Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)
1982-05-01 / 118. szám
Erősödjék a szocializmust építő népek egysége J A szocialista országok életéből |||§|||||||||||§|§|||||||||lli Csehszlovákia Vitathatatlan érdeklődés kíséri mostanában északi szomszédaink gazdaságát, amely a továbblépés gondjaival birkózik. Csehországnak 34 évvel ezelőtt a szomszédos szocialista országokénál jóval fejlettebb ipara volt, azóta pedig Szlovákia — a gazdagabb társköztársaság segítségével igyekszik felzárkózni a cseh színvonalhoz. Mindenképpen tény —- s . ezt kevesen tudják —, hogy például az egy főre jutó .acél- termelésben Csehszlovákia jó évtizede a világranglista első három helyének egyikén van, Japánnal és Belgiummal. A KGST-lben északi szomszédaink, hasonló alapon számítva, az első helyen állnak a műanyag, a papír, a szövet gyártásában. A közelmúltban a figyelmet külön ráirányította Csehszlovákia gazdaságára a parlament ülése, amelyen Gustav Húsok, a- CSKP főtitkára is megjelent. Lubomír Strougal kormányfő expozéjából megtudtuk, hogy a kormány nehéz körülmények között hajtja végre a parlament által tavaly nyáron jóvá- haqyott programot. Rámutatott, hogy a kormány fő célja: fordulatot elérni a népgazdaság intenzifikálásában. Részleges eredmények születtek. A tervezettnél többet sikerült eladni a nem szocialista országokban,, tavalyhoz képest 5,1 százalékkal nőtt — az anyagárat nem számolva — a termelési érték, s 1,1 százalékkal csökkent a termelés anyagköltsége. A kormányfő szólt a télutón elrendelt áremelésről, amelynek fő célja a kereslet szabályozása volt. Tény, hogy azóta a minőségi húsáruból aránylag jó a kínálat, az egy főre eső húsfogyasztás meghaladta az évi 85 kilót. Az iparcikk-kínálat teljes, bár a választék nem kielégítő. Szóba került az expozéban a csehszlovák gazdaság legnagyobb. kérdése: az irányítás reformja. Erről Lubomír Strougal azt mondta, hogy „a gazdasági szervezetek többségénél nem tudták kellően átültetni a gyakorlatba annak új elveit és intézkedéseit, a népgazdaság még mindig csak lassan alkalmazkodik a piaci változásokhoz és igényekhez ... A kormány az eddigi lépéseket csak kezdetnek tekinti és további intézkedéseket tervez, hogy... a termelői árak reálisak, érték- arányosak legyenek, jobban serkentsenek az anyagtakarékosságra ... Fokozatosan megszűnik az exporttermékek egész sorának dotálása.” E szavakból világos, hogy Csehszlovákia számára a továbblépés záloga a gazdasági irányítás reformja. A téma nálunk sokszoros érdeklődésre tarthat számot. Ne feledjük, mi már másfél évtizede hasonló feladatok megoldásán fáradozunk, s hogy északi szomszédaink fontos, hagyományos gazdasági partnereink. Nem csoda, hogy tavaly oly nagy érdeklődés fogadta Lubomír Strougal miniszterelnök gondolatait a reform megvalósításáA továbblépés gondjai nak lehetőségéről. Annak idején nem hagyott kétséget afelől, hogy a tervezésbeli és irá- nyításfceli változtatásoknál sok, főleg szubjektív akadályba ütköznek. Sok ember képzeli úgy — említette Lubomír Strougal —, hogy az új gazdasági irányelveket majd csak kijátssza valahogy, hogy ez csak valamiféle konjunkturális dolog. Ezzel szemben határozottan kijelentette: „Nem a kommunizmusban hanem a szocializmusban élünk, ahol az értéktörvény hat. Az értékviszonyokat különféle módon, tervszerűen befolyásoltuk, de lényegében a dolgok kárára gyakran el is nyomtuk.” Rámutatott továbbá, hogy a központi szerveket túlterhelik az operatív döntések olyan ügyekben, amelyekben képtelenek objektiven állást foglalni, s hogy e döntéseket át kell adni a gazdaságirányítás alacsonyabb szintjére, s ott majd közvetlenül érzékelik a döntések következményeit is. A központ — mondotta — csak azt tartsa meg, amit a szocialista állam tervszerű gazdasága tőle feltétlenül megkövetel. A rendkívüli horderejű döntések szubjektív akadályáról külön szólt a kormányfő. A többi között ezt mondta: „A (gazdaságirányítási reform) megvalósításának persze összhangban kell lennie az emberek politikai és szakmai fejlődésével, hogy azt megértsék és támogassák. Nem szabad elfelednünk, hogy vezető kádereink többsége — középszinten csakúgy, mjnt a minisztériumokban — az 1948—50-es években lépett hivatalába, hogy hosszú éveken át dolgozott az irányítás megszokott, bejáratott modelljében, s hogy a megszokás bilincs.” Firon András Szovjetunió Ásványkincsek és az árak A Szovjetunió hatalmas ásva ny ki ncsvagyon na | és nyersanyagbázissal rendelkezik, amely elégséges az ország hosz- szú távú gazdasági fejlesztéséhez. Az ország nyersanyag-felhasználása szüntelenül növekszik, ezért óriási jelentőségű az észszerű anyaggazdálkodás. Az ebből eredő megtakarítások nép- gazdasági hatása nagy értékű mivel a bányászat az ipari beruházások 40 százalékát igényli. Az iparban foglalkoztatottak jelentős része dolgozik a kitermelő ágazatban. A már korábban művelés aló vont területeken a termelés fokozásával romlanak a kitermelés felszíni — geológiai — feltételei, növekszik az új lelőhelyek kiaknázására fordított beruházások értéke az ország északi és NDK Á tenger hattyúi A Warnemünde hajó Rostock kikötőjében Menetrend szerint, percnyi pontossággal futnak be naponta többször is Warnemünde és Sassnitz, illetve a dán Ged- ser és a svéd Trelleborg kompkikötőjébe a hófehér tengeri motoros hajók. A hajók elején és hátulján hatalmas nyílás, amelyen — milliméteres pontossággal összekapcsolt síneken — jutnak el a vonatok a hajó belsejébe. A vonat nyomában egyéb szállítójárművek, autóbuszok és személygépkocsik haladnak. Érdemes visszatekinteni e komphajózás történetére. Az egyik rostocki újságban 1846. április 11-én a következő híradás jelent meg: „Gőzhajóközlekedés Rostock és Koppenhága között. A Sjölland, a szép, minden kényelemmel ellá- ott dán cjőzhajó hetenként egyszer jár az említett két város között. A személyek és az áru szállítása nem kerül sokba . ..” A Keleti-tenger e keskeny szakaszán akkor kezdődött meg a menetrendszerű gőzhajóforgalom, amikor még vitorlások uralták a tengereket, és amikor még maguk mögött hagyták a lapátkerekes postahajókat. 1873-tól kezdve már naponta indult a Rostock nevű csavargőzös egyik kikötőből a másikba. A Berlin—Warnemünde vasútvonal építése után,1 1886-tól tovább sűrítették a járatokat, mert az áruszállítás annyira meg növekedett, hogy naponta két dán és két német hajót indítottak. Ekkor azonban még a rakparttól a hajóra, illetve a célkikötőben a hajóról a rakpartra ót kellett rakni az árut. 1900-ban kezdték meg a vasúti korrfpok . építését. Három évig tartott, amíg elkészült a hidraulikusan szabályozható síncsatlakozás, s nem utolsósorban az első speciális vasúti komphajó, amelynek hossza 85 méter volt. 1903. szeptember 30-án indult el Warnemündéből az első vasúti komp. Nem 'sokkal később, 1904-ben már két- két (német és dán) komphajó járt. Ebben az évben naponként két vonat indult Berlinből Koppenhágába és' vissza. A későbbiekben új, még korszerűbb hajókat állítottak forgalomba, hogy eleget tegyenek az állandóan növekvő személy- és áru- szállítás követelményeinek. A második világháborút követően 1947 májusában a dán Danmark indította el újra a kompforgalmat. Hamarosan új bajákat állított be mind a két ország. 1963-ban álították szolgálatba a Warnemündét egy másik hajóval és két dán komppal együtt. A fehér hajókat a „Keleti-tenger hattyúinak" becézik. Nem kevésbé jelentős az NDK másik komp összeköttetése, a „Királyjáratnak" nevezett Trelleborg—Sassnitz járat. Ezen 1909 óta járnak a vasúti kompok. A svéd Götland és az NDK-beli Rügen a Keleti-tenger legnagyobb kompjai. Sínpárjaiknak hossza 624, illetve 480 méter. A vasúti forgalom lebonyolításán kívül természetesen ezek is szállítanak személy- és tehergépkocsikat. keleti területein, és növekednek a technikai fejlesztéssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos kiadások. Mindezek a termelési költségek emelkedéséhez vezetnek a bányászatban, s az 1967- ben megállapított termelői árak már nem tükrözik megfelelően a termelés valós ráfordításait. A termelői árszínvonal néhány energiahordozó tekintetében alacsonyabb a folyó ráfordítások szintjénél, . A donbasszi kokszolható szén önköltsége például a folyó ötéves periódus kezdetén még 30 százalékkal volt magasabb a termelői áraknál, de ez volt jellemző más területekre is. Ugyanez a kép a nyersolaj kitermelésénél. Az önköltség ugyanakkor rendkívül eltérő a különböző vidékeken Az ipar új termelői árai és árszintjei, melyeket 1982 január 1-ével vezettek be, lehetőséget nyújtanak a termelési költségek fokozottabb elismerésére a bányászatban. Ezzel együtt az egymást helyettesítő nyersanyagok arányait is javítani lehet. A termelői árak szintjét és arányait a nyersanyagok esetében úgy állapították meg, hogy azok ösztönözzék az ásványkincsek gazdaságos kitermelését és komplex, mind magasabb fokú feldolgozását, A bányászat és a fűtőanyagipar ösztönzése az árakon keresztül több irányban valósul meg. Az árak fontos szerepet játszanak a termelőkapacitások és a beruházások megfelelő telepítésében. A termelői árak felülvizsgálata során figyelembe vették egy-egy szénmedence fejlesztési lehetőségeit és a nép- gazdasági energiamérlegben elfoglalt jövőbeni szerepüket. A legnagyobb — az ágazati átlagot 2,4—2,6-szorosan felülmúló — jövedelmezőséget az ekibasztuszki és a konszkocsinsz- ki medencékben bányászott szén biztosítja majd. Ugyanakkor az itt kialakítandó termelői árak 3,4-szer alacsonyabbak az átlagosnál, an* ösztönzi az elektromos erőművek telepítését ezekben a szénmedencékben. A karagandai szénmedencében termelt kokszolható szén önköltsége jelenleg 16,8 százalékkal alacsonyabb a termelői áraknál. A donbasszi medencében pedig veszteséges a szén- termelés. A most megállapításra kerülő árak még ez utóbbi esetében is biztosítanak majd nyereséget. Ugyanezen az elven alapszik az olajtermelés ösztönzése is. Ebben az ágazatban három zónát állapítottak meg. A gáz esetében az északi területek jövedelmezősége két-háromszo- rosa az átlagnak, ahol figyelembe kellett venni e területek költséges beruházásait is. Az olajfelhasználók és az exportálók számára egységes, az egész iparra érvényes nagykereskedelmi árat állapítottak meg. | Laosz 1 Á titokzatos dobok Laosz évszázadokon át a titokzatosság földje volt. Az ország területének túlnyomó részét szinte hozzáférhetetlen dzsungelek vagy megközelíthetetlen sziklás hegyvidékek alkották. Utak alig voltak, az egyes tisztásokon vagy völgyekben lakó törzsek alig-alig érintkeztek egymással. Csak a fennsíkokon alakultak ki nagyobb városok, ahol a buddhista pagodák komor falai és szobrai szinte áthatották az életet. S bár az élet a laoszi nép felszabadító harca nyomán alapjában megváltozott, s' a régi törzsi társadalomból szorgos munkával halad a szocializmus felé, egyes hagyományok még mindig élnek. Amikor a hajnali napsugarak feltűnnek a szent hegy, a Phousi felett, az egykori laoszi fővárosban, Luang Prabangban megszólalnak a pagodák dobjai. Minden templomnak megvan a maga dobja, amit Kong Vat-nak neveznek. Óra híján ezek a dobok szabályozzák az élet ritmusát. A hagyományok szerint minden dobnak lelke van és készítésüket ősi előírások szabályozzák. Mindenekelőtt a megfelelő fát választják ki. Lehetőleg a medufát használják. Azt mondják, hogy az ebből készült dob értékesebb a gyémántnál. Persze a méreteknek is nagy a jelentősége. így pédlául a 3 kam átmérőjű és 2 kam magas dob szerencsét hoz. A kam 4 hüvelyket, mintegy 12 centimétert jelent. A legnagyobb dobot Ut- tamo-nak nevezik és 8 kam átmérőjű. Ha a dobkészítésnél nem sikerül a megfelelő méreteket elérni, a dobot ellenségnek tgkintik és megsemmisítik. Az sem mindegy, hogy az év melyik szakában készül a dob. Az első holdhónapban készült dob békét hoz a falura, a második győzelmet, a negyedik jó termést, a hatodik bő gyermekáldást és hűséges feleséget. És csak akkor, ha minden feltételnek 'megfelel, költözhet be a dob ünnepélyesen a pagodákba, s töltheti be hivatását: jelzi az időt, ébreszt, ebédre, TESTVÉRIAPJRIMK ÍRJÁK AbBOBCHan , itpaeaa Nagy gondot fordítanak a köz- művelődésre a Ivovi Elektron Vállalatnál. Saját üzemi művelődési házat építettek, ennek keretében megszervezték a Galicsina nevű ének- és táncegyüttest, de működik egy-egy énekkar, népi tánccsoport és színjátszó együttes. Az öntevékeny csoportok oly népszerűek, hogy a művelődési központ kihelyezett tagozatokat indított a vállalati üdülőbázisokon is, így az ogyesszai Cserno- morkban, Vinnikben és Brjuhovics- ban. Az Elektron helytörténetkütató brigádjai üzemtörténeti múzeumot alakítottak ki a kultűrházban. Q. Schweriner W Volks: Egy viantianei templom bejárata imádságra hívja a falu lakóit. S este, amikor a nap lenyugszik, a dobok mély hangjai töltik be a völgyeket, hogy nyugodalmas és békés éjszakát kívánjanak. A betegségek megelőzése, illetve időben történő felismerése jelenti a gyógyulás legjobb feltételeit. A „Sternberg 70" elnevezésű program is ennek a szemléletnek a jegyében alakult ki, és szinte fogalommá vált Schwerin megyében az orvosok körében. Az elnevezés mögött a megye egyik járása,- a sternbergi rejlik, valamint az 1970-es év, amikor- is 3000 embert a legapróbb részletekre kiterjedő orvosi vázsgálatnak vetettek alá. A munka terjedelmének érzékeltetésére: csak laborvizsgálatot negyvenet végeztek minden egyes személynél, de ez a szám csak a központi nagylaborban végzett vizsgálatokat tartalmazza. (A legfiatalabb 15, a legidősebb polgár 92 éves, aki részt vesz a komplex szűrésben.) A vizsgálatok éredménye- ként a rászorulókat szakorvosi kezelésre irányították. Akiknél viszont nem jelentkezett egészségügyi probléma, azok átfogó, mindenre kiterjedő információkkal rendelkeznek egészségi állapotukat illetően. A résztvevőkön háromévenként végzik el a vizsgálatokat. Egyedüli gond, hogy ez sajnos csak a lakosság korlátozott körére terjed ki. Az egyén hasznán túlmenően jó . áttekintést kapnak arról, melyek azok a típusbetegségek, amelyek főleg a falusi lakosság körében alakulnak ki — tekintve, hogy Sternberg, a vizsgálati színhely egy kis falu —, valamint könyebben felfedezhetők azok az esetek, például a mezőgazdasági munkában, ahol a munka- védelmi előírások betartása megóv a megbetegedésektől. CAMBEHCKO flEAO Szliven megye természeti adottságainál fogva a legnagyobb kiterjedésű — 109 090 dekár — szőlőterülettel rendelkezik. A nagyüzemi szőlőtermesztésben jelentős eredményeket értek el az elmúlt évtizedek alatt. Az itteni szakemberek azonban nem elégedettek az eddigi sikerekkel, hanem újabb és jobb fajták meghonosításával, a termelési módszerek korszerűsítésével szeretnék a terméshozamokat növelni. A „Petko Enev" agrár-ipari komplexum az országban a legnagyobb termelője a nemesített szőlőoltványnak. Idén tavasszal 22 000 000 csemege- és borszőlőoltványt ültetnek ki, 2 millióval többet a tervezettnél. Március végéig a nagy munkában valamennyi üzemegység brigádja részt vett és 12 944 099 oltványt sikerült elültetni. ELÁS Új üzem működik egy esztendeje Donji Miholjac határ menti községben: az „Analit" nevű munkaszervezet múlt év május elsején nyitotta meg új, korszerű üzemét műanyag zsákok és. alagcsövek gyártására. Még a próbaüzem idején az „Analit" műanyag zsákjainak meghatározott részét értékesítette a magyar piacon, az alagcsövek bizonyos hányadát pedig a Német Szövetségi Köztársaságban. Idén 3090 tonna cső és 1500 tonna műanyag zsák gyártását tervezik. Az anyagi erők egyesítésével az „Analit" a pancsevói „Petrohemijá"-val működik együtt, s innen szerzi be alapanyagkészletét az egyik, Sabácról a másik .termék számára. A magyar és a nyugatnémet piacon tett kezdeti lépések után az üzem idén Ausztriába is fog szállítani, továbbá Irakba, Egyiptomba és más országokba. Egymillió dollár értékben kíván árut exportálni az „Analit" a tőkés piacra. HÉTVÉGE 11,
