Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-16 / 132. szám

1982. május 16., vasárnap DuncmtQü rtaplö 5 unsaRiunpi luinGnzini Funfkirchner Intelligenz Wochenblatt 150 éves Pécs sajtója Knezevich István 1832. feb­ruár 26-án a budai királyi hely­tartótanácshoz és Pécs város tanácsához kérvényt írt, amely­ben kérte, hagy ..Fünfkirchner Intelligenz Wochenblatt” cím­mel német nyelvű hetilap ki­adását engedélyezze. Kérvé­nyében megírta, hogy a lapot hetenként kétszer akarja meg­jelentetni. egyben ígéretet tett, hogy a cenzúra szabályait be­tartja. A hetilap megindításának tervét Pécs város tanácsa he­lyeselte és Knezevich István beadványát a következő aján­lósorokkal terjesztette fel: „A kebelbéli Könyvnyomta­tónk Knezevits István azon legkegyesebb engedetem meg­nyerése végett, hogy Fünfkirch- ner Wochenblatt czim alatt hetenként kétszer megjelenő Újságot, mellybül azonban minden politikai tárgy ki zá- rattatik ki adhasson, közben­járásunkért esedezett. És minthogy iffyes Irásbul nem csak a közönségre, ha­nem ezen városra különösen a kereskedés, és más gazda­ságbéli tárgyal ugynemkülön- ben a kihirdetések dolgában annál is inkább, mivel az egész alsó Magyar Ország ilyen In­tézet hijjával vagyon, tetemes haszon háromolhatna: ezen oknál fogva az Esedezönek ké­relemlevelét k. Fő Herczegsé- gednek és a Nagy Mélt. K. Helytartó Tanácsnak legke­gyesebb engedetem végett minden alázattal benyújtjuk. Többnyire kegyelmébe s ke­gyességébe ajánlva Pécsett 1832-ik esztendőben.” A budai királyi helytartóta­nács 1832. februárjában meg­adta az engedélyt a „Fünf- kirchner Intelligenz Wochen­blatt" megjelentetésére. Azt azonban kikötötte, hogy a lap politikával és irodalommal nem foglalkozhat. Kár, hogy a Kónyvbíráló Fő­hivatal. a Nemzeti Múzeum kérésére csak 1848-ban ren­delte el, hogy minden újság­író, minden számból köteles egy példányt a Múzeum részé­re megküldeni. Ha ezt a ren­deletet előbb hozzák, legalább egy példány megmaradt volna az első pécsi újságból. Kneze­vich István lapjából azonban egyetlen példány sem maradt. Fennmaradt azonban a lap 150 évvel ezelőtt megjelent előfizetési felhívása, amelyet még ma is őriznek a Pécsi Állami Levéltárban. Ebből tud­juk, hogy a „Füntkirchner In­telligenz Wochenblatt" legelső száma 1832. május 1-én jelent meg. Az eredeti tervtől elté­rően nem hetenként kétszer, hanem csak egyszer, szombati napon. A lap létezését az előfizetési felhíváson kívül egy tudós kor­társ, Haas Mihály líceumi ta­nár is igazolja. Haas Mihály tizenhárom évvel a lap megje­lenése után, 1845-ben a ter­mészetvizsgálók és orvosok pé­csi gyűlése alkalmából „Bara­nya. Emlékirat" címmel köny­vet írt. Ebben megemlíti Kne­zevich István pécsi könyvnyom­tató újságját is, amely tudo­mása szerint „nemsokára el­halt". A lap megszűnése után tizenhat esztendeig, egészen a sajtószabadság kivívásáig Pé­csett nem találkozunk többé lapalapitási tervvel. A „Fünfkirchner Intelligenz Wochenblatt” sem politikával, sem irodalommal nem foglal­kozhatott Piaci árakat, a bu­dai sorsjátékhúzásokat halál­eseteket jelentéseket és hir­detményeket közölt Az olvas­mányos anyag a „Hasznos és Kellemes" rovatban jelent meg. Igénytelen, szürke lap vo/f, jelentősége azonban mégis nagy, mert ez volt a leg­első pécsi újság, ezzel kezdő­dött meg a pécsi sajtó törté­nete. Pusztai József Manapság sokat hallhatunk . Dombóvár-Gunaras gyógyüdü­lőhelyről, szép és tiszta téli­nyári fürdőjéről, egyre tökélete­sedő gyógyászatáról, szállodá­járól, kempingjéről és az egész telep békéjéről, csendjéről. A szállodánál nemrég adtak át egy kétsávos automata teke­pályát. A svájci Schmid cég és a magyar VILATI automata beren­dezését a VILATI szakemberei szerelték fel a Tolna Tourist ál­tal építtetett épületblokkban. A speciális sadurit-padlót cseh­szlovák szakemberek készítet­ték. A pálya alapvető rendelteté­se az üdülőtelepen pihenő ven­dégek szórakozását biztosítani. Természetesen szívesen fogad­nak „külső” vendégeket is já- ......................— té kra, partikra, sőt, versenyekre is, hiszen az automatika min­dent tud. A szálloda portáját is úgy alakították át, hogy ott hamarosan egy presszót nyit­hatnak. A társaságok tehát üdí­tő italok, vagy sör mellett játsz- hatják a partikat. Szó van ar­ról, hogy tanfolyamokat is szer­veznek a kempingben működő nagy sikerű tenisziskola példá­jára. Dobásonként 1—1 forintot kell fizetni. Sok ez? Hatvan dobás után érdemes ezen elmélkedni, amikor másnap nehéz félkézzel reggelizni, az ellenkező lábbal pedig járni. Vagy akkor, ha egy több fős társaság a fejenkénti 40-50 dobás után úgy véli: ki­tűnő délutáni program volt. Sitkéi Zoltán Automata tekepálya Gunarason Ég alatt - föld felett Máté Gábor és ifj. Csorba András a Hermelin egyik jelenetében Fotó: Fábián József Felívelő sikerpályán,.. Bemutatjuk Máté Gábort Különleges mosolyú fiatal­ember. Arányos termet, finom vonású átlagarc — külsőre eny- nyi. Tíz- és százezernyi kortár­sának hasonló a megjelenése. De, ha elmosolyodik ... Abban világokat rejt. Emberi érzelmek szóban alig kifejezhető színeit, a lelki jelenségek szinte végte­lenbe tűnő árnyalatait tükrözi vele. Néhány éve a kaposvári szín­ház egyik-másik előadásán (Nehéz Barbara, Bíbor sziget) csupán a nevét jegyeztem meg; pár hónapja, a tv színházi köz­vetítésén, Turgenyev Egy hónap falun c. színművének egyik fő­szerepében viszont a kamera gyakran közel hozta a tekinte­tét. Ott e különös mosoly, mint színészi eszköze, uralkodó funk­ciót kapott. Mindez persze egy­fajta adottság. Egy komplex te­hetség egyik vonása. Más volt nemrég a Marat halála . . . Ki­kiáltó szerepében, s más leg­utóbb Szomory Dezső Herme­linjének férfi főszerepében vagy a most bemutatott új magyar film, a Szívzűr falusi körzeti or­vos főszerepében. Mindez sej­teti, hogy egy vidéken pálya­kezdő színész alig két-három évad során a SIKER reflektor- fényébe került. Vajon mi a tit­ka e rakétaszerű felívelésnek? Kevés szavú, szinte fél mon­datokban válaszol. Megtudom: tizenegyéves kora óta készül tudatosan színésznek. Diákko­rában utálta a matekot, há­romszor érettségizett. A harma­dikon ót is engedték. Két évig dolgozott valahol, egy évig katonáskodott, amikor előfelvé­telivel fölvették a főiskolára. Simon Zsuzsa, Major Tamás, Babarczy László, Székely Gábor voltak tanárai. Részben ez, részben a nyilvánvaló és sokak által felismert karakterszínészi tehetsége adta meg számára a főszerepek egymásutánját. Ka­posvárott harmadik évadát töl­ti, előtte ugyan „f. h.”-ként Ba­barczy igazgató hívására több szerepet is eljátszott. Arról kér­dezem: a nagy sikereknek és feladatoknak, így záporszerűen, nihcs-e veszélye? ... A kérdésre finoman ismét el­mosolyodik: — „Veszélyek" min­dig vannak ezen a pályán . .. — mondja. — Annak, amire gon­dol, viszont van egy kitűnő el­lenszere. Eleve az, hogy itt va­gyok Kaposvárott. . . — Mire gondol? önnek mit jelent ez a „kaposvárisóg?" ... — Amit általában. Kemény munkát, reggeltől estig; egy-, mást segítő, egymásra figyelő és egymást keményen bíráló munkát, naponta; zötykölődést a tájbuszon, azután másnap elölről ismét. Ez a sok munka számomra mindennél többet jelent. Lefoglal, nincs üresjárat, és idő sincs, hogy a magam sikerein meditáljak... És: azt hiszem, elég erős az önkontrol­lom. Néha túlzottan is . . . — Böszörményi Géza Szívzűr­filmjében négyen szerepeltek innen; a férfi főszereplőn kívül Kottái Róbert, Pogány Judit és Básti Juli. Ez hogyan jött ösz- sze? „Kaposváriak?" . . . — Böszörményi tudtommal nem is látott bennünket csak filmen... Egyszerűen: véletlen volt. — Mi a legközelebbi felada­ta? — A nyáron újabb forgatás, ismét abszolút főszereppel: Gazdag Gyula Elveszett illúzi­ók c. filmjében. A film a Bal- zac-regény alaptörténetét, fo­nalát követi, csak éppen Buda­pesten játszódik 1968—69 táján. A fiatalembert alakítom, aki belekerül a fővárosi művész-új­ságíró társaság környezetébe... — egyelőre ennyit tudok róla. Wallinger Endre rolta Csehszlovákiától az előbb még levegőben látott kitűnő gépeket. Ezeken gyakorolnak azok a pilóták, akik hazánk színeit képviselik nyár közepén az Ausztriában megrendezendő műrepülő világbajnokságon. Pászti Tibor, Molnár András és Tóth László — valamennyien innen vannak még a harmin­con — tehát a nagy nemzet­közi gálára készült. Bravúros gyakorlataikat a tévénézők is hamarosan láthatják, ugyanis Edelényi Gábor, a Híradó ope­ratőre Kötelék címmel csaknem egyórás filmet készített a piló­ták bemutatójáról. — Repülőterünk egyaránt otthont ad repülőiskolásoknak, szerelőknek és sportrepülőknek — mondja Pokoratzky András üzemegységvezető főpilóta, a repülőtér parancsnoka. — Mint­egy 90—100 ember jár ki rend­szeresen „sportrepülni" hoz­zánk. Állandó látogatóink az iskolások, az óvodások is, egyelőre a látvány vonzza őket, később bizonyára lesz­nek, akik beállnak közénk. Szerencsés vagyok. Három percig alig tartó „rövidített tanfolyam" után — amikor egy technikus bekötöz a kétszemé­lyes kis sportgép jobboldali ülésére —, már tudom, hogy nincs mitől félnem, csak lehe­tőleg ne nyúljak semmihez. Felbőg a motor és a zöldes­sárga gyepszőnyeg kiszalad alólunk. Bizsergető érzés. Csak­nem ezer méter magasból kör­bepillantva már tudom, hogy­ha valaki ' egyszer.. . Látó János ...és irány a légtéri Tóth László a „Treuer" kabinjában Landolnak a gépek az MHSZ-repülőtéren. Óriás szita­kötőként ereszkednek kinyúj­tott kerékcsápjaikkal a zöld gyepre. Farkas Lászlóval, a MÉM repülőszolgálat főigaz­gatójával beszélgetünk a ha­talmas tér szélén: — Itt a nyíregyházi főiskolán 1968-ban kezdődött a mémök- piióta-képzés. Évente évfolya­monként átlagosan 15—30 hall­gatónk van. Fontos, hogy a ta­nárok a legmagasabb szinten gyakoroltassák hallgatóikkal a repülés tudományát. így az iskolapadokból kikerülve a szakmát valóban értő és sze­rető repülőgépvezetők és -sze­relők lesznek. Nagyon jó vol­na, ha a gyárak, üzemek egy­re több klubot hoznának lét­re, és a dolgozókat mind na­gyobb számban vonnák be a repülésbe. Ezzel az MHSZ munkáját is segítenék. A nem­régen megalakított MÉM repü­lőgépes szolgálat motoros re­pülőgép szakosztályon belül hívtuk életre a műrepülő „részleget", amely azoknak kíván továbbfejlődési lehetősé­get nyújtani, akik már túl van­nak az alapokon. — Hol és hogyan kapcsoló­dik a műrepülés a mezőgaz­dasági szolgálathoz? — Fontos, hogy a végzett hallgatók nagyon jó repülők legyenek, hiszen szolgálatuk során olykor akrobatikus ügyességre van szükség. Ez csak az egyik tényező, de a másik sem elhanyagolható. Mégpedig' az, hogy a diákok jobban megbecsülik oktatóikat, ha látják, azok a legmaga­sabb fokon tudják mindazt, amit oktatnak. Mindemellett a motoros műrepülést is szeret­nénk mind magasabb szintre emelni. Ennek érdekében hív­tuk életre 1975-ben például a „Nyírség Kupa"-versenysoroza- tot. A MÉM nemrégiben vásá­A nap vége

Next

/
Thumbnails
Contents