Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-15 / 131. szám

1982. május 15., szombat Dimantmt napiö 13 Dicséret és elismerés az élenjáróknak Ujpetrei termelőszövetkezet Másodszor nyerte el a kiváló címet A szocialista brigádok nagyszerű teljesítménye Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Ismét kiváló Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkár: a legfőbb cél - olcsóbban termelni Szederkény Kiváló a Karasica Gyöngyey Másodízben nyerték el a „Kiváló termelőszövetkezet” ki­tüntető címet a szederkényi Karasica Gyöngye Termelő- szövetkezet dolgozói. A mun­kájuk elismerését jelentő okle­velet tegnap délután kapták meg a község művelődési há­zában rendezett ünnepségen. Az első oklevél 1977-ből származik. A következő két év­ben stabilizálták termelésüket, nyereségük meghaladta a 7 millió forintot. Tavaly előtt már 10 millió nyereséggel, 1981-ben pedig 93 millió forint termelési értékkel és 15 milliós nyere­séggel zártak — fennállásuk óta ez a legmagasabb. Kukoricából 7,7 tonna/hektár, napraforgóból 3,2 tonna/ha termésátlagot értek el, ami náluk rekordnak számít. Tehe­nészetük egy tehénre jutó éves tejtermelése 5328 liter lett, a legmagasabb a megyében. Egy liter tej előállításához 24 dekagramm takarmányt hasz­náltak fel, szemben az 50 de­kagrammos országos elvárás­sal. A marhahizlalási országos norma 5,1 kilogramm, a sze­derkényiek 2,60 kilogramm ab­rakkal állítottak elő egy kilo­gramm marhahúst. Tovább fej­lesztették a juhászatukat is, most 2600 anyajuhuk van. A baromfi ágazat 154 000 napos­kacsát nevelt fel. Több évi pi­hentetés után újra halasították a monyoródi víztározót. Bár magas termelési szint­re jutottunk és egy ideig úgy nézett ki, hogy innen már na­gyon nehéz lesz az előrelépés, most mégis olyan új dolgokat sikerült bevezetnünk, melyek erről a szintről is ugrásszerű növekedést eredményezhetnek — mondotta Ulbert Ádám el­nök. — Ebben az évben alkal­mazzuk először a búza és ku­korica hormonális kezelését, melytől nagy eredményt vá­runk. A másik ilyen új eljárás a juhászatban került alkalma­zásra, a szinkronizálás. A termelőszövetkezet elnöké­nek az elmúlt év eredményeit összegező beszámolóját köve­tően Vörös István, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályá­nak munkatársa adta át a „Ki­váló Termelőszövetkezet" okle­velet, méltatva a tagság tevé­kenységét. Ezt követően Rácz József, az MSZMP Mohács já­rási Bizottságának titkára és Szabó Józsefné, a Tsz Szövet­ség munkatársa köszöntötte a kollektívát. Ugyancsak tegnap hagyták jóvá a helyi szőlőtermelő és értékesítő szakcsoport megala­kítását, majd kitüntetéseket, jutalmakat kaptak a kiválóan dolgozók. Negyedszázados jubileumát ünnepli Baranya területileg legnagyobb termelőszövetkeze­te. Korántsem ennek köszönheti azonban, hogy ismét, immár másodszor elnyerte a „Kiváló szövetkezet" címet. Mint Bohár Ernő, a szövetkezet elnöke teg­nap délelőtt az egerági kül­döttközgyűlésen elmondotta, az 1981-es esztendőben 11 szá­zalékkal, csaknem 380 millió forintra nőtt a szövetkezet kö­zös vagyona, miközben a gaz­daság termelési értéke ugyan­ilyen arányban, 309 millió fo­rintra emelkedett. A céltuda­tos költséggazdálkodás, az ésszerűbb munka következté­ben az elmúlt esztendőben 40 millió forint tiszta nyereséget értek el, amely 41 százalékkal magasabb az 1980-as évben elért eredménynél. Elsősorban a növénytermesztés, a szövet­kezet árbevételének és nyere­ségének csaknem egyharmadát jelentő kiegészítő ipari tevé­kenység, valamint az ugyan­csak jó állattenyésztés hozta a jövedelmet. Az 1981-es eszten­dő eredménye jó alapot bizto­sított az idei év gazdálkodó­sához, a tagok pedig több mint 48 400 forint személyes jövedelemhez jutottak, közben az esedékes hiteltörlesztéseken kívül 20 millió forint jutott fej­lesztési célokra is. A beruhá­zási keretből 15 millió forintot gépvásárlásra, 5 milliót építés­re fordítottak, többek között korszerűsítették a búvárszivaty- tyú üzemet, amely mint isme­retes, neves nyugati partnerek­kel kötött megállapodásoknak köszönhetően, népgazdasá­gunk devizakereteit is növeli. Mint dr. Dány i Pál, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára elmondot­ta, a megyében 53 munkahelyi kollektíva dolgozott úgy, hogy országos összehasonlításban is figyelemre méltó eredményt ért el. Nem lehet véletlen, hogy ugyanennek a szövetkezetnek komplex betakarító brigádja, a Steinmetz Miklós szocialista brigád, az „Ágazat kiváló bri­gádja" címet is elérte, a ki­tüntető oklevelet ugyancsak tegnap nyújtotta át a pártbi­zottság titkára Oláh János bri­gádvezetőnek. A tegnapi ünnepségen dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács osztályvezetője Herr Józsefnek, Kolbach Ferencné- nek, Lositz Ferencnek,- Régért Istvánnak, Uzon Jánosnak mi­niszteri kitüntetést, dr. Kiss Ká­roly, a Baranya megyei Tsz Szövetség titkárhelyettese Bedö Károlynak és Győző Istvánné- nak a TOT kitüntetését adta át. Kedves színfoltja volt a ne­gyedszázados jubileumi ün­nepségnek, amikor Róth Lajos, a tsz hetvenesztendős nyug­díjasa, Tóth Károly, aki 23 éve a termelőszövetkezet tagja és Urbach Ilona, a tsz KlSZ-tit- kára a szövetkezet múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszél­Bólyban hovatovább már az lenne a szenzáció, ha a kom­binát nem lenne KIVÁLÓ, de- hát erről szó sincs, a sorozat folytatódik: tavalyi kimagasló gazdálkodási eredményei alap­ján a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát ismét elnyerte a MÉM és a MEDOSZ elnöksé­ge által adományozott „Kiváló Vállalat” minősítést. Az ország élen járó gazdaságának elmúlt évi eredményei néhány beszé­des számadatba sűrítve: mi­közben az eszközállomány 7 százalékkal nőtt, a termelési érték 14 százalékkal, a nyere­ség 46 százalékkal magasabb az előző évinél! A kitüntetés átadására teg­nap délután került sor a kom­binát központjában, ahol Tö­rök István külkereskedelmi mi­nisztériumi államtitkár minde­nekelőtt tolmácsolta Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, valamint a külker tárca vezetőinek üd­vözletét és gratulációját, majd méltatta a gazdaság eredmé­nyeit. A kombinát tavalyi hek­táronkénti termése a legfonto­sabb növényekből: búzából 6 tonna, kukoricából 8, cukorré­pából 60 tonna felett — ezek az átlagtermések nemcsak or­szágos, de nemzetközi mércé­vel mérve is figyelemre méltó­ak. Eközben ' gesztorságukkal, integrációs tevékenységükkel, vetőmag-előállításukkal hozzá­járultak az ország más gazda­ságainak eredményes munká­jához. Külön öröm — hangsú­lyozta az államtitkár —, hogy a széles termelési profillal ren­delkező bólyi kombinátban az abraktakarmány-felhaszná- lásban a fajlagos költségek kedvezőek, például egy kiló marhahúst 25 százalékkal ol­csóbban állítanak elő a nor­matívához képest. Török István kiemelte: ha az országban nem is a legjobbak, de jók termőhelyi adottságaik, mégis, ami a bólyiak eredmé­nyeiben döntő: az emberi té­nyező, a szakértelem, a kocká­zatvállalás, a szorgalom, a jó munkahelyi légkör, a szocialis­ta munkaverseny. Figyelemre méltó az is, hogy a kombinát egyre többet, évi termelési ér­tékének immár negyedét érté­kesíti a szocialista és a tőkés országokban. Az államtitkár ezzel összefüggésben foglalko­zott élelmiszergazdaságunk nö­vekvő külkereskedelmi felada­taival: kemény világpiaci ve- senyben, tavalyról az idei^vre olcsóbb világpiaci árak mellett kell helytállnunk, a mennyisé­gi növekedés mellett a fajla­gos anyag- és energiaköltsé­geket csökkentenünk, azaz ol­csóbban termelnünk, maga­sabb minőséget adnunk, ver­senyképességünket növelnünk. Török István ezt követően át­nyújtotta a Kiváló Vállalat cí­met tanúsító oklevelet dr. Kis- jakab Lajos vezérigazgatónak, majd miniszteri kitüntetéseket adott át. A mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat Kiváló Brigádja a sátorhelyi termelő­üzem Április 4. brigádja. Dr. Kisjakab Lajos ezután vállalati kitüntetéseket adott át. A Kivá­ló Vállalat címhez a megyei és a Mohács járási párt- és ta­nácsi vezetés nevében Deve- cseri József, az MSZMP Mo­hács járási- Bizottsága első tit­kára gratulált. Megemlékeztek arról is, hogy a kombinát ve­zetésével éppen 25 esztendővel ezelőtt bízták meg dr. Kisja­kab Lajost, kinek vezetésével az ország legjobbjai közé küz- dötték fel magukat. Az ünnep­ség fényét a bólyi dalárda és a babarci úttörőzenekar kon­certje emelte. M. Z. Kincses Tibor igazgató felmutatja az oklevelet Baranya megyei Baromfifeldolgozó Kiváló gazdasági társulás lett Kiváló Gazdasági Társulás kitüntető címet nyert pályázata nyomán a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és -forgal­mazó Közös Vállalat — az er­ről szóló oklevelet a tegnap délutáni ünnepségen nyújtotta át dr. Szilágyi László, az Élel­miszeripari Dolgozók Szakszer­vezete központi vezetőségének titkára Kincses Tibornak, a vállalat igazgatójának: Az ün­nepségen részt vett dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkára. A nyolc éve létesült Baromfi- feldolgozó ráduplázott tava- lyi tevékenységével a már ta­valy is elnyert kiváió címre. Az 1980-ban elért termelésüket, sőt az emelt terveket is jócs­kán túlszárnyalták, például vá­gott baromfiból ló ezer tonnát készítettek, tíz százalékkal töb bet, mint nyolcvanban. Tizennégy, illetve tizenhat százalékkal nagyobb volt a szocialista, Illetve a tőkés or­szágokba exportált termékük mennyisége, mint 1980-ban. Az ünnepségen az igazgató számolt be az ágazati szocia­lista munkaversenyben elért si­kerük előzményeiről. A vállalati kitüntetés átadása után az ÉDOSZ titkára miniszteri kitün­tetést adott át Draskoczy Jenő­nek , Kassai Sándornénak és Magyar Józsefnek. A Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csa kitüptetését dr. Kiss Károly, a megyei tsz-szövetség titkár­helyettese nyújtotta át Biskup Gyulának. Ezután az igazgató Kiváló Dolgozó kitüntetéseket nyújtott át 39 dolgozónak. Az elnöklő Somogyi László- né bejelentette, hogy a válla­lati szocialista munkaverseny­ben két-két brigád ért el arany és ezüst fokozatot, öt brigád pedig bronz fokozatot szerzett. Az ünnepségen a meghívott párt-, állami és társadalmi szervezetek nevében dr. Földvári János, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese köszöntötte a Baromfifeldolgozó kollektívá­ját. FILMJEGYZET A film Sltakespeare-je Természetesen Akira K uro­szavóról van szó, csakis ő le­het a filmművészet Shakes- peare-je. Gyanítható volt ez már korábban is, egyértelművé a Kagemusa (magyar címén Árnyéklovas) című filmje tette azzá,. A film története rendkívül egyszerű: Japán nemzeti állam­má alakulásának korában, a 16. században vagyunk — több csoport is marakodik a köz­ponti hatalom megszerzé­séért, megragadásáért. A leg­alkalmasabbnak látszó főúr azonban egy orvlövész áldoza­ta lesz. s végső akarata szerint halálát három évig titokban kell tartani. Ekkor lép elő a kagemu­sa, az árnyéklovas, amolyan alte- rego, aki addig csatákban he­lyettesítette hasonlóságával a fő­urat. A látszatot és a nemzet­ség egységét majd három évig sikerül is megtartani, egyen­súlyban marad a hatalomért folyó harc. A kagemusa kiválóan helyet­tesíti az elhunyt urát, sikerül mindenkit megtévesztenie — csak egyvalakit, a főúr harci lovát nem, aki nem tűr meg mást a nyergében, csak az iga­zit. Az árnyéklovas vesztére a nyeregbe száll, hogy aztán csú­fosan végződjön kísérlete: a |ó leleplezi. Többé már nem le­het kagemusa. noha akkor ta­lán már nem is kagemusa: a keresztfáról leszedett piti tolvaj talán már ízig-vérig azzá vált, mint akit helyettesítenie kellett. Kuroszava shakespeare-i ér­zékenységgel építi fel a törté­netet és a hőst: egyszerűen csak tudomásunkra hozza, mint magától értetődő, hogy aztán aprólékos szakszerűséggel bon­colja, hogy valóban oly magá­tól értendő-e mindaz, aminek részesévé avat S shakespeare-i abban az értelemben is, hogy egy pillanataiig sem akarja el­hitetni, hogy filmjének realitása „egy az egyben” az élet reali­tása; ahogy az avignoni, úgy ő is minduntalan hangsúlyozza, színházban-moziban vagytok: már-már annyira, hogy vár­juk, mikor szólal meg a kage­musa: mozi az egész világ. S shakespeare-i abban az értelemben is, hogy az emberi lét nagy kérdését feszegeti. A lenni vagy nem lenni Kurosza- vónál azonban így hangzik fel: kivé válva lenni, vagy kivé válva nem lehet nem lenni. örök1, de azért jellegzetes huszadik századi, husza­dik század végi kérdés ez, minden embert érintő: ki va­gyok tulajdonképpen? Az va- gyök-e, aminek látszom, való­ban én vagyok-e az, vagy már a látszatom stb. (Emlékezzünk csak Huszárik Zoltán utolsó filmjére, a Csontváryra. Ugyan­ezzel a kérdéssel viaskodott ott a festőt alakító színész, s a mindkettőt megérteni akaró ren­dező is.) Egyértelmű válasz nincs, vagy ha van, az a maga egyszerűsé­gében használhatatlan. Láttuk a Csontváryban, láttuk a Ka- gemusában, hogy nem lehet büntetlenül másnak látszani, mint amik vagyunk valójában. Ám Huszárik sem, Kuroszava sem ad iskolás „eszmei mon­danivaló"-!, mint ahogy Shakes­peare sem — pusztítsák bár el hőseiket. Megmarad a kétely az ön­magában addig biztos nézőben: s én ki vagyok? S az vagyok-e én? S hogyan lehetnék valójá­ban azzá? Bodó L.

Next

/
Thumbnails
Contents