Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-15 / 131. szám

1982. május 15., szombat Dunántúli napló 3 Szombati interjú Baranya Lvov együttműködése Megyénket több éves kap­csolatok fűzik Lvov területhez, s együttműködésünk elősegíti a magyar és a szovjet nép közötti barátság elmélyítését. E kap­csolatok állomásaként a héten pártdelegáció élén megyénkben járt Viktor Fjodorovics Dobrik, az SZKP Központi Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt Lvov területi Bizottságának első titkára, és szovjet részről aláírta azt az együttműködési megállapodást, mely az 1982— 1983-as esztendők kapcsolatait hivatott rögzíteni. Ez alkalomból készítettük az interjút. — Dobrik elvtárs, milyen eredményeket értek el Önök Lvovban a gazdasági építő- munka során. Kérem, szóljon örömeikről és gondjaikról. — A Ivovi terület dolgozói si­keresen teljesítették az elmúlt ötéves terv legfőbb mutatóit, s mindazokat a határozatokat si­került végrehajtanunk, melyeket az SZKP XXV. kongresszusa ho. zott. Ez idő alatt az ipari ter­melés közel 35 százalékkal nőtt megyénkben, megnőtt azon ter­mékeink száma, melyet „Állami minőségi jellel" — önöknél „Ki­váló áruk fóruma” — láttak el. Az új ötéves tervet is sikerrel indítottuk. Erre példaként mond­hatom, hogy Lvov terület meg­kapta az elmúlt évi munkája alapján a Szovjetunió Miniszter- tanácsa, az SZKP Központi Bi­zottsága vörös zászlaját. A szo­cialista munkaversényben 70 vállalat nyert meg munkaver­senyt össz-szövetségi szinten, s uqyancsak 70 vállalat köztársa­sági szinten. Ez nagyon-nagyon jó mutató minálunk. Sikeresen teljesítettük mennyiségi felada­tainkat, sikerült befejeznünk az összes tervezett beruházást, hoz­tuk a lakásépítésben, kórház- építésben, gyermekintézmények létesítésében és kommunális fronton kitűzött céljainkat. — Miben van a titka az önök munkasikereinek, hiszen össz-szövetségi szinten is Lvovra figyelnek? — A legfontosabb az, hogy a párt szervező munkája jól ér­vényesül az ipari termelésben, . magas színvonalú a munkás­kollektívák közti nevelő munka, nagyon jól szervezett a szocia­lista munkaverseny és természe­tesen nagyon komolyan vesszük, hogy a gazdasági vezetők hoz­záértők legyenek. Persze, sok múlik az emberi tényezőkön is: dolgozóink igen lelkiismeretesen végzik feladataikat. — Hatékonyság, takarékos­ság, minőség: hogy jelentkez­nek ezek a fogalmak a szovjet népgazdaságban? — Az SZKP Központi Bizott­sága, Brezsnyev elvtárs is a párt XXVI. kongresszusán el­hangzott beszámolójában na­gyon nagy teret szentel az energiahordozókkal való taka­rékosságnak. Ami minket illet, a takarékossági terveket sike­resen teljesítettük az egész me­gyében. Mivel megyénkben van egy csomó iparág vezető nagy­üzeme — szólhatok autóbusz- gyártásról, televíziógyárról fúrófejeket készítő gyárról, a targoncagyárról, a konvejor- gyáirról — feladatul tűztük az ottani vezető csoportok elé, hogy a lehető legtakarékosabb, legmodernebb gépeket-beren- dezéséket tervezzék, s evvel. is példát mutassanak. Tömegter­melésben ' éppen itt lehet a rubeleket megfogni. — A „Kácsesztvo" néven ne. vezett minőségmegjavitó moz­galom Lvov területéről indult, önök feltehetően büszkék erre. — Már lassan hét éve — 1975-ben — pártunk Központi Bizottsága jóváhagyta azt a Ivovi tapasztalatot, amely a ki­bocsátott ipari termékek minő­ségének rendszerszemléletét ad­ja. A statisztikai hivatalunk je­lentése szerint a mai időkben ezt a minőségi termelésirányí­tási rendszert a Szovjetunió 22 ezer ipari üzemében alkalmaz­zák. Érthető a büszkeségünk. Eredmény: országos javulás ta­pasztalható e téren, s ami a megyénket illeti, változatlanul az élen állunk, nemcsak köztár­sasági, hanem országos mércé­vel mérve is. Ez azt jelenti: vi­szonylag mi állítjuk elő a leg­több minőségi, exportképes ter­méket. Ehhez még hozzá kell tennem azt hogy eleinte a „Ká­csesztvo’’ csak a termékekben megjelenő minőséget jelentette. Ma már a munka minőségét is, a kvalifikáltabb szakemberek megjelenését is jelenti. Tehát lehetővé teszi a továbblépést, továbbgondolkodást is. — Úgy tudom, hogy feladatul tűzték ki a tudományos ered­mények realizálásának felgyor. sitását? — Ez ma már létkérdés min­Munkánk, életünk, eredményeink kölcsönös megismerése óriási jelentőséggel Mr Beszélgetés V. F. Dobrikkal, a Lvov területi Pártbizottság első titkárával denütt, a tudományos haladás eredményei nem maradhatnak papíron. Ezért a tudományos irányítás új alapokra került ná­lunk. Létrehoztuk az úgyneve­zett minisztériumok közi tudo­mányos termelő egységeket és egyesüléseket. Ma az akadémiai tudományok, felsőfokú intézmé­nyekben végzett tudományos munka és a miniszteriális inté­zetekben végzett kutatómunka együtt fogalmazza meg a nép­gazdaság különböző ágazatai­nak komplex fejlesztési prog­ramját. Az elmúlt évvel kapcso­latosan mindössze egyetlen gondolatot e témakörben: a mi intézeteinkben tudományos cél­ra fordított minden rubelből tisztán 4 rubel 25 kopekes tisz­ta haszon származott, a minisz­tériumok közi egyesüléseinkben pedig minden rubelből 8 ru­belt realizáltunk. A hatékonyság tehát nyilvánvaló. — Milyennek ítéli meg ön a megyéink közti kapcsolatokat? — Úgy tartom, hogy a köl­csönös tapasztalatcsere, a munkáink eredményeinek köl­csönös megismertetése, átadá­sa—hatalmas jelentőséggel bír mindkét fél előrehaladása, fej­lődése szempontjaiból. Mi min­den egyes alkalommal nagyon sok jót látunk itt önöknél, fel­fegyverezzük magunkat e ta­pasztalatokkal. Az önök elvtár­sai is hasonló cipőben jár­nak nálunk. Éppen ezért mi a lehető legmagasabbra értékel­jük az együttműködést, és úgy gondoljuk, hogy nem szabad megállnunk egy pillanatra sem e téren. — Kérem, mondjon néhány szót itteni benyomásairól, ta­pasztalatairól. — Amióta itt jártam, Bara­nyában óriási változások kö­vetkeztek be. Ami főleg meg­lepett: megyeszékhelyük tisz­tasága. Úgy látszik, hogy ma sokkal jobban gondoskodnak az itt élő emberek városukról. Sok az új építkezés. Jártunk Lvov-Kertvárosban: ott már va­lóban olyan építkezések foly­nék, melyek a holnapot jelzik. A mezőgazdaságról szólva úgy vélem, hogy jelentősen fejlő­dött a föld megmunkálásának kultúrája, a vetések gyönyörű állapotban vannak mindenütt. Azt kívánom: az időjárás ked­vezzen, sokkal jobb eredmé­nyeket érjenek el, mint tavaly. Jól állnak az állattenyésztés­ben is. Ami pedig a legtöbb: bármelyik kollektívánál jár­tunk, meggyőződhettünk arról, hogy az emberek nagyon lel­kiismeretesen dolgoznak, jó a munkához való viszonyuk. Ezen­kívül érződik az, hogy helyeslik az önök pártjának politikáját és mindannyian készek a XII. kongresszus határozatainak va­lóra váltására.- ön vendéglátóinak Leo- nyid Brezsnyev életrajzát tar­talmazó albumot hozott aján­dékba, s ebben a kötetben ön is szerepel. — Igen, több fényképfelvéte­len is együtt vagyok Brezsnyev elvtárssal. Ezek a fotók akkor születtek, amikor a dnyeprod- zerzsinszki városi pártbizott­ság első titkára voltam. Leo- nyid lljics Brezsnyev ebben az időben a Szovjetunió Legfelső Tcnácsának elnöke volt. Az édesanyja Drryeprodzerzsinszk- ben élt. Brezsnyev elvtárs éven­te a szabadságát itt töltötte édesanyjánál. Ez is jellemzi őt. De ha már otthon járt, nemcsak az édesanyját láto­gatta meg, hanem kíváncsi volt az ebben a városban folyó munkára is. üzemeket, építke­zéseket tekintett meg, és álta­lában igen meleg hangulatú beszélgetéseket folytatott a munkásokkal, érdeklődött az őket foglalkoztató problémák iránt. És természetesen — lé­vén, hogy ő is ebből a város­ból származott — ott élt sok barátja, elvtársa, akivel mun­kásként együtt dolgozott. E barátságokat, amennyire ideje engedte, ápolta. A pártmunka is érdekelte; mindig találko­zott a városi párt-végrehajtó­bizottság tagjaival. Nagyon sok hasznos tanácsot adott és olyan emberi légkört tudott maga körül teremteni, amely­ben tényleg mindenki a lelke legmélyéről jövő gondolatait is ki merte mondani. Nem érez­tük, hogy a legmagasabb ál­lami tisztség betöltője van az asztalnál. Ez az egyik legfőbb tulajdonsága a jó vezetőnek. Vagyis az, hogy egyszerűen, emberi módon és emberi han­gon tudjon beszélgetni bárki­vel, bármilyen szituációban. Ezzel a tulajdonsággal Brezs­nyev elvtárs mindig rendelke­zett és rendelkezik. Kozma Ferenc Ülésezett a Pécs városi Tanács végrehajtó bizottsága Napirenden: Pécs zenei élete A két évszázados zenei ha­gyományokkal rendelkező pé­csi zenei életről szóló előter­jesztés szerepelt tegnap dél­előtt Pécs város Tanácsa vég­rehajtó bizottságának ülésén. A fővárostól való viszonylag nagy távolság is, továbbá a hagyományok segítették, hogy Pécsett önálló, független ze­nei élet alakulhatott ki, hogy a várost a hazai zenei élet egyik központjaként tartják számon. Ennek keretei az öt­venes években alakultak ki, és az azóta elért mennyiségi, mi­nőségi változások ellenére e keretek még számos fejlesztést igényeinek. A város zeneszerető közönsé­ge szempontjából kiemelkedő szerepe van a koncertélet fő szervezőjének, az Országos Fil­harmónia pécsi kirendeltségé­nek. A bérlettulajdonosok je­lentős zöme ma értelmiségi, il­letve diák. A szakmunkástanu­lók számára szervezett, itteni kezdeményezésként országos visszhangot elért hangver­senysorozat a koncertek eljö­vendő munkásközönségét van hivatva nevelni. A munkásmű­velődést szolgálta az idén szervezett Strauss-est is. A végrehajtó bizottság elfo­gadta az előterjesztés azon ki­tételét, miszerint a 25. éves fenn­állásához ért Pécsi Filharmo­nikus Zenekar státusa rende­zetlen, több éve rendezésre váró kérdés, ami spjnos to­vábbra is nyitva marad. Gazdagodást jelent a város zenei életében a Pécsi Nyári Színház létrejötte, és megálla­pítható, hogy a Pécsi Nemzeti Színházban is nagyobb gond­dal és eredménnyel törődnek a repertoár 47-48 százalékát kitevő, sokféle zenei jellegű előadás színvonalával. Elementáris erővel jelentke­zik, és elsősorban a fiatalok részéről a könnyűzenei rendez­vények iránti igény. Igen jó­nak találják a városi műve­lődésügy irányítói az Ifjúsági Ház ilyen irányú rendezvénye­it, kezdeményezéseit. Szeret­nék azt is elérni - Pécsett, hogy a szórakozni vágyók a vendéglátó helyeken is nívós muzsikát kapjanak. Végezetül az utánpótlás, az ifjúság zenei nevelése szere­pelt kiemelt fontossággal a vb napirendjén. Az e téren jelen­tős alapozómunkát végző Liszt Ferenc Állami Zeneiskola szű­kös körülmények között, az op­timálisnál kisebb nevelői lét­számmal dolgozik. A Pécs város zenei életéről készített előterjesztést a vég­rehajtó bizottság elfogadta, s egyben megbízta a városi ta­nács művelődésügyi osztályát, hogy saját hatáskörében in­tézkedjék a tárgyi, személyi feltételek javítása érdekében. II KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése Az 1982. /. negyedévről (Folytatás az 1. oldalról) Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés­hez kedvező kiinduló alapot te­remtettek az elmúlt év őszé­nek optimális időben és jó mi­nőségben végzett vetési és talajmunkálatai. A késői tavasz azonban hátráltatta a növé­nyek fejlődését és a vetési munkákat. A mezőgazdasági nagyüze- meg növelték a kalászosok ve­tésterületét. Búzából mintegy 17, őszi árpából 19 százalék­kal vetettek többet az előző évinél. Az őszi vetések jól té- leltek, kismérvű volt a kipusztu­lás. Az ősziek vegyszeres gyom­irtása a lassú tavaszodás miatt április közepén vehette kezde­tét. A fejtrágyázás megtörtént, a közepesnél jobb állapotú ve­tések másodszori fejtrágyázás­ban is részesültek. A tavaszi vetésű növények közül a kukorica várhatóan 76 —80 000 hektáron került földbe, de a lassú melegedés miatt április végén még csupán a fele volt elvetve a területnek. A magborsó és a cukorrépa ve­tése befejeződött, területük az előző évihez mérten 30, illetve 5 százalékkal csökkent. A szója és a napraforgó vetése, a bur­gonya ültetése április végén be­fejezés előtt állt. Szójából a ve­tésterület a megyében évek óta növekszik, a rfiúlt évit várha­tóan 4, a két év előttit 33 szá­zalékkal haladja meg. A bur­gonya vetésterületét mind az állami, mind a szövetkezeti nagyüzemi szektorban csök­kentették. Állattenyésztés Baranya megye 1982. már­cius 31-i állatállománya vala­mennyi megfigyelt főbb állat­fajból nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Szarvasmar­hából és sertésből egyaránt 5,6 százalékkal több volt az állo­mány az előző év azonos idő­szakinál, tyúkféléből 9,4 száza­lékkal tartottak többet, míg a nagyüzemi juhállomány a tava­lyival közel azonos volt. Az összes gazdaságon belül a kistermelők (a háztáji, kise­gítő és egyéni gazdaságok) március 31-én ugyancsak több szarvasmarhát és sertést tartot­tak, mint az elmúlt év azonos időpontjában. A tehénállomá­nyuk az előző évivel lényegé­ben azonos szintű volt, kocából pedig 15 százalékkal megha­ladta azt. A mezőgazdasági értékesítés java részét az első negyedév­ben a vágóállat és az állati termék értékesítés tette ki. Vá­gómarhából 13, vágósertésből 9 százalékkal kevesebbet ér­tékesítettek a mezőgazdasági üzemek az 1981 első negyed­évinél. A jövedelmező broyler hizlalás, a vágóbaromfi érté­kesítés jelentős, közel 70 száza­lékos növekedését eredményez­te, árutojásból viszont közel negyedével kevesebb került el­adásra ez év első negyedében, mint egy évvel korábban. Foglal­koztatottság Baranya megyében az első negyedév folyamán az anyagi ágak összesen 132 381 dolgozót foglalkoztattak, kevesebbet, mint egy, illetve két évvel ez­előtt. A szolgáltatásban kis­mértékben növekedett a lét­szám, 8443 főt tett ki. Az anya­gi ágak munkaerő-állományá­nak mintegy felét foglalkoztató szocialista iparban 0,3 száza­lékkal, ezen belül a bányászat­ban 0,9 százalékkal alacso­nyabb létszám dolgozott, mint az 1981. év első negyedében. A foglalkoztatottak havi át­lagbére 1982 első negyedévé­ben átlagosan 4057 Ft volt, 7,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az 1980 első negyedévit 15,8 százalék­kal haladta meg. Az egy fog­lalkoztatottra jutó munkabér a szocialista iparban, valamint a közlekedésben volt a legma­gasabb, 4587 illetve 4327 Ft. Továbbra is az átlagosnál jó­val alacsonyabb a kereskede­lemben dolgozók havi munka­bére. A lakosság központi forrá­sokból származó készpénzbe­vétele 1982 első negyedévében mérsékelten, 3,6 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. Valamennyi fő forrás­ból a tavalyinál kisebb mérték­ben nőttek a kifizetések. A lakosság takarékbetétállo- mónya 1982. március 31-én a megyében 6,1 milliárd Ft volt, 3,5 százalékkal több, mint 1981. év végén. Az év első három ha­vi betétnövekedésének a fele januárban képződött. A lakos­ság összes hiteltartozása a ne­gyedév végén 4,5 milliárd Ft volt, alig — 0,8 százalékkal - több mint az elmúlt év végén. A 36 millió Ft-os állománybővülés 65 százalékát a hosszú lejáratú hitelek növekedése tette ki. Kereskedelem A kiskereskedelem első há­rom havi forgalma 3,6 milliárd Ft volt, folyóáron számítva kö­zel 9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Legnagyobb mértékben — az elmúlt évekhez hasonlóan — a vegyesiparcik­kek eladása növekedett, közel 10 százalékkal meghaladta az 1981. év első negyedévit. Az élelmiszerek forgalomnöveke­dése is jelentős volt, több mint 9 százalék, összehasonlítható áron összesen 3,6 százalékkal nőtt az eladási forgalom a kis­kereskedelemben. Ezen belül a vegyesiparcikkek forgalma 6 százalékkal haladta meg az el­múlt évi első három havit. A vendéglátásban — összehason­lítható áron számítva — 2 szá­zalékkal csökkent a forgalom. Az iparcikk-ellátás az 1981. év márciusihoz hasonlóan ala­kult. A ruházati termékek közül a hazai gyártású szövetekből javult az ellátás, de a minőség és a választék nem volt kielé­gítő. A vegyesiparcikkek köré­ből tartós hiány mutatkozott a 60 és 125 literes mélyhűtő szek­rényekből, a Naumann és Lucz- nik táskavarrógépekből. A tü­zelőanyagok közül a mecseki darabos szenekből a negyedév folyamán nem tudták kielégí­teni a keresletet a TÜZÉP- telepek. Több élelmiszeripari termék­ből (húsból, vajból, cukorból, borból) kevesebb került az el- árusítóhelyekre az idei év első negyedében, mint 1981. év azo­nos időszakában. A tőkehús ki­szállítás csökkenését pótolta a vágott baromfi 20 százalékos mennyiségi növekedése. Zöld­áruból közel 40 százalékkal ke­vesebb volt a felhozatal az 1981. első negyedévinél. Bur­gonyából, zöldségből és gyü­mölcsből is csökkent az ellátás. Mind a téli tárolt készlet, mind a primőr cikkek mennyisége a negyedévben kevésnek bizo­nyult a lakossági igényekhez képest és ez kifejeződött a zöldségfélék tavalyinál jóval magasabb árában is. A lakossági szolgáltatások teljesítményértéke a megfigyelt körben — folyóáron — 3,7 szá­zalékkal nőtt az elmúlt év első negyedévihez képest. Az ipari szolgáltatások teljesítményérté­ke —, amely az összes szolgáL- tatási teljesítményérték közel kétharmadát adja — csak kis­mértékben növekedett. A megye kereskedelmi válla­latai és szövetkezetei a ne­gyedév végén 160 üzletet üze­meltettek szerződéses formá­ban, 44 egységgel többet, mint 1981. év végén. Az új üzemel­tetési formában működő ven­déglátóhelyekből 29-cel, a bol­tokból 15-tel volt több.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents