Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-17 / 133. szám

be vásár )ö központ ? |||| Ifegleges Helyen a pécsi vásártér Egyelőre a burkolása van napirenden Elképzelések a több célú hasznosításra Érinti Pécset, Kaposvárt, Nagykanizsát is Taxi!... Taxi!... Légitaxi!... Indítása előkészületben Egész évben közlekedik Éveken át folyt a vita: hol legyen a pécsi vásártér végle­ges helye? Azé a vásártéré, ami havonkénti vásárai révén heted­hét országiban híres. Az elköl­tözés veszélye akkor fenyegette leginkább a vásárteret, amikor olyan nagy elánnal indult az Egyesült Izzó gyárfejlesztése. Azóta ez lecsendesedett. Sőt, a Sopiana Gépgyár vissza is ad a városnak az eredeti területé­ből. Hely a PlV-nek Tehát itt, a Megyeri úttól ke­letre, a Móra Ferenc utca és a Pécsi víz között... A városi ta­nács végrehajtó bizottsága ugyanis pénteki határozatával a 17—19 hektárnyi területet vég­legesen is többcélú és haszno­sítású vásártérnek jelölte ki. Az elhatározásnak á legkézzelfog­hatóbb haszna — a vásározók, tehát eladók és vevők részére legalábbis — az lesz, hogy az eddig is vásártérnek használt te­rület valamiféle burkolatot kap, s ennek a révén némi szerve­zettséget is lehet teremteni. Mert ilyesmiről ma már szó sem es­het, ez pedig hovatovább a vá­sár létét fenyegeti. Mit jelent a „többcélú és hasznosítású” kifejezés? Abból kell kiindulni, hogy Pé­csett megoldatlan az olyan al­kalmi rendezvények, mint pl. a cirkusz elhelyezése. Aztán a két­évenként megrendezett Pécsi Ipari Vásár is csak átmenetileg van a Köztársaság téren. Gya­kori panasz a PIV két hetében, hogy az ember semmit sem lát: a júliusi hőségben a lámpákkal túlfűtött, szellőzetlen tantermek­be csak belépni, s onnan kisré. dülni lehet, a nézelődéstől el­megy már a kedv. És a PIV egyébként is rég kinőtte a Köz­társaság teret, itt viszont alkal- *mas vásárterület is lehetne. Két­évenként két hétre, a rendezés­sel és a bontással együtt hot Restaurálják az elkövetkező években Tolna megye egyik legnagyobb műemlékét, az ozorai várat. Az aránylag ép­ségben fennmaradt, de már erősen felújításra szoruló vár­kastély környezetében eltávolít­ják az évszázadokon át lera­kodott földet, törmeléket és falkutatásokat is végeznek. Elő­zőleg állagmegóvó új tetőt ka­pott a több emeletes épület­tömb. A feltárásból már ren­geteg lelet került napvilágra, hétre. A 104 hétből tehát meg­marad 98 hét! Ha csarnokot — netán csar­nokokat építenének (márpedig enélkül mit sem ér a vásár!), mi lenne velük 98 hétig! Szóba került, hogy a raktározási gon­dokkal küzdő pécsi nagyválla­latok építhetnének csarnokokat, amiket aztán átengednének a PIV hat hetére. És azon a hat héten ugyan milyen szögre akasztanák az árut? Az is szóba került, hogy nagy szük­ség lenne végre Pécsett egy autós bevásárló központra. Kül­földön már évtizedes múltra te­kint vissza ez a forma, de nálunk csak most kezd születgetni. Ez egy óriási csarnok (ahol az ég­világon minden kapható) és egy óriási parkoló összeházasítása; innen a némi engedménnyel megvásárolt árut autóval köny- nyen el lehet vinni (nem úgy, mint a mai ABC-ink többségé­től, amelyek bizony nem dús­kálnak a parkolóhelyekben). Ha egy ilyen bevásárlóközpontot több pécsi vállalat közös vállal­kozásban hozna létre, nem is lenne rossz dolog. És még az is elképzelhető, hogy arra a bizo. nyos hat hétre átadnák a csar­nok (ok)at a PlV-nek. Szakaszosan A friss határozat birtokában a tanács kereskedelmi osztálya megrendelheti a vásártér kor­szerűsítésének és több célú hasz­nosításának a programját, amit szakaszosan lehet megvalósítani, a nem csekély költségigény miatt, tárgyalhat az esetleg épí­teni szándékozókkal és nem utolsó sorban gondoskodhat ar­főleg kályhacsempe, edények* poharak. Az ásatást kéthetes turnusokban diákok is segítik nyári régészeti, honismereti táborozáson. A feltárást az Országos Műemléki Felügyelő­ség és a Tolna megyei Tanács anyagi fedezetével valósítják meg. A helyreállítás után köz- művelődési és idegenforgalmi célokat szolgál majd ez öt­száz esztendősnél régibb ozo­rai vár. Ballabás ról, hogy a Piac- és Vósárfel- ügyelőség a kapott 4,2 millió forintos támogatásból megkezd­je a korszerűsítési munkálato­kat. Korszerűbb telefonközpont Mohácson Kézi kapcsolás helyett tárcsázni lehet ötjegyű számot A híradástechnika — benne a telefon — rohamléptű fejlődése közepette méltán gondolhat­ják a mohácsiak: csak városu­kat kerülte el c technika, ma már mindennapjainkban nél­külözhetetlen kellékének, a te­lefonnak a modernizálása. Aki otthonában, vagy éppen mun­kahelyén felemeli a kagylót, addig kell várnia, amíg a pos­tahivatalban levő kapcsolóál­lomáson szabad lesz a kapcso­lást végző kisasszonyok vala­melyikének keze, és létrehozza a beszélgetést a hívott féllel. A dolog csak így elmondva egyszerű. Am ha valaki bepil­lantást nyerhet a fülhallgatók védelme ellenére is bábeli zsi­vajba, vagy a veszett türel­metlenséggel villogó lámpák világába, azonnal eldöntheti: nemcsak a telefonos kisasszo­nyok ruha- és frizuradivatja változott meg, de a telefonok igénybevétele is. Most azonban már folynak a Eléggé kétséges, hogy egy légitaxi esetében eredményt érnénk el az ilyen, címben jel­zett kiabálással, végül is ha az orrunk előtt megy el, akkor már hiába integetünk, nem tud visszafordulni ... Nem is baj, a lényeg, hogy közleked­jen a légitaxi. A kérdés in­kább ez: lesz-e ebből valami? Bizonyára sokan emlékeznek még arra a tudósításra, amit a napilapok is közöltek: Sze­geden egy légitaxijárat be­indítását tervezik, s egy rövid kísérleti utat már tettek is. A szolgáltatás még nem műkö­dik, jelenleg a tárgyalások és az előkészítés szakaszában szerelési munkák, amelyek so­rán tárcsás készülékekkel cse­rélik fel az eddig csak villán nyugvó kagylókat. Az év köze­pére kívánják átadni az -1000 állomásos automata, crossbar­központot, ami azt jelenti, hogy városon belül közvetlen tárcsá­zással hívhatják egymást a telefonálók. A városon kívüli hívásokat azonban továbbra is elő kell jegyeztetni a központ­ban. Mindez addig marad gyakorlatban, amíg meg nem kezdik a város elektronikus te- lefonközoontjának szerelését, ami 1984-re várható. Akkor ugyanis már belép a város az országos, sőt egyben a nem­zetközi automatahálózatba. van. Hogy mit várhatunk légi- taxiügyben, arról dr. Kardos Jánost, a szegedi 10. sz. Volán Vállalat igazgatóját kérdeztük. — A légitaxi elindításának ötlete a mi vállalatunktól szár­mazik, alapvetően három dön­tő ok miatt vágtunk bele en­nek a megszervezésébe. Az egyik az időtényező: az idővel való jó vagy rossz gazdálko­dás sok mindent befolyásol. A különböző feladatokat ellátó Ugyanis a posta itt, Mohácson próbálja ki az első elektroni­kus központját, és a tapaszta­latok alapján épül majd ki annak az országos hálózata. így lesznek az utolsóból el­sők — mondhatnánk, csakhogy ez bizony még odébb van. Ad. dig is jó megjegyezni: a tár­csás készülékek üzembe állí­tásával ötszámjegyűek lesznek az állomások. (A közeljövőben megjelenik egy városi telefon­könyv.) Azt sem szabad majd figyelmen kívül hagyni, hogy háromperces beszélőidőket szá­mol mcjd az automata szám­láló ... Kapu László embereknek kevés idejük van az utazásra, pontosabban nincs olyan sok idejük, mint amennyit egy vasúti utazás el­vesz. A gyorsaság döntő. A másik ok kifejezetten gazda­sági jellegű, s csak példaként: a nyári időszakban a mező- gazdasági munkáknál sokszor adódik olyan helyzet, amikor sürgős alkatrész-utánpótlásra van szükség. A légitaxi tehát konkrét gazdasági szolgál­tatást is jelentene, jobb mun­kaidő-kihasználást, személy- és áruszállítást egyaránt. — Feltételezem, hogy a har­madik ok az idegenforgalom. — Igen, kuriózumként is ér­demes bevezetni: 300-400 mé­ter magasságból a Föld cso­daszép! Egyszerre van minden közel és távol. Egyelőre úgy tervezzük, két géppel indul­nánk, de ha az igények olya­nok, lehet bővíteni is a jára­tok számát. Egyébként menet­rend szerint és különjáratként is igénybe vehető lesz a légi­taxi, akár körutazásra is kibé­relhető. — Kimarad-e Pécs az útvo­nalból? Az első híradásokban ugyanis nem esett szó a vá­rosról. — Nem, szó sincs róla! Ak­kor csak a kísérleti útvonalról szóltunk, ami csupán néhány várost érintett. Minimum húsz olyan repülőtér van az ország­ban, ahol le tud majd szállni a légitaxi, köztük Pécsett, Ka­posvárott, s az ugyancsak nem említett Nagykanizsán is. Az útvonal az egész országot be­hálózza, a járatok Szeged köz­ponttal közlekednének. Társu­lásos alapon, több vállalat együttműködésével valósulhat meg az egész, a gesztor mi lennénk, a szegedi Volán. A többi vállalattal, céggel most tárgyalunk, s ha minden opti­málisan történik, július­augusztusban elindul a légi­taxi. Még csak annyit: ez nem kifejezetten nyári szolgáltatás, a rendkívül szélsőséges időjá­rástól eltekintve egész évben igénybe vehető. Diicső Csilla Hétfői □ Ásatások az ozorai várnál Víz alatti hegesztőit Ijedten rántom ki ujjamat a gyékényesi tó 13 C-fokos vizéből. Kinevetnek, sorra egymás után merülnek alá; igaz, neoprén ruhában — ami azért valamit véd a hi­deg ellen. Különben is meg­izzadnak a felszerelés „má­zsás” súlya alatt. Az MHSZ—VÍZIG Baranya megyei könnyűbúvár-klubjá­nak tagjai a téli uszodai felkészülés után megkezdték a vadvízi táborozásaikat Gyékényesen. Tavaly az or­szágos bajnokságon 2. lett a pécsi gárda, Zábó Tivadar egyéni ifjúsági bajnokságot nyert. A vidékbajnokságon közel 5000 pont. különbség­gel lettek elsők, egyéniben Tóbi József, Misángyi Éva és Kovács Erzsébet állt a do­bogó legmagasabb fokára és minden oklevelet elhoz­tak, ami úgy kezdődött, hogy:. „A legeredménye­Könnyűbúvárok a vadvízen Tavaly 300000 forintot kerestek a klubnak Első merülés a 16. életév betöltése után sebb ..." Készülnek: május 21—23-án Mályiban rendezik a Pelikán Kupát, Gyékénye­sen július 29.—augusztus 1. között tartják a vidékbaj­nokságot (a pécsiek lesznek a házigazdák) és ró egy hétre ugyanott rendezik az OB-t. A könnyűbúvárok „bér­munkája" nélkül nem telne a felszerelésre, edzés- és versenylehetőségre. Egyetlen felszerelés minimum 25 000 forint. Módos László, a klub titkára a 10 fős munkavégző brigád legutóbbi bevetései­ről : — Tavaly dolgoztunk a Pécsi-tónál, a Dráván, fel­térképeztük a gyékényesi ta­vat, szerelvényeket cserél­tünk a DRW üszögi víztáro­zójában, ott idén is dolgoz­tunk, és nemrég vizsgáltuk ót Mohácson a Révhajózási Vállalat Pannónia 4 és Ben­degúz motorosainak kor­mánylapátját, hajócsavarját, fenékrészét. Tavaly mintegy 300 000 forinttal járultunk hozzá a klub, a vízisportoló­ink tevékenységéhez. — Milyen munkát vállal­nak? — Mindent, ami vízzel, vagy zárt tartállyal kapcso­latos, tehát ahová csak lég­zőkészülékkel lehet be-, il­letve lejutni. Hoztak már ki a Dunából személyautót, kerestek tóban és folyóban holttestet, fel­térképezték a pécsi pincéket. Az „öreg" könnyűbúvárok közül Facskó István a rang­idős, több mint két évtizede merült először. Dolgoztak már egy C-fo­kos vízben is. Sosem azt kérdik, milyen a víz, hanem azt, hogy mit kell csinálni. A sportolók utánpótlásával nincs gond, a saját gárdá­jukon kívül jelentkeznek a klubba a pécsi Úttörőház könnyűbúvár szakköréből és máshonnan is. Egészséges, úszni jól tudó fiúk és lányok ismerkednek a vízi, víz alatti élettel, először 16. életévük betöltése után merülhetnek. És könnyűbúvároknál mi a Beöltözés merüléshez a Pécsi-tónál felső korhatár? Nincs ilyen, tői az ízületek nem paran­ha rendben az egészség, il- csolnak álljt. .. letve, amíg a sok hideg víz- Murányi László Valami lesi, de még nem az Igazi A mostani telefonközpont és ami felváltja

Next

/
Thumbnails
Contents