallhattak a részt­vevők ízelítőt, a műsorvezető Szerecz Márta, a Baranya me­gyei Tanács művelődési osztá­lyának főelőadója volt. A műsorban többek között felléptek a KISZÖV Táncegyüt­A városi beruházás 1979-ben indult, a granulálóüzem be­rendezéseit a svájci TCW An­lagebau cég szállította és sze­relte fel. A kész berendezés át­vétele 1980 októberében meg­történt. Ám a létesítmény hi­vatalosan, mind a mai napig nem működik. Csupán üzem­próba folyik. Pécs , számára azonban ez is rendkívül fontos. Miért? Emlékezetes, hogy egy esztendeje minden addigit meghaladó levegőszennyezés árasztotta el Lvov-Kertvárost, il­letve — a széljárástól függő­en — Pécs más városrészeit. Akkor született döntés arról, hogy az iszaptavat haladékta­lanul le kell takarni, s ezzel egyidejűleg meg kell szüntet­ni a szennyvíztelepről az iszap kibocsátását A letakarás né­hány hét alatt megtörtént, a folyamatosan keletkező szenny­víziszapot pedig attól kezdve az erőművi zagytavak térségé­ben épült centrifugaállomásra nyomatták a már korábban ki­épült vezetéken. A keletkezett sűrítményt onnan folyamatosan elszállították, így további leve­gőszennyezést már nem okozott. Októbertől pedig, amikor el­készült a granuláló is, az üzem­próba keretében folyamatosan dolgozták fel az iszapot hő­kezelés útján aprószemcséjű granulátummá, ami már min­den tekintetben ártalmatlan anyag. Most vetődhet fel a kérdés: ha október óta készül a gra­nulátum, akkor miért emlege­tünk még mindig csak üzem­próbát ? Az üzem energiaellátását a Hőerőműtől átveendő pakurára alapozták, a kettő között lévő távvezeték azonban, ami­nek már egy évvel ezelőtt el tese, a Leöwey Klára Gimnázi­um német nemzetiségi tánccso­portja, a villányi német nemze­tiségi asszonykórus és a mo­hácsi Bartók Béla Művelődési Központ délszláv táncegyütte­se. A rendezvénnyel egyidőben egy kiállítás is nyílt a Népmű­vészeti Szövetkezet jóvoltából az igazgatóság emeletén, mely 3 napig látható. kellett volna készülnie, a kivi­telező Budapesti Vegyipari Gép­gyár hibájából (megbízhatat­lannak bizonyult az alvállalko­zó) késett, emiatt a beruházó bíróság elé is vitte az ügyet. Mind mostanáig — és még legalább július közepéig — ideiglenes energiaellátást kel­lett biztosítani, ez a megoldás pedig drágábbnak bizonyult, de a város, a lakosság érdeke miatt csinálni kellett! Most már elkészült a gépház, amely fogadja az erőműből érkező pakurát, s biztosítja, hogy az állandóan üzemi — azaz a meglehetősen magas dermedé- si pont feletti — hőmérsékle­ten legyen. A közelmúltban megtartott nyomáspróba után a bonyolult berendezés szige­telése és festése folyik most és ez június végéig eltart. Akikor kezdődhet — az üzempróba után — a próbaüzem, ami gya­korlatilag egyenlő lesz a teljes üzemmel. A mintegy 70 millió forintos városi beruházás tehát lezár egy régi, nyugtalanító gondot. Maga az üzem — az ország­ban az első! — azonban te*, vább fejlődik. Most ugyanis azt fontolgatják, hogyan lehet a beérkező szennyvíziszapot ener­giatermelésre fogni. Úgyneve­zett rothasztó tartályok építé­sét tervezik, a szennyvíztelep­ről érkező iszapot ebben a teljesen zárt rendszerben tá­rolják meghatározott ideig, a keletkező biogázt felfogják és az üzem hőtermelésére hasz­nálják fel. Az iszapgranulátumot pedig mint magas hatásfokú szerves trágyát a mezőgazdaság hasz­nosíthatja H. I. Tablók E francia eredetű szó úgy rátapadt már nyelvünkre, mint a taplógomba, nehéz volna ki­vakarni szókincsünkből. Már- csak azért is, mert valamely csoportról vagy csoport tagjai­ról készített összeállítás kife­jezésére nyelvészeink még nem találtak megfelelő magyar szót így aztán marad az osztály- tabló, az érettségi tabló kife­jezés. Persze, mást is jelent a tabló szó: élőképet, valamilyen mó­don alakult csoport látványos, hatásos képét. „Díszes tablót alkottak a megjelent csinos asszonyok ” — olvastuk egy no­vellában. Mi azonban egyelőre a vá­rosunk kirakataiban elhelyezett tablóknál maradunk. Őszintén megmondjuk: némelyikük a le­leményes megoldással, a sab­lontól eltérő újszerű kivitele­zéssel valóban meglepett ben­nünket. Főleg azok tetszettek, amelyek a szokásos régi forrna (fehér ing fekete csokornyak­kendővel vagy éppen fordítve) megtartása mellett a való élet hangulatát is visszaadták egy- egy tablóra szorított színes kép­pel. Hogy a gyakran nagy gond­dal, találékonysággal, műízlés­sel készített tablók közül me­lyek voltak a legszebbek, a Dunántúli Napló pályázatán már eldöntötték. Nem tudom azonban, hogy a zsűri figye­lembe vette-e a külső formán kívül a tablók feliratainak he­lyesírását is. Aligha. Éppen ezért teszünk néhány kritikai megjegyzést. A tablóknak csaknem a fe­lénél régebben szokatlan jelen­séget észleltünk: az osztályok­nak arab számmal való jelölé­sét. A Vegyipari Gépészeti Sazkközépiskola tanulói ekként jelölték osztályukat: Vegyész — analitikus 4. D. A Zipernovszky (a Károly név lemaradt) Gép­ipari Szakiskola ugyanígy: 4. D. VILLAMOS. A sort folytathat­nánk, de mivel az ellenkezőre is akad jócskán példa, hadd emeljük ki a tablófeliratokból a Komarov Gimnázium IV. E. testnevelési osztályát, vagy az egyik szakmunkásképző intézet szobafestő III. B osztályát. Az előbbi esetekben az lett volna a célszerű, ha nem en­gedünk a mindinkább terjedő szokásnak, amely az évekhez hasonlóan a hónapok számát, a törvényeket és az iskolai osztályokat is már arab szám­mal jelöli. Pedig a helyesírási szabályzat szerint római szá­mokat szokás írni az évszáza­dok, a hónapok, a kerületek, az emeletek jelölésében, a könyvek köteteinek, a folyóira­tok évfolyamainak számozásá­ban és az iskolai osztályok je­lölésére. A 4'31. pontban még példákat is említ a Szabályzat: VI. osztály; bátyám az V.-be jár. Kissé nyakatekertnek érezzük az ilyen iskolacímet: Tarr 'mre Ip. Szakm. képző Int. 508. Szakm. Szakközépiskolája BŐR­DÍSZMŰVES. Ebben az iskola­címben háromszor fordul elő a szak szó, holott a bőrdíszmű­vesség már elárulja az iskola szakjellegét. Nem lehetne ezt a szóbőséget megszüntetni, és helyette a DÍSZ szóban a hosz- szúságot jelző vesszőt kitenni a nagy I-re? (Még mindig sokan azt hiszik, hogy a nagybetűs I- re hosszúság esetén nem kell kitenni a vesszőt, pedig így kell írni mondatkezdéskor: íme, Írország stb.) Az egyik tablón ezt olvastuk: FÉRFI SZABÓ. Ez azt jelenti, hogy valamennyi végzett nö­vendék férfi; nő nincs közöttük. Ha egybeírták volna e két szót ekként: FÉRF|SZABÓ — úgy azt jelentette volna, hogy a férfiruhák készítését sajátították el a tanulók. Még folytathatnák a tabló­kritikát, de visszatérünk a kiin­duló pontunkra: a tabló szó értelmének fejtegetésére. Mert valami kimaradt. Most jöttünk rá e szónak arra a jelentésére, amelyre a férfiak is rájöhetnek, ha váratlanul hazatoppanva csinos kis tablónak lehetnek tanúi. Tóth István Ülést tartott a TIT országos elnöksége Egy évet késik a pakura-távvezeték Hetvenmilliós beruházás a szennyiszap feldolgozására Júliustól teljes üzem a pécsi granulálóban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents